Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

Az exportértékesítés — az állásfoglalásnak megfelelően — 1973-ban ls meghaladta a termelés emelkedését. A kiszállítások nagyobb hányada a szocialista országokba irányult. Az exporton belül továbbra ls az élelmiszeriparé a vezető szerep. A vállalatok és szövetkezetek zöme jövedelmezően gazdálkodott. Egyes területeken azonban tapasztalható a vállalatok közötti együttműködés elégtelensége, a túlórafelhasználás növekedése. Lassú az előrehaladás egyes új techno-' lógiai eljárások bevezetésében és a korszerűtlen termékek arányának csökkentésében. A lakosság részére végzett Ipari javítás-szolgáltatás mintegy 8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben emelkedett a tv- és a gépkocsiszerviz, valamint a ruhatisztítás. A fejlődés ellenére sem kielégítő a falusi és tanyai lakosság ellátása. Nem tartott lépést a követelményekkel a minőségi színvonal emelkedése sem. ©

Az építőipari termelés a várakozásnak megfelelően, gyors ütemben fejlődött. Az ágazatokhoz tartozó vállalatok és szövetkezetek termelése mintegy 13 százalékkal növekedett. Ennek megfelelően csökkentek az elutasított építési igények. Tovább javult — de még mindig nem kielégítő — az együttműködés a tervező, a beruházó és a kivitelező szervezetek között. A kivitelező vállalatok keveset tettek az állásfoglalásban megjelölt könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése érdekében Az építőipari üzemek gazdálkodása ls sokat javult. Az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat kivételével mlndtgyik vállalat, szövetkezet nyereséges. Jelentősen nőtt a termelékenység. Mérséklődött a befejezetlen építkezés. A közlekedéssel szemben támasztott 1973. évi feladatok túlnyomó részt megvalósultak. A közlekedés egészén belül tovább erősödött a közúti személy- és áruszállítás részaránya. Viszont a személyszállítás nagyságrendje és kulturáltsága elmaradt. Megyénk hírközléséhek színvonalé 1973-ban lényegesen Bem változott • A mezőgazdasági termelés növekedése az előző két év gyors üteme után — az aszály, valamint a Járványos állatbetegségek miatt — kisebb mértékű, mintegy 4 százalékos. A két tő ágazaton belül a növénytermelés eredményei a Jobbak, ami elsősorban a szántóföldi növények hozamnövekedésének eredménye. Kenyérgabonából — a terület 3000 hektáros csökkenése ellenére — 1500 vagonnal többet takarítottak be, A termésátlag — túlhaladva az eddigi csúcsot — elérte a 34,7 métermázsát hektáronként. Emelkedett a szálastakarmányok hozama is. Csökkent viszont a kukorica, a cukorrépa, a burgonya termésátlaga. A több termésmennyiség csak a vetésterület növelésével volt elérhető. A zöldségfélék vetésterülete — a különböző támogatások ellenére — B százalékkal csökkent. Ezen belül csak a paradicsom, a zöldpaprika, a zöldbab és az uborka vetésterülete bővült. Az 1973-as év a szőlőtermesztésben kiváló eredményt hozott: a hektáronkénti termésátlag az előző évi 34 mázsát 10 mázsával meghaladta. A növénytermesztési hozamok növekedését nagymértékben segítette az iparszerű termelési rendszerek elterjedése. Figyelmeztető viszont, hogy az elért eredmények az országoshoz mérve elmaradást mutatnak, amit a megye adottságai nem indokolnak. Az állattenyésztésben emelkedett az állomány és mérséklődött a termelés ingadozása. A szarvasmarha-állomány 2600 darabbal nőtt. A sertésállomány — a száj- és körömfájás ellenére — minden eddigit meghaladó mértékűre emelkedett; az év végén meghaladta a félmilliót. A baromfiállomány növekedése a tyúkfélékben volt számottevő. A Juhállomány tovább csökkent. A fenti eredmények a felvásárlásban ls éreztették kedvező hatásukat. A sertésfelvásárlásban azonban az év eleji járványos állatbetegségek miatti kiesést még nem tudták pótolni. Tovább javult a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete. Az árbevétel ugyan — a kiegészítő tevékenység visszafejlesztése miatt — mintegy 8 százalékkal csökkent, de a hatékonyabb gazdálkodás következtében a termelőszövetkezetek eredménye több mint 20 százalékkal javult. •

A beruházások 1973-ban mintegy 10 százalékkal növekedtek, és megközelítik a 6 milliárd forintot Ezen belül meghatározó szerep jutott az állami nagy beruházásoknak. A vállalatok, a szövetkezetek beruházása az előző évhez képest 26 százalékkal emelkedett és valamelyest Javult a beruházások koncentráltsága. Viszont a kivitelezés ütemességében, a határidők betartásában sok még a kívánnivaló. Jelentősebb beruházásainkat lényegében tervszerűség jellemzi. Ezek közül a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítményeknél az 1973. évre előirányzott több mint 700 millió forintot felhasználták. Megkezdődtek a második szabadgáz-üzem próbál. Elkészült az ÁFOR tizem anyagéi osztó telepe ls. Felépült a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központja. Lehetőség van arra, hogy az Alföldi Porcelángyár kőagyaglapburkoló-gyárát három-négy hónappal a határidő előtt üzembe helyezzék, A Szegedi Szalámigyár bővítése jd ütemben folyik. A vállalati és szövetkezeti beruházások volumene az előző évhez képest számottevően növekedett, a hitelek aránya csökkent, ugyanakkoB az állami támogatás mértéke megkétszereződött. A tanácsi költségvetés és fejlesztési alap kisebb eltéréssel a tervezettneli megfelelően alakult. Az állami lakásépítési célkitűzések teljesítésében az árnövekedés miatt né? mi lemaradás mutatkozik. Megyénkben 8900 lakás épült meg az év folyamáig melyből az állami lakások szama mintegy 1600. A lakások közel fele a legkorszerűbb panelos technológiával épült. A lakáshoz kapcsolódó létesítmények közül a bölcsődei férőhelyek az éves előirányzatnak megfelelően, az óvodai férőhelyek fejlesztése a tervezettnél kedvezőbben alakult. Továbbra sem kielégítő a lakótelepi kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megvalósításának üteme, elsősorban Szegeden. Tervszerű ütemben folytatódik a vízhálózat bővítése és a víztermelő-kapacitás fejlesztése, viszont nem kielégítő ütemű • szennyvíz-, a csatornahálózat, s • szennyvíztisztító-kapacitás bővítése. Az egészségügyi ágazat fejlesztése aa előző évihez képest javult. Befejeződött Szegeden a 34 munkahelyes megyei rendelőintézet építése. Átadásra került három községi egészségügyi kombinát és egy orvosi rendelő. Nem készült d a szentesi 22 férőhelyes rendelőintézet. Jelentős a lemaradás a szegedi 150 ágyas kórházpavilon építésénél és a makói kórház rekonstrukciójánál. Le-' maradás tapasztalható a tervezett kulturális intézmények fejlesztésében la. Javult 1973-ban az intézményi ellátottság színvonala, a lakosság kommunális ellátása. Jelentős összegeket fordítottak a tanácsok az oktatás és • népművelés tárgyi feltételeinek javítására, az egészségügyi Intézmények felszereltségének növelésére Néhány területen (tanácsi egészségügyi és kulturális létesítmények, célcsoportos lakások, kereskedelmi és szolgáltatóhálózat stb.) mutatkozó lemaradás egy része a IV. ötéves terv hátralevő részéből sem pótolható az érnövekedés okozta pénzügyi gondok és a kivitelezési kapacitás hiánya miatt. •

Megyénkben a foglalkoztatottad száma a IV. ötéves terv eddig eltelt ével alatt alig emelkedtek. Az aktív keresők száma 1973-ban 225 ezer 16 volt, a foglalkoztatottság továbbra 1» magasabb aa országos átlagnál. A fog* riházások, B célcsoportos 1 eladatok, valamint a lakásépítési terv teljesítésének. Gyorsítani keli as építőipar iparosi* tasát, és a korszerű előregyártott vas* betonelemek tömeges felhasználását A könnyűszerkezetes program elterjesztése nagyobb kötelezettségeket hárít a Vállalatokra. A kivitelezés hatékonyságának növelése érdekében as építőipari szervezetek az eddigi szétaprózottság és az átfutási idő csökkentésére törekedjenek, de szükség van s beruházások előkészítésének javítására, a több terwariáns alkalmazására is. Segítsék elő a jó munkahelyi légkör kialakítását, a fluktuáció csökkentését, a törzsgárdához tartozó munkavállalók létszámának növelését. A vállalatok a Joob anyagellátás érdekében szocialista együttműködési szerződések megkötésével kölcsönösen fejlesszék kapcsolatalkat. Tegyenek hatékony intézkedéseket az anyag takarékosságra, az eszközök jobb kihasználására, a Jobb minőség elérésére. Folytatni kell 1974-ben közlekedéspolitikánk megyei feladatainak végrehajtását, a szállítások gyors és zavar* talan lebonyolítását. A közlekedési üzemek javítsák a személyszállítás kulturáltságát, menetrendszerűségét, különösen a városi szemé! v szállításban. Életszínvonal-politikai célkitűzéseink során javítani kell a lakosság munka- és életkörülményeit, biztosítani a jövedelmek tervszerű emelését, mind mennyiségben, mind összetételében a keresletnek megfelelő kínálatot Életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósítása során 1974-ben a következő legfontosabb tendenciákkal kell számolni: — A lakosság pénzbevétele várhatóan 7—8 százalékkal emelkedik; — A foglalkoztatottak száma jelentősen nem változik. — A lakosság pénzbevételeinek növekedésében szerepet játszanak a központi bérpolitikai, illetve a népesedéspolitikai határozattal összefüggő szociálpolitikai Intézkedések. — A termelés fejlődése lehetővé teszi a lakosság választékosabb áruellátását. Érezteti hatását az Iparban folyó rekonstrukció — különösen a ruházati szakmában. — a lakosság szolgáltatások iránti Igénye továbbra ls gyors ütemben növekszik. Mindezek figyelembevételével életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében az alábbi iratosabb feladatok megoldására összpontosítsuk erőinket! — Biztosítani kell a kiskereskedelmi forgalom 7—8 százalékos emelkedését, amelyet a kereskedelem csak Javuló áruforgalmi tevékenységgel valósíthat meg. Ezért a termelő és forgalmazó vállalatok javítsák kapcsolatalkat és piackutató tevékenységüket. — A kereslet és kínálat összhangját csak javuló készletgazdálkodás biztosíthatja. Vállalataink éppen ezért korszerűsítsék Irányítási és információs rendszerüket Kezdjék el a megyei kereskedelmi szervek gépesített adatfeldolgozásának kimunkálását. — A fogyasztói árszínvonal országosan I százalékkal emelkedhet A túllépés megakadályozása érdekében javuljon az árellenőrzés, finomodjék az ellenőrzés mechanizmusa. Váljék összenangoitabbá az ellenőrzésben részt vevő szervek együttműködése. — A nepesedés- és várospolitikai célkitűzések megvalósításáért különös figyelmet kell fordítani a gyermekruházati ellátás - javítására. A megye helyi ipara vállaljon nagyobb szerepet e termékek ellátásának biztosításában. — A kereskedelmi vállalatok ée szövetkezetek törekedjenek jobb üzem- és munkaszervezésre, biztonságosan készítsék elő a kereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkenté•m- sét A 44 órás munkahétre történő átállás után la meg kell oldani a lakosság gondos ellátását — Folytatni kell — főleg a városokban — a kereskedelmi hálózat fejlesztését és korszerűsítését, különös tekintettel arra, hogy az új lakótelepekhez kapcsolódó beruházások a tervezett Időre befejeződjenek — A kereskedelem technikai fejlesztésében bizonyos lemaradás van. Ezért a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek fejlesszék a technikai felszereltséget, növeljék a hűtőkapacitást, a szállítóeszközök és a belső anyagmozgatást segítő gépek szárnál — ügyelve ezek korszerűségére. — A tanácsok és szakigazgatási szerveik a vállalati önállóság megsértése nélkül nagyobb felelősséggel Irányítsák a megye áruellátását. A vásárlók érdekvédelmének szellemében javítsák az ellenőrzés hatékonyságát — Évek éta visszatérő probléma aa Idegenforgalmi kínálat elégtelensége Megyei szerveink dolgozzák ki az Idegenforgalom fejlesztésének 8— 10 évre szóló programját A pártszervek és pártszervezetek főbb feladatai gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért A végrehajtás fontos követelménye politikai, gazdaságpolitikai 4B ideológiai céljaink egységes értelmezése, az üzemi, a munkahelyi termelési feladatok kidolgozása, ezek következetes érvényesítése, az üzemi, a munkahelyi demokráciában rejlő lehetőségek maradéktalan felhasználása, a párttagság személyes példamutatására épülő cselekvési egység. Fontos politikai feladatunk, hogy a Központi Bizottság 1973. novemberi állásfoglalása alapján a gazdasági, társadalmi és politikai életben kibontakozott pozitív tendenciákat, tovább erősítsük. E követelményeket figyelembe véve törekedjenek pártszeiveink és pártalapszervezeteink gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájukban a helyi gazdaságpolitika kimunkálására, megértetésére ée megvalósítására. Pártszervezeteink segítsék az üzemi demokrácia továbbfejlesztését, a meglevő szervezeti formák sikeresebb hasznosítását. Igyekezzenek az üzemi dolgozók, a termelőszövetkezeti paraszttág véleményének, javaslatainak megismerésére és hasznosítsák a helyi gazdasági, gazdaságpolitikai célok megvalósításában. Ezzel ls erősítsék tudatos részvételüket a végrehajtásban. A párttagoktól ls jobban meg kell követelni, hogy — a demokratikus, őszinte, nyílt