Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

alkalmazzák azokat az ösztönzőket, amelyek elősegíthetik • fiwrzódéses tegvelefn Javítását - A terménytárolás es egyes termékek feldolgozásának kapacitása 1974ben nem bővül számottevően. Ezértfokozott erőfeszítésekre van szükség a felvásárlást, feldolgozást csúcsok széthúzása érdekében — Az árufeldolgozás ée -tartósítás bővítésével együtt fejlesszék a csomagolás és a kiszerelés technikáját. A feldolgozóüzemek növeljék az ol—termékek részarányát ©Az anyagi termelésben lényeges követelmény az exporttermelés kiszélesítése. Exportadottságaink jók. Bzek további fejlesztése és kihasználása szükséges. Ennek érdekében: — Ax exporttermelés növekedés! üteme haladja meg a termelés növekedésének ütemét. Főleg a szocialista országokkal szembeni kötelezettségeiknek tegyenek eleget a vállalatok, a szövetkezetek. — A hagyományos exporttermékek mellek új termékekkel bővítsék gyártmányösszetételüket. Törekedjenek új piacok megszerzésére — Fordítsanak még nagyobb gondot a minőségre, a szállítási határidők betartására. Javítsák a kapcsolataikat a külkereskedelmi vállalatokkal. — A szocialista országok közötti gazdasági Integráció elmélyítéséért keressék a kooperáció lehetőségét. — — A nyersanyag- és műszaki fejlesztés szükségleteit a hazai források mellett főként a stabil szocialista piacokra alapozzák. O Beruházási politikánkat a megyén belüli arányos területfejlesztés és gazdasági hatékonyság szolgálatába kell állítanunk. A feszültség csökkentéséért tegyünk erőfeszítéseket a kivitelezői kapacitások jobb kihasználására és bővítésére. Következetesen hajtsuk végre a Központi Bizottság 1871. december i-i beruházáspolitikai határozatát A kapacitásbővítés érdekében az Intenzív módszereket alkalmazzuk. A beruházótevékenység javítására további intézkedések szükségesek. Így: — A folyamatban levő beruházások koncentrált megvalósítása, az átfutási idő rövidítése — A termelői, beruházói és kivitelezői együttműködés tökéletesítése. • — A IdvtteJezéi hatékonyságának Javítása — Az üzem- éa munkaszervezésben, valamint a munkafegyelemben rejlő tartalékok feltárása. — A kivitelező kapacitáshiány miatt jelentős számú engedélyezett, da még meg nem kezdett beruházás lehetőség szerinti megkezdése. Aa 1974. évi állami beruházások volumene mintegy S százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbinál. Ezek közül a legfontosabbak: — A szentesi sörgyár beruházási munkálatainak előkészítése. — Folytatódik a kőolaj- ée földgáztpar fejlesztése. — A húsipari vállalat rekonstrukciója keretében épülő új szalámigyár tervszerű folytatása, a kivitelezésnél tapasztalható lemaradás pótlása — A szegedi postaközpont kivitelezésében el kell érni, hogy az év első felében megkezdhessék a technológiai szerelést. — Be kell fejezni az algyői közúti Tisza-híd, a makói Maros-híd átépítését és a hódmezővásárhelyi kőagyaglap-burkoló gyár kivitel) munkáit A tanácsoknál legfontosabb a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátását szolgáló intézmények, a kommunális szolgáltatói hálózat bővítése, munkájuk javítása. A középtávú tervnek megfelelően 1974. évben a tanácsi költségvetési előirányzat 6—7 százalékkal növekszik. Az éves költségvetésben tovább növekednek sz ellátottság fejlesztését szolgáló pénzügyi alapok. E források tervszerű felhasználása érdekében a tanácsi szervek legfontosabb tennivalói: — Gyorsabb ütemben javítsák az ellátás kulturáltságit és ax Intézményhálózat munkakörülményeit — Az 1974. évtől átvett szakközépiskola! hálózat működtetése, fenntartása több és körültekintőbb munkát Igényei a tanácsi szervektói és ez Intézmények dolgozóitól egyaránt. — A költségvetés felhasználása során fordítsanak nagyobb figyelmet a tervezett felújítások elvégzésére. — Tegyenek hatásos Intézkedéseket a folyamatban levő beruházások befejezésének gyorsítására. Ez különösen a kulturális beruházásokra vonatkozik. — Már 1974-ben kezdjék el az V. ötéves tervidőszak fejlesztés! feladatainak előkészítését — 1974-ben több mint 3600 laKas megépítése szükséges. Ezen belül aa állami lakások száma 1570. A terv túlteljesítésére lehetőségeink adottak, de mindenképpen szükség van a beépítésre kerülő területek előkészítésének gyorsítására, az érdekelt szervek Jő együttműködésére, a magánerős építési kedv ösztönzésére. — A tanácsok készítsenek olyan Intézkedési terveket, amelyek elősegítik az üzemi dolgozók munkaidőn kívüli ügyintézését A hivatalok keressék a nyújtott műszakú munkaidő bevezetésének lehetőségét. — Az egészségügyi ágazat fejlesztést feladatat között be kell fejezni a szentesi 22 munkahelyes egészségügyi rendelőintézet, valamint a hódmezővásárhelyi Agyag utcai rendelőIntézet építését. Folytatni kell — elsősorban az új lakótelepeken — a bölcsődei férőhelyhálózat fejlesztését. Foglalkozni kell a makói kórhjW rekonstrukciójával ls — A kulturális ágazat fejlesztésének keretében új óvodák építésével, a meglevők bővítésével a férőhelyek számát további 400—500-zal szükséges növelni. A megvalósításhoz a tanácsi támogatáson túl vegyék Igénybe a társadalmi, a szövetkezet* és a vállalati erőforrásokat is. — Intézkedések szükségesek a szegedi könyvtár és a hódmezővásárhelyi galéria tervezett megépítése és a szegedi kamaraszínház újjáépítésének befejezésére — Fejezzék be a hódmezővásárhelyi kertvárosi 8, a kiskundorozsmai 12, az apátfalvl 8, a baksi 4 tantermes általános Iskola építését. Folytassák tovább a kisteleki általános iskolai kollégium építését Kezdődjék el a szegedi ..tanyai" dtákkolterium kivitelezése — A tanácsok tegyenek meg mindent a lakásépítés szervezettségének Javítására, a kapcsolódó létesítmények időbeli kivitelezésére ©Az 1974. évi beruházási feladatok meghatározzák az építőiparral szemben támasztott követelményeket. Elsősorban a magasépítési kapacitást szükséges növelni, de nem szabad megfeledkezni a hagyományos technológia Iránti igények kielécítéséről sem. Az építőiparra váró feladatok között kiemelt szerep jut az egyedi nagybelalkoztatottsigi szerkezet alakulásában alapvetően két irányú tendencia érvényesült: a nem mezőgazdasági keresők száma es aránya emelkedett. ezzel azemtoen tovább csökkent a mezőgazdasági keresők száma. A párt munkáspolitikájának erősödése következtében mérséklődött — főleg az 'pari és építőipari vállalatoknál — a munkaerő-vándorlás. Ezzel együtt csőkkentek egyes vállalatok létszámgondjai. A megye egyes területein pedig (Makó) újabb munkaerő-tartalékok jelentkeztek. Az üzemek létszámgazdálkodásának {

avulása kedvezően hatott a munkaerőlelyzet stabilizálódására: — jelentősen lecsökkent a munkaerő-csábítás; — javult a munkafegyelemi 1rr — előtérbe került a munkások továbbképzése; — eredmények születtek a munkaszervezésben, az élőmunka hatékonyabb kihasználásában. ©

Megyénk lakosságának életkörülményei 1973-ban kedvezően alakultak. A lakosság pénzjövedelme átlagban mini egy 8 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó viszont, hogy az egyéni jövedelmek közötti szóródás növekvő tendenciájú. A kiskereskedelmi áruforgalom megyénkben mintegy 8 százalékkal emelkedett Az árukínálat több termékből Javult, de zöldság- és gyümölcsfélékből, valamint egyes húskészítményekből él számos olcsóbb iparcikkekből a kínálat mennyisége és választéka nem volt megfelelő. Az állásfoglalásnak megfelelően gyors ütemű volt a kereskedelmi hálózatfejlesztés. Az év közben létrehozott nagyobb létesítmények alapterülete meghaladta a 10 ezer négyzetmétert. Továbbra sem kielégítő azonban a városokban — főleg Szegeden — a lakótelepi hálózat fejlettsége. Megyénk idegenforgalmi szerepa 1973-ban tovább növekedett Megalakult a Dél-alföldi Idegenforgalmi Intézőbizottság, működésétől az elkövetkező években idegenforgalmunk fejlődése várható. A pártszervek és pártszervezetek gazdaságpolitikai tájékoztató-* agitációs és propagandatevékenységének tapasztalatai Pártbizottságaink és pártalapszervezeteink gazdaságirányító munkája a helyi gazdaságpolitikai feladatok kidolgozására, megértetésére éé megvalósítására összpontosult. A dolgozók véleményeitek összegyűjtésével, megismerésével hatékonyan segítettől a vállalati. u szövetkezeti tervek összeállítását. azok végrehajtását. Az eddigieknél jobbár, ösztönözték pártszervezeteink — elsősorban a termelő ágazatokban — a hatékonyság, a termelékenység, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének, és a munka termelékenységének további javítását. Eredményesen segítették a munkaidő jobb kihasználását, a tartalékok feltárását, a vállalati belső Irányítási rendszer továbbfejlesztését, a folyama'ban levő beruházások kivitelezését. A Központi Bizottság határozata alapján a szocialista munkaversenymozgalom továbbfejlesztésében javult az együttműködés a párt-, a szakszervezetek és a gazdasági vezetők között A nagyüzemi pártszervek és párt•Lapsze evezetek kiemelten foglalkoztak a központi bérpolitikai intézkedések gyakorlati végrehajtásával. A jő előkészítés és végrehajtás eredményeként javult a munkások termelési kedve, politikai közérzete. % Szegeden és Hódmezővásárhelyen a pártszervek folyamatosan foglalkoztak az állami és munkáslakás-építés helyzetével, feladataival. Ennek ellenére ax eddig elért eredmények szerények. Pártszervezeteink egyre eredményesebben foglalkoztak a káderek kiválasztásával, munkájuk értékelésével. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a vezető káderek stabilizálására, és az Indokolt káde-cserék lebonyolítására A javulás jelei mutatkoznak a gazdaságpolitikai koordinációs munkában. A városi-járási pártbizottságok, pártalapszervezetek az üzemeket érintő legátfogóbb kérdések eldöntése előtt a gyári, gyáregységi pártszervezetek, szakszervezetek és KISZ-szervezetek véleményét kikérik. Bővültek a koordinációs munka formái is. A gyáregységi, telephelyi pártszervezetek kezdeményező készsége is javult. A koordinációs piunka legjellemzőbb gyengesége a rendszertelenség, és a kollektivitás hiánya. A tömegszervezetek is hatékonyan segítették gazdaságpolitikai feladataink végrehajtását. A szakszervezetek Jelentősen segítették a bérkérdés megoldását, közreműködtek a munkáslakás-építés szervezésében A KISZ aktivistái és tagjai hozzájárultak a munkaverseny eredményeihez, részt vállaltak más tömegmozgalmak szervezésében. A pártszervek és alapszervezetek tájékoztató, agitációs és propagandatevékenysége az állásfoglalás szellemében 1973-ban eredményes volt Az év elején megtartott pártnapok, termelési tanácskozások, brigádgyűlések hasznos fórumai voltak a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása megértetésének. A munkások, a mezőgazdasági dolgozók és műszakiak a különböző fórumokon tett észrevételeikkel, javaslataikkal és munkafelajánlásaikkal hatékonyan segítették a párt- és a gazdasági vezetést, A gazdaságpolitikai tájékoztatás, agitáció és propaganda a megyei pártbizottság 1972. december 22-1 állásfoglalása alapján eredményesen szolgálta a termelőmunkát Gazdaságpolitikai felvilágosító tevékenységünk méretetben kiszélesedett, hatóköre megnőtt, csupán a januárt pártnapokon 42 ezren vettek részt, a párt- és tömegszervezeti politikai oktatásban pedig 72 ezren. Agitációs és propagandamunkánkban sokoldalúan magyaráztuk a Jelenlegi gazdaságirányítási rendszer működésének hatását, mindenekelőtt az üzemen belül. Ennek eredményeként egyra többen értik meg, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Propagandánk hozzájárult a törzsgárda foko' zottabb megbecsüléséhez, a dolgozók felelősségérzetének növeléséhez Tovább fejlődött az üzemi és a szövetkezeti demokrácia, noha még mindig elmarad a követelményektől. A gazdaságpolitikai felvilágosítás kedvezően befolyásolta az érdekviszonyok helyes felismerését. Ennek ellenére több helyen a népgazdasági érdek elsődlegességének elismerése mellett a gyakorlatban a csoportérdeket helyezik előtérbe. Tovább javult a Csongrád megyei Hírlap, a Délmagyarország és az üzemi lapok gazdaságpolitikai tájékoztató és agitációs tevékenysége. Év közben rendszeresen foglalkoztak egyes — ax állásfoglalásban rögzített — célkitűzések ismertetésével, és a végrehajtás eredményeivel. Agitációs és propagandatevékenység