Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

a VASÁRNAP, 1973. NOVEMBER tSL Egyedülálló kézirat­ritkaság A miskolci Lévay Jówef Tudományos Könyvtár egye­dülálló ritkaság birtokába jutott. Sikerült megvásárol­nia a reformáció nagy lite­rátor a, Páriz Pápai Ferenc „Rudus Redivivum", azaz „Romlott fal felépülése, avagy a magyarországi és erdélyi eklézsiáknak a refor­máció kezdetétől való hlstó­,fiája" kézzel írott, eredeti példányát. Páriz Pápai a száztizenhat oldalas könyvet latin nyel­ven. kézzel írta. Mint az elő­szavában megjegyzi, szemé­lyes tapasztalatai alapján ál­lította össze művét. Bejárta az országot s úgy adott szá­mot az eklézsiák helyzetéről. Müvét — mint az előszó ulan írt dátumból és saját kezű aláírásából kiderül — Nagyszebenben, 1687-ben fe­jezte be. Egy része azonban már korábban, 1684-ben la­tin nyelven, nyomtatásban is megjelent. A kéziratos pél­dány az egész művet tartal­mazza, s azt — mint a víz­jegy blzonyítjn — brassói öntött papírra írta. Megújul a híres utca A világ egyik leghíresebb utcája, a leningrádi Nyevsz­kij proszpekt megújul. A történelmi épületeket eredeti stílusuk megőrzésével res­taurálják, ugyanakkor a la­kásokat modernizálják: min­denütt lesz fürdőszoba köz­ponti fűtés. Segítség a fiataloknak Ifjúságpolitika a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben A Gabonatermesztesi Ku­tató Intézet profilkialakítása egybeesik az MSZMP KB ál­tal meghirdetett tudomány­politikai Irányelvekkel. Az Irányelvekben hangsúlyozott szerepet kapott, hogy a ku­tatóintézetek a tudományos munkára alkalmas, tehetsé­ges fiatalokat segítsék, „fe­dezzék" fel. Tervszerű ká­derpolitika eredménye, hogy 1969 óta huszonhét 30 év alatti fiatul kutató került Intézetünkbe. A jelenlegi ku­tatólétszám ötvennégy fő. Körültekintő munkára volt szükség, hogy a szakmailag, politikailag és erkölcsileg megfelelő fiatalokat kivá­laszthassuk. Honnan jöttek a fiatalok? Akik a mezőgazdaságban néhány éven szakmai gya­korlattal rendelkeztek és a gyakorlatban eltöltött idő alatt munkájukkal bizonyí­tották, hogy alkalmasak el­méleti és alkui mázott kuta­tásra- A gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanárainak és társadalmi szerveinek ja­vaslata alapján társadalmi ösztöndíjat kötöttünk olyan fiatalokkal, akik elen járnak a tanulásban, a tudományos diákkörök munkájában, el­mélyültebb ismereteket sze­reztek egy-egy szakágban (például növénynemesítés, genetika, növényvédelem). Továbbá pályázat útján, és az intézetünknél eredménye­sen dolgozó technikusok ag­ráregyetemekre való beis­kolázása útján. Külföldi ag­ráregyetemeken tanult fia­talok felvételével. Szeged a hazai lapokban 1973/47 Csongrádi képek. — O) húsfel­dolgozó Szegeden. — Baráti ta­lálkozó. Élelmezési Ipar, no­vember. [A szegedi ezalámlgyár­•rói és a tejüzemről.] _B°GNARTas: Tanárt nevelni. ~ Z 3 ^zege<U Tanárkép­ző Főiskola. Gyermekünk, no­vember. [Fényképpel.) MATHESZ Sándor: Sportünne­pély Csongrád megyében. ­"Portolölnak vetél­K? 3,« KÍ,*»""»<n»«ott, novem­ber. [Szegeden.] SZALMA János: 1973. évi Vi­torlázórepülő Országos Valogató Bajnokság és n III. Alföld) Baj­nokság. Szeged, július 2»—au­gusztus 0. Repülés, november. OLAH A. Eva; Hédiké. Nők Lapja. nov. 3. [Interjú Pórszász Hedviggel, a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ könyvtárosával.) Tízezer négyzetméteres új szö­vőcsarnok készült el a Szegedi Kenderfonó es Szövőipari Válla­lat gyárábun. Tükör, nov. 13. [Fénykép.] Vlzpartvédő rőzseszőnyeg. Es­ti Hírlap,.nov. 16. [Befejezéséhez közeledik az idei partvédelmi munlca.J Városclmerek a Dóm téren. Déli Hírlap (Miskolc), nov. 20., Népszava, nov. 21., Esti Hírlap, nov. 22. [Pótoljuk a hiányzó cí­mereket az árkádokon.] Megnyitották Szegeden a mai magyar zene hetét. Somogyi Néplap, nov. 20. [RACZ l.ujos) (-S): A bioló­giai kutatás egyik legnagyobb európai központja. Kisalföld, nov. 21. IA biológiai kutató in­tezetröl.J MOLNÁR G. Péter: Rein mér­nök álma. — Bulgakov komédiá­in a S/egedt Nemzeti Színház­ban Népszabadság, nov. 21. ' a uz előadásról.) •BNKÜSTI Árpád): kikészült a második gazüzem Algyőn. — Tóbb mint felével nő a terme­les. Népszabadság, nov. 32. UfénykeppeU (H. a.:[ Főiskolai Ruazisztlkai Napok. Köznevelés, nov, 23. [Október 39—30-án.) Békenagygyülés Szegeden. Ma­gyar Hírlap, nov. 23. [ANTAL Gábor] A. O.: Folyó­iratszemle. — Babits. Magyar Nemzet, nov. 23. [Ismertetés a TlszatáJ novemberi számáról ls.) Themen, Werken, Dlskussio­nen. Budapester Rundschau, nov. 26. (Ismertetés a TlszatáJ novem­beri számáról ls.) Több mezőgazdasági ku­tatóintézetnek legnagyobb problémája. hogy a fiatal agrármérnöküket nem tud­ják megtartani, mert a me­zőgazdasági üzemek magas bér- és szociális juttatásai­val szemben egyszerűen ver­senyképtelenek. Megoldás­ként azt tartottuk, hogy ma­gas követelmény mellett le­hetőségeinkhez képest ma­ximális juttatásokat bizto­sítsunk fiataljainknak. Fia­tal kutatóinknak az első há­rom évben szakmai jártassá­gukat kell bizonyítaniuk. Ezt kifejezhetik a szakterü­letükön folyó részmunkáról írt egyetemi doktori dolgo­zattal, publikációs tevé­kenységgel, szakmérnöki dip­loma megszerzésével, idegen nyelvek elsajátításával. A feltételek biztosítottak, mert intézeten belül orosz, angol, német nyelvtanfolyamokat Indítunk kezdő és haladó fokon. Nyelvvizsgára előké­szítésre a Budapesten levő bentlakásos, intenzív nyelv­tanfolyamokon van lehetőség. Az anyagi terheket inté­zetünk vállalja. Ennek ered­ménjeként minden évben több fiatal tesz sikeres nyelv­vizsgát. Évente több fiatal mérnö­köt iskolázunk be egyete­mekre a szakmérnöki diplo­ma megszerzése végett. A szakmai és nyelvismeretek elsajátítását kiegészíti a Marxista—Leninista Esti Egyetem elvégzése. Ezeket a fiatalokat a párt, KISZ, il­letve szakszervezeti okta­tásban előadóként foglal­koztatjuk. Szinte minden fiatalnak van társadalmi funkciója, illetve valamilyen megbízatása. Nem véletlen, hogy KISZ alapszervezetünk fiataljai a KISZ Központi Bi­zottság dicséretében része­sültek az idén. A nem kis követelménye­ket csak úgy teljesíthetik fiataljaink, ha lehetőségeink­hez mérten a feltételeket megteremtjük számukra. Ezért a foglalkoztatott ku­tatók létszámát már eleve úgy határoztuk meg, hogy az alkalmazott bértömeg össze­ge magasabb kezdőfizetést biztosítson fiataljaink szá­mára. Az évi 1 százalékos beremelés lehetőségét pedig differenciáltan adjuk. aki többet tesz a közösség ér­dekében, az többet is kap. Fiatal kutatóinkat bevonjuk a szaktanácsadási tevékeny­ségbe, ami természetesen anyagi érdekeltséget is je­lent. A kiterjedt vetőmag­alapanyag-előállítás, kuko­rica, búza, lehetőséget ad a nyereségből, fejlesztési és részesedési alap képzésére. A részesedési alapból év vé­gén fiataljainkat jutalmaz­zuk, illetve egy részével tá­mogatjuk lakásépítési ak­cióinkat is. (Például 1971­ben három fő 41 ezer, 1972­ben öt fő 45 ezer, 1973-ban kilenc fő 72 ezer forintot ka­pott.) A fejlesztési alapból félmillió forintot fordítottunk az 1969 óta épült két négy­szintes, tizenhatlakásos szol­gálati lakás építésére. A fia­tal kutatók ebből nyolc la­kást kaptak. További ked­vezmény, hogy a legénylaká­sok megteremtésével a fia­talok újabb 600—800 fo­rintot takaríthatnak meg, havonként Fiataljaink elismert és tapasztalt kutatók támogatá­sét éivezik, így a fiatalítás nem jelentett hátrányt In­tézetünk tudományos és gaz­dasági életében. Eredményes munkájukat számos publi­káció, társszerzőkkel írott könyv, az intézet által ne­mesített növényfajtákban és hibridekben való közreműkö­dés is bizonyítja. Dr. Faragó László párttitkár mert vétkesek közt cinkos, aki néma,.. " — mondja Babits Jónása, s a híres verssor egy budapesti kávéhúz falán, már emlék­táblába vésett feliratként is hirdeti a művész, az ember kötelességét. A Jónás köny­ve híres soraiban így foly­tatja a próféta-Babits: „... mert gyönge fegyver szózat és igazság. Nincs ls itt haszna szép szónak, s imá­nak, csak harcnak és a ha­talom nyilának. Én, Jónás, ki csak a Békét szereltem, harc és pusztulás prófétája lettem." Betegágyún araszolta eze­ket a szavakat a halálra ké­szülő költő, hogy a fasizmus szédületébe tántorgó ország­nak prófétálja a végveszélyt, nehogy a hamuba hulló Nl­nive sorsúra jusson. Tette ezt az a költő, aki pályája kez­detén büszkén vallotta ma­gát a művészet elefántcsont­tornya magányos lakójának. Aki később is sokszor han­goztatta félelmét, tartózkodá­sát a közvetlen társadalmi kérdésektől és finnyás ízlés­sel válogatta művész-példa­képeit, szomorú és zárkózott egyéniségének hazai és kül­földi rokon-szellemei közül. Mégis igazságtalanok len­nénk. ha Babitsot csak a Jó­nás könyve felől közelíte­nénk meg. Már a világhábo­rú közben tanári állását veszti, egyetlen jámbor, paci­fista. királyellenes hasonla­táért majd egyetemi tanári kcledrát vállal a Tanácskozz társaság idején. Ám akkor is leegyszerűsítenénk életpályá­ját, ha csupán társadalmi el­kötelezettségének külső,, vagy költeményeiben jelentkező belső nyomait vizsgálnánk. A tudósköltő, vagy ponto­sabban: a költészet tudósa, a poéta doctus, ahogy már éle­tében nevezték, sokkal na­gyobb hatással volt a hu­szadik századi magyar lírára, mint azt az olvasóközönség sejti. Még azok' is, akik vi­tatták költészetének bizonyos elemeit — mint József Attila tette kitűnő tanulmányában —, a nagy ellenfélnek kijá­ró alapossággal vágtak neki,' hogy stílusának műveltség­ből, filozófiából, elvontságból és sérülékeny emberi érzel­meiből font hálóját felfejt­sék. S ha személyes barátja kevés író, művész lehetett, emberi, költői, céhmesteri rangja elfogultságaival együtt is egy szakma mércét mutató vezetőjévé emelte. S az irodalmi élet vezére betegágyán nőtt fel a feladat méreteihez, hogy így menny­dörögjön, megtört testéből is a fasizmus minden veszedel­meire: „Irtsd ki a korcs fajt. s gonosz nemzedéket, mert nem lesz addig igazság, se béke, míg gőgös Ninive láng­ja . nem csap az égre." November 26-án lenne 90 éves. Bernáth László Jubilál a néphadsereg egyíiilese A Magyar Néphádsereg Művészegyüttese a felszaba­dulás után elsőként alakult meg. mint hivatásos együt­tes. Azóta 75 ezer előadást tartottak itthon és külföldön. A produkciókat eddig több mint 7 millió néző tekintette meg. A jövő áprilisban 25, éves jubileumát tartó együttes egyhetes ünnepi eseményso­rozatot rendez. Ennek kere­tében az énekkar és a szim­fonikus zenekar közös hang­versenyt ad, a tánckar. önál­ló bemutatót tart. majd a kórus katonadalokból össze­állított műsorra) lép színpad­ra. Az eseménysorozat záró­akkordja gálaest lesz. Látásjavítás — játékkal A szovjet szemészek a kancsalság és gyengelátás gyógyításának olyan módsze­rét dolgozták ki, amely egye­síti a gyógyító- és oktató-ne­velómunkát a gyermekintéz­ményekben. A módszert, si­kerrel alkalmazzák például a moszkvai 524. számú óvodá­ban, ahol a szabad levegőn, játék közben gyakorolják a gyermekekkel a szem hasz­nálatának különböző formá­it. S így fokozatosan Javítják a látási hibákat. A gyermekek • szívesen dobják levegőbe a színes lég­gömböket és örömmel figye­lik. milyen magasra szállnak. A szórakoztató játék azon­ban ugyanakkor szemgya­koriatot is jelent, amely si­kerrel segíti elő a kancsalság egyik formájának gyógyulá­sát, A szobanövényeket is a gyógyítás céljába állítják. A gyermek szívesen nézegetik a virágokat, összehasonlítják leveleiket, a virágok formá­ját és színét. Ez fejleszti szemmértéküket és színmeg­különböztető képességüket, az orvos pedig biztosabban ítélheti meg a gyermek látá­sának állapotát. Ugyanezt a célt szolgálják a rajzórák, a szerkesztési foglalkozások vagy a gyurmával való mun­ka. Az óvoda persze különle­ges gyógyítóberendezésekkel is rendelkezik, de a legna­gyobb figyelmet a játéknak szentelik, amelyekben a gyermekek szívesen vesznek részt és nem veszik észre azok célzatos, gyógyító jelle­gét. A gyermekek nem érzik magukat betegnek és ez meggyorsítja gyógyulásukat. Az új módszer eredményei szemmel láthatóak. Jelentő­ser javul a gyermek látása, és csaknem teljesen megszű­nik kancsalságuk. Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 57. — Mon Captaln, azaz századoskám jelentem, Zsanó, vagyis Tot János határőr szobaparancs­nok jelentek neked, hogy szobában van létező­szám tizenegy. De kettőt elszippantott kerület tintái nyalni, egyet elvittek kutya kergetni, töb­bi van szolgálatban, én pedig csak szidogatom itt ezt a Murát, mert nem tudja a szabály. Ha katona pihenőben van, annak nyolc órát akkor ls kell aludni, ha pottyannak égből népi zené­szek apró gyerekel. Köthetnék vele üzletet, de járna rosszabbul, mert kétszerre aludok el. ak­kor kilencre kell emelkedni szundításnak. Most itt va'ivok. - Abbahagyja, vagy van mig valami.? — ne­vetett Móricz Győző, mert már hallotta a hírét ennek a szőrös emberkének. — Gondolom, hogy mindent azért nem akar elmesélni. Mellékesen szólva, nem kértem jelentést, nem is kelL Megunta a tisztelgést, nyilván közben jutott eszébe, hogy sapka nélkül és kockás gatyában nem illik tisztelegni, de nem is hat lélekemelő­en. Igaz, közben a kockás holmi is megunta ideiglenes helyzetét — mert gombot nem varr­tak rá már hatodik mosásig visszamenően. Az anatómia remekét mutatta a vendég százados felé. Mire Zsanó, tőle megszokott könnyedséggel hajolt egyet, intett a kezével, mint egy gálames­ter, s a kockást visszahúzta magára. — Pardon, Mon Captain... Ez kissé sérti az etikett. Nézzed el, vagyunk emberek! Mit szaporázzam. A diskurzus később, a kert­ben folytatódott, mert Móricz Győző nem pa­rancsnoki minőségben kereste fel Zsanót, hanem olyan háztüznézőben. Kérdései Is ilyenek voltak. — Mondja, kedves Zsanó — már megengedi, hogy így szólítsam, így szoktam meg. — Kérem, ahogy tetszik. Végre hallok embe­ri szó. Én Kincsesnek Is mondtam mindig, mend. ja nekem csak Zsanó. mert erre jobban értek. Ez van olyan dolog, mint lovaknál. Eeyik hívják Eszemadta. másik hívják Csillagom. Nem ló. Ne­ve karrakterje van neki. Nekem vun Ilyen ólarc, arc éle arcnak, szóval karrakterem; Zsanó. Ki mondja, az már nekem egyből szimpatikus. Ér­tek rá. akár ló Csillagomra. Azt te mondta ne­kem Józan hadnagy, hogy vagyok szegletes, sar­kos. mint valami dobó kocka, mivel játszottak tengerészek a marseille-i dokkban. Mi vagyok én neki, mértan, geometria vagy ml? Mondta, hogy modorom Ilyen kocka. Egy négy hülye­ség ez, gondolom magamban, de világért sem mondom, mert nem akarnék esetleg függelmen sérteni azt a rendes, becsületes, jószívű Józant. Mert jó ember az, csak kicsit erősre sírta hang­ját kicsi korában. Arról az nem tehet. Tehet ar­ról dajkája, aki biztos ponyvaregényt olvasta, mikor szoptatni kellett volna kisded Józant. Én így gondolok, mért mondani nem mondom én so­hasem, mert npm akarom becsületbiróságba menni. Mondják az ilyen függelemsértés nagyon szigorúsággal van. Igaz, vagy nem igaz? — Az isten megáldja, nem kell annyit fecseg­ni, Zsanó és punktum. — Legyintett Móricz. — Van isten? Politikus tisztnek? Lehet mon­dani? — mosolygott Zsanó, de emögött a mosoly mögött soha nem lehetett egészen meghatározha­tó gondolatot sejteni. Vagy komolyan kérdi, vagy nem. — Menjen, maga rémes ember. Ez csak ilyen szólás, népies kifejezés. Ezt akkor is használják, ha nem istenesek az emberek. De engem maga ne forgasson ki, mert összeakad a bajusz. — Jelentem, értettem. Nem forgatok, mert nem vagyok ringlispiel mester, s nem akad bajusz, mert nekem nincs, nem lesz, mert azzal csak baj van. Különben is csak kevés van isten, mert nem kaptam csomagot. — Figyeljen ide, mondja meg nekem, hogy mi­hez ért? — igyekezett Móricz kezdeményezni. — Én sok mindenhez! Tudok szépen fütyülni, tudok tréfás történeteket, és nagyon értek pud­dingot főzni, mert azt megtanultam egy angol embertől, ki volt nálunk Párizsban illegalitás éveiben. Értek női szépség ítélni, értek még va­/ lamit katonáskodáshoz, mert Kincses te mondta. . hogy már belémverte annyi tudományt, mint suszter bocskorba szögeket. Ennyi. Más nincs, je­lentem, mert úgyse hiszik. (Folytaljuk-).

Next

/
Thumbnails
Contents