Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

ÍBEOMBAT, 1973. NOVEMBER 2L 3 Uj számológép­család Az. Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában 1966 óta gyártják a Hunor elnevezésű asztali számológépeket. A gyár szakemberei kifejlesztették az új Hunor számológép­családot, amelynek 9 tagja integrált áramkörös, a művele­ti gyorsaságuk is lényegesen nagyobb,, méretük viszont a réginél tízszer kisebb. Jövőre mind a 9 típus sorozatgyár­tását megkezdik. A képen: Körmendi Árpádné a végleges összeszerelés előtt műszeresen ellenőrzi a Hunor 8 típusú számológépet. Készül a nyitásra az új budapesti nemzetközi vásárközpont Az építők Kőbányán nagy re, a kiállítók árucsoportok energia- és egyéb szolgálta­lendülettel dolgoznak az új szerint tömörülnek, s így al- tással látják el a kiállító­budapesti nemzetközi vásár- kaimat adnak a látogatóknak kat. központban, hogy a jövő év tavaszára minden új létesít­mény készen álljon a kiállí­tók fogadására. Erről a mun­káról és a jövő évi kiállí­tások előkészületeiről, a be­mutatók programjáról szá­molt be pénteki sajtótájé­koztatóján Pandúr Ferenc, a BNV igazgatója. Elmondot­ta. hogy az építők ütemsze­rűen dolgoznak. Elkészült a 23 ezer négyzetméteres A jelű nagypsarnok, a kiállítá­si terület büszkesége, amely egyúttal az ország legna­gyobb fedett csarnoka. Kész a C csarnok is. májusban már 48 ezer négyzetméternyi fedett terület vária a hazai és a külföldi kiállítókat. A kormány intézkedésének megfelelően március végéig lebontják és átadják Buda­pest lakosságának a városli­geti vásárváros területét A jövő évben tehát már nem két helven — a Városli­getben és Kőbányán — ha­nem eev területen, az űj budapesti nemzetközi vásár­köznontban talál iák meg a kiállításokat a látogatók. Jö­vőre rendeznek először sza­kosított BNV-t, mé<mertig ta. vass'al. május 18-tól' 26-ig a beruházási iav?k. és őss-el sze-temher 14-től 22-ig a fo­gyasztási cikk°k s-akvásá-át te^ít a tavasai és az őszi BNV-t A szakvásár a-t je­lenti. hogv megszűnik a nemzetj pavilonok ren^s-e­A magyar közlekedés nemzetközi tevékenysége A magyar közlekedés nemzetközi tevékenységét tárgyalta meg pénteki ülé­sén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A nagy jelentőségű témáról dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter tar­tott tájékoztatót. Egyebek között rámutatott arra, hogy a nemzetközi közleke­dés fejlettsége korunkban a népek közötti kapcsolatok hatékonyságának egyik fon­tos fokmérője. A magyar közlekedés nemzetközi tevé­kenységét nagyban befolyá­solja hazánk bel- és külpoli­Szakoktatás az élelmiszeriparban a nemzetközi termék-össze- Az új vásárközpont jövőre hasonlításra. Az új és a ré- nemcsak a tavaszi és az őszi ., , , - , , i iiiuu^auuvi re"ue'ei. ain n gi pavilonokban egyaránt a BNV-nek, hanem kilenc megtiltotta a felnőtt dolgo­dét ad. Izók további szakmunkáskép­Az élelmiszeripari szak­oktatás helyzetét vizsgálta meg az ÉDOSZ elnöksége pénteki ülésén. Megállapí­tották. hogy idén — az el­múlt évinél — háromszor többen végezték el az élel­miszeripari szakmunkáskép­ző tanfolyamokat, (összesen 631-en kaptak szakmunkás­bizonyítványt, közöttük több mint 400 nődolgozó.) A szak­munkásképző intézetekben csaknem másfél ezer fiatal kapott bizonyítványt. A lá­nyok számaránya növekedő­ben van. A nődolgozók szakmai to­vábbképzése fellendülőben van. A legtöbb vállalatnál munkaidőn belül tartják a szakoktatást. Egyes iparágak­ban jó kezdeményezés szüle­tett ; a gyermekgondozási szabadságon levők részére külön tanfolyamokat tarta­nak. így sokan közülük mint szakmunkásak kerülnek visz­sza a termelőmunkába. Az elnökség felhívta a fi­gyelmet. hogv a felnőttokta­tás zavartalan menetét az édesinarban gátolja esy munkaügyi re"de'et. am-ly zését. Ezt az édesipari dol­gozók kifogásolták és az üze­mek a szakszervezethez for­dultak segítségért; az ÉDOSZ közbenjárására és javaslatá­ra a fővárosi tanács mun­kaügyi főosztálya engedé­lyezte a folyamatban levő szakmai képzés befejezését. (MTI) tikája. közlekedés-földrajzi helyzetünk, aránylag sűrű közlekedési hálózatunk, a nemzeti jövedelemben 40 százalékot kitevő külkeres­kedelem kiemelkedő szerepe, s a növekvő idegenforgalom. Elmondta, hogy nemzetkö­zi áruszállításaink volume­ne 1960-tól 1972-ig két és félszeresére növekedett. A múlt évben a népgazdasági összes árutovábbítási telje­sítmények 45 százaléka a nemzetközi szállítások kere­tében bonyolódott. Ez körül­belül 50 millió tonna áru továbbítását jelentette. A magyar külkereskedelmi áru­forgalom 75 százalékát a vasút bonyolította le, s je­lentős mennyiségeket továb­bítottak csővezetéken is. Figyelemreméltó a Hun­garocamion fejlődése, amely az utóbbi öt évben csaknem megduplázta teljesítményét. A nemzetközi személyszállí­tást körülbelül 4 millió utas vette igénybe az elmúlt év­ben. (MTI) korábbinál jóval korszerűbb szakkiállításnak is helyet Erősödött a KISZ-szervezetek politikai akcsöképessége Ölést tartott a KISZ Csongrád megyei bizottsága A KISZ-vezetőségek és 60 csúcsvezetőséget, 39 köz- eredményeként javult a ve­-bizottságok újjáválasztásá- beeső és 8 városi, járási jo- zetőségekben dolgozók moz­nak megyei tapasztalatairól gú KISZ-bizottságot válasz- galmi iskolát végzett fiata­és eredményeiről tanácsko- tottak újjá a megyében. Az lok aránya. A választások­zott tegnap, pénteken dél- üzemi küldöttértekezletek és hoz sok segítséget kaptak az előtt a KISZ Csongrád me- sok jól dolgozó alapszerve- alapszervezetek a pártszer­gyei bizottsága, a szegedi zet taggyűlése munkaérte- vezetektől. Különösen a Ifjúsági Ház nagytermében, kezlet jellegű fórum volt, nagyüzemekben számolhat­tartalmas beszámolóval, és tak be a párttaggá nevelés hasznos érdemi vitával, eredményeiről, a tudatos < Ugyanakkor minden réteg- nevelőmunkáról. Mindenütt nél voltak gyenge színvona- foglalkoztak a KISZ terme­lú taggyűlések is. lést segítő tevékenységével, Az egyetemi és főiskolai a brigádmozgalom tapaszta­A bizottsági ülésen, melyen részt vett Föcze Lajos, a KISZ KB titkára és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is, Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a Szövetkezetek - csak papíron? megyei KISZ-bizottság első KISZ-szervezetek vezetőség­választó taggyűléseit az el­múlt oktatási év végén meg­tartották. A KISZ megyei bizottság értékelése megál­lapítja, hogy különösen a ,TATE-n tettek hathatós és érdemi intézkedéseket az oktatáspolitikai határozat titkára elnökölt. Az írásos tájékoztatóhoz Oláh Miklós, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést A választások során 1200 alapszervezeti vezetőséget, lataival. A szabadidős kér­dések közül különösen a klubmozgalom és a tömeg­sport kérdései égetőek. A vezetőségválasztások során erősödött a KISZ­szervezetek politikai akció­képessége, szervezeti ereje. Helyesen jelölték meg a gedi Nívódíjak művészeknek Az 1973-ban nyújtott ki- Lohengrin címszerepének emelkedő művészi munkájú- megformálásáért kapott ní­kért nívódíjakat nyújtottak vódíjat. Szintén nívódíjas át szegedi művészeknek a lett Dér István festőművész városi tanácsnál. Nívódíjban a különböző kiállításokon részesült Király Levente és szerepelt festményeiért, va­Űjlaky Lászl í. Shakespeare: lamint a kecskeméti tanács­Vízkereszt. vagy amit akar- háza nagvtermébe készített tok és Lunacsarszkij: Fe'szo- nagynrre'ű intordakéoéért. badított Don Quijote című A nívódíjakat Panp Gyula darahiaiban nyújtott alaki- Szeged megyei város tanács tásaikért. Martin Márta ez elnökhelyettese nyúitotta át. évben megformált szere-ei- Az ünnepséeen jelen volt ért és közművelődési mun- Szabó G Lás'ló. a városi kájáért részesült nívóiban, nártbizottság osztályvezetője Szabady József pedig a is. megvalósítása, a tanyán élő mozgalmi munka továbbfej­fiatalok segítése, és a fizikai lesztésének feladatait. A vi­dolgozók gyermekeinek fel- tákban sok olyan kérdés is készítése érdekében. A fej- felvetődött, amely az előre­lődés ellenére még nem lépést sürgeti, amelyet ele­mindig megfelelő a hallga- mezni kell. A taggyűlések tők bevonása a megyénkben üzemi, munkahelyi és tanin­H.entkező gondok megoldá- tézeti küldöttértekezletek sára. Több lehetőséget kell megfelelő programot adtak teremteni a hallgatók szel- a KISZ-alapszervezetek to­lemi kapacitásának, aktivi- vábbi munkájához, tásának kiaknázására. A megyei KISZ-bizottsági A középfokú tanintézetek- ülés személyi kerdésekről is ben megfelelő súlyt kaptak döntött Oláh Miklóst fel­a konkrét mozgalmi kérdé- mentette titkári tisztségéből, oek. Két, lényeges téma ihivel ezután a megyei párt­emelkedett ki a taggyűlése- bizottság munkatársa lesz ken, az új szervezeti forma, Ugyanakkor a KISZ megyei és a kapcsolattartás mák if- bizottság soraiba hívta, és a iúsági rétegekkel. KISZ Csongrád megyei bi­A dolgozói alapszerveze- zottsága titkárává választot­tekben csökkent a határo- ta Bódi Györgyöt, aki eddig SfS^^ a KISZ-bizottság tit­I Az előkészítés már ez év ta- kára volt. Az ülésen felszó­Ivaszán megkezdődött, ennek lalt Gyárfás Mihály is. Á garázsszövetkezetekrol viszonylag keveset tud az ember általában. Netán hal­lott róla, hogy vannak ilye­nek, de hogy hogyan mű­ködnek, vagy működnek-e egyáltalán, arról általában nemigen tudunk. Működ­nek-e egyáltalán? Talán együgyűnek hat a kérdés, mégsem az, mert a lényeget érinti. Mert hát egy szövet­kezet attól szövetkezet, ha működik is, ha van vala«­miféle célja. Többek közt éppen ezért tették föl a né­pi ellenőrök is a kérdést: működnek-e? A választ hosz­szas vizsgálatok után fog­lalták össze, egy — vagy húszoldalas — jelentésben, melyet tegnap vitatott meg a városi-járási népi ellenőr­zési bizottság. Részletesen aligha lehetne ismertetni a népi ellenőrök által összegyűjtött anyagot, röviden viszont mindenkép­peft érdemes áttekinteni a leginkább szemetszúró meg­állapításokat. Hat — négy (korábban már egyesült) odesszai és két tarjáni — garázsszövetkezet működését vizsgálták. Valamennyi az építés és fenntartás, de fő­ként a telkek tulajdonjogának megszerzése érdekében jött létre. A szövetkezetek vi­szont jelentős részben a már felépített garázsok tulajdono­saiból szerveződtek, közös építés tehát általában nem lehetett cél és a tagok a fenntartást is egyénileg vég­zik. A megalakulásukhoz szükséges feltételek többnyire legalább részbén hiányoz­tak, s létrejöttük után a tel­kek továbbra is állami, a garázsok pedig saemélyi tu­laidonban maradtak. Ezek látszólag formai prob­lémák, pedig érintik a lénye­get is. Vagvis olyan hely­zetet teremtenek, amely el­lentétes a szövetkezeti for­ma lényegével és a SZÖ­VOSZ-nak a garázsszövetke­zetek működésére kiadott irányelveivel. Ezek az állapo­tok többek közt lehetővé te­szik a nyerészkedést, azt is, hogy egy-egy tulajdonosnak több garázs is legyen a bir­tokában. Ez viszont ismét számos problémát vet fel. A többszörös adásvételek kö­vetkeztében meglehetős ká­osz van a tulajdonjogi és a tagsági kérdésekben is, sőt jelentősen károsodott az ál­lam is, mert az eladáskor esedékes illetéket sem fizet­ték meg a tulajdonosok. En­nek értéke pedig több száz­ezer forint. A második tarjáni garázs­szövetkezet kivételével a szövetkezetek gyakorlatilag alig tesznek valamit, alap­szabályaik pedig elavultak. Az állami tulajdonban levő telkek használatáért díjat nem fizetnek, s garázsadót is csak a tagság kis hányada fizet; gazdálkodásukkal, pénzkezelésükkel is akad­nak gondok. Többnyire formális a ga­rázsszövetkezetek létezése. Ezen a helyzeten mindenkép­pen változtatni kellene. A városi-járási NEB részletes javaslatokat. ajánlásokat dolgozott ki, melyeket el­juttat az illetékes tervek­nek. E javaslatok két lehető­séget látnak a kiútra: vagy el kell érni azt, hogy a szövetkezetek működésének feltételei biztosítva legye­nek, s a tagok valamint a vezetőség is vállalják az új alapszabályban rögzített jo­gokat és kötelességeket, vagy pedig, ha nem sikerül biz­tosítani, hogy a szövetkeze­tek a jogszabályok szerint (és valóban) működlenek — erre az esetre a NEB a szö­vetkezetek, mint jogi szemé­lyek felszámolását javasol­ja. Sz. L Jogtanácsosi konferencia a MÉM-ben Pénteken a MÉM-ben jogtanácsosi konferenciát rendeztek, amelyen 300 vál­lalati és tröszti jogtanácsos vett részt. Dr. Vágó' Ödön MÉM fő­osztályvezető a minisztérium jogalkotási tevékenységéről, feladatairól tartott elő­adást Ismertette a minisz­térium előtt álló jogszabály­előkészítési feladatokat is. A MÉM három magas szin­tű jogszabály előkészítésével foglalkozik; az élelmiszer­törvénnyel, a földkódexszel, és az állategészségügyi sza­bályzattal. A jogszabályok előkészítése nagy munkát ad a szakembereknek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents