Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

4 SZOMBAT. 1973. NOVEMBER U. Jogeset tanulságokkal Az egyik általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet gépkocsivezetője 1970. július 8-án olyan utasítást kapott, hogy a szövetkezet Moszkvics furgon gépkocsijával szállítson szikvizet a szövetkezet italboltjóba. A gépkocsivezető ezt a feladatát teljesítve olyan utcán közlekedett amely keresztezte a Szeged-felé vezető műutat. Ennek az utcának a forgalma alá volt rendelve a szegedi műút forgalmának. Amikor a gépkocsival az útkeresztezéshez ért ott egy pillanatra megállt, nem figyelt fel azonban a hozzáképest bal felől közlekedő motorkerékpárra. Ekkor ugyanis a szegedi műúton haladt Szeged-felé mintegy 50—60 km/óra sebességgel a felperes. Amikor a gépkocsivezető behajtott az útkereszteződésbe, akkor a motorkerékpáros tőle mindössze 20—25 méterre volt. A motorkerékpór vezetője nyomban fékezett és Irányváltoztatással is próbál2310 forintot tett. kl. A baleset során az 1949-ben született felperes, jobb lábán szenvedett maradandó testi fogyatékossággal járó sérüléseket, s egyben kisfokú vérnyomósemelkedése is bekövetkezett. Ezek együttes hatásóra csupán könnyebb, kevesebb testmozgással és erőkifejtéssel járó munkát tud végezni. Miután kereső foglalkozásában így munkaképtelenné vált, a társadalombiztosítási szervek részére 1146 forint rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, amelyet 1973. március 1-től 1242 forintra emeltek fel. Az is megállapítható volt a Perben, hogy ha a felperes károsult jelenleg is szakmunkásként dolgozna, akkor a keresete az általa betöltött munkakörben előzőleg elért 2310 forinthoz képest 2495 forintra emelkedett volna. Mindezekre figyelemmel a felperes a részére folyósított nyugdíj és a baleset előtt elért. illetve a szakmájában jelenleg elérhető keresete ta elhárítani az összeütkö- közötti különbözet megfizetézést, azonban eredménytelenül. Nekiütközött a gépkocsi bal oldali elejének. Mintegy 5 méteres zuhanás után a földre esett. A büntetőbíróság a gépkocsivezetőt foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeetetés miatt elítélte. A felperes a i balesetet megelőzően a Szegedi Fémipari Vállalat szakmunkása volt, ahol átlagos keresete sére kérte kötelezni az Állami Biztosítót. A bíróság ezt az igényt csak részben találta alaposnak és a felperes részére megítél); kártérítési járadékot úgy állapította meg, hogy a nyugellátás és a baleset előtti kereset, illetve a nyugellátás és az elérhető kereset közötti különböztetet havi 500 forinttal csökkentette. Ebben a perben is abból a Sátor — o zsebben Az időjárás viszontagságai ellen biztosító turistasátor súlya eddig a legegyszerűbb változatban is legalább néhány kilót tett ki: felépítéséhez karókra és cövekekre volt szükség. Lengyelországban legutóbb olyan sátrat találtak fel, amelynek meter vanyzatot nem igényel, minthogy váza pillanatok alatt felfújható. A minisótor súlya nem egészen egy kiló. Az Összehajtogatott műanyag sátor zsebben is elfér. Felfújt állapotban 2,1 hosszú és 1 méter felállítása semmiféle áll- széles. A Föld „portréja 99 Moszkva. Befejezéséhez kö- ívek nyomdatechnikailag telzelednek az egyedülálló, jesen azonosak. szabványosított. általánosföldrajzi világtérkép elkészítésének munkálatai. Ezt a hatalmas munkát a szocialista országok szakemberei együttesen végzik. Nemcsak a földrajz — hanem a különböző tudományágak szakemberei is tudják, mennyire zavaróak a más és más országokban készült világtérképek különbségeiből adódó eltérések. Ezért is volt nagy szükség már igen régen egységesített világtérkép elkészítésre. Az új kiadású térkép valóban hatalmas. Kiterítve 120 négyzetméter, 200 000 földrajzi név található rajta, a súlya pedig 33 kiló. A szovjet térképészek már elvégezték a munka nagyobb részét — a térkép 115 ívét készítették el. Magyarországon az ívek hatodrésze készült, ezenkívül magyar szakemberek ellenőrizték az ötvenhat nyelven készült földrajzi nevek fordítását is. Az NDK tudósai „feleltek" a domborzati ábrázolás belvesséfféért. a csehszlovák térkénés'ek pedig azt határozták mee. me'v településeket kell megjelölni a térképen. A munka folvamán technikailag telies volt az összhang. Függetlenül nUól, mely országban nyomták — az Az új térképet a világ nagy könyvtárai már meg is rendelték. (APN — KS) szabályból kellett kiindulni, hogy a kártérítési járadék révén a felperes arra az öszszegre tarthat igényt, amelylyel a baleset előtti jövedelme csökkent. Az ilyen természetű igények elbírálásának további szempontja azonban az, hogy a törvény rendelkezéseiből eredően a károsultat is úgynevezett kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy a károsult is köteles kifejteni az adott helyzetben minden olyan általában elvárható magatartást, amely a kár csökkentésére, irányul. Ez magában foglalja á károsultnak azt a kötelezettségét, hogy maradék munkaerejének racionális felhasználásával megkíséreljen elhelyezkedni, olyan munkakört keresni, amelynek betöltésére képes. A kárenyhítési kötelezettség azonban kiterjed arra is, hogy a károsult gyógyulása. egészségi állapotának javítása érdekében a lehetséges és ésszerűen igénybevehető orvosi segítséggel éljen. Az orvosszakértői vélemény szerint a balesetet szenvedett, felperesnek az elhízás és vémyomásemelkedéses megbetegedése okozati összefüggésben volt ugyan a balesettel, de az orvosi előírások szerinti táplálkozással és enyhe vérnyomáscsökkentő szerek szedésével ez rendezhető. A felperes tehát akkor járt. volna el helyesen, ha egyrészt, megkísérli az elhelyezkedést, ugyanakkor egészségi állapota javításáért igénybe veszi az orvosi segítséget. A bíróság tehát abból kiindulva, hogy helyes eljárás esetén a • felperes a havi 500 forint | keresete) a nyujellatásának korlátozása nélkül elérhette volna, ezzel csökkentette a járadék összegét. Talán feltűnt, hogy a károsult nem a gépkocsivezetőt, hanem az Állami Biztosítót perelte. Az általános szabály az. hogyha alkalmazott munkakörében, vagy hatáskörében harmadik személynek kárt okoz a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Csakhogy az alkalmazott példánk szerint a munkáltató által üzemben tartott gépkocsit vezette a károkozás alkalmával. A gépkocsi pedig olyan veszélyes üzemnek minősül, amelyre a kötelező felelősségbiztosítás kiterjed. Ennek folytán a károsult az igényét, az Állami Biztosítóval szemben közvetlenül érvényesítheti és az Állami Biztosító a kártérítési összeget az 6 kezeihez teljesíti. Az Állami Biztosító pedig csak kivételesen léphet fel a kárt ténylegesen okozó gépkocsivezetővel szemben. Jelen esetben ennek feltételei nem álltak fenn. így a kár rendezése teljes egészében az Állami Biztosítóra hárult. Dr. Fala György Lehet-e 5 mázsával több? Hála agrárpolitikánknak, a búza ma már hazánkban nem „politikai növény", termesztése nem igényel társadalmi segítséget; nem kell országos kampányokat szervezni azért, hogy minél több gazdaságban vessenek Bezosztája búzát. Búzaföldjeinken az idén hektáronként átlag 34,7 mázsa termett, ami pillanatnyilag a világranglista elején biztosít számunkra helyet Csupán egy-két szocialista és néhány kapitalista állam előz meg bennünket termésátlagok tekintetében. Tavalyról idénre kelve négy mázsával fokoztuk a hektáronkénti hozamot. (Nem teszem hozzá, hogy „az aszály ellenére", mert ez az esztendő a búzára nem volt rossz.) Ebből az alkalomból kerültem ismét kapcsolatba a búzatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szakembereket, hogy érdemes-e, lehet-e még ezeket a hozamokat fokozni? Nemcsak dr. Kasza Béla minisztériumi főosztályvezető-helyettes, de a többiek ls a leghatározottabban igennel válaszoltak. Speciális helyzetben vagyunk ugyanis, számos ponton tárhatunk fel tartalékokat. A közel 35 mázsás hektáronkénti búzatermésünk húsz és 55 mázsa közötti hozamok átlagából adódik. Egyforma persze nem lesz soha, Borsodból 50 esztendő múlva se várhatunk annyi búzát, mint Fejér vagy Csongrád megyéből. De mozdulni azért lehet. Hol vannak a tartalékok? Kezdjük talán a Bezosztájával. Ez a szovjet fajta megfizethetetlen szolgálatokat tett nekünk. Hozzásegített, hogy több évtizedes egyhelyben topogás után az élvonalba lendüljünk. Azonban eljárt felette az idő, a minisztérium mér 1970-ben új, jobb fajtákat ajánlott. A Bezosztája el is vesztette hegemóniáját, nagy területen termelik ma már az ugyancsak szovjet Auróra, Kavkáz, Jubilejnaja fajtákat, és ezek többre képesek. (Sajnos, a magyar fajták csak kicsi területen lelhetők fel, mert alig versenyképesek.) A legjobb gazdaságok ügyesen válogatnak a fajták között, hogy széthúzzák az érési időt, megosszák a kockázatot, kihasználják talajuk adottságait. Lenne vélogatntvalójuk a gyengébb gazdaságoknak is. Másik „titok" a műtrágya. Ma 233 kilót használunk hektáronként, hatóanyagban számolva. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még nyerssúlyban se használtunk ennyit. Az igazi titok azonban talán nem is ez, hanem, hogy a legjobb gazdaságokban laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják össze az adagokat. A sereghajtók, sajnos, nem használnak sok műtrágyát, nem is nagyon jut rá pénzük, de amit kiszórnak, azt is csak úgy találomra. Kémia. A gyomirtó és talajfertőtlenítő szerek arzenálja áll már az agronómus rendelkezésére. Nem mindenki él a lehetőségekkel. Technika. A kép vegyes. Annyi traktorunk, ekénk és vetőgépünk már van, hogy jó talajmunkát végezzünk, a legkedvezőbb pillanatban tegyük talajba a magot. Sajnos, az aratás, ami régebben egy hónap alatt volt, még mindig 16—18 napig tart, mert a mai termésátlagokhoz nincsenek megfelelő teljesítőképességű kombájnjaink. Tíz-tizenkét nap lenne az eszményi, mert akkor az időjáráshoz is alkalmazkodni tudnánk. Néhány éven belül talán megoldjuk. A már kicsépelt magot esetleg szárítani, de mindenképpen tárolni kell. Szárítónk, sajnos, inkább csak a gazdagabb vidékeken van, a magtárkapacitás pedig mindenütt kevés. Sok mindent tehetünk tehát azért, hogy több búza teremjen (fajta, műtrágya stb.), és még többet azért, hogy ami megtermett, az meg is maradjon (növényvédelem, betakarítás, szárítás, tárolás stb.). Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok már mais csaknem teljes mértékben kihasználják. A mostohább adottságú, vagy gyengébb szakértőkkel rendelkező gazdaságoktól az úgynevezett optimumot nem kívánhatjuk. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet fordítanak a lehetőségek felhasználására és főleg a tökéletesebb öszszehangolásra, akkor már a jövőben sem kell húszmázsás termésekről beszelnünk. Mert a harminc mázsa búzát hektáronként a Nagykunságban is meg lehet termelni azon a technikai színvonalon, ahova már felkapaszkodtunk. A kukoricatermesztésben csodákat művelő zárt rendszereket végeredményben a búzaföldekre is át lehet telepíteni. Olcsóbb és gyorsabb megoldás azonban, ha a zárt rendszerek tudományos logikáját és szigorú fegyelmét általánosítjuk a búzatermesztésben. Szakemberek óvatos becslése szerint az átlag alatt termelő gazdaságok felzárkóztatásával néhány év alatt — persze nem ingyen — hektáronként akár öt mázsával is fokozhatjuk az országos átlagokat. És a felső sávban? Ott, ahol már most is 55 mázsa búza terem, van-e még lehetőség? Van. mert nálunk nagyobb mézőgazdaság ls létezik a világon, ahol az országos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kategória. Ha egy gazdasag 50 helyett 70 mázsál akar termelni hektáronként, akkoújra végig kell zongorázni az igesz skálát. Olyan fajtát találni, amely többre képes, ehhez kiszámítani a műtrágyaadagot, megkeresni, megvásárolni azt a gqpet, amely ezt a hatalmas menynyiséget időben le is tudja hozni a földről. Nyilván napirendre kerül előbb-utóbb ez a fajta útkeresés is. Egyelőre azonban úgy tűnik, járhatóbb út a most még alacsonyabb hozamok felemelése. És a gazdaságoknak érdemes búzát termeszteniük. Saját érdekében cselekszik az a gazdaság, amely kihasználja az adottságokat. Azt. hogy ráfizetéssel termeljen búzát, senkitől nem kívánja az állam. Földeáki Béla Ismét népszerűek a fúvós hangszerek Ismét népszerűek a fúvós hangszerek. Az utóbbi években — mondják a Triálnál — kétszer akkora arányban nőtt a trombita, a fuvola, a vadászkürt. s a társaik iránti érdeklődés, mint a hangszerforgalom összessége. A legtöbb azonban még mindig a klasszikus gitárból fogy: tavaly négyezer, az idén már ötezer került forgalomba, mégis mind vevőre talált. Pianínókból. zongorákból az idén 1200 került az üzletekbe. Az igénynek ez a szám megfelel, de egyes ke-' resett márkák sokszor hiányoznak. Mind többen vásárolnak otthoni muzsikáláshoz elektromos orgonát: a kis méret, a tetszés szerint szabályozható hangerő olyan előny, amely egyre népszerűbbé teszi. 1 Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 59. Alig dörgölte ki szeméből a kurtára szabott álmot, az ügyeletes már jött érte. A lépések koppanásáról tudta, hogy itt valami egészen hivatalos dolog készül. Keményen csattantak a kövön a csizmaszegek. Nem állt meg egyetlen ajtó előtt sem. Nem fütyörészett, nem dúdolta a: Hej, mikor Sári gatyát mos..." kezdetű dalt, s nem fütyülte azt az áriát, amelyben Turidu azt mondja egyetlen vszülőanyjának, hogy „Kedves anyám, sokat is ittam, megyek friss levegőre". Nyilvánvaló volt tehát, hogy szigorú szolgálati ügyben csattog a folyosó. Aki ismeri a naposok lélektanát, annak már valóságos muzsika az a sokféle zaj, zörgés, csörgés, amit egy ilyen laktanyában hallani lehet. S lőn, miként képzelő. — Hallja, maga Rajna menti ősember! Méltóztassék kinyitni mélytüzű szép szemét, mert a kerülettől van itt egy bajszos kapitány, önnel óhajt csevegni. — Tedd lóvá, kedves rokon, azt, kinek föléje tartottad keresztvíz, kit ékes magyar nyelvjárásban mondanak tisztes matróna keresztmamukának... — Zsanó, ne hülyéskedj, tápászkodj fel, mert hozzádverem a Muraközi keményfa-csizmahúzóját. Azt mondják, a legkeményebb bükkfából csinálta neki a nagyapja, amikor bevonult. Esetleg a harci ridikült húzom a fejedre. — Figyeljen, maga nyelvromboló, maga grammatika-diverzáns! Numero egy: nem vagyok magának per Zsanó, mikor szolgálati ügyben molesztál. Ilyenkor vagyok Tóth. Méghozzá elvtárs! Jobb embereknek, esetleg, netalán, véletlenül, mondjuk: kérlek Zsanó! Numeró kettő: Muraközinek magántulajdona van a csizmahúzóban. Az pedig szent. Hozzám csapása annak függelem sértés, miért kioszthatnak rád egy-két mondjuk hetet. Numeró három: harci ridikül ocsmány szó. Járőrtáska a becsületes név. így van benne határőrizeti utasításban. Aki nekem gúnyozódik magyar nyelvvel, azt hasítom ketté, mint fél paradicsom, esetleg görögdinnye. Numeró négyi Menj a fenébe, mert álmos vagyok... Numeró öt: Nem tudom, mit akarnak? Ezzel kezdődött az új szakasz. Ha egészen az elején akarom kezdeni az életrajzírás itteni fejezetét, akkor ilyen képet kell festeni. Két vastag pokrócon, még vastagabb matracon áll egy kockás molinó alsóban valaki. Alul ez takarta. Felül egy méreteiben még nagyobb gallértalan ing. A fejből sem lehetett többet kisilabizálni. mert a koponyát is vastag szőr fedte, az állát kis sörteszerü feketeség borította, mintha életében nem látott volna borbélyollót és zsilettpengét. Valahol a két szőrzet metszéspontján egy kerekre tátott, hangszórószerű nyíláson hosszú, nagyon hosszú, elnyújtott ááááá-sorozat gurgulázott. És akkor belépett a szobába Móricz Győző százados. Csendben jött. mert tudja, hogy az éjszakai szolgálat utón többen még alszanak. Az ajtót is csendesen zárta, hogy fel ne keltse a horkoló együttest. — Na, tessék — súgta apacsmód félrehúzott szájjal Muraközi — már Itt van. Olyan süket vagy, mint egy tengeri búvárharang. Legalább ugorj fel, és jelents neki. Zsanó tudja, mi a kötelesség. Lerúgta a lószörtakarót, két öklével katonás iramban kitörölte szeméből az álmot, s az ágy tetején ugyan, de szabályosan jelentett: (Folytatjuk.)