Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

munkahelyi légkör erősítése során — Jól éljenek az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel Képviseljék és védelmezzék cselekedeteikben, nyilvános fellépésükben mindenkor a párt politikáját. Vegyék számba % hasznosítsák a fejlesztés. a termelés, a gazdálkodás Intenzív módozatalt segítő üzemi, munkahelyi tartalékokat. Ösztönözzenek a ráfordítási költségek, az Indokolatlan Improduktív létszám csökkentésére, a takarékosabb gazdálkodásra. Politikai munkával segítsék a munkahelyi normák folyamatos karbantartását. , / A pártszervezetek kérjék számon a gazdasági kérdésekkel foglalkozó határozatokból adódó helyi feladatok kidolgozását, azok következetes végrehajtását, a beruházások jó előkészítését, a pénzügyileg megalapozott fejlesztést Kiemelten foglalkozzanak a termékek korszerűsítésével, a termékek minőségének, a dolgozók szociális helyzetének Javítását szolgáló beruházásokkal, rekonstrukciókkal. Ezen belül a többgyermekes családok lakásproblémájának megoldását segítő építésseL Pártszervezeteink vizsgálják a munka- és üzemszervezés javítására, az Ipari kapacitások jobb kihasználására vonatkozó határozatok végrehajtását, szorgalmazzák az exportkötelezettségek pontos teljesítését. Tekintsék fontos feladatuknak a lakosság javító- és szolgáltató igényeinek mind teljesebb kielégítését. Kezdeményezzék a lakosság igényei és a kielégítés közötti feszültségek feloldását. Az irányító pártszervek és pártalapszervezetek együttműködve a szakszervezetekkel és más társadalmi tömegszervezetekkel, ösztönözzék az állami, gazdasági vezetőket nagyobb erőfeszítésekre a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének javítására. Követeljék meg a munkásérdek szem előtt tartását, törődjenek többet a munkások helyzetének javításával, a szocialista brigádok törekvéseinek támogatásával. A szocialista munkaverceny-mozgalom továbbfejlesztéséért alakítsanak ki az eddiginél Jobb együttműködést és munkamegosztást a párt-, a szakszervezeti szervek, a KISZ-szervezetek és gazdasági vezetők között. A gazdasági vezetőktől növekvő lgényességű, felelősségteljesebb munkát követeljenek a káderek kiválasztásában, képzésében és továbbképzésében. Tervszerűen fejlesszék a dolgozók felkészültségét Következetesebben szerezzenek érvényt a párt káderpolitikai elveinek, a személyzeti munka pártirányításának. A vezetők továbbképzéséhez Igényeljék a tudományos Intézmények és egyesületek segítségét. A Politikai Bizottság 1973. július 8-1 határozata alapján tovább növekszik a városi pártbizottságok szerepe a városfejlesztés, a várospolitika pártirányításában, a területpolitika rendszeres elemzésében, tartalmának és módszereinek fejlesztésében. A városi pártszervek gondos elemzés alapján biztosítsák, hogy a városfejlesztési feladatok a tanácsi programokra, a tanácsválasztások alkalmával elhangzott közérdekű javaslatokra, az állásfoglalásban megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzésekre épüljenek. Területi pártszerveink és pártszervezeteink segítsék a városi tanácsok koordináló tevékenységének kifejlesztését a várospolitika megvalósításában. Javítsák tovább a tanácsok pártirányítását, mindenekelőtt a testületi Irányítást. Növeljék az irányítás önállóságát, kerüljék az operativitást, de a várospolitika lényeges kérdéseiben a párttestületek foglaljanak állást. A tanácsokban dolgozó kommunista vezetőktől pedig határozottabban kérjék számon a párt álláspontjának, határozatainak végrehajtását. Érjék el hogy a szakszervezet, a Hazafias Népfront, a KISZ még kezdeményezőbb szerepet tölthessen be a helyi politika kialakításában, a területpolitikai kérdések megoldásában, a párt- és állami szervek jelentősebb döntéseinek előkészítésében, a dolgozók szélesebb körét érintő feszültségek feloldásában. Politikánk egészének sikeres végrehajtásához mindenekelőtt a párttagság személyes példamutatására, cselekvő támogatására van szükség. A pártszervek és pártszervezetek emeljék a követelményt mind maguk, mind a testületekkel, mind pedig az alapszervezetekben tevékenykedő kommunistáké kai szemben. Az alapszervezetek és a káderek munkájának értékelésekor egyaránt fontos mérce legyen a párthatározatok végrehajtásában játszott szerep. A pártszervezetek, a szakszervezet éa a KISZ cselekvő támogatásával karolják fel azokat a kezdeményezéseket* amelyek a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatát követően' számos ^íelyen tapasztalhatók és forrásul szolgálnak újabb eredmények eléréséhez. A gazdasági fejlesztéssel összefüggő politikai feladatokban pártszervezeteink keressék a megvalósítás leghatékonyabb eszközeit és módszereit. A munkáskollektívákra támaszkodva következetesen lépjenek fel a tisztességtelen haszonszerzés, a fogyasztók megkárosítása ellen. Védelmezzék és képviseljék a népgazdasági érdekeket, szabjanak gátat a gyakran rosszul felfogott helyi, vagy csoportérdekek előtérbe helyezésének. A gazdaságpolitikai tömegmunka kőzött kiemelt feladatként jelentkezik a» életszínvonal, és ezzel összhangban a népesedéspolitikai agitáció. A pártszervezetek lépjenek fel a párt szociálpolitikáját sértő Intézkedésekkel és jelenségekkel szemben. Mindenekelőtt saját pártszervezetükből száműzzék a párttól idegen szemléletet és gyakorlatot. A megnövekedett gazdaságpolitikai feladatok hatékonyabb megvalósítására alkalmassá kell tenni a tájékoztatást, az agitációt és propagandát, aa ezt szolgáló munkastílust és Irányítást* Folytatni szükséges az agitációt irányítók rendszeres képzését, helyileg la bővíteni kell a legkorszerűbb agitáció és propaganda anyagi-technikai feltételeit. A megyei pártbizottság felkéri a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront választott testületeit, aktivistáit, az állami és gazdasági vezetőket* megyénk fizikai és szellemi dolgozóit, hogy tudásuk legjavával vegyenek részt az állásfoglalásban megfogalmazott kör zös céljaink megvalósításában. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye gazdaságának 1973. évi fejlődéséről, valamint az 1974. évi gazdaságpolitikai feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14 —15-Í ülésén elemezte a X. kongreseazus határozatainak végrehajtását és a megvalósításra váré feladatokat. Ezt követően a megyei pártbizottság ülése az 1973. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában határozta meg azokat a megyei feladatokat, amelyek teljesítésével megyénk gazdasága hozzájárulhat a népgazdasági célok megvalósításához. I A Központi Bizottság éa a megyei pártbizottság állásfoglalását megyénk dolgozói nagy érdeklődéssel és megértéssel fogadták, tgy az abban foglalt feladatok végrehajtását Igen nagy tömegbázison kezdhettük el Munkánkat azóta Is felfokozott politikai aktivitás Jellemzi. A megyei párt- és tanácsszervek, a tömegszervezetek, s városi-járási pártbizottságok, pártszervezetek és a gazdasági vezetés munkájának vezérfonalát a KB novemberi állásfoglalása képezte. Termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon és más fórumokon konkrétan fogalmazták meg a helyi feladatokat. Áttekintve az állásfoglalás megjelenését követő egy év tapasztalatalt, megállapítható, hogy a végrehajtás jó ütemben halad. Gazdasági építőmunkánls eredményei, a javuló életszínvonal jelzik, hogy eddigi erőfeszítéseink sikeresek voltak. A párt politikája iránti bizalom megyénkben Is erősödött. I) Gazdasági fejlődésünk 197). évi eredményei % és a lakosság életkörülményeinek alakulása f A megyei pártbizottság 1973. évi állásfoglalása gazdaságpolitikai feladataink központjába a tervidőszak Időarányos feladatainak teljesítését, a hatékonyság fokozását, a gazdasági egyensúly további erősítését és a lakosság életviszonyainak javítását állította. Megyénk gazdasága 1973-ban tovább erősödött és alapvetően a kitűzött céloknak megfelelően fejlődött. Gazdaságpolitikai feladataink — kisebb lemaradástól eltekintve — megvalósultak. O

Az állásfoglalás az ipari termelés országos növekedési ütemének elÚúMt tűzte célul, A megye Ipara — ** országos átlagot meghaladva — mintegy 10 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Ezen belül: — a minisztériumi ipar az átlaghoz közel, a tanácsi lényegesen lassabban, a szövetkezeti ipar viszont — a korábbi évekhez hasonlóan —- jóval gyorsabban növelte termelését; — az állami iparon belül továbbra Is leggyorsabb a nehézipari ágazat növekedése. Ebben alapvető szerepet játszik a megye szénhidrogén termelésének bővülése. A megye iparában jelentős volument képviselő könnyűt ipari ágazat fejlődése a tervidőszak első két évének lassú növekedése után — elsősorban a könnyűipari rekonstrukciós program keretében megvalósított beruházások eredményeként — meggyorsult, bár így is alatta maradt az országos könnyűipari átlagnak. Az Ipari termelés növekedésének tényezői nagyobb részben intenzív jellegűek voltak. Az élőmunka termeié-; kenysége az országos átlagnál gyorsabban növekedett. Az Ipar többlettermelése közel 90 százalékban a termeié; fcenységből származik. \