Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
VASARNAF, 1073. NOVEMBER 4. a Jevtusenko új verseiből JcvgonylJ Jevtusenko, a világszerte ismert szovjet költő tavaly két kötetei ls publikált. Ezekben helyet kaptak azok a versek is, amelyeket világ körüli útja során irt: Hanoitól az Egyestllt Államokig. KUlonösen érdekes az l-es s/.ámú útvonal című kötete (Doroga nomer ogyln), amelyből két. a költő új törekvéseire Is Igen jellemző verset kőzlUnk. Mindkettő annnk példája, hogy a lírájának publicisztikai vonásaiért, terjengősségéért nemegyszer bírált Jevtusenko tömör és a lélek mélységeiből (akadó vallomásai bármilyen nyelven utat találhatnak az olvasó szlvébez. A művészet sz világőltö, fényes és hidakat is megtartó fonál. A művészetnek van csupán esélye, hogy legyőzze a győzhctlen halált. Megifjodik a költó a haláltői, nyomorék lelket födhet csak a rög: az elmúlásból új ifjúság lángol, egy másik lét, mely immáron örök. A múlt elsüllyedt, víz alatti város, hol hang ragyog, harangszó tündököl, s ha követ vetsz a vízbe, azt talányos füttyel Villon hajítja vissza föl. ölelnek ott. meg isznak, meg kacagnak, ' a kl dönti el. hogy melyik igazi: hol Mozart Salierln mulatva baktat, vagy hol gyilkosa halottnak hiszi. Pnsktn ül ott kislnyovl bazárban, ajkán az újbor csillogóbbra vált, hogy cigánylánynak dobja hahotázva az erszényét — mert jósolt gyors halált. A histórián, mely befödve porral, mint régi kép. és sugárzón Örök, arcátlan-hosszú Buratlno-orrai S orcátlanul idáig átdöfök... fm "Párizs hajnala, hidakra hágott, jön Ahmatova, ifjú és vidám, és ágaskodva nagy, piros virágot hajit be Modigllani ablakán. O, te esengő kisharang harangláb-verte pici hang, foszló kötél, mely esdve ráng? , « általad kint és idebent íl Pl f*Pl Yl CJ"0 K Parasztszázadok lelke zeng, áitll ttl lg)V/J\ harangvirág s harang-harang — Oroszhazánk. Mikor harangok zengenek, a harmat fénylőbben remeg, s mosolyog harmat-könnyesen a búzavirág-szemű rét Zúgatják dicsőségüket: zengik az elhullt hösöket, zengik n gyerekkacagást s az első szerelem hitét Mikor harangok zengenek, azok mindent felejtenek, rosszat s gonoszt — ám legbelül minden harang emlékezik: miként lett korbács kötelük, miként lett lázadó nevük, s Szibériába űzve mint tépték ki lázas nyelveik. Mikor harangok zengenek, , a földbe szántva megremeg a rom s a csont is, amelyen az őrfilt harc dúlt esztelen: azóta minden ércben Itt őrharang lelke őrködik, és minden orosz szívben Is , őrharang vigyáz éberen. m Mikor harangok zengenek, a távolok szétlengenek, s a földek fölött magasan bronzütés-inadárszárny suhog, s te zengő szívvel s lehunyott szemmel a távolt átúszod a tenger-zúgás-egeken — de hogy hová — te sem tudod. FORDÍTOTTA VERESS MIKLÓS A másik élet Orosz Kiss Attila rajza A tanyavllőg Jelenéről viták folynak, jövőjére, gondjai oszlatósára tervek születnek. A viták érvei és a jövó tervei egyaránt ebből a tényből táplálkoznak: öregek a tanyák, és megöregednek lakói is. Bár a világot közelebb Jiozzák az utak, a villany és a televízió, a tanyák egy része változatlanul messze marad a világtól. Megszűnik a tanyavilág, vagy megmarad? Szociológusok, aprólékosan számítók évtizedekkel előre látva la létezőnek mondják. Megyénk egyes területein szinte lezárult pályája: megszűnt A gyümölcstermő homokon, jó utak mellett biztosan hosszabb életű lesz. Itt él tehát legtovább az elzártság? A vele Járó visszahúzódás? Remélhető, hogy nem. A megmaradó tanya mindenképpen változik, ahogy a benne élő ember Igénye diktálja, és lehetősége engedi. Szávay István és Horváth Dezső képsora egyetlen kirándulás emiékeit sorba rakva a tanya őszi hangulatát sugározzák, de» akarva-akaratlan, a viták egy-egy pontját is alátámasztják. Képeik a változást váró tanyákat mutatják, a bekerítetlen magány árvaságát is idézik. I