Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

SZOMBAT, 1973. DECEMBER 8. Fejlődő turizmus! Budapest Az IBUSZ-sajtótájékoztató törÍ8!Í8Ífi Újító pedagógusok Áz Idei év idegenforgalmá­ról és 1974 utazási lehetősé­geiről tartott pénteken saj­tótájékoztatót Tausz Ján.'s, az IBUSZ vezérigazgatója. Mint elmondotta, az utazási iroda idei mérlege kedvező­en alakult, a vállalat össz­forgalma előreláthatóan 14 százalékkal lesz magasabb, mint tvaly: meghaladja a 4,4 milliárd forintot. Az iroda szervezésében az év első tíz hónapjóban 106 ezer magyar turista utazott a környező vagy távolabbi országokba. A belföldi turizmus fej­lesztésére különös gondot fordított az idén az iroda, ennek eredményeként a 3600 alkalommal Indított túrákon több mint 200 ezren vettek részt. A programok köfött különösen kedveltek a város­látogató, a kulturális és sportrendezvények és a ka­rácsonyi, valamint szilvesz­teri túrák, disznótoros kirán­dulások. Tovább bővültek idén a kedvezményes utazá­si lehetőségek. Ennek kere­tében hirdették meg példá­ul októberben az „Ősztől ta­vaszig" című kedvezményes akciót, amelyben márciusig ajánlanak olcsó társasutazá­sokat, többek között a Szov­jetunióba. V A belföldi idegenforgalom fejlesztésére új részleg is alakult az IBUSZ-nál, amelynek feladata a szóra­koztató, üdülő- és ismeret­terjesztő programok összeál­lítása a belföldi közönség számára. Üj Irodái nyíltak az IBUSZ-nak Kazincbarci­kán és Leninvárosban, még idén megnyílik az ózdi iroda új helysége is. Jelen­leg építés alatt áll a déli pályaudvari, az újpesti és a soproni IBUSZ-iroda. Az 1974-es feladatok kö­zött a vezérigazgató hang- . súlyozta: az IBUSZ arra tö­rekedett, hogy ajánlatai a leg- | szélesebb utazóközönséghez | szóljanak, s egyben újabb ré- j tegeket is bevonjanak a szer­vezett nemzetközi idegenfor­galomba. így továbbra is az igényeknek megfelelően, üdülési lehetőségeket kínál­nak a Fekete-tenger menti kedvelt szovjet, bolgár és román fürdőhelyeken, a ro­mán tengerparton például 50 százalékkal növekedett a jö­vő évre az IBUSZ számára Bemutatkozott az új kamaraegyüttes Szeged újonnan alakult együttese, a Weiner Leó ka­marazenekar sikeres koncer­ten mutatkozott be csütörtö­kön este a közönségnek. A 12 tagból álló vonósegyüttes koncertmestere Várnagy La­jos. Műsoruk két barokk és két századunkbeli műből állt. Az II ritiro hegedűver­seny Vivaldi könnyű kézzel, kevés felelősséggel odave­tett művei közé tartozik, természetesen így is magán viseli a zseni kezenyomát. A szólista Várnagy Lajos volt, a continuót Várnagyné Szö­nye Katalin játszotta. Sajnos a zenekar tempóbeli és együttjátszási nehézségekkel küzdött, az élen járó szólistát sokszor csak késve követték a többiek. Bach d-moll zon­goraversenyét csehszlovákiai vendégművész, Dagmar Ba­loghová játszotta. Túlzott pedálhasználata és túl erős billentése bizony nem vált a remekmű javára, és for­mailag sem tudta azt össze­foglalni. A művésznő a siker hatására nem fukarkodott ráadásokkal, és tovább ron­totta a Bach-mű hatását, egy merőben oda nem illő és semmitmondó Smetana-da­rab és egy Chopin-keringő egyébként virtuóz és hatásos előadásával. Sárai Tibor Vonósszere­nádja nem tartozik a szerző legjobb művei közé; műsor­ra tűzése érthetetlen. A leg­jobb előadást a záró műsor­szám, Bartók Divertimentó­ja jelentette. Sajnos, a kar­mester-nélküliség hátrányai a két gyorsabb tétel kisebb pontatlanságaiban érződtek, ettől eltekintve azonban szuggesztív, meggyőző elő­adást hallottunk. A lassú té­telben már-már az előadó­művészet magasabb csúcsait éreztük közelünkben. Ér­vényre jutottak a drámai kontrasztok, expresszív dal­lamok, és mind az együttes, mind a szólórészekben gyö­nyörű vonós hangszínek bukkantak föl újra meg új­ra. örülünk az új kamaraze­nekarnak, és tisztelettel adó­zunk minden tagjának az önfeláldozó munkáért, amellyel az előadást létre­hozták. A jövőben föltétlen figyelmet és támogatást ér­demelnek, s reméljük hang­juk tovább finomul, elveszti időnkénti túltömöttségét, és a feszültséget Inkább a já­tékmódban, mint a hangerő­ben keresik. Huszár Lajos Halálos ítélet kettős qyilkossáq miatt biztosított férőhelyek száma. Az iroda szállodát bérelt az Olasz-Adria egyik legked­veltebb üdülőhelyén. Rimini­berí. A tengerpart közelében fekvő szállodában 2—3 ágyas szobákban májustól szeptem­ber végéig agy-egy turnus­ban 100 személy pihenhet egyszerre. Az új útvonalak között kilencnapos ciprusi utazás, norvég utazás, a fjordokhoz és spanyolországi üdülés is szerepel. A Szov­jetunióba indított, már ed­dig megkedvelt útvonalak mellett jövőre új különvo­nat is Indul, amely a Baj­kál-tavat is érinti. Készül a Budapest törté­nete című ötkötetes mű har­madik kötete, amely Buda visszafoglalásától 1848-ig ve­zeti végig az olvasót. Eddig ötször kísérelték meg Buda­pest történetének megírását, azonban minden alkalommal csupán az ókor és a közép­kor anyaga jelent meg. Most lát először napvilágot a har­madik kötetben a XVII— XIX. századi dokumentu­mok révén Pest és Buda történetének ez a korszaka. A kötet harminc ívnyi kép­anyagot is tartalmaz. A kö­tetet 1974. végén jelentetik meg. Népesedéspolitikánk társadalmi támogatásáréi Kettős gyilkosság ügyében hozott ítéletet pénteken a Győr megyei bíróság dr. Fe­kete István tanácsa. A vád­lott ifjú Gats László 30 éves mosonmagyaróvári lakos, 1973. június 3-án előre ki­tervelt módon meggyilkolta anyósát, özvegy Rozs Fe­rencné mosonmagyaróvári lakost és feleségét, aki a gyilkosság pillanatában már külön élt tőle. Az anyóst és a feleséget a sógorával hí­vatta lakására azzal az ürüggyel, hogy kiadja az asszonynak a még nála levő holmiját. Miközben a gya­nútlan fiatalasszony a szobá­ban rakodott. Gats László a konyhában üldögélő anyó­sát baltával kétszer fejbe­sújtotta. A zajra kijött fia­talasszonyt először fojtogat­ni kezdte, majd egy sport-­pisztollyal másfél méterről fejbe lőtte. Ezután a vérző özvegy Rozs Ferencnét bal­tával még kétszer fejbe súj­totta, majd elmenekült a tett színhelyéről. Ifjú Gats László a kettős gyilkosság elkövetése után két napig bújkált. majd ön­ként jelentkezett a rendőrsé­gen. A bíróság előre kiter­velt módon, több emberen elkövetett emberölés és lő­fegyverrel való visszaélés bűntettében mondotta ki bű­nösnek a vádlottat és hal­mazati büntetésként halálra ítélte. A tragédia előidézője a vádlott agresszív, brutá­iis magatartása volt, aminek következtében megromlott a házastársak közötti viszony. A ítélet nem jogerős. „Társadalmunk arra tö­rekszik, hogy az életszínvo­nal állandó emelése révén kulturáltabb és minél telje­sebb legyen az emberi élet. Ennek része a boldog csa­lád, az egészségesen fejlődő gyermek. A társadalmi fo­lyamatosság megteremtése, népesedéspolitikai céljaink szolgálata szocialista és ha­zafias kötelességünk" — e gondolatokat állították a kö­zéppontba a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ülésén, amelyet pénteken az Országház vadásztermében rendeztek. A népesedéspoli­tika társadalmi támogatásá­nak feladatait vitatták meg. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vett, és az el­nökségben foglalt helyet dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára tartott vitaindító referátu­mot. Egyebek között el­monta, hogy hazánk népese­dési helyzete nem kielégítő, a lakosság korösszetétele romlik, és az egészséges fej­lődéshez szükséges születés­szám évről évre a kívánatos szint alatt van. A születésszám csökkené­se — amint a beszámolóból kitűnt — szinte minden ipa­rilag fejlett társadalomban* bekövetkezett az utóbbi év­században. Hazánkban ez a folyamat viszonylag későn, a múlt század végétől kez­dődött, és az élveszületések száma — a lakosság összlét­számához viszonyítva — 40 ezrelékről a második világ­háború végéig felére csök­kent. A felszabadulást köve­tő másfél évtizedben 20 ez­relék között ingadozott, ami biztosította a társadalom reprodukcióját, és a lélek­szám mérsékelt növekedését. Hangsúlyozottan szólt a beszámoló arról is: tegyük a népfrontmozgalom feladatá­vá, hogy társadalmunkban legyen természetes magatar­tássá a gyermekszeretet. Megértéssel, ^iőt, örömmel A jövő év tavaszán Buda­pesten tartják meg az újí­tók országos tanácskozását. Ezt megelőzően országszerte megyei szakmai-ágazati ta­nácskozásokon vitatják meg az újítómozgalom helyét, szerepét mai viszonyaink kö­zött. Tegnap, pénteken dél­előtt az újító pedagógusok tanácskozását rendezte meg a Pedagógusok Szakszerveze­te Csongrád megyei Bizott­sága és a megyei művelő­désügyi osztály a módszer­tani központ előadótermében. Ökrös Jánosnak, a peda­gógusok szakszervezete me­gyei titkárának bevezetője után dr. Szalontai József, a megyei művelődésügyi osz­tály vezetője tartott előadást a részt vevő tanároknak az újító pedagógusok mozgal­mának megyei eredményei­ről, tapasztalatairól, és fel­adatairól. Elmondta, hogy az oktatáspolitikai párthatározat az újítás problémáira is rá­irányította a pedagógusok fi­gyelmét. A természettudo­mányos tantárgyak, tárgyi, technikai eszközök terén ed* dig Is sok hasznos újdonság született, amelyek jól szol­gálják a korszerűbb okta­tást. (A szegedi iskolák kö­zül a Radnóti, a Tömörkény és a Ságvári gimnáziumban, valamint a Béke utcai álta­lános iskolában folyó újító­munka eredményeit emelte ki az előadó.) A határozat a/.dnban arra is ösztönzi a pedagógusokat, hogy alkotó kedvüket, energiájukat az eddiginél nagyobb mérték­ben hasznosítsák a nevelé­si témákban, a neveléstudo­mány területén is. Az újító­mozgalomban ilyen értelmű szemléleti változás szükséges és ezt segítené elő, ha szé­les körű viták alapján tisz­tázódna az újítás fogalma. Az előadást vita követte,' majd a tanácskozáson részt vevő pedagógusok Jámbort Jánost (Csongrád), Ronyecz Józsefet (Hódmezővásár­hely) és dr. Lang Jánosnét (Szeged) javasolták az or­szágos újítóértekezletre, hogy ott képviseljék a me­gye alkotó pedagógusait. kell fogadni a gyermekzsl­vajt, és teret kell biztosítani j a gyermekek mozgásigényé­nek, a felnövekvő generáció művelődési és szórakozási vágyának. Újítsuk fel a ját­szóterek és a kisebb sport­pályák, a „modern grundok" építésének akcióit! Tegyük a lakóhelyfejlesztési társa­dalmi munka központi cél­jává a bölcsődék, óvodák, napközik építésének támoga­tását, és a tanácsokkal együttműködve fogjunk ösz­sze, bontakoztassuk ki a munkahelyi közösségek és a lakosság segítőkészségét! A népesedéspolitika — hang­súlyozta — a népfrontmoz­galom szerves része, érvé­nyesítsük tehát a helyi poli­tika alakításában és gyakor­latában! Megbeszélés: A vezetSI magatartásról Megbeszélést tartottak teg­nap, pénteken délután a szo­cialista vezetői magatartás­ról Szegeden, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. Csongrád megye területéről ipari és mezőgazdasági üze­mek vezetői vettek részt; igazgatók, tsz-elnökök, mér­nökök, számviteli szakértők. Dr. Bérezi Gyula, az Or­szágos Vezetőképző Központ főigazgatója vitaindító elő­adásában a vezetőkkel szem­ben támasztott mai követel­ményekről szólt, majd vita következett. A megbeszélést, amelyet „Vezetők fóruma" címmel hívtak egybe, az OVK és a Csongrád megyei pártbizott­ság rendezte. Részt vett az eseményen Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkár ra is. • O Ugyek-bajok KEPERNYŐ A Nyitott boríték szer­kesztőriportere. Molnár Mar. git szinte valamennyi adás­ban módot talál, hogy a be­érkező levelek nagy számá­ról ejtsen néhány szót. El­hisszük. miért ne hinnénk, hogy sokan, talán a kelleté­nél többen fordulnak ügyes­bajos dolgaikkal a tévé ezekkel foglalkozó műsorá­hoz. A tény egyik nézőpont­ból azt jelenti, hogy renge­teg az elintézetlen, összeku­szálódott ügyünk, és az or­voslást váró bajunk. A másikból viszont azt, hogy a Nyitott boríték jó helyen, jó időben, és hatásosan tud „intézkedni", bárha a leg­több esetben csak annyit tesz hogy ország-világ elé tárja a „tényállást". Nagyon tanulságos műsor Molnár Margité. Az eddigi pályafu­tásán végigtekintőnek jóleső örömet okoz, hogy tanúsítja: milyen nagy erő a nyilvá­nosság ereje, milyen vitákat eldöntő súlya, igazság-meg­állapító szerepe van annak a valaminek, amit az egy­szerűség kévéért közvéle­ménynek nevezünk. Bosz­»» Ülésezett a népfront városi bizottsága Ülést tartotj tegnap, pén­teken a Hazafias Népfront városi bizottsága a népfront székházában. Szabó Erzsé­bet. a Szegedi Ruhagyár munkásnője beszámolt a moszkvai béke-világkong­resszusról, melyen a magyar küldöttség tagjaként ő is részt vett. A bizottsági ülésen dr. Dékány Géza, a városi ta­nács lakás- és helyiséggaz­dálkodási hivatalának veze­tője a lakáselosztás, a lakás­kiutalás elvi és gyakorlati kérdéseiről tartott tájékozta­tót szankodásaink tárháza elke. serltő fél óra lehet viszont a műsor, ha meggondoljuk: a pellengére állítás szégyene a legfőbb hajtóerő, amely még képes némelyeket munkára, kötelességteljesí­tésre, lelkiismeretességre, erkölcsösségre, emberségre indítani. Mindannyiunk ta­pasztalatai szerint ezekben a kényszerű „megjavulások­ban" nem sok a köszönet. Érdekes példa egészítette ki egyéni megfigyeléseinket a legutóbbi adásban melyből kitűnt, hogy a megbíráltak­nak nemcsak az alig hall­ható önkritiKához, hanem az alig észrevehető bosszúhoz is van tehetségük. A műsort végül mégis in­kább kedveljük, hiszen a bosszankodás, a háborgás is fejlesztheti, finomíthatja igazságérzetünket, a dolgok mögé tekintés, a tisztánlá­tás igényét ez is kiválthatja. Még azt is el kell monda­nunk, hogy Molnár Margit riportertői szokatlan szenve­délyessége ez esetben csak segítségünkre van. dr. Szabó László higgadt tanulságlevo­násai pedig okosan ellenpon­tozzák olykor egyéni, talán elfogult érzelmi-gondolati állásfoglalásunkat. A* burok című tévéfilm, il­letve Kolozsvári Grandpier­re Emii regénye, amelyből a film készült, nem napi ílgye­ket-bajokat. de ugyancsak életünk kísérőjelenségei kö­zé tartozó témát dolgozott fel. Az író azt mondta, hogy regénye bemutatja; a nem­zedékek élet- és gondolko­dásmódjában meglevő kü­lönbségek a békés egymás mellett élésnél szorosabb, belsőbb kapcsolatot nem tesznek lehetővé. A néző pe­dig azt látta, hogy egy házas,. ság kudarcának története nem segítette hozzá a nem­zedékek dolgának > tisztáb­ban látásához. A nemzedéki ellentétek témája örök, de vannak idő­szakok, amikor a témacso­port valamelyik részletéről divat beszélni. Ebben a ml gyorsan változó világunkban a nemzedékek dolga is ösz­szekavarodott kissé, boncol­gatni, egy vagy több vonat­kozását vizsgálgatni nem­csak szabad, de szükséges is. Jogos viszont az igény, hogy aki ilyesmire vállalkozik, próbálja a lényeges össze­függéseket kutatni, érinteni. Kolozsvári Grandpierre azt írja. hogy regénye a megje­lenéskor, 1965-ben „kisebb­fajta botrányt váltott ki". A filmmel feltehetően nem történik ilyesmi. Az a hely­zet ugyanis, hogy az idő megy, mi változunk, és a nemzedékek problémájához már nem divat ilyen össze­függésben hozzászólni, mert újabban szerencsére szere­tünk fontosabb, lényegesebb kérdésekkel foglalkozni — ebben a témában is. Hogy a film mégsem fulladt teljes unalomba, azt Básti Lajos játékának köszönhető. Ma, szombaton a könyv­nyomtatás fél évezredes ju­bileumát köszönti A magyar könyv 500 éve című összeál­lítás. Éjszakai előadásban a világhírű lengyel rendező Jerzy Skolimowski: Mélyvíz című filmjét láthatjuk. Hol­nap, vasárnap este Sz. A. Najgyonovnak, Gorkij kor­társának színművéből ké­szült tévéjátékot közvetíti a tévé, a címe: Vanyusin gyer­mekei. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents