Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam 292. szám 1973. december 14., péntek Ára: 80 fillér Kádár János fogadta Nguyen Huu Thót Magyar—dél-vietnami gazdasági megállapodás Tovább j'avulhat dolgozó nők helyzete „Egy napot a gyermekintézményekért" Kádár János fogadta a dél-vietnami küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délelőtt fogadta a Dél-vietnami Köz­társaság hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó küldöttségének vezető­iét. dr. Nguyen Huu Thót, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­pzabadítási Front Központi Bizottsága elnökségének el­nökét, a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormánya mellett műkö­dő tanácsadó testület elnö­két, valamint a küldöttség tagjait: Nguyen Thi Binh asszonyt, a DNFF Központi Bizottságának tagját, kül­ügyminisztert, Le Quang Chanht, a DNFF Központi Bizottságának tagját, külügy­miniszter-helyettest és Ngu­yen Phu Soait, a Dél-vietna­mi Köztársaság magyaror­szági nagykövetét. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón részt vett Fe­hér Lajos, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter és Bényei Béla, hazánk Dél-Vi­etnamban akkreditált nagy­követe. * Csütörtök délután a Parla­ment Munkácsy-termében ünnepi külsőségek között magyar—dél-vietnami gazda­sági megállapodást írtak alá. Az egyezményt magyar rész­ről Péter János külügymi­niszter, vietnami részről erejéhez, lehetőségeihez mér­ten támogatást nyújt Dél­Vietnámnak az agresszorok ütötte sebek begyógyítósához, Ngyyen Thi Binh asszony, a Dél-Vietnam békés fejlődésé­DNFF Központi Bizottságá­nak tagjá, külügyminiszter írta alá. Jelen volt az ünnepi ak­tusnál Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Kál­lai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter. Ott voltak a tárgyaló ma­gyar delegáció tagjai is. Jélen volt az egyezmény aláírásánál a DVK hazánk­ban tartózkodó küldöttsége, élén dr. Nguyen Huu Thó­val, a Dél-vietnami ti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek elnökével, a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökével. A Magyar Népköztársaság kormánya által a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának nyújtandó térítésmentes gaz­dasági segélyről szóló megál­lapodás értelmében hazánk hez, országépítő munkájához, ahhoz, hogy mielőbb helyre­állítsák és fejlesszék a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányá­nak ellenőrzése alatt álló te­rületek gazdaságát. Különösen az elmúlt esz­tendőkben igen sokat tett államunk azért, hogy javul­jon a dolgozó nők helyzete, s a munka mellett anyagi kötelezettségüknek, hivatá­suknak is jobban eleget tudja­nak tenni. Elegendő ennek illusztrálására néhány tény­adat: ma a nők 99 százaléka orvosi felügyelet mellett szülheti meg gyermekét, húszhetes szülési szabadságot kapnak teljes fizetéssel, a családipótlék, a szülési segély és a kelengyetérítés mellé már hat évvel ezelőtt beve­zettük a gyermekgondozási szabadságot. A munkavi­szonyban levő szülő nőknek 70 százaléka igénybe vette ezt a kedvezményt és jelen­leg országosan több mint 180 ezer, Csongrád megyében pe­dig közel 8 ezren vannak gyermekgondozási szabadsá­gon. Az 1970. februárjában megjelent nőpolitikái hatá­rozatot követően újabb in­tézkedésekkel tovább javí­tották a nődolgozók munka­körülményeit, szociális hely­zetét, de még további intéz­kedésekre van szükség ah­hoz, hogy társadalmunk fej­lődését népességi szempont­ból is megnyugtatóan bizto­sítsuk. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa tegnapi, csütörtöki ülésén többek kö­zött erről az igen fontos, s Téeszalapítók kitüntetése Erőteljesen fejlesztik az építőanyag-ipart Az idei népgazdasági terv az építőipari üzemek kapa­citásának gyorsított ütemű feiiesztésére — a központi és vállalati erőforrásokkal együtt — 4,9 milliárd fo­rint értékű beruházást irány­zott elő, 1,3 milliárddal töb­bet, mint amennyit a negye­dik ötéves terv eredetileg 1973-ra előirányzott. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium összegezte az idei beruházások teljesítését s az előzetes adatok szerint a fejlődés a terve ettnél is gyorsabb, 16 szá -alékkal ma­gasabb volt. Így kereken másfélszer többet költöttek ebben az évben a fejlesztés­re, mint 1972-ben. A magyar termelőszövetke­zeti mozgalom huszonöt éves lett az idén. A legbátrab­Nemze- i bakat, az új paraszti jövő megalapozóit köszöntötték tegnap a Csongrád moeyei Tanács szogedi székházában. Kormánykitüntetásaket, ju­bileumi emléklapokat nyúj­tottak át azoknak az egyko­ri kis- és szegény parasztik­nak, akik 25 évvel ezelőtt elsők között írták alá, mint alapítók a szövetkezeti belé­pési nyilatkozatokat. Az ünnepségen megjelent Győri Imre. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Komó­csin Mihály, a megyei ta­nács elnöke. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára dr. Paczuk István, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Pusztai Ferenc a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak képviselője és más köz­életi vezetők. A Csongrá'd megyei terme­lőszövetkezeti mozgatom im­már veteránjait dr. Komó­csin Mihály köszöntötte a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében. Kor­társként idézte fej a 25 év előtti nehéz idők harcait, majd a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtót'a át Kiss Tamásnak, a tömörké­nyi Alkotmány Tsz elnöké­nek, Bottyán Sándornak, a szegvári Puskin Tsz elnöké­nek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Dobsa Im­rét, a hódmezővásárhelyi Dózsa Tsz nyugdíjasát, Sípos Mátyást, a nagytőkéi Kali­nin Tsz nyugdíjasát, Németh Sándort, a fábiónsebeslyéni Kinizsi Tsz növénytermesz­tőjét, td. Borsodi Sándort, a hódmezővásárhelyi Marx Tsz növénytermesztőjét és Asz­talos Lajost, a hódmezővá­sárhelyi Május 1. Tsz nyug­díjasát. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Lajos Sándor, a szegedi Móra Fe­renc Tsz nyugdíjasa, Tápai József, a sándorfalvi Rósa Ferenc Tsz éjjeliőre. Kovács Ferencné, az ásottha'mi Sza­badságharcos Tsz pénztárosa. Boros József, az áso'thalrrr Szabadságharcos Tsz éjjeli­őre, Maszlag Lajos, a csong­rádi Vörös Csil'ag Tsz nyug­díjasa, Orosz György, a szen­tesi Felszabadulás Tsz nyug­díjasa és Sidó János, a csa­nádalberti Kossuth Tsz nyugdíjasa. A kitüntetettek egyben átvették a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a Termelőszövetkezetek Ors" á­gos Tanácsa által adományo­zott jubileumi emléklapot is. A kitüntetetteknek elsőként Győri Imre gratulált, és kí­vánt számukra hosszú, egész­séges életet és további jó munkát. sokakat érintő kérdésről foly­tatott eszmecserét. Az elnök­ség által elkészített tájékoz­tatóból kitűnik, hogy Csong­rád megye népesedési hely­zete egyáltalán nem kedvező, sőt a lakosság számszerű növekedése elmarad az or­szágos fejlődéstől. A gondosan megfogalma­zott jelentés sok példát fel­sorol még, de határozottan megállapítja, hogy a szüle­tések kedvezőtlen alakulása gazdasági okokkal, megélhe­tési problémákkal egyálta­lán nem indokolható. Csong­rád megye és Szeged gazda­sági helyzete az elmúlt év­tizedekben kedvezően vál­tozott. Sokkal érdekesebbek azok a megállapítások, amelyeket egy korábban lefolytatott vizsgálat kapcsán gyűjtöttek össze. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az üze­mek és intézmények számá­ra gyakran megoldhatatlan nehézséget okoz a terhes nők könnyebb munkára való be­osztása, a szalagban dolgozó nők munkájának megkönnyí­tése. Gyakran a dolgozó nők sem élnek helyesen a lehe­tőségekkel. Amíg az üzemek­től számonkérik, hogy miért nem mentesítik a terhes anyákat a nehéz munka alól, ugyanakkor az is igaz, hogy a szülési szabadságot a dol­gozó nők többsége csak a szülés után veszi igénybe, így előfordul az a helyzet, hogy a terhes nők is hozzá­járulnak a rájuk károsan ható tényezőkhöz: a zsúfolt buszozáshoz, cipekedéshez. idegeskedéshez. A tájékozta­tó részletesen elemezte a gyermekintézmények hely­zetét is. Az SZMT elnökségének tájékoztatójában megszívle­lendő javaslatokkal is talál­kozhatunk, amelyben a szakszervezeti szervekre vá­ró feladatokat körvonalazzák. Így többek között a szak­szervezeti bizottságok fel­adatává teszik, hogy ne tűr­jék el a szülés és gyermek­gondozási szabadságról visz­szatérő nők hátrányos hely­zetbe kerülését. Biztosítsák, hogy visszatérjenek eredeti munkahelyükre és az idő­közben végrehajtott bérfej­lesztést is megkapják. A szakszervezeti bizottságok határozottabban követeljék meg, hogy az anyagi erők jobb átcsoportosításával a munkakörülményeket gyor­sabb ütemben javítsák. Ér­jék el, hogy a nők egyre kevesebb túlórát végezzenek, s legalább a kisgyermekes és a nagycsaládos anyáknak ne kelljen három műszak­ban dolgozniuk, de átmene­tileg még az is előny, ha a szombat éjszakai műszakjuk elmaradna. Az üzemi szakszervezeti testületek szorgalmazzák a nők szakmai képzésének és továbbképzésének biztosítá­sát, s legalább munkaidő kedvezményt adjanak szá­mukra a tanuláshoz. Azt is kiolvashatjuk az SZMT el­nökségének tájékoztatójából, hogy a szakszervezeti testü­letek ezentúl jobban figye­lembe veszik a munkáslaká­sok elosztásánál a gyerme­kek számát, de ezen túlme­nően azt javasolják a szege­di városi tanácsnak, hogy dolgozzanak ki olyan lakás­elosztási rendszert, amelynek alapján a több gyermekes munkáscsaládok mihama­rabb lakáshoz juthatnak! Életrevaló javaslat az is, hogy a gyermekintézmények dinamikusabb fejlesztésére segítségül hívják a társadal­mat, azt javasolják, hogy az SZMT a KISZ megyei bizott­ságával közösen hirdesse meg az „Egy napot a gyermekin­tézményekért" mozgalmat fi gimnáziumi oktatásról Ankét Szegeden A megye gimnáziumaiban tanító pedagógusok részére rendeztek ankétot tegnap, csütörtökön délelőtt a me­gyei tanács nagytermében. Dr. Welker Ottó, a Művelő­désügyi Minisztérium gimná­ziumi osztályának vezetője tartott előadást, amelyben tájékoztatta a pedagógusokat az általánosan képző közép­iskolákban folyó munkáról, a változásokról és az időszerű feladatokról. Mint köztudott, az új gim­náziumi tanterv 1978-ra ké­szül el, az oktató-nevelő munkában, a tanítás anya­gában és módszereibea azon­ban addig is számos új elem kerül. Az előadó elmondta, hogy a gimnáziumokban a többi iskolatípushoz viszo­nyítva több a gond, a megol­dásra váró kérdés, hiszen a mostani munka jellegét kell megváltoztatni ahhoz, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő eredmények szü­lessenek. Ismeretfelh~lmo­zás helyett a tanulás meg­szerettetése a feladat, olyan képességek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a későbbi folyamatos önkép­zést. Ennek érdekében ön­áll'ságra, aktivitásra, önte­vékenységre kell nevelni a tanulókat, amellyel együtt jár a jelenlegi ösztönzési rendszer megváltoztatása is. A város és a megye kü­lönböző gimnáziumaiban ta­pasztalt konkrét problémák­ról, a már bevezetett vagy későbbi változásokról kérdé­seket küldtek be a pedagó­gusok, amelyekre dr. Wel­ker Ottó válaszolt az an­kéton.

Next

/
Thumbnails
Contents