Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

VASÁRNAP, 1974. JANUÁR ML Az Őrségben őrzik az építészeti hagyományokat Az őrség központi településén, Oriszentpéteren a tájba illő, fával dúsan díszített, új közintézmény-épület készült el. A vidék másik községe, Orimagyarósd, szintén a szokványostól eltérő, a helyi népi építészeti hagyományokat őrző művelődési otthont mondhat magáénak. A kemenesháti dombsor oldalába épült Vasvár nagyközségben érdekes körház épült az egykori tűztorony helyén. Sárvár új tűzoltó szertára építészeti megoldásával szintén kiemelkedik az átlag házak sorából. Ezek az egyedi épületek azt a megyei építészeti törekvést tükrözik, amelynek célja meggátolni a jellegtelen, tucathazakból álló települések kialakulását. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy a községek elvesztik sajátos, egyéni karakterüket. Jelesért - ezer forint A Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 1700 dolgozója közül több mint 200-an tanulnak különböző szakmai tanfolyamokon." A géplakatosok, nak és a gépszerelőknek ismeretfelfrissitő tanfolyamot ls szerveztek. A jelesen vizsgázók ezer forint jutalmat kapnak. Könyvekről sorokban Korunk világgazdasága I. kötet. A világgazdaság fejlődésének általános kérdései. A könyv szerzői áttekinthetően tesznek eleget két követelménynek: az általános fejlődési tendenciák bemutatása mellett ismertetik a legfrissebb adatokat a világ termeléséről, külkereskedelméről, pénzügyeiről, a főbb nemzetgazdaságok növekedéséről, a tudományostechnikai fejlődést jellemző kutatásokról. A hangsúlyt a nemzetközi gazdasági integrációs törekvésekre, a világgazdaság strukturális változásaira, működési mechanizmusára, az államok gazdaságirányítási feladataira, valamint indítékaira helyezték. Elhagyták a négy legnagyobb ország, illetve országcsoport (Szovjetunió, USA, nyugat-európai fejlett tőkés országok, Japán) önálló elemzését: ezeket is a világgazdaságban érvényesülő integrációs folyamat tükrében vizsgálják. Igen jelentős hangsúlyt kap a kötetben a kelet—nyugati gazdasági együttműködés helyzetének és perspektíváinak kérdése. (Közgazdasági es Jogi Kiadó.) Lenin: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. Egyik legfontosabb munkája ez Leninnek, amelyben az imperializmus klasszikus elemzését és jellemzését adja. Kimutatja, hogy a szabadversenyen alapuló kapitalizmus a tőkekoncentráció következtében hogyan nő át a monopolkapitalizmusba Ismerteti az új szakasz alapvető jellegzetességeit: gazdasági-társadalmi lényegéti szervezeti formáit, a finánctóke és a fináncoligarchia különleges szerepét, a világ gazdasági és területi felosztásának egyenlőtkimutatia Szeged a hazai lapokban 1974/3. BENKö László: Juhász Gyula és a szépség. (A költó szUletéisének 80. évfordulójára.) Magyar Nyctvör, 1913. Július—szeptember. BAKACSI Gyula—SZÉL Éva— ZALÁNYI Sámuel: Adatok Üj.szeged körzeti gyermekorvosi ellátásáról. Népegészségügy, december. TELKES György: Hálózatfejlesztés, korszerűsítés a KOMPLETT ruházati vállalatnál. Kirakat, december. [Fényképekkel.] APRÖ Ferenc: NB I-ben a Szegedi Postás kardozól. Postás Dolgozó, december. Tornyal József 1933—1913. — Balost István László 1953—1973. Repülés, 1974. január. [Nekrológ a tragikus balesetet szenvedett két szegedi repülőről. Fényképekkel.1 SPIRO György: Szellemes komolyság. Élet és Irodalom, jan 6. [Kritika Bulgakov: Reln mérnők álma cimü drámájának előadásáról.) [PAPP Lajos) (ppl): Vörös marty történelmi drámája a Dórr téren. — Elkészült a szegedi sza badtért játékok műsora. Észak Magyarország, jan. 10. Az Ivóvíznél ls tisztább viz< „lsrlk" a szegedi nlajmező. Külön tlsztitóüze:- épült. To' megy 'éprtjzlg. tan. U. OJ srorlpályált. és csarnf épül-e': Szc-teden "'-gyár H.'lap, v'-j-ivi, jan 15 SR' TG István: Változás-' tervek a S -egcdl \FÉ3Z-né: Szövetkezet, jan. 16. [Fényképei.) Százezer tonnával több olaj Szeged környéki olajmezőkr' Magyar Nemzet, Népszava, Jar [PUNKÖSTI Árpád): Tervszerűen fejleszUk az algyői szénhidrogénmezőt. — Olajvezetél épül Asotthalom és Szeged kö zött. Népszabadság, jan. 13. törvényszerűségét, len fejlődését, élősdi, rothadó vonásait. Ez a műve Leninnek nemcsak tartalmilag rendkívül értékes továbbfejlesztése a marxizmus kapitalizmus-elméletének, hanem módszertanilag is mintaszerű. Lenin megvilágítja benne a különböző osztályok. rétegek és pártok viszonyát is az imperializmushoz. Végül kijelöli az imperializmus történelmi helyét, elsősorban a szocialista forradalom előestéjeként értékelve. Gaál Éva: Zoknidakszli és sokan mások. Egy gyermek sokszor töri a fejét: pénz nélkül miből és hogyan lehet megajándékozni valakit, vagy mivel lehetne hangulatosabbá tenni azt a sivár sarkot, ahol minden nap tanulni kell. A megvalósításhoz két dolog kell: "az egyik egy „saját fiók", teli látszólag feleslegesen tárolt dugókkal és gombokkal, üres konzerv- és műanyag dobozokkal stb. A másik „kellék": a fantázia. Ha az véletlenül nincs vagy szegényes, Gaál Éva könyve pótolja ezt ötletei nyomán ajándékokat lehet készíteni. A kötet minden lapjára, jutott egy-egy ötlet Számos hangulatos, színes rajz illusztrálja a felsoroltakat. Három izlandi történet: A skandináv irodalomnak mindmáig legnagyobb világirodalmi teljesítménye az Izlandi népi próza. Közülük való az 1270—1280 körül született három történet. Hrafnkell története KeletIzland elhagyott vidékein játszódik, ahol — s ez a konfliktus oka — a pogány skandináv.mitológia istenei a „régibb" ván, termékenység istenek és az „újabb" ász istenek közül még mindigaz előbbieknek hódolnak. Gisli története középpontjában egy sejtetett „bűnügyi" rejtély áll. Öfeigr története jóval kéköbb és akkor játszódik, amikor már a rég* neves nemzetségek fejei közül sokan elszegényedtek. Az ő rétegükön tör majd át az új izlandi típus, Oddr személyében, akinek szükségszerűen szembe kell kerülnie a hitüket vesztett régiekkel. (Szépirodalmi Kiadó.) Foglalkozása: anya Hozzászólás a Délmogyarország cikkéhez Minden lap sokat ír mostanában az anyaság megbecsüléséről. Rendeletek, törvények, statisztikák, elemzések és szociológiai felmérések láttak éa»látnak napvilágot, ám maÍ

a a közvetlen valóság, maguk az anyák, mintha ritkábban apnának hangot. Pedig hát nekik ls van, és talán elsősorban nekik lehet mondanivalójuk. Ezért is közöljük örömmel Dér Győzőné levelét, hozzászólását cikkünkhöz. Egy tízgyermekes asszony levelét, véleményét és hitvallását. az anyaságról, a családról. Íme, a levél: Azt csak érezni lehet, ami. kor tíz-tizenöt ember körülvesz. még nekem is hihetetlen, hogy erre egy anya képes, Becsülettel felnevelni a gyermekeinket, szakmát adni a kezükbe, és látni az ő törekvéseiket, hogy ők is megállják helyüket az életben. Látni az örömet, mert nem nagy igényűek és a közös örömnél szebb nincs, és az Foglalkozása anya cimü képzelik, és mint a lovak cikkükhöz szeretnék hozzá- esznek. Tapasztalatom, nem szólni. Először is jólesett ol- sok népszerűségnek örvenvasnom a cikket, mivel ha dünk mi, nagycsaládosok. üz összetartozás, ez az igazi ritkán is, de néha a nagy- Van pedig nekik olyan tu- boldogság és cél. amiért ércsaládosokkai is foglalkoz- lajdonságuk is. ami példa- demes élni. Pedig még nenak. Bosszankodtam a cikk ként állítható. Gondolok az kem annyi jóban nem volt olvasása után, mivel a cikk áldozatvállalásra, a család részem, mint a mad kismanevelésével és gondoskodásé- máknak. Még nem vagyolo ra. És még a huszadik szá- olyan idős. ötvenéves. Alegzadban is vannak, úgymond idősebb gyerekem 28, és a „maradi gondolkozású" asz- legkisebb gyermekem 15 szonyok. hogy életet adnak, éves, de még nekem úgy kel. de nem vesznek el. Ilyet iett indulni a munkába, olyan ember tesz, aki "ere- hogy két gyereket vittem ti a gyereket, akinek életcél bölcsődébe, egyet magammal írója ilyen nagy mennyiségű adatot írt le, ami egy nagy család napi élelmezése. Szerintem ez sok, már azért is, nekem is tíz gyermekem van, tehát tapasztalatból tudom, hogy ennyi nekem csak a kenyér mennyiségével volt azonos. Húsból kellett a leg- a gyerek. Nem kocsiról, nagy az óvodába, mert ott dolgoskevesebb, inkább a főzelék házról, nyaralásról álmodoés tészta volt kedvesebb, de zik, mert egy nagy családnem öt kiló. Gondolom, a ban minden szórakozást, közvélemény a cikk olvasása örömet, bánatot, gondot meg. után hogyan ítélkezik a talál az ember. Még likkor nagycsaládosokról, hogy azo- is, ha megaláznak, gúnyolkat tunya, lusta embernek rtak is bennünket. Kikötöa Vrangéiöbölben A Szovjetunió csendes- szekbe a faanyagokon kívül óceánj partvidékén, a Vran- több szénét és Vasércet; halgel-öbölben épül az ország féleséget és préfnárut szállíthat. A kikötő 150 ezer tonnás hajókat is fogadhat. legnagyobb kikötője, a kele tl-tengeri kikötő. A napokban helyezték üzembe a teljesen gépesített első részleget. amely farakományok és szállítmányok fogadására, átrakodására szolgál. A kikötőt a transzszibériai vasúttal összejjötő szárnyvonal építői is befejezték munkájukat. Az új kikötő tranzitforgalmat bonyolít majd le a Csendes-óceán térségének országaiból Európába és megfordítva. 1975-ig elkészül a kikötő valamennyi részlege. A kikötő révén a Szovjetunió a távol-keleti országrétam, és á picit otthon hagytam, mert nem vették fel a bölcsődébe. Háromóránképt jártam haza szoptatni. Ea ment öt hónapig, azután kénytelen voltam otthon maradni, mert nem bírtam tovább. Dolgozni nem tudtam, menni pedig nekem is jó voL na, olyan öregség elé nézni, ahol egy kis nyugdijam lenne. Még ha azt számítanák be, azokat a háromévi gyermekgondozási éveket, tíx gyermeknél már 30 év éa ezért 400—500 forint nyugdíjjal is beérném. Ez álom részemről. Maradok tisztelet, tel: Dér Győzőné Szeged, Védőnő utca 14 Különös tavak Kazah tudósok hat — ez idáig felfedezetlen — tavat találtak a Tyien-San nyúlványai között, több mint 2000 méterrel a tengerszint felett. Sótartalmuk igen magas: 235 gramm literenként. Annak ellenére, hogy a tavak az örök hó birodalmában léteznek, vizük hőmérséklete 40 Celsius-fok. A tavak egy nagy repedés mentén fekszenek. Hőjüket valószínűleg föld alatti források, Illetve a repedés mentén feltörő föld alatti hó táplálja. A másik feltételezés, hogy a Nap fűti őket Vizük kémiai összetétele kiváló napenergia-gyűjtővé teszi e tavakat Siklós Jánosi MÜLIK 6

A megvagdalt kéz látványától, meg a fű• tetlen szoba hidegétől reszketett. Észrevettem, valamennyien fáznak- szájuk széle elszíneződött. mintha tintaceruzát nyálaztak volna. Szögi Balázs két tenyerébe fogta állát és az ajtó melletti nagy szögre vetett fekete kabátot nézte. Nem érzett a hidegre, a csöndesedő gyerekekre — Feküdjetek a helyetekre — szóltam rájuk. Szó nélkül elkotródtak, levackolták magukat A nagyobb fiú sáros lábát megmosta, az ajtó elé lódította a sáros, véres vizet. Eltettem az asztalról a kést. háromlábú suszterszéket húztam alárr és leültem Szögi mellé. Még mindig a kabáto néz'e — Reggelre jár. magénak ls feküdnie kellen — szóltam, de nem válaszolt. A törkölvnálinka erős bú'e áradt belőle Ül ( Utak a hidegben, szó nélkül Megrázkódtam a vi ze- gúnváb-n. s a szellemidéző felém fordult. d< olyan csudá'kozó tekintettel figyelt, mintha mos: látna először a szobában. — Ott van a fényes lajtorja — mutatott a kabátra — Kabát ez, nem lajtorja. ~ t — Ott van. ehol a szentséget hordozza, utána jön az égi trónus. — Képzelődik. Nem jön ott semmi. — Pszt! Csak a beavatottak látják — lehelte arcomba a homoki törkölyt. Csöndesen figyelte azután a kabátot. A gyerekek lassan elaludtak: szabályos légzésükből gondoltam, hogy megnyugodtak. A petróleumlámpa hunyorgott, vörösödött a lángja. — Van itthon petró? — Szögi nem válaszolt. Leemeltem a szögről a halvány kanóccal világító lámpát, forró üvegét a polcra tettem, füstölgő talpát kiraktam az udvarra. Gyufavilágnál visszabotorkáltam az asztalhoz. és rágyújtottam. A villanó fényben láttam hogy a vályogvető mereven figyeli a kabátot. — Hideg van — próbáltam beszédbe kezdeni. Nem válaszolt Egy ideig figyeltem az alvó gyerekeket, talán fél órát ültem még a sötétben, azután szótlanul kijöttem a szobából. — Hazamentél? — kérdezte a kormányos. — Nem. Késő volt ahhoz, hogy hazamenjek utcán már járkáltak a korán indulók. Elállt az eső Mellém szegődött a Bogár kutya küért az országútig A kooonvacsontok mögött lira sivított a picinyke fűrész gorombán verte a lobh* teámat Ahogyan közeledtem a hídhoz trősöd'ótr bennem a f'te!orr Megálltam a csigadics* ín a k7korlá* mel'eti nem mertem leM'ian'a i a vízre, a * f-űelemmel való viaskodás -n remecot' q '^am Viss ?f r! 'tem A- z partról néztem a suho gó, bugvogó Tiszát A regattákhoz kötött páreve .ősök. könnvő kis s andolinok ringa'íztak a partra verődő hul'ímfodrokon. Sokáig álltam ot' a hideg, nvirkos reggelen, és néztem a vizet, a reeatt'ák-t amelyeket elvisznek majd innen a téli kikötőbe. Jó barátságban voltam én a folyóval, azelőtt játékosan fölvett a hátára és vitt magával, sebes sodrással lefelé, fenyőtutajok, vontatógőzösök, kotrógépek hullámverésén. Levitt egészen a klinikákig, ahonnan aztán, a figyelő rendőrszem elől bújva, átsurrantam a túlsó oldalra, és kikötöttem a jó, fenyőillatú tutajokon. Barátságunkat hat esztendeje elpusztította egy véletlen szerencsétlenség, legalábbis arra vetettem a beállt félelmet. A Maros-torok előtt, a Sárgán fürödtünk, az ingyenstrandon. Egy jó meleg júliusi napon a szomszédék fiát. a Szabó Bélát elkértem az anyjától, hogy lemegyünk fürdeni. Nem nagvon akarták engedni, mert a Béla nem tudott úszni, de addig könyörögtem, meg mindenféle felelősséget vállaltam, amig aztán elengedték. A mederkotró magas tetején játszottunk, és onnan ugrottunk fejest a mély vízbe. Béla szótlanul figyelte a merész hancúrozást. és biztosan szégyellte előttünk, hogy ő az egyik kotrótölcsér árnyékában hasal, és nem mer onnan kimozdulni. Valószínű, ez a szégyenérzet megzavarta, s nem akart a többiek mögött gyáva, anyámasszony katonája maradni. Utólag is csak erre gondolhatok, mert hirtelen kiugrott a nagy kotrótölcsérből, és elkiáltotta magát: .Nézzétek, most ugrik paoátok!" Talpas ugrással levetette magát a mélységbe. Egv pillanatig nem is értettem, hogv mi történt, mire felocsúdtam és utána- | ugrottam oda. ahol alámerül*, már nem ta'áltam meg. Jajgattam segítségén kiáltottam azonban strandolé -mberek nem figyelte!: rám. Csák később amikor a partra értem ás kiabáljam, bogv a vízbe fulladt a barátom akkor iöttek le a víz szélére és sajnálkozó meglepődéssel kénr lelték a sima folyót (Folytatjuk.) f