Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

SZERDA, 1973. NOVEMBER X 49 Egymilliárd rubel értékű szovjet áru hazánknak A Szovjetunióból származó importunk az idén megközelíti az egymilliárd rubelt. Ennek mintegy kétharmada energiabázisunk, kohászatunk és több más, fontos ágazat számóra biztosítja az alapanyagot és félkészárut. Ugyanakkor több százmillió rubel értékű gépipari termék és egyéb készáru is érkezik, amely szinte valamennyi népgazdasági ágazatban korszerűsíti a termelést, bővíti a közszükségleti cikkek választékát. A lakosság közvetlen ellátására például az idén 66 millió rubel értékű áru érkezik, s ezzel a részünkre közszükségleti cikkeket szállító országok között a Szovjetunió került az első helyre. Eddig az NDK szállította Magyarországra a legtöbb fogyasztási cikket, most erőteljesen érezteti hatását a Zsiguli-kooperáció. amelynek segítségével 1971-ben 19 500. tavaly 30 800, az idén pedig már 38 000 szovjet személyautót vásároltunk. Kevésbé ismert, hogy óriási mértékben növekszik a szovjet keréknárok népszerűsége, különösen amióta azoknak az árát az idén leszállították. összesen 80 000 szovjet kerékpár érkezik az idén, jövőre pedig már 100 000. Az építőanyae-ellátás javításában is erőtel iesen besegít a Szovjetunió: az id°n 450 000 jövőre pedig előreláthatólag félmillió tonna cementet szállít, amit a kiskereskedelem hoz forgalomba. Az új lakások felszereléséhez az idén 25 000, jövőre 80 000 szovjet porszívó kerül Magyarországon forgalomba. különféle háztartási villamos készülékekből jövőre megduplázódik az idei 400 000 rubeles import. A szovjet gyártmányú színes televízió hazánkban a legújabb cikkek közé tartozik, az idén 1000 példány érkezik, de ez a kereslethez képest igen kevés. Magyar és szovjet illetékesek most arról tárgyalnak, hogy jövőre 7000, 1975-ben pedig már 12 000 szovjet színes tv-t hozhasson forgalomba a magyarországi belkereskedelem. Jövőre forgalomba hoznak 25 000 szoviet villanyborotvát, 130 000 karórát, igen sok fényképezőgépet. és sok esvéb rendkívül kelendő termeket. A normál külkereskedelmi forgalmon kívül a belkereskedelmi választékcsere is bővül, amely az idén mindkét oldalról elérte a hárommillió rubelt. Tárgyalások vannak folyamatban a két ország belkereskedelmének még szorosabb együttműködéséről, s valószínűleg rövidesen létrejön a magyar és a szovjet belkereskedelem első ötéves műszaki-tudományos együttműködési megállapodása. A lakásprogram megvalósítását segítik a három épülő házgyárunkhoz idén vásárolt szovjet berendezések. Az ország immár tízéves házgyári hálózatának kialakításához mindvégig a Szovjetunió szállította a legfontosabb. korszerű berendezéseket. A szovjet szakemberek megkülönböztetett figyelemben részesítették a magyar tervezők kívánságait, s így a Szovjetunió egyedül Magyarországnak adott el olyan házgyárakat, amelyeknek paneleiből nemcsak öt, hanem tízszintes lakóházakat is össze lehet szerelni. Űsi oiosz építőművészei Fotókiállítás a kenderfonógyárban Tegnap, kedden délután a szegedi kenderfonógyár november 1-i ünnepsége kereA Madách iskola centenáriuma Tegnap, kedden délelőtt tartották meg ak száz éve alapított Madách utcai általános iskola jubileumi ünnepségeit. Az évfordulót névfelvétellel tették emlékezetessé. A Madách Imre nevét felvett!iskolában benső.séges ünnepségen felavatták Tápai Antal szobrászművész Madách-domborművét, amelyet az iskola előcsarnokában helyeztek el. Avatóbeszédet Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője mondott. Ugyancsak tegnap adták át az iskola új ifjúsági klubját és könyvtárát, ahol megnyitották az iskola történetét bemutató kiállítást. Ezután a Szabadság Filmszínházban rendezték meg a centenáriumi ünnepséget. amelyen Tóth Ferenc, az iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket — köztük dr. Ágoston Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Szabó G. Lászlót, a városi pártbizottság osztályvezetőjét, Papp Gyulát, a városi tanács elnökhelyettesét —, majd ünnepi beszédet mondott. A százéves iskola tanárait és növendékeit Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese és Forgó Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is köszöntötte. Hantos Mihály itt adta át Tóth Ferencnek, az iskola igazgatójának kitüntetését, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott dr. Kovács József és dr. Ivanics Jánosné tanárok. tében nyitották meg az Ösi orosz építőművészet című kiállítást a gyár kultúrtermében. A fényképkiállítás és az ünnepség megnyitó beszédét Gyulai Zoltán, a gyár pártbizottságának titkára mondta. A szépen elrendezett tablókon — a kiállítást a gyári MSZBT-tagcsoport és a gyári pártbizottság rendezte — színes és fekete-fehér fényképek ismertetik meg a látogatókkal a hagymakupolás ősi székesegyházak, a XII—XIII. századi paloták, ikonok, hajdani fejedelmi székhelyek építészetileg legszebb részleteit. Néhány jól sikerült fotó érdekesen mutatja be, hogyan ad különleges városképet, csodálatos harmóniát az ősi építészeti emlékek és az ultramodern városi épületek együttese napjainkban. A fotók nemcsak az építőművészek, hanem a régi festők és szobrászok alkotásai közül is bemutatnak néhányat A kiállítás anyaga része A Balti-tengertől a Csendesóceánig című, Szovjetuniót bemutató fotókiállításnak, amelyet egy későbbi időpontban láthatunk majd. A kenderfonógyár kultúrtermében tíz napig tekinthetők meg az ősi építészetet bemutató fotók. Hársfát visz o kamion Debrecen városi kertészetéből is szállítottak díszfacsemetéket a müncheni olimpiára. A jó hír nyomán rendelés érkezett. A látóképi faiskolából már elindultak az első kamionok; 9 ezer oltott hársfacsemetével. Az idén összesen két és fél millió forint értékű facsemetét, díszcserjét exportálnak. Állványok tetején Az ács munkájához elégséges egy centiméter, ceruza, fúró, fűrész és a mindentudó szerszám, a szekerce, amellyel lehet faragni, szegezni és szeget húzni. A derékra kötve ott van még a bőrtasak, amely tele van szeggel és mindig kézre esik. Avatatlan kéz mitsem tud ezekkel az eszközökkel csinálni. Mozgásba hozni e szerszámokat szakmai ismeret kell, bánnitudás a fával, hogy az állvány majd felmagasodjon, és azokon macskaügyességgel lehessen járnikelni. S mindehhez még szükséges a magasság elviselése. Mert az ácsok többnyire nem a földön dolgoznak, hanem falak zsaluzásán, leendő építmények betonozásának előkészítésén. Azok megkötése után pedig leszedik a már szükségtelen faanyagokat. Sípos Mihálynak, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ács szocialista brigádja vezetőjének és nyolctagú zöldkoszorús brigádjának munkája nyomán épült az ószentiváni új szivattyútelep. Az építkezésen az ácsok munkája kiterjedt a mélyés magasépítésig, a zsaluzástól a tetőszerkezetig. S addig hányszor harapott a fába a fűrész foga, csapott élével a szekerce. Nem számolták, csak dolgoztak, végezték a soros munkát aszerint, ahogy feladatukat kijelölték. Papp Gyula építésvezető az ácsok munkájában nem is a magasságot, az állványokon való biztos mozgást tekintette fontos momentumnak a szivattyútelep építésénél, hanem az alépítmény előkészítését, amikor 6—7 méter mélységben dolgoztak, dúcoltak, zsaluztak, hogy majd összeálljanak a 150 centiméter vastag betonfalak. — Szép feladat volt ez is, csak úgy szaladt a kezünk alatt a munka — néz vissza a már kész építményre Sípos Mihály, aki az utolsó napokat töltötte ennél a munkánál. Időközben ugyanis elvezényelték brigádjával együtt Tápé fölé, a vesszősi gátőrházhoz, ahol ugyancsak nagy fontosságú építmény, egy nyomócső alapozásának előkészítésével bízták meg őket. Nem a brigádvezető dicsekedett el, hogy milyen jó munkás brigádjának mindegyik tagja, s ő maga is a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, ugyanakkor kiváló dolgozó jelvény birtokosa is. Sorra nevezte társait, akikkel összeszokott: Bárdos András, Vörös Imre, Farkas Sándor, Bús András, Ménesi István, Stanszki Zsigmond, Fibér Antal. — Jól megvagyunk együtt, becsüljük egymást, a brigád egészséges szelleméért, az együtt végzett munkáért — summázta véleményét társairól Sípos Mihály. Ez az ácsbrigád rendszeresen végez társadalmi munkát is. Az MHSZ részére sportol, tözőt építettek, mintegy száz órányi munkában Ferencszálláson, Szegeden pedig a Juhász Gyula utcai óvodába szereltek fel, készítettek az udvaron különféle játékokat. APJA NYOMDOKÁBAN HALADTAK Mosolygós arcú. nyugodt, magabiztos mozgású Sípos Mihály. Az ATIVIZIG-nél 1960 óta dolgozik. Havi keresetének átlaga 3800 forint körül mozog, s ennéj valamivel, pár. száz forinttal keresnek kevesebbet a betanított ácsok, akik önállóan dolgoznak. Az ATIVIZIG-nél végzett nagyobb munkák sorában Sípos Mihály sorrendben tartja a tápéi gépüzem új irodaházának és szerelőcsarnokának építését, ahol az ácsok köztük az ő munkájukra is szükség volt. Felsorolta még gátőrház építését Algyőn, Tápén, amely szintén lekötötte munkájuk egy részét. Legna. gyobb megbízatásukra azonban ezután számítanak, mégpedig a szegedi partfal építésénél. Az ácsok munkája-' ott ugyancsak előtérben lesz. Zsaluzni, dúcolni ott kell majd igazán, ahol tíz és tízezernyi köbméter betont dolgoznak be az építménybe. Arról azonban megint szemérmesen hallgat Sípos Mihály, hogy annakidején 18 éves fővel miért érdemelte ki a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet. — Apám régóta részt vesz a munkásmozgalomban, közvetlenül a felszabadulás óta. Ebből következett, hogy én is csak az ő útját járhatom, legyen az akármilyen nehéz. 1956-ban tényleg nehéz volt ez az út, én mégis ezt választottam, és léptem be Makón a karhatalomba, majd a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1957-ben — emlékezik vissza. Amikor magáról, a családjáról esik szó, Sípos Mihály igencsak szűkszavú. Szívesebben beszél inkább a munkájáról és társairól, pedig éppen úgy büszke lehet egész családjára. Apja nyugdíjas útőr, öccse fűtő a makói téglagyárban. Sípos Mihály felesége a Szegedi Ruhagyárban dolgozik. Két kisgyermekük, Miska és Gabriella jól tanulnak, nincs velük sok gond, igaz, hogy amíg ők dolgoznak, felügyelnek rájuk az iskola napközijében. A brigádvezető este találkozik a családjával, amikor hazaér. No, nem vonattal, vagy busszal, hanem rendszerint saját személygépkocsijával, egy jól ápolt Wartburggal. Azzal mégiscsak könnyebb közlekedni, mert nincs az ember a vonat vagy az autóbusz indulásához követ. A brigádvezető Sípos Mihály úgy él és dolgozik, hogy szabad idejének nagyobb részét családja körében tölti. Gyermekei előmenetelét rendszeresen ellenőrzi, az esetleges problémákat közösen megbeszélik, s jut idő együtt töltött órákra, sétakocsizásra. rokonlátogatásra a családdal. A nyáron hoszszabb körutat tettek saját gépkocsijukkal Romániában. Rokonlátogatásra mentek, de mint turisták, bejárták az ország legszebb helyeit. — Jövőre szintén tervezünk külföldi utat — emlékezett vissza a nyári körútra a brigádvezető —, de még nem döntöttük el, hogy hova. Majd aszerint választunk, hogy miképpen jön össze a turizmusra tervezett pénz, s úgy nyújtózkodunk, és addig majd, ameddig a takarónk ér — tette hozzá mosolyogva. Lődi Ferene KÖRÜTON (Acs S. Sándor felvétele) Részlet az ifjúsági klubból Házai mos a geP Házak, kőoroszlánok, csatornák mosását vállaljuk — így is hirdethetne a Komárom megyei Vízmű Vállalat. Nemrég Budapest-szerte feltűnést keltett az az ügyes gép, amely gyorsan patyolattisztára mosta a Lánchíd kőoroszlánjait. A sikerült bemutatkozás után a Külügyminisztérium épületének tisztítása következett. Á Komárom megyei Vízmű Vállalat Woma-gépe 80 atmoszférás nyomással zúdítja a vízsugarat a kormos, poros mészkőburkolatra. Szovjet folyóirat-kiállítás Szegeden A moszkvai Mehzsdunarodnaja Knyiga Külkereskedelmi Vállalat fél évszázados jubileuma alkalmából szovjet folyóiratok bemutatóját rendezték meg Szegeden, a Somogyi Könyvtárban. A kiállítást Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője nyitotta meg tegnap, kedden délben. Az eseményen jelen volt többek között Komis Pál, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat igazgatója, Ivan Pavlovics Aibamov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének sajtóattaséja, Szergej Alekszejevics Kugyinov, a szovjet kereskedelmi kirendeltség vezetőhelyettese és dr. Sebe János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Az érdekes, gazdag kiállítás november 12-ig tekinthető meg.