Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

\ SZOMBAT, 1973. DECEMBER Ú. „Vallatókamra" — bányamentőknek A tét; maga az élet Szinte a Sci-F! regények világát idézi az a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt laboratórium, amifr a tatabányai Központi Bányamentő Állomáson létesítettek különleges élettani, illetve fizikai. pszichikai vizagálatok elvégzésére. Villódzó fényjelek, bonyolult számláló mechanizmusok, elektronikus regisztráló műszerek „vallatják" itt azoknak a vizsgálati személyeknek komplex életfunkcióit, akik a tárnák mélyen veszélybe jutott társaik megmentésére, a bányabeli természeti katasztrófák felszámolására vállalkoznak. A minden szituációban helytálló bányamentőknek az átlagosnál erőteljesebb testi felépítésűeknek kell lenniük, 6 meglehetősen magas a szellemi, pszichikai mérce is. A tatabányai „vallatólaboratórijambon" több irányú vizsgálatnak vetik alá a mentőket Ilyen sok mindent eláruló „kínzóeszköz" például az úgynevezett taposóhíd-kerékpár-ergométer, amivel a fizikai teherbíró képességet vizsgálják. Mialatt u vizsgálati személy meglehetősen hosszú időn át nagy fizikai erőt fejt ki, egy speciális automata készülék méri a pulzusszámot, a vérnyomást, a vér oxigéntelítettségét, s minden ötödik percben EKG-felvételeket készit. A terheléses vizsgálatok műszercsaládjához tartozik az a nyolccsatornás regisztrálóberendezés ls, amely széles határok között rögzíti a fiziológiai paramétereket. Az alkalmassági vizsgálatok közé tartozik többek között egy gyakorlati jellegű terheléses próba Is. A leendő, vagy más hivatásukat régóta gyakorló mentők speciális készülékkel a hátukon az alábbi feladatot hajtják Végre: 25 percig 10 százalékos lejtőn, óránként négykilométeres sebességgel haladnak. E roppant fizikai igénybevétel időtartama alatt az életfunkcióknak (vérnyomás, pulzusszám stb.) az előírt tűréshatárok között kell maradniok. Ha a fizikai paraméterek kifogástalanok, akkor a munkapszichológiai képesség — és személyiség — vizsgálatok következnek. Különféle tesztek, tesztsorozatok nyújtanak felvilágosítást a vizsgálati alany értelmi képességeiről, munkastílusáról, magatartásának jellegzetes vonásairól. Az űrhajósokéhoz sokban hasonlító, sokrétű alkalmassági vizsga „szigorúsága" indokolt. Végül is rendkívüli, rendszerint veszélyes helyzetben történő mentés a feladat, s a tét: maga az élet. Qz eklektika Tíz éve hunyt el Szivessy Tibor, századunk egyik legtermékenyebb magyar építésze, aki már korán csatlakozott azokhoz, akik a történelmi stílusokból válogató eklektikával szemben, Lechner Ödön szellemében kerestek formailag újat. Szivessy Tibor Szegeden született 1884. szeptember 24én. Alapfokú és középiskolai tanulmányait itt, szülővárosában végezte. Igen jó rajzkészsége és a századforduló körüli építkezések aránya érdeklődését az építészet felé irányították. 1902-ben a budapesti Műegyetemre iratkozott be. de egy év múlva Berlinbe ment, és a charlettenburgi Építészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1907r ben. Ezután két éven keresztül berlini, mnjd budapesti építészeti irodákban dolgozott. Saját irodáját 1909ben nyitotta meg, amely 40 éven át állott fenn. Építészeti tevékenységének első lépéseitől kezdve, nagyon tartalmas életútján mindvégig a Lechner ödön szellemében íoganl új Tormák keresésének útján haladt. bár Ifjú éveiben Lechner Ödön még barokkos, rokoko-reneszánsz elemekkel kialakított szegedi városházáját csodálta. A kiváló felkészültségű szakember mégis az új formanyelv megteremtésének lett. küzdőtársa. és ennek jegyében társult két alkalommal Is. előbb 1909 és 1916, majd 1925 és 1932 között Schulok Frigyes igen jónevű tanítványával, Jánszky Bélával. Közös Irodájukban egymás után tervezték meg magyaros Jellegű épületeiket, nemegyszer Koós Károly véleményét is meghallgatva. Terveik megvalósulásával egyre több elismerést értek el, és a pesterzsébeti leánygimnáziummal elnyerték a Lechner Ödön Társaság aranyérmét. Szivessy Tibor a fővárosban. vidéken.és külföldön 200 kisebb-nagyobb építkezésnek volt tervez* és művezető építésze. A teljesség igénye nélkül, csak a jelentősebbeket említve, tervel alapján épült fel Kecskeméten a Városi Művésztelep, a városi kaszinó épülete. Kolozsvárott városi sporttelep, Törökkanizsun templom, Buján szanatóriumi épület jelzik munkássága első szakaszának Jelentősebb állomásait. Tevékenységének második szakasza 1914 és 1945 közötti évekre tevődik. Ekkor készült el tervei alapján Budapesten a Fórum (mai Puskin) filmszínház belső kialakítása, majd az Uránia mozi átépítése. Szintén ebben az időben épültek a Gorkijfasori bérházcsoportjai és a Naphegyen épült családi házai. Szolnokra a Hitelbank épületét, Szentgotthárdra az Iskolaszanatóriumot tervezte. Szivessy készítette a New York-palota átépítési, továbbá a szegedi hűtőház és baromfitelep kivitelezési tervelt Élete harmadik szakaszában, 1945 után azonnal bekapcsolódott a főváros újjáépítésébe. A kissé már előrehaladott korú szakember fiatalos lendülettel és fővárosa Iránt érzett szeretetéből fakadóan éjt nappallá téve készítette el a volt Kúria (ma még Nemzeti Galéria), a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzett Színház, a Pest megyei Székház, az Alfa mozi és még körülbelül 10—15 bérház helyreállítási terveit. E nagy munkák befejezését követően, 1949-ben az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként helyezkedett el, és itt működött egészen 1959-ig, amikor 75 éves korában nyugalomba vonult. Szivessy Tibor tervezői és építőművészi tevékenysége mellett, jeles szakirodalmi munkásságot is kifejtett. Szakmai egyesületekben évtizedeken át vezető szerepet vállalt, hogy az eklektika stíluskeresgélésének minél nagyobb fórumot találjon. Sokszor a túlcsupasz végletekbe esett, azonban az eklektika következetes hazai modernizálójának mégis őt tekinthetjük. A felszabadulás utáni megújuló magyai- építőművészeti élet megteremtésében nagy szerepet játiszott, és ennek a szervezőmunkának eredményeképpen Kozma Lajossal és Fischer Józseffel közösen hozták létre a Magyar Építőművészek Szövetségét. B. J. >• Jogeset tanulsá Az egyik vállalat tulaj* donát képező gépkocsi még évekkel ezelőtt összeütközött a felperes által vezetett motorkerékpárral. A motorkerekpáron pótutasként közlekedő felperes jobboldali nyílt darabos lábszárlörést szenvedett, és a jobb láb lágy részei is roncsolódtak. A sérülések miatt két műtéten esett át, azok gyógyulása szövődményes volt Az orvosszakértől megállapítás szerint, jobb lábának a gyógyulást követően is fennálló megrövidülése, a lábszár izomzatának sorvadtsága miatt mintegy 40%-ban csökkent munkaképességű. A baleset idején a sérült mezőgazdasági munkát végzett, és az itt elért átlagos keresetének figyelembevételével került sor annak Idején havi 500 forint kártérítési járadék megállapítására. Később azonban a felperes az iparban helyezkedett el, ahol a keresete már elérte azt az összeget, amelyet annak idején a mezőgazdaságban végzett munkája során a baleset előtt meg tudott keresni. Erre tekintettel vált vitássá a felek között az, hogy a vállalat köteles-e kártérítési járadékot fizetni a továbbiakban a baleseti sérültnek. A jogesetben a kártérítési felelősség eldöntésénél figyelemre méltó az, hogy gépi meghajtású járművek összeütközése során következett be a kár. Ilyenkor a Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik. hogy ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenysége közösen okozta egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ez pedig úgy szól, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz. köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A pótutas esetében azonban más a helyzet, hisz ő kívülálló szenvedője — adott esetben súlyos sérültje is — a közúti balesetnek. Vele szemben a vállalati gépkocsi és a motorkerékpár üzembentartója egyetemlegesen felel, vagyis 6 akár egyik ellen — mint jelen esetben — vagy mindkettő ellen felléphet a követelésével. Az úgynevezett veszélyes tevékenységet folytatók felelőssége szigorúbb alapon nyugszik a rendes — vétkességi — felelősségnél. Nem elég ugyanis annak bizonyN tása, hogy az üzembentartó úgy jtrl el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Azt kel} bizonyítania a felelősség alóli kimentése érdekében, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívill esik. A példánkban erről szó sem volt, így már csak a kártérítés módját és mértékét kellett eldönteni. A törvény rendelkezései szerint pedig az, akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete a baleset előtti keresetét — neki fel nem róható okból — nem éri el. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a balesetet szenvedett balesetből eredő jelentős testi fogyatkozás ellenére rendkívüli teljesítménnyel éri el a baleset előtti keresetét. A most gyári munkás foglalkozású felperes az orvosszakértői vélemény szerint a jelenlegi jövedelmét a jelentős testi fogyatékossága ellenére ilyen rendkívüli munkateljesítménnyel tudta elérni. Ez pedig a balesetért felelős alperes javára nem vehető figyelembe, ezért a járásbíróság a vitát úgy döntötte el, hogy az alperest továbbra ls kötelezte a járadék megfizetésére. A felhozott jogeset annak bemutatására is alkalmas, hogy kártérítési járadék megállapítása esetén mód van a megállapított összeg módosítására. Ha ugyanis a bíróság az egyik felet tartásdíj, járadék, vagy más időszakos szolgáltatás megfizetésére kötelezi, úgy az ítélet anyagi jogereje nem gátolja, hogy a felek bármelyike keresetet indíthasson a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. Hangsúlyozni kell azonban; hogy ilyen igény előterjesztése gyakorlatilag csak akkor célszerű, ha a változás valóban lényeges, hisz a körülmények jelentéktelen módosulása nem ad alapot a már egyszer megállapított időszakos szolgáltatás módosítására. Esetünkben a változás önmagában lényeges volt ugyan, ezért a járadékigény felülvizsgálatára sor kerülhetett. A már elmondott körülmények azonban mégis azt eredményezték, hogy a felperes továbbra is megkapta a részére korábban megállapított járadékot. Dr. Falu György Mesterséges drágakövek A világon először szovjet tudósok állítottak elő mesterséges drágaköveket, többek között ametisztet is. Az Országos Szintetikus Ásvány Kutató Inltzet, múzeumának hatalmas- termében, a felvillanó fényben csakúgy szikráznak a gyönyörűen csiszolt mesterséges gyémántok, hegyi kristályok. S valamennyi emberi kéz munkája. A tárlókban egy tudóscsoport sokéves munkájának eredráényeként nemrégiben jelent meg a szintetikus ametiszt is. A látogató hiába is igyekszik különbséget felfedezni a természetes és mesterséges ametisztek között. A tudósok ugyanis ugyanolyan vizes oldatokat hoztak létre, amelyekből óriási nyomás és nagy hőfok mellett, a természetben megszületik az ametiszt. A különbség csupán annyi, hogy létrejöttének idejét sokmilliószorosan meggyorsí lottá k. Az ametisztek mellett láthatók a mesterséges citrinek. Ezek létrehozásánál a tudósokat szerencse is kísérte. Laboratóriumi, majd félipari módszerrel nemcsak a természetes citrin színárnyalatait tudták előállítani, hanem színskálájukat is bővíteni tudtak- Olyan színekben pompázó éitrlnek születtek, amilyenek a természetben nem fordulnak elő. (APN — KS) Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 68. Ez idő alatt tartva magát a katonai fegyelemhez, a példamutató magatartáshoz, kint tartózkodhat. Meghallgatták az intelmeket is, ezek szerint kerülendők a gyanús és rossz hírű házak, de még n legjobb rossz hírű házakat is el kell kerülni. Őrizni kell az egyenruha, valamint az alatta rejtőzködő egyén becsületét és tisztaságát. Továbbá, nagy ívben el kell kerülni a tiltott és nem javasolt helyeket. Tartózkodni kell az alkoholtól, ami egy továbbszolgáló szakaszvezető véleménye szerint öl, butít és fogdába dönt. Nem ő találta ki. Tihanyi és Zsanó mindent tudott. Csak időnként rossz a memóriájuk. Alig hagyták el az első házakat, egy alkalmi ismerősük tudomásukra hozta, hogy nevezetes esemény készül a faluban, illetve a falu szélén, helyesebben a falu szélétől egy macskaugrásra, a lábasardőben. Az esemény nem más, mint a messze földön híres és nevezetes Szentivánéji Tűzugrús. Alig hagyták el a nép szórakoztatására tömören csak kocsmának titulált oázist, nyújtott léptekkel igyekeztek a mulatságot ígérő lábaserdö felé. A tűz már égett. Körülötte lányok viháncoltok és vénasszonyok motyogtak, vagy sustorogtak, mert a Szentiványéji Tűzugrás nem olyan egyszerű ugrálás. mint amikor valakinek a lábujjára lép a szolgálatvezető. A Szentiványéji Tűzugrás, szertartás. A legények ugrálnak, a lányok örülnek neki. Amelyik legény a legderekasabbat ugorja, az pántlikás zsebkendőt, sőt fejkendőt kap. Ezek a kendők pedig nem arra szolgálnak, hogy mandulájukra tekerjék, vagy verejtéküket törölgessék vele. Sokkal többet jelentenek. Aki egy ilyen kendőt betehet kabátja felső Z9ebébe. az kétszeresen dagadó mellel mehet vissza a „kocsma" feliratot viselő, kevésbé jóhírű helyiségbe. Javában folyt a szertartás. Vastag hasábokból rakták a tüzet, a lángok messzire világítottak. A friss májusi levélkék ijedten remegtek a tűz melegétől, mert hisz alig bújtak ki rügyházukból. A zenebona, a ricsaj is szokatlan volt ennek a friss erdőnek. Sebes ütemben peregtek a tamburák, olyanféle melódiát pengettek a zenészek, mint általában a bikaviadalokon, kakasviadalokon vagy egyéb, férfias erőket követelő és elősarkantyúzó vetélkedőkön lehet hallani. Zsanó még a gondolattól is megborzadt, hogy neki keresztül kelljen ugrania a többméteres lángokat. Tihanyi csak hosszú lábait emelgette és kárörvendően vigyorgott. Lelkében egyre az tusakodott a jobbik énjével, hogy „de isteni balhé lenne, ha valamelyik málé megcsúszna az avaron, és a képes felével belepottyanna a tűzbe. Az lenne csak az ünnepi ökörsütés, mert, szavamra mondom, én, első és hamisítatlan Tihanyt Tihamér, hogy aki ilyen hülyeségre szánja magát, az megérdemli, hogy szentiványéji ökörsütés tegyen rá jobbsorsa kitörölhetetlen Ismertetőjelet". Csakhog; ezeket a legényeket sem parafából faragták. Lábuk, izmuk, koponyájuk kemény, mint a kőris, rugalmas, mint a bambusz, a képük pedig már koromfekete a füsttől, mint az ében. A zene tehát szól, a lányok tördelik a kezüket, a legények pedig nagy kurjongatással nekifutnak, és keresztülugranak a tűzön. Aki keresztülugrott, és nem feküdte meg az anyaföldet, az minden bizonnyal csókot is kap és ráadás bélyegzőnek keszkenőt, fejkendőt. Aki nem vigyáz, vállkendőt is kaphat, ami alatt már ketten is elférnek. Itt jelentkezett a csábító ördög. Zsanó a tüzet csak a, jól megépített pesti kandallóban szerette. Még ,a torkolattűztől is iszonya volt, mióta Kincses oktatta a tüzelőre. Az ilyenféle szabad tüzektől kifejezetten undort érzett, mert egy tábortűz alkalmával egy bolondozó zsarátnok egyenesen a csizmájába repült, onnan befészkelte magát a szabálytalanul feltekert kapcába, és kétforintos nagyságú foltot hagyott a lábán. Azóta allergiás a tűzre. A csókra azonban nem. Márpedig ezek a szölnöki lányok biztosan mesterei lehetnek a csóknak, még a szájuk is úgy áll. Csücsörítenek, nagy fehér fogaikat mu* tatják, és olyan pruszlikot hordanak, ami sejteni engedi, hogy felső testük általában kissé fejlettebb, mint a vékonypénzű városi lánykáké. Tehát minden ok adva volt a csábító kisördögnek. hogy legalább a gondolattal eljátszadozzon. Mégis, mi történne, ha mondjuk egy ugrást megkísérelne. Azzal tisztában volt, hogy akkorát nem tud ugrani, mint a magasugrás csúcstartója. Azza is tisztában volt, hogy a gyors futást sem Jesse Owenstől örökölte. De a szépnem megítélésében kizárólagosan szakértőnek érezte magát. Ez művészi alkatából, foglalkozásából, valamint neveltetéséből adódott. Aki egyszer járt a Notre Datpe környékén, aki látta a Montmart-re színes házacskáit, és üldögélt a Szajna-parton, és kószált a Mont Valerien árnyas erdőcskéiben, az csak tudja. " (Folytatjuk.)