Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

SZOMBAT, 1973. DECEMBER 8. Ko n vekt o ro k Árra kért minap a szegedi Móra iskola igazgatója, tegyük lehetővé, hogy ezen a fórumon is köszönetet mondjanak az elmúlt években kapott társadalmi segítségért. Nincs itt szó valami látványos akcióról. Pusztán arról, hogy a Szegedi Tervező Vállalat elkészítette az udvari politechnikai műhely emeletráépítési tervét, a szükséges talajmechanikai vizsgálatokkal, hozzá a itizfűtési tervet, amit elküldtek a Dél-alföldi Gázgyártó , és Szolgáltató Vállalathoz, s itt a fizikai és műszaki dolgozók szocialista szerződéssel, társadalmi felajánlásként vállalták, elvégzik a szerelési és üzembe helyezési munkákat. Nyáron kezdték, s még a fűtési idény előtt átadtak tíz konvektort. • Belemelegedtünk a beszélgetésbe, előjöttek egyéb „apróságok". A kazánjavító ipari szövetkezet Lenin szocialista brigádja állványokat, virágtartókat készit, az orvosegyetemtől nyolc mikroszkópot kaptak, s ha visszapergetjük az idő kerekét, a kendergyár is kivette részét a munkából; 1948-ban építette újjá a háborúban kórháznak használt épületet, jó fái évtizede kettős ablakokkal látta el, az egyik termet pedig, szétnyitható falakkal, itt rendezik az iskolai ünhepségeket. És segítenek a szülők, villanyszerelést, karbantartási munkákat vállalnak; szívesen, készségesen, örömmel, saját gyerekeikért. Nem szeretnék patetikus lenni, de mikor társadalmi összefogásról hall az ember, különöseri ha iskoláról, szívet melengető érzés. Belefogalmazódik az idősebbek gondoskodása, féltő figyelmessége a holnap, a holnapután felnőttéiért; önzetlensége a szülői szeretet fokával mérhető. A legtöbbel tehát, amit ember tehet, adhat a niásikért. Az iskola igazgatója is hasonlókat mondott, sőt bátortalanul megkockáztatta, tulajdonképpen a kezdetnél tartanak, szeretnének számítani további segítő kehekre, hiszen annyi még a tennivaló. Két tanterem alatt üres, kihasználatlan pincehelyiség, ahová klubszobát álmodtak (ha akadna patrónus, maguk a diákok, pedagógusok is talicskát ragadnak), nincs úttörőszobájuk, könyvtáruk, s kicsit irigyen figyelik gazdagabb testvéreiket. ahol írásvetítők és más oktatási eszközök teszik tartalmasabbá, vonzóbbá az iskolai munkát. Itt egyelőre filléres gondokkal küszködnek. • Komolyabb beruházásra most nincs lehetőség. A Móra iskola azonban nagyon messziről, nagyon mélyről indult. A múlt öröksége nem tűnik el egyik napról a másikra. s jóllehet az alapszertári fölszerelést például külön költségvetésből biztosítja a városi tanács, szertáruk csak három éve van, televízió csak egy, a gyerekek jó tíz esztendeje pléhfazekakkal csörömpöltek ebédkor, ma késsel-villával, kistányérból, nagytányérból esznek. Tények regisztrálják, szembeszökően, a fejlődést. A jelenlegi épületben a múlt századi nagy tiszai árvíz óta tanítanak, az 1880—81. tanévi értesítő közli, hogy „a gyászos emlékű 1879. év a mórai iskolát még a régi bérhelyiségben találta, és teljesen romba döntötte, öss'es szerelvényeit a romok alá temette. Az 1879—80. tanév a szilárd anyagból épült új iskolahelyiségben kezdetett meg." Az idén már 94 éves iskolában akkor négy osztályra 414 tanuló jutott, most 14-re is kevesebb, 352 diák — tehát az összehasonlítási alap adott. Viszont a tárgyi felszerelések dolgában rendkívül mostoha állapotok fölszámolására csak az ötvenes évek végétől került sor. Ma azon pár iskola közé tartoznak, ahol reggel 7től este fél 7-ig teljes váltással oktatnak. A Móra iskola ügye mégsem ezért érzékeny pontja csupán oktatáspolitikánknak. Egykor szegények, kisemberek, munkásgyerekek peremkerületi iskolája volt, s Szeged bővülése óta számít belvárosinak, bár külleme ma sem hercegi. Ami miatt viszont fájóbb ez a seb: tanulói szinte kizárólag fizikai dolgozók gyerekei. A hár"~m és fél száz diákból 140 állami gondozott, de a többiek között is sok az elvált szülők gyermeke. A jövő generációjának tehát itt nem a másodikat, az első otthont jelenti az iskola. Ezért hiányzik úgy az úttörőszoba, a könyvtár, a meleg, az otthon megannyi tartozéka. Mert ezeknek a gyerekeknek többsége — ismerjük a kifejezést — a szó legszorosabb értelmében hátrányos helyzetű. Szeretetre, megértésre vágyik — és támogatásra szorul. Nekik adnak ma meleget a konvektorok. Az értük vállalt társadalmi munkákat köszönte az igazgató. Nikolényi István Csongrád megyében: Sajtónapi unnepseg A Vörös Üjság megjelenésének évfordulóján, december 7-én országszerte megünneplik a magyar sajtó napját Az ünnep alkalmával tegnap, pénteken délelőtt Újszegeden, a Magyar Újságírók Szövetsége Csongrád megyei csoportjának képviselői, a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap szerkesztőségének munkatársai, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat képviselői megkoszorúzták Rózsa Ferencnek. az illegális Szabad Nép mártírhalált halt főszerkesztőjének emléktábláját Délután a szegedi Sajtóházban bensőséges ünnepséget rendeztek a sajtónap alkalmából. Ezen részt vett dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságénak titkára, dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára. Dobai József, a hódmezővásárhelyi pártbizottság titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, Papp Gyula, a Szeged megyei városi tanács elnökhelyettese, Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára, Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Erményi Lajos, a Szegedi Nyomda műszaki igazgatója, valamint nyomdászok, a postai hírlapterjesztés képviselői. Sz. Simon István, a Délmagyarország főszerkesztőhelyettese nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Ozvald Imre mondott beszédet, és emlékezett meg az évforduló jelentőségéről, a pártsajtó munkatársainak felelősségteljes munkájáról. Szólt a lapok színvonalának és példányszámának folyamatos emelkedéséről. Végül átadta az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának üdvözletét a sajtó szegedi dolgozóinak: újságíróknak, nyomdászoknak, kézbesítőknek. Ezután Hantos Mihály ismertette a Csongrád megyei tanács vb döntését, amelynek értelmében a megyei tanács publicisztikai díját az idén Lantos Annának, a Csongrád megyei Hírlap olvasószerkesztőjének ítélte oda. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának döntését Juhász József ismertette. Három évtizedes újságírói munkásságáért az SZMT Juhász Gyula-díját a költő plakettjével — Tápai Antal szobrászművész alkotása — Kovács Imre, a Csongrád megyei Hírlap munkatársa kapta. A Csongrád megyei Hírlap emlékplakettjét — Szabó Iván alkotását — Rácz Lajos főszerkesztő adta át Papp Zoltánnak, a szerkesztő bizottság tagjának. Román vendég Szegeden A Társadalmi Szemle vendégeként hazánkban tartózkodik Ion Mitran, a Román Kommunista Párt elméle'i folyóiratának, az Era Socialista-nak főszerkesztő-helyettese. Tegnap Szegeden, a megyei pártbizottságon fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ezután felkereste a megyei pártbizotts-g oktatási igazgatóságát, s beszélgetést folytatott az intézmény vezetőivel. Átszervezik az egészségügyi hálózatot Beszélgetés Hantos Mihály megyei tanácselnök-helyettessel Csongrád megye egészségügyi hálózata a többi megyétől eltérően sajátosan alakult. Másutt a megyei központi kórház látja el a szakmai irányítás feladatát — Csongrád megye sajátos fejlődése, múltja miatt nálunk utóbb évek óta a szentesi kórház feladata volt ez. Nem volt szerencsés ez a szervezet, elsősorban a távolság tette nehézzé a kapcsolatok fenntartását, azon kívül is, hogy a megye fekvőbeteg intézményeinek azonos profilja, kapacitása nem teszi célszerűvé az egymás közötti irányító-irányított viszonyt. Különösen mióta Szeged jogi státuszának módosulása folytán a szegedi egészségügyi intézmények is fokozatosan a megyei hálózat szerves részévé kell hogy váljanak, de nem kevésbé fontos szempont, hogy az orvostudományi egyetem klinikáinak magas szintű szakmai potenciája is részese legyen a megyei egészségügyi hálózat továbbfejlesztésének. A megye városai által, valamint Szeged megyei város és a SZOTE keretében működtetett egészségügyi intézmények eddig egymástól elkülönülve fejlődtek, nem valósulhatott meg a munkamegosztás, a kellő együttműködés, amely mindenképpen hasznos a jobb betegellátás érdekében. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága 1973. július 31-i ülésén tárgyalta a megyei egészségügyi osztály irányító munkáját, egyidejűleg az Egészségügyi Minisztérium is vizsgálta a megyei egészségügyi hálózatot és megtette javaslatait a szervezeti változtatásokra, amelyek összhangban vannak a megyei elképzelésekkel, például a megyei tanács tavaly októberi ülésének állásfoglalásával. Az átszervezés intézkedési tervének elkészítésével a végrehajtó bizottság Hantos Mihály tanácselnök-helyettest bízta meg, a benyújtott tervezetet a vb elfogadta. 0 Milyen szakaszába érkezett most az átszervezés nagy munkafolyamata? — kerdeztük Hantos Mihály megyei tanácselnök-helyettestől. — Elsőként a szervezeti kérdésekről szólnék. Éppen a vázolt sajátos helyzet miEltemették Darvas Józsefet Pénteken a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára, és sok száz főnyi gyászoló jelenlétében végső nyugovóra helyezték a Munkásmozgalmi Panteonban a 61 éves korában elhunyt Darvas József kétszeres Kossuth-díjas írót. A párt és a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront alelnöke, országgyűlési képyiselő, a Magyar Írók Szövetségének elnöke ravatalánál — ahol a vörös szemfedővel borított koporsó elótt bíbor párnán helyezték el Darvas József kitüntetéseit — diszőrséget álltak az elhunyt elvtársai, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai és Központi Bizottságának tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, kormányának tagjai, a Hazafias Népfront képviselői, a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető személyiségei, munkatársak, tanítványok, barátok és tisztelők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke búcsúzott Darvas Józseftől. Méltatta a magyar munkásmozgalom és a jelenkori magyar irodalom kimagasló alakjának életútját. Darvas József sírját — az Internacionálé hangjai közepette — koszorúk sokaságával bontották. att koordinációs bizottságot alakítottunk a megyei, Szeged megyei városi, valamint az orvostudományi egyetemhez tartozó egészségügyi intézményhálózat közötti kapcsolat rendezése, a további együttműködés biztosítása érdekében. A bizottság még decemberben megtartja alakuló ülését, munkája pedig évekre szóló feladatsor megoldása lesz. Az például, hogy a működő intézmények profilját alakítsák ki a szükséglet szerint, megvalósuljon a munkamegosztás az intézmények között —r ebből fakad, hogy az egyes intézményekre háruló feladatokat egyeztetni, rögzíteni kell, az intézményeket fenntartó szervekkel meszszemenő egyetértésben. Ennek egyik első lépése, hogy kidolgozzák a betegbeutalási és betegmozgatási szabályzatot, amely az egész megyére szóló egységes rendelet lesz és az Egészségügyi Minisztérium rendelete alapján készül. Ugyancsak jelentős, átfogó feladata lesz a koordinációs bizottságnak, hogy kidolgozza a megyében működő egészségügyi intézményhálózat rekonstrukciós és hosszú távú fejlesztési programját, a fenntartó és működtető szervek érdekeinek legteljesebb figyelembevételével. # — Első változások? — A megyei tanács megszüntette január 1-gyel a Hódmezővásárhelyen működő megyei és a szegedi KÖJÁL különállóságát Ennélfogva indokolt, hogy Szegeden épüljön egy olyan községegészségügyi és járványügyi állomás, amely — mint megyei intézet — a megye egész területére kiterjedően alkalmas lesz a feladatok ellátására. Ez a tervek szerint az ötödik ötéves tervben megvalósul majd. A másik változás: megszűnik a szentesi kórház megyei jellege, ugyancsak január 1-től, mindamellett, hogy ez a kórház továbbra is megkapja azt a távlati tervekben szereplő anyagi és erkölcsi támogatást, amely munkájához szükséges. Hangsúlyozom: a megyei kórházkoricepció nem vált be Csongrád megyében, tehát nem a szentesi kórház ellen volt kifogás. 0 — A megyei kórház feladatát ezentúl hogyan látják majd el? — Ez is sajátosan Csongrád megyei megoldás, ilyen másutt az országban nincs, amit tervezünk. A megszűnő megyei kórház igazgatóságának eddigi feladatkörét egy operatív bizottság látja majd el, amely mint a megyei egészségügyi osztály szakmai szerve, javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít és ügyeket döntésre előkészít az egészségügy gyakorlati, szakmai irányításához, az ügyek folyamatos összehangolásához. Tekintve, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megyei kórház feladatát nem hagyományos módon látjuk el, ugyancsak nem hagyományosan alakul majd az intézmények szakfelügyelete sem. Ez utóbbit a legalkalmasabb szakemberekre kell bízni, függetlenül attól, hogy melyik egészségügyi intézmény állományában dolgoznak. Be kell vonni ebbe a munkába a SZOTE klinikáinak vezetőit, a megye területén levő gyógyintézetek erre alkalmas főorvosait is, figyelembe véve, hogy a szakmai-tudományos felkészültség mellett az egyéni vezer tői alkalmasságuk is megfelelő legyen. Ma már feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az egészségügyben is az elemző-feltáró-döntéselőkészítő és imformációs jellegű feladatok óriásiak és erre a feladatkörre a megyei kórház igazgatóságát helyettesítő operatív bizottsághoz egy kapcsolódó szervezési, módszertani csoport alakult, amely az egészségügyi osztály feladatkörétől elválasztva, de annak munkáját segítve, kiegészítve dolgozik. 0 — Ennek a módszertani csoportnak a tevékenysége már szorosan egészségügyi munka tartalmának kérdéseihez kapcsolódik? — Valójában ehhez is, mert 1974-ben a további évek munkáját meghatározó felméréseket szándékozunk végezni. Az év első negyedeben fel kell mérni a szociális ellátottság helyzetét, hogy a szociális gondoskodás terén mutatkozó problémákat mielőbb megoldhassuk. El kell készíteni a tervet a negyedik ötéves tervidőszak hátralevő idejére, valamint az ötödik ötéves tervidőszakra, valamennyi szociális ellátási és gondozási formára kiterjedően. Ugyancsak meg kell vizsgálnunk a fekvőbeteg-intézetek profilját, még a kórházi rekonstrukciók megtervezését megelőzve, hogy az igények figyelembevételével lehessen a szükséges változtatásokat rögzíteni. Meg kell vizsgálni a gyógyszertári központ tevékenységét a gyógyszerellátásban jelentkező hiányosságok megszüntetése és a zavartalan gyógyszerellátás biztosítása érdekében. Már csak azért is, mert a vizsgálat eredménye alapján intézkedési tervet kell kidolgozni hosszú távra, amelyet aztán összhangba kell hozni a beruházási, fejlesztési tervvel és a forgóalap bővítésére vonatkozó elgondolásokkal. De ugyanígy sürgős a tudatos és célszerű káderpolitika megteremtése, a közép- és hosszú távra és személyekre szóló káderfejlesztési terv elkészítése. 0 — Mindezek a jelenlegi helyzetből adódó feladatok. Van-e valami új elképzelés is? — Tervezzük a közép- és hosszú távú tervek elkészítését a gyógyvizek és egyéb gyógytéftyezők felhasználásának fokozására, ugyanis megyénk bőségesen rendelkezik gyógyászati célra felhasználható vízzel, viszont a felhasználás indoktalanul kevés. Hasznos tehát felmérni, miképpen lehetne a rendelkezésre álló természeti gyógytényezőket nagyobb mértékben kihasználni. Ezzel a témával foglalkozik majd 1974 novemberi ülésén a megyei tanács — fejezte be nyilatkozatát Hantos Mihály. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását folyamatosan irányítja és ellenőrzi a koordinációs bizottság vezetésével megbízott Hantos Mihály tanácselnök-helyettes, a terv végrehajtásáról pedig az egészségügyi osztály vezetője 1974. decemberében számol majd be a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. &&• ML