Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

2 SZOMBAT, 1973. NOVEMBER 24. Gamazi és lariv tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) Avivba. Repülőtéri nyilat­kozatában kijelentette: mint­hogy az amerikaiak ragasz­kodnak az arab—izraeli bé­ketárgyalások mielőbbi meg­kezdéséhez, az izraeli kor­mánynak fontolóra kell ezt vennie. Ebaa megismételte azt az álláspontját, hogy a december 31-i általános vá­lasztások előtt Izrael kormá­nya nem vállalhat komoly kötelezettségeket. A külügy­miniszter a továbbiakban rendkívül éles hangon tá­madta Szíriát. amiért az egyelőre nem hajlandó a ha­difogolycserére. A görög terror ellen A DÍVSZ nyilatkozata Folytatudnak a tűzszüneti megállapodás végrehajtásáról szőlő tárgyalások a 101-es kilométerkőnél, az Egyiptomot képviselő Gamazi tábornok és az Izrael nevében fellépő Jariv tábornok között. Genf vagy New York esélyei A HZ egyiptomi—izraeli tűzszüneti egyezmény egyik igen fontos pontját, a kölcsönös hadifogolycserét, mara­déktalanul végrehajtották. Akik optimistán ítélik meg a helyzetet, erre hivatkoznak: lám, ha ez megvaló­sult, miért ne sikerülhetne a többi is? A pesszimisták viszont abból indulnak kl, hogy az egyezmény legfontosabb pontjának valóra váltásától még messze vannak, n kérdés, megvalósul-e valaha is? Ez az igén fontos és kényes pont: a visszatérés az október 22-i tűzszünet előtti frontvonalakra. Ez eilen tiltakozik Izrael a legjobban, mindenfélére hivatkozva, kezdve attól, hogy azok a vonalak már mególlupíthatatlanok (holott izraeli és amerikai — sajtóban közölt — térképek is készültek az október 22-1 tűzszünet előtti helyzetről), egészen addig az ajánlatig, hogy inkább a negyedik háború előtti, azaz: az október 6-a előtti vonalakra vonuljon vissza mindkét fél. E hallatlanul nehéz megoldásúnak Ígérkező probléma ellenére, vannak optimisták. Például a közel-keleti konf­liktus rendezésében eddig is fontos szerepet játszó Henry Kissinger csütörtök esti sajtóértekezletén közölte: decem­berre várja a közel-keleti kórdóst megoldani kívánó béke­tárgyalásokat, sőt hozzáfűzte, hogy e konferenciától sikert remél. Néhány washingtoni tudósító már közelebbi dátumot is közöl: tudni vélik, hogy Kissinger december 17-ét java­solja a békekonferencia nyitónapjának, s Genfet, vagy New Yorkot ajánlja helyszínnek. Abba Eben izraeli külügymi­niszter állítólag Genfet választund, mert attól tart, hogy New Yorkbun — az ENSZ székhelyén — az ENSZ-államok többsége is nyomást gyakorolna Izraelre az ENSZ-határozat végrehajtása, a megszállt arab területek kiürítése érdeké­ben, Izrael egyébként, más értesülések szerint — noha éve­ken át készségét hangoztatta az azonnali közvetlen tár­gyalásokra —, most inkább időhúzáshoz folyamodik: Tel Aviv szeretné, ha a békekonferencia határozottabb belpoli­tikai helyzetben, a december 31-t választások után kez­dődnék. 0 Budapest (MTI) A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája nyi­latkozatot tett közzé, mely­ben a világ több mint száz­millió haladó fiatalja nevé­ben elítéli a görög rendőrség és katonaság barbár táma­dását A nyilatkozat rámu­tat, hogy az elmúlt időszak eseményei leleplezték Papa­dopulosz diktátor és a Mar­kezlnisz-kormányzat „elnöki köztársaságát", és „liberaliz­musát", s megerősítették az amerikai imperializmus és a NATO támogatásával 1967­ben bevezetett diktatórikus fasiszta rendszer továbbélé­sét Az iroda táviratban köve­telte az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárénak és az ENSZ emberi jogok bi­zottságának közbelépését. Az iroda a DÍVSZ európai tagszervezeteit arra szólítot­ta fel, hogy közös tevékeny­séggel fejezzék ki szolidari­tásukat a görög néppel, fia­talsággal és diáksággal, az összes fogva tartott hazafiak azonnali szabadon bocsátása, ós az emberi szabadságjogok és a demokrácia helyreállí­tása érdekében. A KISZ nyilatkozatban ítélte el a görög katonai kormány terrorját. • Párizs (AFP) Több mint száz görög emigráns aláírásával Pá­rizsban felhívás jelent meg. Az aláírók Papadopulosz el­nök távozását és a jelenlegi görögországi rendszer fel­számolását követelik, felké­rik Athén NATO-szövetsé­geseit, hogy szüntessék be a rendszernek nyújtott támo­gatásukat. Burópal biztonsági értekezlet 0 Genf (ADN) Két bizottsági ülés fémje­lezte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszának pénteki napját. A kulturális együttműkö­déssel foglalkozó hármas számú bizottság ülésén öt ország — az NDK, Svédor­szág, Svájc, Franciaország és Ausztria (képviselői elő­terjesztették az általuk a hét folyamán) kidolgozott mun­kaokmányokat. Az okmá­nyok mintegy summázzák a helsinki ajánlások alapján benyújtott összes eddigi ja­vaslatokat. Ülést tartott pénteken a gazdasági együttműködés kérdéseivel megbízott kettes számú bizottság, továbbá több albizottság is. A biz­tonság ügyeiben illetékes munkaszerv befejezte a vi­tát a belügyekbe való be nem avatkozás elveiről, s a résztvevők rátértek az em­beri jogok, vulamint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával kap­csolatos elvek megtárgyalá­sára. Az USA és Kína titkos megállapodása # Tokió (MTI) Kissinger amerikai kül­ügyminiszter nemrég lezaj­lott pekingi látogatását ele­mezve a japán sajtó arra a következtetésre jut, hogy a keveset mondó közös közle­mény ellenére lényeges meg­állapodások születtek Pe­kingben, a kínai—amerikai együttműködés fejlesztésé­nek kérdéseiben. Tokióban fontos fejleménynek tekin­tik, hogy az Egyesült Álla­mok és Kína megállapodott: a jövőben nemcsak a két or­szág kapcsolatalt közvetle­nül érintő, vagy a kifejezet­ten ázsiai jellegű nemzetkö­zi kérdésekben konzultál egymással, hanem kiterjeszti a konzultációt globális prob­lémákra is. A japán fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy Kissinger megállapodott Csou En-laj kínai miniszter­elnökkel: az Egyesült Álla­mok és Kína kezdeményező szerepet Játszik egy olyan ázsiai biztonsági rendszer kialakításában, amelyből ki­hagyják a Szovjetuniót. Ér­tesülés szerint ez a kérdés szerepelt a Csendes-óceén térségében működő ameri­kai nagykövetek Toklóban megtartott értekezletének naptrendjén is. Egy másik, fontos tényező, amelyre felhívják a figyel­met Tokióban az, hogy, bár Kína és az Egyesült Álla­mok nem állapodott meg a diplomáciai kapcsolatok hi­vatalos felvételében, mind­két fél egyetértett abban, hogy a pekingi amerikai, il­letve a washingtoni kínai kereskedelmi kirendeltség a jövőben gyakorlatilag ugyanazt a szerepet tölti be, mint bármely nagykövetség. Amerikai források szerint ezt támasztja alá az a titkos megállapodás, hogy kölcsö­nösen minimum száz főre emelik az amerikai, Illetve a kínai kirendeltség létszámát. Az olajválság miatt Olaszországban is korlátozásokat ren­deltek el a forgalomban, egyebek közt a vasárnapi autó­stopot. Azonnal fellendült a római és más városokbeli ke­rékpár-kereskedők üzlete. Fiatalok, figyelem! Minden szombaton a DcLEP Munkás­szállodájában Szeged, Kossuth L.. sgt. 7a/B klubdélutánt tartunk 17-től 21 óráig Minden heten mis beatzenekarrai! Közreműködnek: Körforgalom "73, Fortuna és Etno zenekarok. Belépődíj: lt» forint. Minden fiatalt szeretettel vár a Rendezőség! Belgrád Tito jugoszláv államfő Belgrádban fogadta Francois Mltterrand-t, a Francia Szo­cialista Párt főtitkárát, és baráti beszélgetést folytatott vele. Tokié Pénteken este hatvanhat esztendős korában váratlanul elhunyt Aicsi Kilesi japán pénzügyminiszter. Az el­hunyt 1954-ben lett a kor­mány tagja. Azóta több posz­tot is betöltött, volt külügy­és igazságügy-miniszter ls. Aicsi Kiicsit a japán „gaz­dasági csoda" egyik megte­remtőjének tartják. Bécs Ausztria és az NDK közöt­ti konzuli szerződés megkö­téséről tárgyaltak november 19—23. között Bécsben. A tárgyalások nyílt, tárgyila­gos és konstruktív légkörben folytak le és Berlinben 1974. első negyedévében folytat­ják. Houston Sikeresen véget ért Pogue és Glbson amerikai asztro­nauták űrsétája. A Skylab legénységének két tagja ösz­szesen hat óra 35 percet töl­tött az űrlaboratóriumon kí­vül, és Így három perccel megdöntötte az előző űrséta­rekordot Latin-Amerika a chiiei puccs után A hírek között, amelyek napról napra a chilei kato­na junta újabb népellenes lépéseiről számolnak be, az utóbbi időben érthetően hát. térbe szorultak Latin-Ame­rika belső kérdései. Pedig egész Latin-Amerika közeli útjára nem maradhat hatás nélkül a népi egység kormá­nyának erőszakos megdönté­se, a szélsőjobboldali elveket valló Pinochet-csoport fa­siszta terroruralma. Természetesen elsősorban a chilei belső fejlődés irány­zata a leglényegesebb. San­tiagóból azt Jelentik a kül­földi tudósítók: ma már a kereszténydemokrata part híveinek többsége is a pucs­csisták ellen hangolódott. A szerveződő ellenállás sorai­ban mind több az egyko­ri kereszténydemokrata, megjelentek a katonák és az alsópapság tagjai ls a kommunisták és szocialisták által vezetett illegális haza­fias, an ti Imperialista szerve­zetekben. A legutóbbi nyolc-tíz nap­ban gyanúsan sokat foglal­kozott a szélsőjobboldal bra­zil, és az amerikai sajtó „Pe. ru belső problémáinak sűrű­södésével". A latln-umerlkai kérdések szakértői attól tar­tanak, hogy a jelenlegi im­perialistaellenes. haladó tisz­ti csoportok ellen amerikai —brazl] áldással (esetleg tá­mogatással) támadást készí­tenek elő. Peruban a vezetők is fel­figyeltek bizonyos ellenséges elemek élénkülő tevékeny­ségére, és Alvarado Veiasco elnök a hónap elején beje­lentette: azért volt szükség négy ember eltávolítására az országból, mert azok kapcso­latban álltak egy ellenforra­dalmi összeesküvés megszer­vezésével. Érdekes és fontos dolog: a chilei puccs hatására nem változtatta meg az államo­sítások ütemét a perui kor­mányzat. ahogy azt egyes „jói tájékozott" amerikai la­pok jósolgatták. Maldonado bányaügyi miniszter a mi­nap bejelentette, hogy a Cerro de Pasco bányaválla­lat; államosítására hamaro­san sor kerül. A bánya ame­rikai tulajdonosai a chilei puccs napjáig „igazságos kártérítést" követellek, majd a puccs után közölték: „nem tárgyalnak, ellenállnak az államosításnak". Maldonado miniszter bejelentése azt mutatja: Peru kormányát nem lehet sem zsarolni, sem megfélemlíteni. Természetesen nemcsak Peruban érezhető a chilei ellenforradalmi puccs hatá­sa Uruguayban például, ahol mar több mint két éve, amióta Torrés progresszív kormányzata helyén Borda­berry elnök jobboldali kor­mánya működik, az amúgy ls döntő szerepet játszó katonai csoport azt követelte az el­nöktől hogy azonnal tiltsa be a kommunista pártot. Ami Argentínát illeti: Jo­se Rucci szakszervezeti ve­zető (még mindig kinyomo­zatlan hátterű) meggyilkolá­sa után Jüan Perón kor­mányzata előbb csak a szél­sőbaloldali gerillák — min­denekelőtt a maoisták és anarchisták-trockisták — el­lem küzdelem fokozását je­lentette be, de hamarosan hangot kapott egy másik tendencia is. A peronista mozgalomban ugyanis az el­nök visszatérése és hatalom­ra kerülése óta még nem dőlt el a harc a baloldali, azaz radikális peronisték és a legkülönbözőbb árnyalatú jobboldallak között. Most, a chilei puccs óta egyre gyak­rabban hallatszik az is, hogy „fel kell lépni mindenféle marxista behatolás ellen". A latin-amerikai katonBi kormányok . legtekintélye­sebbje és legerősebbje két­ségkívül a brazil tiszti cso­port kormánya, amely azt a politikai eszmét szeretné po­litikai gyakorlattá változtat­ni. hogy az USA-tói délre Urnzíltának és az Egyesült Államoknak kell vezetnie és miután Washingtonnak „má­sutt is van dolga", a konti­nensen Brazília vállalja ezt a szerepet. A brazil munkás­osztály legjobb erői azonban az illegalitás nehéz körül­ményei között ls küzdenek a tiszti uralom ellen és a la­tin-amerikai országok egyen­jogú. haladó szövetségéért Az Amerikai Államok Szervezete esztendők óta ter­vezet; reformtárgyalásain legutóbb még éppen az antl­Irnperialista álláspont és a nemzeti szuverenitás jegyé­ben tett javaslatokat Allende kormányzata. Most már nél­küle készülnek Washington­ban a régóta időszerű re­formra; ez a tény is mutat­ja, milyen jellegűnek tervezik a változtatásokat. A reform azonban nem lesz könnyű: a chilei puccs átmenetileg el­nyomhatja ugyan a népi erfket, ám az antiimperializ. mus szelleme ma már kiirt­hatatlanul ott él a latin­amerikai közgondolkodás ban. / _ Gárdos Miklós \ 9

Next

/
Thumbnails
Contents