Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

KEDD, 1973. NOVEMBER tt. rekord A MAV Szegedi Igazgatóság öt dél-alföldi megyére kiterjedő munkaterületének több száz állomásán, rakodóhelyén vasárnap is idei őszi forgalom szállítási rekordját érték el: a szokásos" 1300—1400 vagon helyett 1700 vagon árut — főként iparcikket, építőanyagot, sódert, téglát, cementet — vittek a területre. Az onnan elszállított gabonával, cukorrépával és más áruval együtt a vasárnapi forgalom elérte a 2200 vagont. Magyar cipők külföldön Sikeresen szerepelt ezekben a hetekben a Tannlmpex Külkereskedelmi Vállalat több nemzetközi cipőkiállíláson. Az őszi cipőkiállitások közül a legjelentősebb az angliai bemutató volt. Londonban a Tannlmpex vegyes vállalata, a Richmond közreműködésével szervezték meg a nagyszabású cipőbemutatót Az angliai vevők a magyar vállalattól 100 ezer pár bakancsot és 12 ezer pár divatos féríicipőt rendeltek a kiállítás alkalmából. A magyar külkereskedelmi vállalat egyébként az idén már csaknem 15 millió deviza forintért szállított cipőt egyik legnagyobb piacára, Angliába — majdnem kétszer annyit, mint 1972-ben. Tőkés piacra az Idén már több mint 100 millió devizaforintért szállítottak, s ez 10—12 százalékos emelkedést jelent a tavalyi exporthoz képest. Példák Átépítjük az o A nemzetközi népzenei verseny magyarországi elődöntői közül a harmadikat láttuk vasárnap. A szekszárdi közvetítés alkalmat ad arra, hogy most mondjuk el véleményünket az új pávamozgalomról, ne várjunk az elődöntő befejeztéig. Ennek a harmadik versenynek ugyanis olyan tartalmi és formai jellemzői voltak, amelyek az összes többiben kívánatosak lennének. Példája lehetne a következőknek elsősorban azért, mert jól válogatták a szereplőkel. Amint dr. Ortutay Gyula, a zsűri elnöke is megjegyezte, egymás mellett és egymást kiegészítve szerepelt a műsorban az eredeti, nyerseségében is magával ragadó ősi népdal, és annak feldolgozott, tökéletesre csiszolt változata. Előadói, a somogyi parasztember, illetve a szegedi zenepedagógus (dr. Katona Józsefné) egyazon ügyért, a magyar népzene továbbéléséért fáradoznak. De menynyire más-más eszközökkel! Az ő előadásukat hallgatva könnyen lehet érveket gyűjteni: miért szép és haszKÉPERNYŐ ről és s izínházból Ifi <jJ| í wf. < • . > l ¥ V M j M Uebmann Béla felvétele Kohut Magda (Medea) és Gobbi Hilda (Gora) ne mai felvirágoztatásának rül a képernyőre. Holnap, szolgálatába állítják. Euripidész, Anouilh drámái után most a neves osztrák tró, Grillparzer Medeáját láthattuk a képernyőn, a Katona József Színház előadásában. Tudományos elemzés témája a görög mitológiai hősnő alakjáról és törszerdán a Zenei Figyelőből kapunk összefoglalót a legutóbbi zenei eseményekről, csütörtökön Az árnyak délben tűnnek el című szovjet filmsorozat második részét láthatjuk. S. E. Egy építészmérnök mondta. amikor Tápén új házakat látott: — „Szörnyű!" Elkeseredik az ember, amikor ilyen családi házakat lát. Csak növeli a kontrasztot, hogy itt van a világhírű népművészeti háziipar, s a környezet jellegtelenné válik, elkezdődött a sematikus sátortetős házak építése, amelyben semmi sajátosság. semmiféle népi motívum fel nem lelhető. — Mire lenne szükség? — kérdeztem. — Olyan házakra, amelyek „tdevalóak". Több mint a fele Ha csupán néhány magánház épülne, akkor szinte elintézhetnénk az ügyet egy kézlegyintéssel is, de nem így van, hiszen az országban folyó lakásépítkezéseknek több mint a fele magánerőből valósul meg. Egy kimutatás adatai szerint 1951—1970 között 1 millió és 52 ezer lakás épült Magyarországon, amelyből 706 ezer magánerőből készült. Könnyen belátható, hogy a hazai lakásépítkezésekben a magánépítkezések szerepe mennyiségi vonatkozásban szinte meghatározó, a kisebb településeken egyeduralkodó, hiszen a falvakban csaknem minden lakás magánerőből valósul meg. Bár az utóbbi esztendőkben csökkent ez az arány, de még így is többségben van a családi ház. Nem is kell országos adatokat citálni, közelebb is találhatunk egészen friss tényszámokat. Szegeden és Csongrád megyében tavaly 4799 darib lakást építettek, amely 19 százalékkal több volt a tavalyelőttinél. Ezen belül uj^an mérséklődött a községekben felépített lakások száma. Az arányok így alakultak 1972-ben: állami erőből felépült 1213 lakás, amely a megelőző esztendőhöz képest 24 százalékos emelkedést jelent. Magánnos egy-egy ilyen országos ténetéről készült számtalan mozgalom, mint az Arany feldolgozás összevetése. Ami Páva. Gyűjteményekben fel nem lelhető, apáról fiúra hagyományozott, gyermekkori emlékekkel évtizedekig csendesen őrzött dalok válnak egvik napról a másikra mindenki kincsévé, ezzel megmentődnek a jövő számára is. Ha nincs ez a verseny, talán nem így történik. Másfelől pedig egyremásra fedezhetjük fel új énekmondóinkat, akik zenei műveltségüket, az ősi dalok továbbéneklésével. a népzeGrillparzer művéből különösen megragadó, és amelyet egyúttal Babarczy László rendezése is kidomborított; az árnyalt lélektani ábrázolás, amellyel segít megfogalmazni-megkeresni a főszereplők tetteinek indítékait. A színházi felvétel egy közönség nélküli előadáson történt, és ez, úgy tűnik, csak használt a televíziós előadásnak. Ma, kedden este a Lengyel ballada című tévéjáték keMegalakult a „FIDEM" magyar tagozata Kiállítási napló November első napjaiban megalakult a Nemzetközi Érmészek Szövetségének (FIDEM) magyar tagozata a Magyar Képzőművészek Szövetsége szobrász szakosztályénak keretében. Az érmészcsoport alakuló összejövetelén megválasztotta tisztségviselőit. Az érmészcsoport vezetőinek. Borsos Miklós, Kiss Sándor, CsíkNyolc évvel ezelőtt a Délmagyarország hasábjain javasoltam, hogy Szegeden rendezzük meg a kisplasztika! blennálét. Sajnos, ez csak javaslat maradt, és e nagyszabású kiállítást 1967től Pécsett rendezik meg. Most az éremkiállítás megrendezését javaslom Szegeden. E tárlat helyigénye minimális, a város nyári szentmihilyi Róbert és Lísz- fesztiválforgatagában új és tes István szobrászművészek érdekes színfoltot jelenthetelső feladata a magyar érmészek bekapcsolása a nemzetközi éremművészeti élet- Kupolában, ne. A műfaj sajátosságai lehetővé teszik, hogy akár a Somogyibe, valamint egy- vagy két- könyvtár folyosóin vagy olévenként ismétlődd éremkl- vasójában, illetve a majdan állítás szervezése, ahol az felépülő új könyvtárban, előző évek termése reprezentálná a hazai és nemzetközi éremművészet színvonalát, felmérné a hazai és nemzetközi gyfljtőigényeket, ahol találkozhatnánk a teljes magyar éremkinálattaL vagy az újszegedi Biológiai Központ reprezentatív aulájában méltó otthont találjon e minden bizonnyal nagy érdeklődésre számító országos rendezvény. Tóth Sándor Stettner Béla grafikái Különös figurák népesítik Stettner mélyen realista be a kortárs magyar grafi- alkotó, mai valóságunk kéka egyik érdemes mesteré- pékbe kényszerítője. Nagynek lapjait, melyek egy he- vonalúan kezeli a rajz lelte láthatók a Móra Ferenc két, a vonalat, de ismeri és Múzeum Horváth Mihály alkalmazza a foltok ritmusutcai képtárában. Nehéz sor- játékát, a faktúra technikai sú, kemény anyagból gyúrt bravúrjait is. Legszebb lapmunkások, gyerekekkel kö- jain — Passió és Piéta (Virülvett asszonyok, a felnőtt- etnam) -sorozata — jó érkor ajtaját döngető fiatalok zékkel ütközteti a biblikusalkotásainak főszereplői, jelképes témát, és napjaink Stettner Béla kissé szögié- konkrét politikai eseményetesre, nehézkesre formálja it. Így emelkednek alkotáőket, olyanokra, akik meg- sai a primér illusztrációszint gondolva mozdulnak, mon- fölé, s jutnak egyetemesebb danak véleményt, nevetnek, művészi-gondolati szférába. Az elemzés útja Lantos Ferenc pécsi fes- zőnél. Talán túl racionális, tó'művész három részből ál- kissé hűvös. Minden érdekló Természet-iútás-alkotás lődő látogató eljátszhat címet viselő módszertani ki- ugyan a tesztlapokkal, elemállításának második része zési-szerkeszíési feladatokat látható a képtárban. Még oldhat meg, mégis úgy éremlékszünk az első tárlat zem, ez az a kiállítás, mely izgalmas és élvezetes tablói- még többet tehetne a korra, melyek úgy vezették szerű lakáskultúra terjesztészemünket és agyunkat, mint se érdekében. Nagy szükség egy sikeresen megoldott ke- lenne a kézfogásra, az okos resztrejtvény rácshálózata. E szóra, a rádöbbenés világra mostani módszertani tárlat segítésére. Ehhez kellenének célja, hogy az elemzés út- a látáskultúra ügyét szívüián vezesse végig a látogn- kön viselő szegedi raizpedatót, a szerkezet fokozatait, gógusok, lelkes képzőmüvéállomásait lária föl Ez a szek naponkénti tárlatvezebemutató némileg szegénve- tései. sebb és színtelenebb az elő- T= lóerőből 3586 lakás készült el, amely viszont csak 17 százalékkal haladta meg a korábbi esztendőben készült lakások számát. A két adatból azonban világosan kitűnik, hogy a magánépítkezések aránya így is nagyobb, mint sokan gondolnák, s jóval meghaladja az országos átlagot. A negyedik ötéves terv idejére meghatározott 400 ezer lakásból körülbelül 55 százalékot képvisel országosan a magánlakás, amelynek döntő hányada családi ház. Környezetünkben továbbra ls prlmszerepet játszik a magánerőből történő építkezés, a családi ház. Miért nem közömbös? Sokan hajlamosak arra. hogy a családi házat teljesen magánügynek tekintsék. Kinek ml köze hozzá? Mindenki úgy lakik, ahogyan akar, s mindenki olyan házat épít a sajét pénzéből, amilyent akar. Abba sem szólnak bele, hogy mit eszik az ember reggelire, vagy milyen márkájú televízlót vásárol. Ez magánügy! — halljuk a kinyilatkoztatást. Is-is — mondaná Réz Ádám. s ebben az esetben ez volna a leghelyesebb válasz. A családi ház nem csupán egy família helyzetét határozza meg, hanem annál sokkal többet Jelent. A szakember így fogalmaz: — A lakás az egyén és a család legfontosabb élettere, otthona, a lakóépület pedig meghatározó Jelentőségű településformáié tényező. Befolyásolja. formálja, alakítja életmódunkat, gondolkodásunkat, környezetünket és közvetve társadalmi magatartásunkat ls. Definíciónak is beillő megállapítás. Major Máté akadémikus pedig így fogalmaz „Az építészet új világa" című könyvében: „...az építészet nem csupán alapvető materiális szükségleteket kielégítő, nemcsak egyszerűen sajátos árut termelő ipar, amely a lakásínségei enyhíti. lakáskérdést old meg, hanem az előbbitől elválaszthatatlan művészet is, azaz ideológiai funkciót is betölt. Embert nevel tehát, öntudatot ébreszt és formál, éspedig nemcsak az épületnek (sőt városnak) — az adott kor általános művészetszemléletéhez simuló — esztétikus, hanem ami ettől ugyancsak elválaszthatatlan — az adott kor változó életformájához igazodó — funkcionális alakításával ls." Aligha kell magyarázni, ezért sem közömbös, ezért sem teljesen magánügy a magánház. Magánérdek, közérdek A közérdek szempontjából az teljesen mindegy, hogy valaki zsebórát, vagy karórát használ. Az egyén szempontjából itt a motiváló elsősorban a használati érték: az óra jelezze a pontos időt. A szubjektív oldal más kérdés: a zsebórát mindig elő kell venni a zsebből, a karóra egyszerűbb mozdulattal megtekinthető. Az megint más, hogy egy óra lehet értékbefektetes is, ha aranyból van. A lakásnál más a helyzet, mivel nem hagyható figyelmen kívül. hogy a magánlakás — amelynek mennyisége a település. sőt az ország kénét is meghatározza — egyúttal része a nemzeti vagyonnak. Elvonatkoztatva teljesen mindegy, hogy a telekkönyv, ben az állam tulajdonjoga van-e bejegyezve, vagy Kovács János neve. Látszólag a magánember pénze kerül befektetésre, de mégsem csak erről van sző. hiszen az állam hosszú lejáratú pénzkölcsönnel támogatja az építkezőt. Az sem lehet közömbös, hogy azonos anyagi ráfordítás és anyagfelhasználás mellett milyen használati érték születik. Az anyagot az állami vállalatok, a közös vagyon kezelői állítják elő. amelyek vitán felül közösségi vagyont Jelentenek. Ha felhasználják a közösség által előállított építőanyagokat, már nem is olyan elvonatkoztatott a feltevés, a közösségi érdek továbbra is érdekelt marad. Elsősorban abban érdekelt, hogy az ultala létrehozott javakból milyen használati érték születik. Ha csupán egyszeri szükségletet elégít ki a létrehofölösleges volna ennyit mezőit anyag, termék, akkor ditálgatnl. De az aligha szorul magyarázatra, hogy a lakás hosszabb életű valami, legalább évtizedekre, de általában ennél is hosszabb időre szolgál, több generáción at alapvetően befolyásolja az emberek életkörülményeit. A környezet formálása A lakásépítkezés igen nagy szerepet játszik a környezet arculatának kialakításában. Az sem fogadható el, hogy csak a falvak képét befolyásolja a családi házak külleme, persze ebben az esetben ls perdöntő, de a városokra is rányomja bélyegét a magánépítkezés. Természetesen vannak eltérések a mennyiségben: például a vidéki nagyvárosok közül Miskolcon csak 16 százalék körüli a magánépítkezések részaránya, Debrecenben viszont 38 százalék az arány. Szegeden eddig 18,5 százalékot képviselt a lakásépítkezésekben a magánerő, de mióta a közigazgatási terület megnövekedett, s a városhoz tartozik Tápé, Szőreg. Kiskundorozsma, Algyő, Gyálarét, azóta ez az arány is jelentősen megváltozott. Arról aem szabad megfeledkezni, hogy világjelenség lett az urbanizációs törekvés, amely környezetünkben is erőteljesen érvényesül. Különösen megfigyelhető az építkezési kedv fellendülése Szeged közvetlen környékén. valamint a nemrégiben „városivá" vált községekben. S ha továbbra is olyan jellegtelen házakat építenek Tápé. Klskundorozsma és Szőreg területén, mint eddig, nagyon monoton, jellegtelen lesz Szeged külső kerületeinek arca. A sátortetős házak úgy sorakoznak egymás után, mint a sivatagban felvert katonai sátrak. Hiába is mondaná bárki, hogv a nagyvárosi lakásépítkezések épnen úgy sematikussá, jellegtelenné váltak a házevárl oane'ek felhasznó'ásával, mint a falusi sátortetők, aligha fogadhatjuk el az érvet, mert a városi lakónegyedek legalább vonalvezetéseikben adnak valami eltérőt. Bár a házgyári elemek és a hagyományos építőanyagok felhasználása, a házak „keverése" legalább annyira szükséges volna a városi lakónegyedekben is. mint ahogyan hadakozunk az uniformizált falvak, falusi utcák és házak ellen. De jog"g lehet a kérdés; vnn-e egyá'tólén valamilyen hazai stílus a családi házaknál, vagy mé«r kö'e'ehb kerülve a tóméhoz és lak*tóröi». tünkhöz, van-e oly-s'He csalédtház-tínus. «*P'ig, amely szegedinek, alföldi-' nek nevezhető? Frre legközelebbi cikkünkben keres sük a választ. Gasdagh István