Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

Halak a bárkában Kétszáz mázsa halat tárolnak a szegedi híd közelében kikötött haltároló bárkában. Fehér-tóról, Tömörkényből érkezik ide a ponty, harcsa, innen pedig teherautóról szállítják az üzletekbe és vendéglőkbe Ünnepi megemlékezés az emberi jogok napjáról Ünnepi ülésen emlékezett Társaság és a Magyar Jomeg hétfőn az Országos Bé- gász Szövetség az emberi joketanács tudományos bi- gok egyetemes deklarációja zottsága, a Magyar ENSZ elfogadásának 25. évforduFogytak a csizmák, szövetek, tévék Mérleg az ezüstvasárnapi forgalomról Ezüstvasárnapon, december 9-én, Szegeden több, mint ötven bolt, szaküzlet, áruház tartott nyitva, hogy a közelgő ünnepek előtt zsúfoltság, tolongás nélkül lehessen vásárolni. A Komplett Ruházati Vállalatnak 16 üzlete állt a vásárlók rendelkezésére Szegeden délsl tt 10-től délután 3 óráig, s e ek az üzletek a ruházati szakma valamennyi árucsoportját képviselték. Méterárub ól különösen keresett volt a férfi öltönyszövet, a női jersey ruhaanyag, a férfi tílikabátszövet, alkalmi ruhára a fémszálas selyem anyag. A lakástextil áruk közül élénk volt a vásárlási kedv a nylon függönyanyag, valamint a közép- és összeköt őszőnyegek iránt. A konfekció közül főleg férfi télikabátot, pantallót, női télikabátot, bakfis műirhakabátot vásároltak. A darabáruk közül leginkább keresettek voltuk az ajándékozási cikkek: nyakkendő, sál. zsebke odő, női harisnyanadrág és kardigán, férfi ingpulóver. Sokan vásároltak női csizmát és divatpapucsot, férfi bőrpapucsot, emelt talpú férfi félcipőt, férfi lakk félcipőt. A Komplett Ruházati Vállalat szegedi üzleteinek forgalma viszont a tavalyi ezüstvasárnapi frrgalomna c csak 60 százalékát érte el. A vállalatnál ezt azzal indokolják, hogy a rendkívül szeles esős idő kedvezőt'en körülményeket teremtett a vásárlásra. Erről panas kodtak a Centrum Áruházban is, rhú sz ezüstvasárnapi forgalom 600 ezer forint volt, tavaly viszont ugyanezen a napon 740 ezer forintot forg. lm óztak. Nem volt nagy érde 13dés a műszaki cikkek és méteráruk iránt. A konfekció forgalma is kisebb volt a tavalyinál. Leginkább a játékokat és az ajándékozási cikkeket keresték. Meglehetősen nagy forgalmat bonyolítottak le divatáru cikkekből, konyhafelszerelési tárgyakból, s jól zárta forgalmát az illatszerosztály. A Delta Kereskedelmi Vál. lalat ezüstvasárnapon nyitva tartott üzletei Szegeden 339 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Tavaly ugyanezen a napon 383 ezer 600 forintot forgalmaztak. A Kárász utcai villamossági szaküzletben azonban ezen a napon 139 ezer forinttal zárták a pénztárt. Nagy volt az érdeklődés televízió, lemezjátszó, magnó iránt. Szú en forgalmaztak a játékboltok, ajándéküzletek, illatszerboltok, üveg- és porcelánszaküzletek. Az ezüstvasárnapi gyengébb forgalmat várhatóan és minden bizonynyal kárpótolja majd az aranyvasárnapi forgalom december 16-án, hiszen az üzletek bőséges, és vá'as tékban gazdag árukészlete' várják vásárlóikat. A K male't Ruházati Vállalat például m'-rt'gv 55 mi'lió forin' értékű árukészlettel rendelkezik az ünnenek el "ti. A Centrum Áruház kés letánek értéke 48 millió forint, 4 millióval több mint tavaly ilyenkor volt L. F. lójáról. A Hazafias Népfront országos székházában tartott ünnepségen, amelyet Komját Irén, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke nyitott meg, dr. Simái Mihály, a társaság főtitkára ismertette Kurt Waldheimnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának az évforduló alkalmából a nemzeti ENSZ-társaságokhoz intézett levelét Dr. Antalffy György szegedi egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség elnöke tartott ezután előadást az emberi jogok nemzetközi biztosításáról. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy az UNESCO az 1973-as esztendőt az emberi jogok évévé nyilvánította. December 10. pedig hosszú évek óta — a deklaráció megszületésének emlékére — az emberi jogok napja. A Magyar Népköztársaság — hangsúlyozta a professzor — csaknem három évtizede biztosította hazánkban az emberi jogok érvényesülését, s tovább haladva ezen az úton, olyan társadalmat, olyan államrendet, amelyben a jogrendszer középpontjában áll minden állampolgár. (MTI) Lázár György és Faluvégi Lajos Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában és Faluvégi Lajos pénzügyminiszter hétfőn Moszkvába utazott a KGST végrehajtó bizottságának 65. "ipsére. Búcsúztatásukra a Feriheyi repülőtéren megjelent Korom Mihály igazságügyminiszter, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt B. D. sevikin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Több és olcsóbb zöldséget írta: Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára 2

Cikkünk első részében — amely a • lap vasárnapi számában jelent meg — már vázoltam azt a helyzetet, ami a zöldségtermesztésben megyénkben kialakult Már jórészt érintettem a kedvezőtlen jelenségek okait is. amelyekből fakadnak a feladatok. A vásárlóközönség gyakran hangoztatja, hogy drágán termelnek a szövetkezetek. Ez azonban csak féligazság. A példák egész sorával lehet bizonyítani, hogy a zöldségek a forgalmazás során a kereskedelemben drágulnak meg. Pontosabban, magas árréssel dolgozik sokszor a kereskedelem és a fogyasztónak leginkább ezért kell mélyen belenyúlnia a zsebébe. Az igaz, hogy a zöldséges szakmában nagy a tárolási. feldolgozási veszteség, de a másik oldalon azt látjuk, hogy az áru útja nem mindig a legrövidebb. A forgalmazó vállalatok elsőrendű feladata a zöldségfelvásárlások megfe'elő előkészítése és továbbítása. és e vállalattól várjuk a lakossági igények megfelelő és korszerű zöldségellátását is. Sokat segítene a lakosság ellátásán az önálló, bolti termékfelvásárlás bővítése, ösztönző anyagi érdekeltségi rendszer bevezetése az üzletekben a zöldségforaalmazás növelésére, valamint az ÁFÉSZ-ek szerződéses termeltetési, felvásárlási tevékenységének szélesítése. Csak a nagyüzem szorgalmazza a vállalat, de tárgyal hűtőtároló építéséről is. Ezek a lénések csak kezdetét jelenthetik az elsődleges üzemi termékfeldolgozás kialakulásának, amely a jövedelmező termékértékesítés szinte legbiztosabb garanciája. Tavaly például a MÉK az összes felkínált vöröshagymát átvette a gazdaságoktól, ha azok exportcsomagolásban adták át az árut. De a belföldi vásárló is szívesebben veszi meg necchálóba csomagolva a krumplit, a hagymát, s nyáron a kovászos uborka is elfogy minden mennyiségben. ha azt kis nylontasakban teszik a vevő elé. Most is megvenné a fogyasztó a savanyú káposztát, ha tasakolva árulnák. Sajnos, még ha pénz akadna is ilyen célokra. a kereskedelmi kezdeményezés hiányzik a nagy üzletekhez. És végül a háztáji A lakossági ellátás a nagyüzemi zöldségtermelés színvonalának egyenes függvénye. Éppen ezért mondja ki a párt megyei végrehajtó bizottságának határozata, hogy a piaci árubőség elérésére és a fogyasztói árszint csökkentésére fokozatosan el kell terjeszteni a zárt termelési rendszereket, a burgonya után a vöröshagymánál, a fűszerpaprikánál, a paradicsomnál, sőt, a zöldbabnál is. A fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásához, a termelési szakosodáshoz, a kemizáláshoz. az üzemés munkaszervezés javításához azonban több, magasan képzett szakember kell — s ennek még szűkében vannak a közös gazdaságok. Nehezen érthető, hogy miért nem használják ki az egyetemi színvonalú szakképzés lehetőségeit, és igényelnek több fiatal végzős szakembert a termelés irányításához? Éppen a közelmúltban hozta nyilvánosságra a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézete, hogy Csongrád azok között a megyék között van. ahol a legkisebb a tsz-vezetők érdeklődése a szervezett továbbképzés Iránt. (Az öntözéses gazdálkodás hatékonyságát is erősen gátolja például, hogy kevés az öntözési szakmunkások száma. Itt sem élnek a tsz-ek a rendelkezésükre álló szakmunkásképzési lehetőségekkel.) A zöldságtermelés fejlesztésének egyik fontos kérdése a termálenergia gazdaságosabb felhasználása. A feltárt energiamennyiség pillanatnyilag is jóval nagyobb a hasznosítottnál, és itt nemcsak az új hajtatóházak, fűtött fóliástelepek, talajfűtéses rendszerek építéséről van szó, hanem a termálvíz fűtőenergiájának másodlagos gyümölcsöztetéséről. A termelő gazdaságok, a felvásárló- és a feldolgozóipar, valamint az exportvállalatok tőkéiének a koncentrálásával olyan közös vállalatokat lehetne teremteni a termelés háttereként, ahol a zöldségféléket nemcsak tárolják, hűtik, vagy szárítással konzerválják, hanem osztályozzák, válogatják, csomagolják modern gépekkel, berendezésekkel. A MÉK. dicséretes kezdeményezésként, központi segítséggel s a makói tsz-ek támogatásával, a vöröshagymánál már áttörte 2,1 millió forintos gépesítési támogatással a hagyományos termelési módszer falát. Szegeden burgonyatároló épül. Szentesen egy közös palántanevelő üzem létesítését Egy hozzávetőleges számítást tett a Szegedi ÁFÉSZ az 1974. évi felvásárlási tervének kidolgozásakor, hogy közfogyasztásba kellene vonni azt az 50 vagonnyi zöldség-gyümölcs terméket, amely a szervezett felvevőpiac híján évente tönkremegy a város háztáji kertjeiben. Ez a mennyiség megfelel egy 150 holdas nagyüzemi kertészeti évi produktumának, amely, szerény 25 ezer forintos árbevételt számolva holdanként, 3,8 millió forintos termésveszteséget jelent Vásárhely 44 729 hektáros határából 318 hektár a kiskert, amelynek területaránya 1960 óta 65 százalékkal növekedett. Csak az elmúlt négy évben 55 800 gyümölcsfát vásároltak telepítés vagy állományfelújítós céljából a kiskerttulajdonosok. A két fő zöldövezeti részen, Kishomo. kon és Paperében. 150 ezer négyzetméternyi földieper-termőterületet tartanak számon. A helyi ÁFÉSZ mintegy 3 ezer mázsa zöldség-gyümölcs árut vesz fel évente a kiskertekből. A makói Maros menti ÁFESZ-nél 27 millióra rúgott az idén a felvásárlási célkitűzés, és az áru zömét a háztáii szolgáltatja. Amikor azt vizsgáljuk, hogy eljut-e a háztáji termése a fogyasztóhoz, úgy azt válaszolhatjuk, amit a nagyüzemeknél: részben. Az ipari munkás, az alkalmazott nem áll ki a piacra szőlőt, almát, vagy éppen a krumplit árulni. Nem kilózza el a zöldpaprikát, a cukorborsót, vagy a zöldbabot, hanem egyszerűen a földön hagyja. Sajnos, a felvásárlással foglalkozó szervek nem valósították meg ígéretüket, miszerint a hét bizonyos napjain termőhelyi, körzeti felvásárlást tartanak, ahol a kistermelők átadhatják a felesleges zöldség-gyümölcs árukat. Bár több üzlet közvetlenül is átveszi a kistermelők cikkeit, de ez a mennyiség a kiskertek termelésének csak a töredéke A termelési, a forgalmazási, a feldolgozási problémák ellenére, azért úgy könyvelheti el megyénk élelmiszer-gazdasága, politikai, gazdasági vezetése, hogy igen hatékony volt az eddigi hozzájárulás a zöldségprogram sikeréhez, de a munka befejezése meg hátra van. Az építészet szaknyelvén úgy lehetne ezt kifejezni, hogy az alapok, a falak, a födémszerkezetek már készen állnak, s most a létesítmény célszerű. korszerű berendezése és teljes kihasználása van hátra. Megvan tehát az a keret, amelyet megtöltve tartalommal, előbbre léphetünk a zöldségtermesztés és -forgalmazás területén. Ehhez azonban nemcsak eszközök, gépek, raktárak és hűtőházak kellenek — bár ezek a legfontosabbak —, hanem jobb, hatékonyabb munkára, olyan szemlélet formálására van szükség úgy a termelő. mint a feldolgozó, illetve forgalmazó vállalatok részéről, amely szerint gazdasági tervüket elsősorban a népgazdaság,, az összlakosság érdekeinek figyelembevételével alakítják ki. • * Ötven fajta gyógynövény Bc termés, jó gyűjtés Fűben, fában az orvosság — mondták a régiek, és ma is sok-sokféle szárított növényből főzhetünk teát, mégis a legtöbbet alapanyagként használ fel a gyógyszeripar. Gyűjtésük és termesztésük egyáltalán nem szorult viszsza, amit bizonyít az is. hogy csaknem ötven fajta, főleg vadon termő gyógynövényt vettek át az idén az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kijelölt telepei. Mennyiségileg a kamilla áll az első helyen, amelyből évente Csongrád megyében körülbelül ötvenezer kilót szoktak szedni a szegedi járás tiszántúli vidékén, valamint Szentes és Csongrád határában. Ugyancsak bő termést szüreteltek csipkebogyóból, hársfa- és bodzavirágból, édesköményből, fehér mályvagyökérből is. Ez utóbbi leggyakoribb előfordulási helye a Tisza és a Maros árterülete. A szegedi járás homokföldjein több helyen termesztenek anyarozst Ez sokféle hatóanyagot tartalmaz, olyanokat, mint például a hisztamin vagy a vérzésgátló er~ gotamin, amelyek nélkülözhetetlenek a korszerű gyógyításban. Amíg régebben magát az anyarozst exportálták, ma már a belőle kivont hatóanyagokat értékesítik külföldön, s ily módon lényegesen több valutához jut az ors.zág. Csongrád megyében az idén mintegy 2 millió 400 ezer forint értékű gyógynövényt vásároltak fel, csaknem hetven százalékkal többet, mint tavaly.