Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

4 SZERDA, Iffl. DECEMBER tt Szemléletváltozás a szövetkezetekben 32016- szervekkel. Az természetes, ren_ hogy valamennyi szövetkezet Az utóbbi években nem- gazdaságok Jelentős csak a termelést eredmé- gyümölcsterületekkel B BB _ Q | nyek örvendetes változását delkeznek, a növényvédelmi termeivényének és termésé^ figyelhettük meg a Szeged munkák során nagy a bal- nek zömét szerződéses for­környéki szövetkezetekben, esetveszély, kis figyelmetlen- mában értékesíti. Ez egyben de az egészséges szemlélet- ség is súlyos károkat, az garancia is a termelés változást is, amelv a közeaz- életre pedig ártalmakat telmére. Igaz dasúgi tényezők figyelembe- okozhat Elég csak korábban is, hogy vételével a szigorúbb, haté- leszedni, értékesíteni a gyű- vállalatok viszonya a ter­konyabb gazdálkodásra ösz- mölcsöt, figyelmen kívül meló gazdaságokhoz Igen tőnzi a kollektívát, ugyan- hagyva a permetezés ható- változó. Ebből akkor mélyíti az üzemi de- idejét, a méreg felszívódását hogy mokráciut is. máris kész a katasztrófa. ér­azonban az a különböző rti következik, a szövetkezetekben erősödik a törekvés, a több­csatornás értékesítés megva­lósítására. m A szemléletváltozás nem Az utóbbi időkben a be­szerzéssel. értékesítéssel, il­letve ennek fejlesztésével, Az utóbbi években a sző- gazdasági hasznosságával vetkezetek munkaszervezési valamennyi szövetkezet fog­formája ls lényeges átalaku- lalkozik. és annak rangot láson ment át Vagyis foko- teremt Ennek ellenére azon. Latosan háttérbe szorulnak ban önálló szervezeti kere- véletlen müve. A hatéko­e mostani mechanizmus tet, formát még nem kapott, nyabb gazdálkodás, más­előtti hagy ományos munka- j. legtöbb gazdaságban kere- részt a közterhek emelkedé­szervezeti formák és a válla- sík az útját-módját, hiszen se, s a közgazdasági szabá­latszerű gazdálkodás kibon- elengedhetetlen a jövőben, lyozók alakítják a termelés takozásával új fonnák, mód- hogy valamilyen formát, ha szerkezetének megváltoztatá­saeri-k terjednek. Ez a ter- mást nem, kereskedelmi ap- sával együtt a szövetkezet melószövetkezetek között parátust alakítson ki magá- belső életét, az üzem belső differenciáltan történik. Ám nak. A beszerzés és értékes!- mechanizmusát S ez alap­mindenkor megfontolás van tés a legtöbb gazdaságban vetően lényeges, mert az él­egy-egy változáá mögött, el- már decentralizált, az üzem- következendő években a íeg­sősorban a szövetkezet adott, egységek és ágazatok veze- több termelőszövetkezetben ságaihoz viszonyítva és a tőinek felelőssége. Igaz, hogy további fejlődést, elsősorban további lehetőségekhez szab- 8 közvetlen gazdasági veze- csak a belső tartalékok fel­va Ilyen régi vonás volt a tök. elnök, elnökhelyettes, tárásával, a belső mechaniz. munkaegységrendszer. ami főkönyvelő fogja össze a mus javításával remélhet­napjainkban a legtöbb he- szerződéskötési jog, vagy nek. Nem vitás, még vannak lyen visszaszorult. Jó né- utalványozás gyakorlásával, hány közös gazdaságban a Az utóbbi években a szál­lehetőségek a különböző kultúrák terméseredményei­részes müveléssel is ez tör- lít^si szerződéskötések lo4 nek növelésére- d® legalább • ^i- -- ^ annyira fontos a hatékony ténik. mk. bak, amit azzal is lehet ma- "".« . A fejlettebb és erósebb gy^ázni. hogy bővült a pia- «emléletváltozá. is. A kettő gazdaságokban már funkció- con a választék, a kínálat e«Vütt megszabhatja egy-e^ nal az ágazati, üzemegység- másrLt ,obb oartneri kao- „ **j? rendszer vaav a kettő kom- masres2t jot)0 pwtnert kap- rangjat az elkövetkezendő rtnuMir, wigy «* sciio kuni wi _ w« , binálásából létrejött külön böző munkaszervezeti fel épftés. Igy többek között a komplex brigádok alakításá­ra való törekvés, a készpénz­fizetés, a végtermék utáni bérezési formák. Nyilvánva­ló, hogy éppen ezekben a szövetkezetekben a munka­rend követi a változást. Ezért nem meglepő, hogy jó néhány gazdaközösségben a munkarendet aa utóbbi években többször is módosí­tották. Az új szövetkezeti törvény a munkafegyelem erősítésére, a folyamatos fog. lalko/.tatásra pozitív hatású. A termelőszövetkezeti tag­ság elöregedése fokozatos, másrészt az urbanizáció ha­tására a falvakból való eláramlás is érezhető. A ter­melés korszerű folyamatával egyre inkább sürgeti a ve­zetést a kvalifikált munka­erő fontosságára, vagyis elen­gedhetetlen ma már a szö­vetkezetekben az intenzivebb szakmunkásképzés. Igaz ugyan, hogy a reform be­vezetése óta meggyorsult a felső és középfokú vezetők képzése és több a szakmun­kások száma is a közös gaz­daságokban, de nem elég csolatot alakítottak ki a kö- időkben, zös gazdaságok a felvásárló Sz. Lukács Imre Ezer múzeum A Kazah SZSZK fővárosé- lön böző múzeum, 37 millió ban, Alma-Atában köztársa- kiállítási tárgyában gyö­sági Iparművészeti Múzeum nyörködhetnek a látogatók, nyílt. Termeiben 820 külön- A múzeumokban gyakran böző népművészeti tárgyat szerveznek találkozókat a állítottak ki. történelmi események tanúi­A múzeum munkatársai a val, művészekkel, irodalmá­köztársaság legtávolibb vi- rokkal, tudósokkal, közéleti dékeit is felkutatták a nóp- személyiségekkel. Egyre bő­művészeti alkotások össze, vül és javul az esztétikai ne­gyűjtésére. Sikerült 19. és 20. velés egyik aktív formája, a századi értékes ezüst éksze- tárlatvezetési-előadói munka, reket, különböző bőrből ké- Az ország múzeumai évente szült tárgyakat és szőnyege- közel 20 000 vándorkiállítást ket találniuk. szerveznek. A Szovjetunióban ezer kd- (BUDAPRESS—APN) Szándék és valóság Ezzel a címmel látott nap- füzet szerzői szerint az 1974- stb. (Egyes személy iségtu­világot az Egyetemi Számi- es felvételi vizsgákra jelent- lajdonságok hiánya még a tóközpont kiadásában Köny- kező 28187 érettségiző diák legnagyobb pontszámok ese­ves Tóth Kálmán tájékoztató közül várhatóan 14 988 jelölt tében is kizáró ok.) iskolából Vitt pontszáma lesz A választásnál döntő szem­régi módon pont az alkalmasság kérdé­pontszámhoz se. Értjük ez alatt: 1. érez­képest. Azaz valamivel több, zen erős indítékot a jelölt 1974-ben végző középiskolás mint a felének. Fz pedig ko- a választott pálya iránt, 2. tanulók pályaválasztási szán- moly és figyelemre méltó a feladatnak megfelelően dékait összegezi. A szám- emelkedés. rendelkezzék megfelelő szél­adatok arról beszélnek, hogy A felvételi vizsgákon érvé- lemi felkészültséggel, 3. ne az elmúlt tanév diákjai mi- nyesülő tudásszint az orszá- legyen alkalmatlanságot lyen eredménnyel érték el, il- poson legjobbak tudásszintje, okozó tulajdonsága, letve nem tudták megvalósí- Természetes tehát, hogy a Nagyon önkritikusan kell tani elképzelésüket, ezenki- felvételi vizsgán elért jegy nézni a szellemi íelkészült­vül azt árulják el, hogy az általában gyengébb a közép- s<tg kérdését. Ha valaki olyan 1974-ben végzó diákok a fel- iskolában kapott érdemje- szakot választ ahol nagyobb sőoktatás területére hová, gyeknél. Helyesen jegyzi tudásúakkal vizsgázik együtt, /lányon és milyen tanúimé- meg a könyvecske, hogy „a akkor ha ^^ ninc„ nyi eredménnyel juthatnak középiskola és a felsőokta- különleges szerencséje — be, válhatnak a felvételre tási intézmények felvételi nyilvánvalóan a nálánál esélyessé. A füzet szerkeszr vizsgái átlagos értékelési jobbakat veszik fel Ellen­tői 51629 most érettségiző szintje közti különbség az be„ ha 0iyan sza^a kéri fiatalt kérdeztek meg. A arányosan szigorúbb elbírá- felvételét ahol még mindig megkérdezett tanulói: közül lásból ered". Ez másképpen a jobbakl sőt a legjobbak 28 197 szeretne továbbtanul- azt jelenti, hogy a felvételi között van akkor szinte biz­ni. A nagyszámú adatok vizsgán csak a középiskolá- tos a {elvé'teie Ha eredetiieg alapján « a kis füzet ahhoz bon legjobb jelesek kapnak azonban nem jde jelentkezik, ad segítséget hogy minden jelest, csak a legjobbak er- mire meggondolja magát szándékozo a hetnek el jót stb. már vaj^n^ hogy a g^n­A könyvecske felhívja a gébbek eifogia,ják a h^yét, füzete. Ez egyrészt az 1973. évi felsőfokú intézmények magasabb a felvételi vizsgáinak tapasz- megállapított talatairól szól, másrészt továbbtanulni maga valódi értéke szerint szágos rangsorban. Nézzük a füzet első részé­nek tartalmát! Az adatokból kiderül, hogy olvashatjuk, az 1973. évi, azaz a tavalyi eredménye a felsőfokú intézményekbe.) A felvettek átlagos száma 15,79 volt keresse meg o helyét az or- figyelmet az írosbeh fontos- Igy nem marad mós " 3elyen mint várni egy évig az új felvételi vizsgára. Ezért írásbeit felvételii vizsga" - rendkívüI folU4 az niúzió­\súlyozottan kergetés helyett a 5zel,eml felvételi vizsgákon 34 519 szerepel az indulásnál. „A eSr ^nemetk® e^tólvála jelölt vett részt (Ez az felvételi vizsgán való szerep- aíkahL^ VecvésT £unk»! arányszám a legmagasabb a lés várható eredményének körbe^Tnemc^k az ecetei felvételi vizsgák történeté- előre becslésénél tehát azt ^t véffiett ^mb^ driral ben. Az idei felvételizők szá- is számításba kell vennie jJJ" hanem a T^éJet f ma a tavaly végzett újraje- mind a felvételi vizsgára ké- r^olátífelsőfokúte^nikul lentkezókkel együtt körül- szülő diáknak, mind az őt ^t véS ia (Később belül ennyi lesz.) A jelentke- felkészítő tanárnak, hogy kö- felíőtt is továbbtanul aők közül 13 041-et vettek zépiskolai jegyét szóbeli fe- Nem v tas azoXm ^X^^a37^' ít^Já^n^L ie° * teM& SSÍSSi zalékát (1971-ben a vizsga- bizonyítványban jevö jő-je- könnVehb beiutni mini az zók 44,2 százaléka került be les jegyre, vagy pedig írás- beJutni' mint 83 ' skbe.) bon ls kiváló eredményeket ~ , „ , pont- ért el" A könyvecske végül azzal BP BJ amely A válogatás alapja: a fel- foglalkozik, hogy milyen ugyancsak az elmúlt három vételi vizsga. A „felvehető- eselyek _ varhatók az egyes esztendő legjobb teljesítmé- ség" alapja: 1. megfelelő-e a területeken. Megállapítja: nye. (1971-ben 14,88, 1972- jelölt tudása és a választott ® ,társadalomtudományi ér­ben 15,17 volt az átlagos szakma általi igényelt ké- üeklodesi terület jobban te­pontszám. Tehát: emelkedő pessége, 2. hány vizsgázó ér ^t, mint a termeszettudo­tendenciát mutat.) el nála magasabb pontszá- mányi-muszaki. A jogi pa­Az elmúlt években az is- mot, s ezzel egyidőben ezek W*0 Például 401 szazaiékos, kólából hozott pontszámba kimerítik-e a felvételi keret- az orvosegyetemen 247 szá­beszámftott, Illetve, ha elő- számot. Természetes, hogy Z£jékos 8 túljelentkezés, a nyösebb volt, be lehetett szá- a felvételi bizottság tekin- matematika területén azon­mítani az érettségi vizsga tettel lehet speciális szem- P®n mindössze 125 százaié­eredményét Az idei felvéte- pontokra ls. Igy például a kos, de ennél is alacsonyabb leknél már az „új módszer" műszaki és a pedagógus pá- a gépészeti (94 százalékos) lesz érvényben, azaz csakis lyára férfiakat viszonylag ea82 ePltés területére eső a II—IV. osztályos felvételi gyengébb felvételi ered- Pályákon (88 szazaiékos). tárgyak jegyeinek az átlaga ménnyel is könnyebben fel- A fentiekből is kiderül; vehető figyelembe. (Várható, vesznek, mert előnyös, ha hasznos, érdekes kiadvány a hogy az érettségi rendűsége több férfi dolgozik ebben a tájékoztató. A középiskolák is megszűnik.) Az új mód- munkakörben. De nyilván- elég szép példányszámmal szerű megállapításnak nyíl- való, hogy főleg azonos kaptak belőle, s ezért a diá­vá n más lesz a hatása. Nem pontszámú jelölteknél so- kok kezébe is eljutott Er­nehéz arra következtetni, kat nyom a latba a vizsgázó demes forgatni, tanulmá­hogy az iskolából hozott pon- rátermettsége, erkölcsi, po- nyozni a szülőknek ls. tok száma emelkedni fog. A litikai, emberi magatartása Bánfalvi József m A szövetkezetek gazdasági zzervezetében végbement változást lényegében a szak­emberek aránya és száma ls tükrözi. Aggasztó, hogy a szövetkezetek többségében kielégítőnek tartják a jelen­legi szakember-ellátottságot, nem is nagyon iparkodnak azon, hogy jól képzett mű­szaki vezetők, növényvédők, állattenyésztők, általános szakmérnökök, üzemgazdá­szok, belső ellenőrök fog­lalkozzanak a nagyüzemben. Mindezeket számos kedve­zőtlen tapasztalat ls moti­válja. ám egyáltalán nem fo­gadható el kellő indoknak, hiszen köztudott, a magyar mezőgazdaság műszaki-gaz­dasági ellátottsága az utób­bi években alapvetően ja­vult, a fejlődés tovább ha­lad, márpedig milliós érté­kű gépsorokra, drága erő- és munkagépekre nem ültethet­nek fel bárkit A szemléletváltozás egyik tényezője az is, hogy a mun­kavédelmi feladatok ellátá­sában határozott fejlődés tapasztalható. Különösen a mi tájunkon, a mi vidékün- : kön fontos, hiszen a homoki' Pásztor Ferenc: Véletlenül katona rékszíjjal és borotválatlan állal. Am köszöntik lenne kijönni a vízből. Szépen kell beszélni vele, őket is. mert azt hiszik, új emberek, új szomszé- mint az új menyecsk'ével, akkor adakozó lesz. d\k, akikkel lesz még dolguk az életben. jószívű. Lett! Nem kellett sokat várni rá. — Hah, még simogassam talán? — hunyorgott — Befelé? — kérdezte a halászmester. Kér- Zsanó, és nézett az öregre, mutatván, hogy eb­dezhetett volna mást is. értelmesebbet is, de bői csak egy kicsi lehet igaz. — Víz. víz. Akár megszokták, hogy azt is kérdezik, ami nyilván­való. Szép idejük lesz, nincs széL — Persze, befelé — sietett válaszolni Zsanó. mert tudta, hogy azt kellett volna kérdezni, hogy forgott a szerencse ezen a hajnalon. A halászok nem kérették magukat, kérdés nélkül is mond­ták. Szajna, vagy Duna, vagy Po. Nem? — Nem úgy, őrvezető elvtárs — húzta fel a fejét, meg a kalapot is az öreg. — Én nem lát­tam azt a Szajnát, sem a Pót. A Dunát is csak egyszer, amikor Pestre hívott a menyem. Ezt, ezt igen. Dédelgetem, meg is csókolom. Tudja, milyen sima, milyen kellemetes ennek még a ta­pintása is? 71. Fogta az öreg a kalapját, merített egyet a víz­ből, aztán a markával merített, arcába csapta, nyakára kerítette a vizet. Beleprüszkölt, hozzá­— Ma bőkezű volt a Fertő. Szavak helyett csak félreálltak a ladikban. Az alján, a tocsogóban nyüzsögtek a halak. Kövér, „ .. , . , , . .,, . .. telt pontyok, nagybajszú harcsák, kecses, kígyó- nyaKara KWiiewe a vizet. tseiepruszKolt hozza­Ilyenkor egész halom hfnárt.zold moszatot hoz ^lnákgy ^egtek mocorogtak még, simogatta a borostás állát, mintha legalább kö­mint a friss kocsonya. A tömegben itt-ott re- lyokkutyával játszana. A kiürült kalapot visz­korder nagyságú hal ls felbukkant. A halász- szacsapta a fejére. mester joggal dörzsölgette halpénzes, ragacsos — No, majd elhiszi, hogy arany van ebben a kezét, aztán meg mellényéhez törölgette, amitől tóban, csak gyűjjenek kifelé. Ott találnak a ta­tisztább már nem is lehetne, mert vastagon, ke- nyán, addigra készen lesz a lé. Ha azt meg­ményen ült rajta a keményítőszerű nyálkás hal- kóstolja, édes fiam, akkor szóljon valamit iszap. Zavartan mosolyogott a halászmester, mert _„„„• ,„„„,,„. ~ . ,„ a két új ábrázatról azt olvasta le: no, ilyet sem ~ **** ~ *\anó. * láttam még, mióta kétágú vagyok. Ezt pedig di- nézett 8 halkupacra. - Jol van. cséretnek, kimondhatatlan gratulációnak vette tőlük, ami tulajdonképpen jogos is. — Csak el ne apadjon a fészke — nevetett a halászmester, és nagyot sercintett a vízbe, mu­tatván, hogy ez valamiféle rituális szükség. Zsanó ls felállt, mutatni akarta, hogy egyet­íel a sejtelmesen zavaros vízből. Csak a szél be­szélget a milliárdnyi náddal, és úgy tűnik, más élet nincs a rengetegben. Félelmetes? Nem, ez nem pontus. Kiismerhetetlen, rejtelmes, mint minden vadon. Csak avatott ember tudja, hogy a vízi világ milliónyi lakója él. nyüzsög, mozog, tevékenykedik vagy zsákmányra várva lapul a nád között. A partra húzódó lagunaban halászok matat­nak. Hálók, kosarak, hosszú szárú szigonyok és vízbe merülő bárkák mutatják, hogy nehéz te­herrel, gazdag zsákmánnyal tértek meg. Igye­keznek a partra. Amikor verejtéket csal hátuk­ra a napsütés, befejeződik a halászat. Az igazi halász, a vérbeli vfzi ember csak hajnalban száll vízre, mintha attól tartana, hogy a nap vi­lágánál ellesik zsákmányszerző titkait A kifelé Igyekvő kis ladik találkozik a határ­őrök karcsú testű motorosával. Szó, vagy jelzés nélkül lassítanak mindketten. Már megszokták. Akkor is megállnak, ha nincs semmi közölniva­lójuk. dolguk. Megállnak szuszogni egyet, kö­szönni, esetleg tréfát faragni A halászoknak is feltűnik, ha ismeretlen arcot látnak. A motorosban kettő is van. Egy mája­sabb, nyurga, kissé piperkőc, kissé szalonkalona­szerű. A másik alacsony, bőrzubboa'-os, i< gó us­me­Aztán csak nézett a halak felé, mintha valamit titkolnának előtte. — Csak nem sajnálja őket. őrvezető elvtárs — nevetett az öreg, és a gumicsizmás lábával odébb túrta a halakat _ — Azt nem — sietett a válasszal Zsanó. — ért Követte \rolna az öreget, de megbíüent Vmo- Csak nézem, hogy vannak hajóban kígyók is. toros. Csaknem személyesen győződött meg a Abból is lesz leves? Azt nem szeretem. Még lát­fészek hollétérői. nl is csak messzitől, formaiinban Hideg ter­.. , . , ... . . . . „ tek nem valók kedvemre. Csak meleg állatokat — Verje bele ménkű — káromkodott, s gyor- kedveiem san visszahuppant a helyére, és nagyon csúnyán nézett a vihogó Tihanyira. — Ne szidja, őrvezető elvtárs öreg, mert látta, hogy nagyon kezdő földi gi­lisztf zal akadt dolga. — Errefelé foga van az átoknak. Ha. ne adj isten, úgy lenne, csapkodna a " jénkű. akkor magának még úszva ls nehéz — Meleg lesz az a bográcsban — nevetett az • .. . öreg, és nem akarta odébb lö'zni a ladikot. Nyil­° ván kedvére való társalgás volt ez. — <t kígyó még vékonyabb, és egy kicsit hosszabb, majd mingyán mutatok e~yet 'Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents