Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

S8KEDA, UU. OECEMBEB 12. • 3 Termelés, jövedelem, életszínvonal Buda István államtitkár előadása Tegnap délelőtt Szegeden, a Csongrád megyei tanács székházában az MSZMP me­gyei bizottsága és a megyei tanács munkaügyi osztálya ankétot rendezett aktuális munkaügyi és gazdasági kér­désekről. A tanácskozáson vállal/.ti igazgatók, gazdasá­gi vezetők, párt- és szakszer­vezeti tisztségviselők vettek részt. Ott volt a tanácskozá­son Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára is. Kovács Imré­nek, a Csongrád megyei ta­nács általános elnökhelyette­sének megnyitója után Buda István munkaügyi miniszté­riumi államtitkár tartott elő­adást az időszerű gazdaság­politikai kérdésekről. Bevezetőjében körvonalaz­ta az ötödik ötéves terv gaz­daságpolitikai célkitűzéseit. Elmondta többek között, hogy abban az időszakban a nemzeti jövedelem évenként körülbelül 5—6 százalékkal emelkedik. Ez a növekedés meghatározza az életszínvo­nal várható alakulását Is, hi­szen alapvető közgazdasági szabály, hogy elkölteni, szét­osztani csak annyit lehet, amennyit a népgazdaság megtermel. Ebből követke­zik, hogy elengedhetetlen a fejlesztés és az életszínvonal helyes arányainak a pontos megtervezése. Vázolta azt a várható tényt is, hogy az ötödik ötéves tervben szá­mottevően új munkaerőre nem számithatunk. Ezért el­sősorban a termelékenységet kell fokozni, ezt viszont csakis a magas színvonalú technikai fejlesztéssel, kor­szerűsítésekkel és jobb mun­kaszervezéssel lehet elérni — hangsúlyozta Buda István, majd megemlítette, hogy az elmúlt időszakban jelentős elmaradás történt a nem ter­melő beruházások — útépí­tés szolgáltatóipar, kommu­nális intézmények stb. — te­rületén. Ezt a következő öt­éves tervben kell megszün­tetnünk, s a megvalósítás ér­dekében mindenütt takaréko­sabban. tervszerűbben kell gazdálkodni. A továbbiakban az állam­titkár részletesen foglalkozott az ötödik ötéves terv két speciális területével; a fog­lalkoztatás- és az életszínvo­nal-politikával. • Hangsúlyoz­ta, a foglalkoztatás határo­zott igénye, hogv csak jöve­delmezően gazdálkodó válla­latokat. munkahelveket sza­bad létesíteni, amelyekben az egvéni. a csoport- és a nép­gazdasági érdek együttese-* megvalósul. Ma még gondot okoz a nehéz fizikai munkát igénylő szakmákban az után­pótlás. De tudomásul kell venni azt is, hogy a növek­vő és egyre magasabb isko­lai végzettségűek nem e szak­mák felé orientálódnak. Olyan oktatási lehetőségeket kell megteremteni és biztosí­tani, amelyek az átrendező­désekhez szükséges munka­erőt garantálják, de legalább annyira fontos, hogy a ne­héz testi munkát igénylő munkahelyeken fokozottab­ban gépesítsenek. Rátérve az életszínvonal­politikára, megállapította, hogy ennek együttesen két funkciót kell betölteni: az el­osztót és az ösztönzőt. Ter­mészetesen még intenzíveb­ben arra kell törekedni, hogv elsődleges szerepet az ösztönző funkció kapja. Ez azt is jelenti, hogv az inten­zív és általános fejlődés mel­lett magasabb nominálbért kanianak a dolgozók. Elen­gedhetetlen vonása az élet­színvonal-politikának a né­pesség- és a szociálpolitika. Az e«v főre jutó jövedelem növelését kell szorgalmazni — mondta többek kőzött Bu­da István. Lénveges feladat­ként je'ölte meg, hogy a nawcsrtádosok. a többgyer­mekesek eev főre iutó jö­vedelmét jav'tsák, illetve a gverm^knevélés terheinek lega'ább kétharmadát a nép­gazdaság vállalja magára. Szólt ezenkívül a gyermek­gondozási segély emeléséről, külön is hangsúlyozva a né­pesedéspolitikai irányelveket és a családtervezés fontos­ságát. A továbbtakhan tájékoztat­ta a résztvevőket a jövő évi bérpolitikai intézkedésekről. A Központi Bizottság leg­utóbbi határozatából is kitű­nik, hogy emelkedik azoknak az ipari és építőipari mun­kásoknak a bére, akik az idén nem részesültek a kor­mány által biztosított bér­emelésből. Rendezik az ipari nagyüzemekben dolgozó, ki­segítő állománycsoportban le­vő, s fizikai munkát végzők­nek a bérét, emelik a kuta­tóintézetek, színházak dolgo­zóinak fizetését, valamint ezeknél az intézményeknél az átlagos teljesítménynél többet produkáló munkatár­sak, művészek bérét is. In­tézkedés történik, hogy az államigazgatásban dolgozók, ezen belül is elsősorban a helyi tanácson belül dolgo­zók bérének emeléséről. Vár­ható továbbá az ipari szö­vetkezetek dolgozóinak bér­rendezése is. Elmondta Buda István, hogv készül a szak­mai bértáblázat, amelynek a célja, hogy a néDgazdaság­nak különböző területein dol­gozók, öe azonos szakkép­zettségű munkavállalók alap­bére jobban megközelítse egymást. Ez a szabályozás körülbelül 110 szakmára ter­jed ki, alkalmazása és be­vezetése előtt azt megbeszé­lik a munkásokkal, s a kol­lektív szerződésekben is rög­zítik. Előadásának befejező ré­szében foglalkozott a köz­gazdasági szabályozók to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdésekkel. Elmondta, hogy jövőre a termelői árak­nál alapvető változás nem lesz, de például az eszközle­kötést járulékot a nettó ér­ték után kell majd elszámol­ni, mig a munkabérek köz­terheit az eddigi 25 száza­lékról 30-ra emelik. Az in­tézkedés célja az, hogy to­vább ösztönözzék az inten­zív fejlesztést Bizonyos vál­tozások lesznek a fejlesztési, részesedési és tartalékalap jelenlegi elszámolási rendsze­rében is. Előadása után Buda István államtitkár válaszolt a hoz zá intézett kérdésekre. Mikor készül el és milyen lesz ? A szegedi Játékcsarriokról Tegnap a Szeged városi pártbizottság székházában a Keletmagyarországi Vízépítő, a Vízgépészeti, a Csőszere­lő Vállalat 4. és 6-os üzeme, a Villany szerelőipari Or­szágos Szakipari, a Szegedi Magas, és Mélyépítő, a Kö­zülettervező, az OVH Vízgazdálkodási Tröszt és a városi Beruházási Vállalat igazgatói pártszervezeteinek tit­kárai szocialista szerződést írtak alá. Ebben azt vállal­ták, hogv az építési szerződésekben rögzített határidőnél otthont fog adni. Megterem­ti a lehetőségét e sportágak fellendülésének. Arra is ad azonban feltételt, hogy a környékén a különböző sportágaknak folyamatosan — amint erre anyagi lehe­tőségünk lesz — otthont te. előbb, 1974. október 11-re felépítik és átadják az újszege- remisünk. A továbbiakban Megbeszélés a MEM-ben Kedden a MÉM-ben a me­gyei tanácsok elnökhelyette­sei, a mezőgazdasági egyete­mek, főiskolák rektorai és főigazgatói az élelmiszer- és fagazdaság idei eredmé­nyeiről és az 1974. évi fel­adatokról tanácskoztak. Az értekezletet dr. Dimény Im­re miniszter nyitotta meg Elmondotta, hogy 1973-ban az élelmiszer-gazdaság ter­melése egészében véve a ter­veknek megfelelően alakult di Játékcsarnokot. Eléggé közismert és igen sok vitára is alkalmat adott ez a beruházás. Ismeretes, hogy az építkezés indulása­kor fedett uszodának szán­ták. A beruházás megvalósí­tása, az építés során azon­ban kiderült, hogy a tervek nem elégítik ki azokat a műszaki igényeket, amelyek egy fedett uszoda megalko­tásához szükségesek. Ennek alapján vita támadt, a váro­si Beruházási Vállalat és a budapesti Középülettervező között. A műszaki tervek hibája miatt a tervező inté­zet kártérítést fizetett, az ügy lezárásakor. Egyben azonban olyan hatarozat született. hogy uszoda he­lyett Játékcsarnok épüljön. Ez ugyanis lényegesen több sportoló és sportág számára ad versenyzési és edzési le­hetőséget, mintha csak uszo­da épülne. Ebből a szem­pontból, bár kényszerítő kö­rülmények hatására — úgy vélem —, a döntés helyes volt. Amíg folyt a jogi vita. és amíg tartott a tervek átdol­gozása, az építkezés üteme — érthetően — lelassult, csaknem megállt. Ezt a kö­rülmények miatt el kellett fogadni, mert a tervező­munkák döntő része vissza­került a rajzasztalokra. A közvélemény azonban az építkezések lelassulását, a kivitelezői munka stagnálá­sát bírálta. Tegyük hozzá, jogosan. Természetesen — a lakossággal együtt — elége­detlen volt a helyzettel a város vezetése, s megváltoz­tatásáért hadakozott Amint az új tervek elkészültek, is­mét meggyorsult a munka a Játékcsarnok építkezésénél. A munka annyira előreha­ladt, hogy ott járva most már látszik, milyen lesz a város első Játékcsarnoka. A földszinten különböző gépi berendezések helyiségeit ala­kították ki- Ezenkívül helyet kapott, két edző tornaterem, megfelelő szertárakkal. A Játékcsarnok két oldalán — a keleti és a nyugati olda­lon — a különböző kiszolgá­ló helyiségek találhatók. A keleti oldalon, mely az Odesszai körútra néz a te­remsportok versenyzőinek öltözők, zuhanyozók, orvosi és edzői szobák állnak majd rendelkezésre. Az épület belső, nyugati oldalán he­lyezkedik ej a 800 férőhe­lyes öltöző. Ennek az a ren­deltetése, hogy az udvaron majdan megépülő úszóme­dencéhez szükséges öltözőket adja. Ezek felett, a második emeleten található a küzdő, tér. Ennék mérete megfelel a nemzetközi előírásoknak. Ezért minden teremsportra, minden labdajátékra alkal­mas. A küzdőteret három ol­dalról lelátó veszi körül, ösz­szesen 1500 néző számára; kétharmadának ülőhely biz­tosítható. Kulturális vagy politikai rendezvénveknél maga a küzdőtér is felhasz­nálható: széksorok beállítá­sávál 3000 fő foglalhat helyet a teremben. Megfelelő helyeket alakí­tottak ki a sajtó, a televízió, a rádió tudósítói számára. Mindezekkel együtt megfele­lő számú iroda, büfésor és ruhatár áll rendelkezésre. A Játékcsarnok tehát el­készülése után a különböző teremsportoknak nagyszerű megteremtődhet tehát a vá­ros e részén egy sportkombi­nát. Megvan a terület az úszómedencéhez, s amint arra anyagi lehetőség lesz. nemzetközi előírású és mére­tű medencét lehet létrehoz­ni. Ennek érdekében máris folynak a tárgyalások. Az Odesszai körút másik olda­lán ki lehet majd alakítani a műjégpályát. Az ehhez szükséges gépi berendezések számára most a Játékcsar­nok épületében megfelelő helyiség van. A Játékcsarnok megépítésével kialakul a magja a leendő sportkom­binátnak. Itt az alkalom ar­ra, hogy sportegyesületek, a sportbarátok javaslataikkal, sőt anyagi támogatásokkal ia hozzájáruljanak hogy e le­hetőség mielőbb valóság le­gyen. A Játékcsarnokot — mim fentebb írtuk — a kivitelező vállalatok elkészítik és átad­ják a város felszabadulásá­nak 30. évfordulójára, októ­ber II-re. Nem kis feladói ez, hiszen még nagyon sok munka van hátra. Bízunk azonban a vállalatok párt­ós gazdasági vezetőinek ígé­retében, az itt dolgozó mun­kások helytállásában. Hisz­szük, hogy városunk egy je­lentős, és szép épülettel gaz­dagabb lesz felszabadulásunk napjára. DR. VARGA DEZSŐ Jövőre: 400 ezer háztartási gép Jó évet zár az idén az ország egyik legnagyobb háztartási gépeket gyártó nagyüzeme, a Hajdúsági Iparművek — tájékoztatott Erdélyi Mihály kereskedel­mi főosztályvezető-helyettes. Az idén termelési rekordot értek el a centrifugák gyár­tásában, több mint 140 ez­ret készítettek, új terméke­ket hoztak forgalomba: a padlóápoló gépet, ez sző­nyeget tisztít, padtót súrol, beereszt és fényééit. Jövőre a gyár tovább fej­leszti meglevő termékeit. minőségben és mennyiség­ben egyaránt. Némileg már csökken a keverőtárcsás mo­sógépek száma, s az igények­nek megfelelően növekszik az automata mosógépek gyártása. 1974-ben több mint 400 ezer háztartási gépet gyár­tanak, kétféle típusban 160 ezer darab centrifugát, meg­közelítően százezer porszí­vót, 132 ezer mosógépet — ebből már 15 ezer az auto­mata — és 145 ezer forró­víztároló bojlert. Ifi Tavasztól őszig az egész falu kertészkedik Bakson, de télen sem szünetel ez a munka. A Magyar—Bolgár Barát­ság Tsz termálvízzel fűtött üvegházaiban a karácsonyi ün­nepekre készülnek, ötezer négyzetméter területen paradi­csomot termelnek, a fűtött fóliasátrak alatt pedig salátát. Első képünkön: Az embermagasságúra is megnövő holland paradicsom tövenként 2—2,5 kiló termést ad. Az igazi szü­ret a hónap második felétől várható, már most megkezdték az érett gyümölcsök szedését. Baksra, Szegedre és Buda­pestre is jut belőle. — Négyezer négyzetméteren terem a saláta — második felvételünk. — A kertészek „időzítése szerint" a karácsony előtti napokban lehet szedni vala­mennyit. összesen nyolcvanezer fejre számítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents