Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 29. 7 A KISZ egyetemi és főiskolai tanácsának ülése Az oktatáspolitikai határozatok végrehajtásában elért eredményekről, a további feladatokról kezdődött szerdán tanácskozás a KISZ Központi Bizottságának székházában, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának ülésén. Mint a tanácskozáson megállapították, az egyetemi és főiskolai KISZ-bizottságok széles körben ismertették a nagy jelentőségű dokumentumot a fiatalokkal. ^Mindenütt intézkedési terveket, munkaprogramokat készítettek a helyi feladatok megoldására. Az egyetemi és a főiskolai KISZ-szervezetek elsődleges feladatuknak tartják az oktató-nevelő munka színvonalának emelését célzó törekvések segítségét. Figyelemmel kisérik — és sajátos eszközeikkel támogatják a tananyag-korszerűsítést, az oktatási módszerek fejlesztését, a tankönyv- és jegyzetellátás megjavítását Megállapították a tanácskozáson, hogy erősödött a KISZ-szervezetek demokratizmusa. Szó esett arról is, hogy sok még a tennivaló a szocialista tanár-diák viszony kialakításéban, s tanszékek közötti együttműködésben, a helyes elvi célok egységes értelmezésében és megvalósításában, illetve a hallgatói demokratizmus kiszélesítésében. Több helyen lassú, vontatott a tananyagok intézményes korszerűsítése és csökkentése, nincsenek biztosítva az oktatás megfelelő tárgyi feltételei. Az egyetemi fiatalok okkal-joggal sérelmezik a rendkívül mostoha sportolási lehetőségeket Ezzel kapcsolatban kapott hangot az az indítvány, hogy az illetékes állami és társadalmi szervek dolgozzanak ki hatékony intézkedési tervet a testnevelés korszerűsítésére. Fejlesztés a vegyiparban Az Akadémia műszaki, kémiai bizottsága szerdán J Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben tartotta soros, negyedévi ülését. Az ülésen elfogadták a bizottság 1975. márciusig szóló munkaprogramját, s megvitatták az egyes szakbizottságok munkatervét is. Dr. Korányi György, a Nehézipari Minisztérium műszaki, fejlesztési főosztályának vezetője előadást tartott a vegyipar fejlesztési koncepciójáról, az ötödik ötéves tervben. Többek között hangsúlyozta, hogy a KGSTintegrációnak megfelelően tovább folytatják a petrokémiai és az olefinprogramot. Az a cél, hogy az ipar és a mezőgazdaság komplex kemizálását hazai anyagokból lássák el. Tovább kell fejleszteni a növényvédőszer-, valamint a műtrágyagyártást. A következő években Péten építik meg a világ egyik legmodernebb nitrogénműtrágya-gyárát. Növekvő érdeklődés külföldön kulturális értékeink iránt Csurog a pálinka Leleplezett zugfozdék — Drága ár Szerdán a Parlamentben tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága. A testület megvitatta a kulturális külkereskedelem néhány kérdését:. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tekintélyének növekedése, a nemzetközi helyzet kedvező változása. a magyar kulturális élet kibontakozása és megerősödése megteremtette ennek a tevékenységnek alapvető feltételeit — hangsúlyozták. A magyar kultúra értékes alkotásai terjesztésépek fejlődése évről évre megfigyelhető. Idegen nyelvű könyvkiadásunk fejlődése révén a hazai természettudomány eredményeit — kémiai, fizikai, matematikai és orvosi könyveket —, jelentős társadalomtudományi és politikai műveket, továbbá művészeti könyveket nagy példányszámban adtunk el, elsősorban a szocialista, de a tőkés országokban is. \ szimfonikus- és kamarazenekarok, a balattegyüttesek és népi együttesek, az Állami Operaház társulata, színházaink, továbbá kiváló szólistáink szereplése nagy elismerést váltott ki szerte Európában, és jelentős sikereket értek el a tengerentúlon ls. Évente 50—60 nemzetközi fesztiválon és sok kereskedelmi vetítésen mutatjuk be a magyar filmeket. Nagy forgali iát bonyolítunk le a szocialista országokkal, és számottevően bővült a tőkés oyszágokba irányuló játékfilmexportun1. Alkotó- és előadóművészeink, továbbá a magyar filmek és hanglemezek az elmúlt években sok nemzetközi díjat es elismerést kaptak külföldön. Pénzgazdálkodás i a téeszekben A szeszfőzdék javában dolgoznak, és lesz főznivalójuk még később is. Jól fizet a hulladékgyümölcs, vagy ami kiválogatás után visszamaradt és eladni nem érdemes. Ebből lesz a cefre, és szüret után ott van még a kipréselt szőlőből a törköly. De nemcsak a nyilvános, engedélyezett működésű szeszfőzdék főznek téeszeknek és szövetkezeti tagoknak. Ezt legjobban a vám- és pénzügyőrök tudják, akik leleplezik házaknál, tanyákon a zugban, feketén főzőcskézőket. Ezek meg akarják maguknak „takarítani" a főzési díjat és azt az összeget is, amelyet szeszadóként kellene befizetniük, ha legálisan főzetnek. A házilag összeeszkábált főzőkészülékek rendszerint csak késő este vagy hajnalban működnek, akkor gyújtanak az üstök alá, gondolván, hogy olyankor már nem nyit be a házba, a tanyába avatatlan, hivatlan vendég, s talán még a finánc sem. Nekik azonban rendszerint jó a tájékozódó képességük, mondhatnánk úgy is, hogy a szél járásából is megállapítják, hogy hol főznek zugbán pálinkát. Például Császár Gyula. Bordány, Mező dűlő 33. szám alatti lakos házában, egy hatvanliteres zománcozott üst alatt vígan pattogott a tűz. Harminchét liter pálinkát találtak itt, és természetesen koboztak el. A jogerősen kirótt pénzbírság összege pedig akként alakult, hogy Császár mennyi szeszadóalapot sértett meg. Kiróttak rá 2 ezer 400 forint bírságot és kötelezték ugyanennyi adó befizetésére is. Elkobozták tőle a zománcozott üstöt a hozzákapcsolt berendezéssel együtt. Rendszerint az első főzet lepárlását mégegyszer felöntik és lefőzik, így kapnak erős, 50 foknál is magasabb szesztartalmú italt. Van. aki a második művelettől megkíméli magát: a/ cefrét jól lecukrozza, hogy a szeszfok egyetlen főzettel „felugorjon". Ügy számol, hogy 10 forintért vásárol egy kiló cukrot, amelyből 8 decinyi pálinkát főzhet, vagyis a közélelmezésből kivont cukron háromszor annyit keres, ha egy liter pálinkát ötven forintért értékesít. Aki annyit reszkíroz, hogy képes kijátszani a törvényes rendelkezést, és vállalni az ezért járó következményeket, és fent koslatni egész éjjel kivilágos virradatig az üst előtt, az bizonyára nagyon rászorult lehet a íőzőcskézésből eredő haszonra, — gondolná az ember. Nem így van pedig. A szabálysértési ügyekben lapozva az derül ki, hogy a zugpálinkafőzők 80 százaléka igen jó anyagi körülmények között él és nem hiányzik házukból a személygépkocsi sem. Ezek közé tartozik például Gombos István, Balástya, Tanya 262. szám alatti lakos is, akit fekete pálinka miatt 2 ezer forint bírsággal sújtottak és 1790 forint 40 fillér szeszadó megfizetésére köteleztek. Belekeveredett az ügybe egy ismerőse is, akivel lekaszáltatta a lucernáját 9 liter pálinka ellenében. Így ismerősével egyetemlegesen fizeti a kirótt szeszadót, mert az olyan pálinkát fogadott el ellenszolgáltatásként, amelynek eredete illegális főzésre vall. Kiss Lajos Csengele, Tanya 763. szám alatti lakos házában is ott a Volga személygépkocsi, mégis tisztázatlan eredetű pálinka végett bírságolták meg 3 ezer forintra, és kötelezték 1980 forint 80 fillér szeszadó befizetésére. Húsz liter 61,9 fokos pálinkát koboztak el tőle. A vám- és pénzügyőrök olyan esettel is találkoztak már, hogy falun vagy tanyán lakó, de Szegeden iparban segédmunkásként dolgozók esetenként vagy rendszeresen egy-egy üveg pálinkát hoznak magukkal otthonról. Munkahelyükön aztán sutytyomban elféldecizgetik, elkóstolgatják, természetesen munkaidőben és a munka rovására, saját zsebükre. Ásotthalmon a X. kerület 155. szám alatt Berkó Imrééknél szétszerelt állapotban találták meg a pálinkafőző készüléket a vám- és pénzügyőrök, akik megállapították, hogy az otthoniak főztek is rajta. Berkó Imre egyébként az olajiparban dolgozik segédmunkásként, s 15 liter igen jó minőségű, 53,8 fokos pálinkát találtak náluk és koboztak el. Az érte járó bírság 1500 forint. Dudás György, Ullés, Árpád dűlő 25. szám alatti lakos pálinkaügye viszont már túllépte az egyszerű bírságolás határát. A nála talált készüléket ő fabrikálta és állította össze. Éppen főzött rajta, a lepárlás megindult, amikor kopogtattak nála, s a mesterkedést abba kellett hagynia. Hatszáz liter cukorcefrét számoltak a rovására, kifőzött 23 liter pálinkát, amelyet természetesen elkoboztak. Adócsalás miatt került a szegedi járásbíróság elé, amely jogerősen 2 ezer 500 forintra büntette. Szegeden a vám- és pénzügyőrségnél igen sok pálinkafőző masinát gyűjtöttek mostanában össze, s azokat majd elszállítják a MÉH-telepre, hogy az ócskavasból hasznos anyagot olvasszanak. L. F. Az elmúlt években a Szeged környéki termelőszövetkezetekben is fokozottan előtérbe került a pénzgazdálkodás. Különösen a gazdasági reform bevezetése óta felelősségteljesebb egy-egy gazdálkodó kollektíva pénzügyi munkája. Ez tükröződik abban, hogy a szövetkezetek háromnegyed részénél kiegyensúlyozott a pénzügyi fejlődés. Ez törvényszerű. Az eredménycentrikus gazdálkodás következménye hiszen ma már előbb-utóbb gazdaságilag töréshez vezetne, ha egyegy termelőszövetkezetben r. termelési és pénzügyi vezetők nem értenék meg egymást, nem tudnának egymás döntéseiről. Az együttműködés, az összhang megteremtése kölcsönös, és elsőrendű érdekké lépett elő, s ami örvendetes, hogy ezt még a gyengébb képességű és kondíciójú termelőszövetkezetekben ls felismerték. Jól érzékelhető ez a szövetkezetek éves terveinek készítésekor, hiszen már általános az a Barom ti export A bábolnai mezőgazdasági kombinát az idén fokozza baromfiexportját. Híres baromfitenyészetéből az évi termelés kétharmadát külföldre küldi. A kiváló minőségű hús- és tojóhibridek nemcsak a szocialista és a nyugat-európai országokban hódítottak meg újabb piacokat, de jelentősen növekedtek a közel-keleti szállítások is. Eddigi vevőik: Irak, Jordánia, Kuvait, Szaúd-Arábia és az arab sejkségek a tavalyinál nagyobb tételeket kötöttek le, s új partner is jelentkezett: Szíria. A közelkeleti szállítások értéke az év végéig megközelíti a 2,5 millió dollárt. A közel-keleti háború miatti kényszerszünet után most már ismét zavartalanul közlekednek a MALÉV bábolnai küldeménnyel megrakott különjáratai. Legnagyobb megrendelőjük ebben az évben is Irak. Sza km érit ökképzés az élelmiszergazdaságban A MÉM közlése szerint az agrártudományi egyetemeken, valamint az erdészeti és faipari egyetemen 1974ben kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton, szakmérnökképzés indul. A gödöllői egyetem mezőgazdaságtudományi karán üzemgazdasági, szarvasmarha-tenyésztési, vízgazdálkodási, vetőmag-gazdálkodási, baromfitenyésztési-baromfiipari, környezetvédelmi, mezőgazdasági, számvitelipénzügyi, valamint talajtani; a mezőgazdasági gépészmérnöki karon pedig munkavédelmi. anyagmozgatási, gépjavítói és agrárgépészgazdasági oktatás kezdődik. A debreceni egyetemen mezőgazdasági, üzemgazdasági és vízgazdálkodási, a keszthelyi egyetemen sertéstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán pedig tejgazdasági-tejipari képzés ii\dul. Az erdészeti és faipari egyetemen erdészeti, növényvédelmi szakmérnöki oktatás kezdődik. A felvételi pályázatokat 1973. december 31-ig a munkaadó útján kell a jelentkezőknek benyújtaniok. (Kivétel a gödöllői egyetem agrárgépész-gazdasági, valamint a keszthelyi egyetem sertéstenyésztési és tejgazdasági-tejipari tagozata, ahol 1974. június 15. a határidő.) szokás, hogy az ágazati vezetők a felső vezetéstől a tervkészítéshez árbevételi adatokat, vagy minimális eredményességi mutatókat kapnak, azokat az ágazat termelési tervébe beillesztik. De szokás az is az éves terv készítésénél, hogy egy előterv készül a bruttó jövedelmet illetően és ennek a birtokában módosítják a termelési szerkezetet, egyben a ráfordítások mértékét és a várható hozamokat is. A terv részletezésekor a különböző üzemekig, ágazatokig lebontják a termelési tervet, de,a pénzügyi terv főbb mutatóit is ismerik az ágazat dolgozói. A kiterjedt és megszilárdult pénzgazdálkodás velejárója, hogy az utalványozás különböző ésszerű decentralizált formái is terjednek. így kisebb beszerzéseket nemcsak a szövetkezet elnöke, vagy főkönyvelője engedélyezhet, hanem mondjuk az üzemegységek vezetői ls. A raktáron levő eszközök az ő kiutalásukra használhatók fel. Természetesen, a szövetkezet péntárából való kifizetéseket csak a főkönyvelő utalványozhatja. A pénzügyi helyzet javulása azzal is járt, hogy áttekinthetőbb a gazdaság vagyoni helyzete, anyagi forrásai. Ahol pénz van, ott könnyebben lehet beruházni. Márpedig közismert, hogy napjainkban a szövetkezetek egyre-másra építkeznek, gyarapítják vagyonukat, különböző beruházásokkal. Közel 50 százalékban ez a fejlesztés fő eszköze. A szövetkezetek nagyobb részénél a beruházások valamilyen gazdasági megfontolással épülnek. Az állami támogatás és a saját középtávú terv célkitűzése egybeesik egyegy jelentősebb beruházás megvalósításánál. Hiszen maga az állami támogatás csak a szövetkezetek 23 százalékát. ösztönözte komolyabb beruházásra. Még napjainkban is tapasztalható. hogy egy-e,;y beruházás gazdasági megalapozása még elég gyenge. Ritka, de már fellelhető az a példa, amikor több alternatívát dolgoznak ki, ezek mérlegelésével, az eszközök rangsorolásával döntenek arról a szövetkezet tagjai, hogy melyiket valósítják meg. Ebbe külső tényezők is, közgazdasági hatóerők is közrejátszanak, például a finanszírozási rendszer ellentmondásossága. Ugyanis a beruházások gazdasági megalapozottságának legfőbb kifejezője, értékmérője a gazdasági hatékonyság. Mégis a bankhitel és az állami támogatás odaítélésénél alapul veszik a beruházás gazdasági indokoltságát, és azt, hogy a befektetett összeg milyen gyorsan térül meg. Jó lenne, ha ez az ellentmondásosság a közeljövőben megoldódna. Különböző mértékű korszerűsítéssel a szövetkezetek 90 százalékánál találkozhatunk. Ez kiterjed mind a növénytermesztésre, mind pedig az állattenyésztésre. Igaz viszont, hogy ennek a korszerűsítésnek a mértéke és minősége a szövetkezetek között igen differenciált, jó néhány gazdálkodó kollektívánál új, modern majorok alakultak, de előfordul még olyan homoki közösség is, ahol szinte megállt az Idő, ugyanazokkal a régi állattenyésztési épületekkel, beruházásokkal találkozunk, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A növénytermesztésben az intenzív vetőmagfajták, a kemizálás a legelőgazdálkodás korszerűsítése, s legújabban az iparszerű növénytermesztés kialakítása jelenti a korszerűsítést, állattenyésztésben a takarmányozás, a nagy hozamú fajtákra való átálllás, és a nagyüzemi tartási viszonyok megteremtése elengedhetetlen, a korszerűség bizonyítéka. Mindez azonban szerves öszefüggésben a gazdálkodó szövetkezet pénzügyi helyzetével, stabilitásával, hiszen a legkisebb beruházáshoz ls az állam forintjai mellé oda kell tenni a szövetkezeti gazdák forintjait is. A semmiből ugyanis nem lehet beruházni. Sz. Lukács Imre Magyar textilművészek olasz kitüntetése A Milano 15 elnevezésű, olasz nemzetközi képzőművészeti triennálén, amely a közelmúltban zárult, hazánk több művésze elismerésben részesült: a nemzetközi zsűri ezüstéremmel . jutalmazta hat magyar textilművész — Gobarits Erzsébet, Lovas Ilona, Molnár Mária, Polgár Csaba, Szalontay Éva és Vr tő Maria — alkotásait. !