Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 28. 38 Bogotái pontok A merikával, vagy nél- így például abban legfeljebb küle? Ezt a témát árnyalati eltérések mutatboncolgatták három koznak az egyes országok álnapon át Kolumbia fővá- láspontjai között, hogy felül rosában, Bogotában, a latin- kell vizsgálni a latin-ameriamerikai országok külügy- kai államok és az USA jeminiszterei. lenlegi, egyenjogúnak egyálMár önmagában a konfe- talán nem mondható kaprencia köriílményei is fi- csolatait. Megállapodtak az gyelemre méltóak. Példa Egyesült Államokkal folytanelkül áll ugyanis a „zöld tandó párbeszéd nyolc alapkontirlens" történetében, hogy vető pontjában, s ez — meer,? fontos eszmecserét tart- gintcsak a múlthoz képest — sanak — az USA távollété- kétségtelen előrelépés, ben. Huszonöt éve, éppen Aligha lebecsülendő az a Bogotában alakult meg az körülmény, hogy most előAmerikai Államok Szerveze- ször biztosították valamenyte. Formailag a kontinens nyien támogatásukról Paországainak együttműködé- namát abban a követeléssét hivatott elősegíteni, Va- ben, amely szerint az USA lójában azonban az Egyesült által hetven esztendeje megÁllamok imperialista törek- szállva tartott csatornaövevéseit leplezi, s az USA zetben állítsák helyre Pakontinentális hegemniájának nama teljes nemzeti szuvemegszilárdítását szolgálja. renitását. A bogotai dokuNos, ezúttal a bogotai do- mentum szerint a csatorna -kumentum megfogalmazói kérdésének megoldása „megmegkerülték a hagyományos felel az egész kontinens köformulákat. Nem az AASZ zö» érdekeinek", keretében hívták össze a kül- Annak ellenére, hogy néügyminiszterek tanácskozó- hány ország — Brazília, Haisát, hanem öntevékenyen tl, Paraguay, Uruguay — rendezték meg a konferen- igyekezett tompítani az ciát. Az ötlet Kolumbiától Egyesült Államok gazdasági származott, de több más la- behatolását leleplező megtin-amerikai ország is támo- fogalmazásokat, végül is a gatta. Valószínű, hogy a jő- külügyminiszterek által jövő év elején az AÁSZ kül- váhagyott dokumentum kiügyminiszterei találkoznak mondja: „Meg kell teremteKissingerrel. A mostani meg- ni azt a hatékony szervet, beszélésen elsősorban azt amely védelmet nyújt az kívánták tisztázni, hogy az amerikai tulajdont kisajátító amerikai külügyminiszterrel latin-amerikai országoknak tartandó konzultáció mely az Egyesült Államok gazdatémákat öleljen fel. - sági intézkedései ellen". Bár sokan kétségbe von- Ez bizony új hang. Azoké ták a sokszínű kontinens po- az országoké, amelyek mindlitikusai összejövetelének si- inkább nemzeti érdekeik kerét, végül is néhány lé- megvédésére törekednek. S nyeges kérdésben közös ilyenek — a bogotai konfenevezőre jutottak, s ez min- rencia tanúsága szerint — den óvatos várakozást felül- egyre többen vannak a múló eredménynek számít, „zöld kontihensen". IHiE befejeződik Igazolható taktika B !zonyo6 amerikai polí- raelt a megszállt arab tetikai körök. köztük rületekről való kivonulásra, tekintélyes közgazdá- és, hogy ebben az esetben szok egy csoportja, felvetet- „Fejszál király fokozatosan ték azt a gondolatot, hogy kinyitja az olajcsapot, olyan Washingtonnak gabona- és mértékben, ahogyan végbeélelmiszer-ellenembargót kel- megy az izraeli kivonulás lene kimondania az arabor- a Sínai-félszigetről". szágokra. megtorlásul az olaj, Ujabb egyiptomi—Izraeli találkozó 0 Kairó (MTI. MENA, AFP) Az a tény, hogy Izrael nem hajlandó visszavonni csapatait az október 22-i tűzszüneti felhíváskor elfoglalt állásokba, veszélyezteti a közel-keleti béke megteremtésének kilátásait — jelentette ki szerdai sajtó' nyilatkozatában Ahmed Anisz, az egyiptomi kormány szóvivője. A Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornokok közötti közvetlen eszmecsere csütörtökön .— közép-európai idő szerint délelőtt' 10 órakor folytatódik. A kairói A1 Ahram által „döntőnek" nevezett találkozó lesz egyébként a hatodik, ilyen jellegű eszmecsere a felek között. A kormányszóvivő egyidejűleg hangsúlyozta: az egyiptomi vezetők remélik, hogy az elkövetkező hetekben sor kerülhet a tervezett közel-keleti békekonferenciára, hogy A Lengyel Néphadsereg újabb egysége utazott szerdán Krakkóból a Közel-Keletre, hogy megkezdje szolgálatait az ENSZ békefenntartó erői keretében keleti fővárosokban, illetve békeértekezlet, amelynek Pekingben, Tokióban és kezdeti szakaszában KissinSzöulban folytatott tárgyaié- ger is részt kíván venni. IzsairóL rael januárra, vagyis a deJól tájékozott megfigyelők cember 31-re kitűzött parlaarra számítanak, hogy de- menti választások utánra Hozzáfűzte azonban, cember közepe táján ülhet szeretné halasztani az érteIzrael magatartása össze Genfben a közel-keleti kezlet összehívását. nem erre utal. A felek között folyó tárgyalásokról szólva ismételten megerősítette, hogy a legkevesebb, amit Egyiptom elvár, az, hogy „becsülettel és teljes mértékben végrehajtassák a tűzszüneti megállapodás". A szerdai nap folyamán a fogolycseréről tájékoztatta az újságírókat a kairói ENSZ-központ szóvivője. Az általa közölt adatok szerint kedd éjfélig 218 izraeli és 7604 egyiptomi hadifogoly nyerte vissza szabadságát a fogolycsere-akciók során. A foglyok kicserélését várhatóan csütörtökre befejezik. A MENA közel-keleti hírügynökség jelentése szerint szerdán az. amerikai képviselőház hadügyi bizottságának 22 tagból álló küldöttsége érkezett Kairóba. A delegáció háromnapos ténymegállapító körutat tesz az országban, találkozik az egyiptomi nemzetgyűlés hivatalos személyiségeivel és más politikusokkal, s ellátogat a Szuezi-csatorna térségébé is. 0 Washington (MTI) Nixon elnök szerdán a közel-keleti helyzetről és az olajválságról tanácskozott Kissinger külügyminiszterrel, aki előzőleg a szenátus hadügyi bizottságát tájékoztatta zárt ülésen a közelTiltakozások a görög elnyomás ellen 0 Athén (TASZSZ, Reu- viszont továbbra is érvényes ter) 21 óra és 4 óra között. Az athéni hatóságok szer- 0 Róma (TASZSZ. MTI) dán betiltottak minden gö- Munkások, diákok tízezrei rögországi ifjúsági szerveze- vonultak fel szerda délután tet és elkobozták ingóságai- az olasz főváros utcáin tiltakat —, jelentette a TASZSZ kozásul a görög katonai athéni tudósítója. renszer elnyomó intézkedései A Reuter értesülése szerint miatt-, Görögország vidéki városai- A romai egyetemen tartott . „ ,„..,, .,„,.. ,,„ nagygyűlésen részt vett Andban hatalyon kívül helyez- ^ PapandreUj a Pán_ ték a szombaton elrendelt Hellén ellenállási mozgalom kijárási tilalmat, Athénban vezetője is. Francia sztrájkfelhívás 0 Párizs (MTI) ellen a tervek ellen, hogy A francia baloldali pártok az infláció terheit a dolgoés a legnagyobb szakszerve- zók vállára hárítsák, zetek képviselői elhatározták: Az áremelkedések üteme a az infláció elleni tömegmoz- nyár óta hónapról hónapra galom keretében arra hív- gyorsul Franciaországban, s ják'fel a francia dolgozókat, az év végére az általános hogy általános sztrájkkal til- árszint előreláthatólag 12 takozzanak az egyre gyorsu- százalékkal haladja majd ló infláció, valamint azok meg a tavalyi évvégi szintet. Husák Indiába utazik 0 Prága (MTI) Gustáv Husák, a CSKF KB főtitkára, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke december 3. és 9. között hivatalos baráti látogatást tesz Indiában. Husák Indira Gandhi miniszterei-' nök meghívásának tesz eléget, Csehszlovákjapán tárgyalások 0 Tokió (TASZSZ) Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter szerdán befejezte ötnapos látogatását Japánban. A látogatás alkalmából csehszlovák—japán közös közleményt írtak alá, amwly közli, hogv Bohuslav Chnoupek és Ohira Maszajosi japán külügyminiszter baráti hangufatú tárgyalásaik során megvitatták a csehszlovák—japán kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és a kölcsönös érdeklődésre számottarto nemzetközi problémákat. Megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi években számos területen kibővültek. Megállapodtak e kapcsolatok további sokoldalú fejlesztésében. Egyetértésüket fejezték ki a tekintetben, hogy tárgyalásokat folytatnak kulturális együttműködési egyezmény aláírása céljából. A két külügyminiszter hasznos eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. A csehszlovák kormány nevében Chnoupek megerősítette a Tanaka miniszterelnökhöz intézett korábbi meghívást. Ugyancsak csehszlovákiai látogatásra hívta meg Ohira külügyminisztert is. A meghívásokat köszönettel elfogadták: az Időpontot később diplomáciai úton összehangolják. 0 Manila (AFP) Bohuslav Chnoupek szerdán Tokióból hivatalos látogatásra a Fülöp-szigetek fővárosába. Manilába érkezett korlátozás miatt. Joseph Alsop, a hidegháborús irányzat ismert szószólója számos amerikai lapban közölt szerdal cikkében megkongatja a vészharangot, hangoztatva, hogy „az olajzsarolás az Egyesült Államok függetlenségét fenyegeti". A jobboldali Chicago Tribüné „egyedülállóan ésszerűtlennek" minősiti az ellenembargo gondolatát. Emlékeztet Earl Butz földművelésügyi miniszter figyelmeztetésére, amely szerint a Szovjetunió, amelynek ebben az évben rekofd-gabonatermése volt, könnyen pótolhatná az amerikai szállítmányokat. amelyek az arab országok élelmiszerbehozatalának csupán 25— 30 százalékát teszik ki. „Az olajembargó — írja a Chicago Tribüné — arab nézőpontból igazolható taktika, hogy engedményekre kényszerítse Izraelt, és érzékeny csapást mérjen azokra az országokra, amelyek hangsúlyozott rokonszenvvel viseltetnek Izrael iránt." A lap végül emlékeztet rá, hogy az embargó az USA számára sem ismeretlen fegyver, s azt 196o óta alkalmazza Kuba ellen. „Az arabok — írja — azt teszik, amit hadviselő országok évszázadok óta tesznek, s az olajdiplomácia nem sokban különbözik a dollárdiplomáciától." A Christian'Science Moni-| tor azt a reményét fejezi kl. hogy Kissinger rábírja Iz- I Kormányzati krízis az Egyesült Áiiamokban Nixon elnök „kétfélidős" találkozón fogadta a képviselőház és a szenátus legfontosabb köztársaságpárti személyiségeit. A találkozó célja félreérthetetlenül az volt, hogy az elnök megszerezze saját pártja törvényhozóinak támogatását, és Ily módon megerősítse egyre ingatagabb bel ső helyzetét. November első fele a belpolitikai katasztrófák egész sorát hozta Nixon számára. Ezek kiindulópontja még mindig az emlékezetes Watergate-ügy, tehát az a betörés, amelyet az adminisztráció egyes vezető tisztségviselőinek áldásával a demokrata párt választási főhadiszállása ellen követtek el a legutóbbi elnökválasztási kampány során. Köztudott azonban, hogy azóta ez az ügy messze túlnőtt magán a betörés tényén. A vizsgálat során egész -csomó súlyos pénzügyi és politikai korrupció bukkant fel a homályból. S ami ezeknél is jelentősebb: napirendre került Nixon és körének egész államvezetési módszere. Az, hogy vajon az Egyesült Államok áttér-e a titkos politikai módszereket alkalmazó, a végrehajtó hatalom abszolút felsőbbrendűségén alapuló kormányzatra — vagy fenntartja az amerikai típusú burzsoá demokrácia eddigi kormányzati módszereit. Ez a vihar már eddig is rengeteg áldozatot követelt. Voltaképpen ez sodorta el és kényszerítette lemondásra a korrupció miatt börtön küszöbére került Agnew alelnököt. Ezért van vád alatt két volt kabinetminiszter, s ebbe bukott bele a Fehér Háznak az a gárdája, amely Nizon oldalán eredetileg az országot ténylegesen kormányozta. A valóságban tehát sokkal többről van szó, mint a Watergate-ügyrőL S minden részlet, minden epizód, ami ebben az ügyben nyilvánosságra került, nyomban Nixon személyes jövőjét és az amerikai kormányzati módszerek lényegét érinti. November első felét éppen az tette politikai katasztrófává, hogy olyan epizódok bukkantak fel, amelyek az elnök helyzetét erősen súlyosbították. Lényegében azt történt, hogy Nixon október vége felé menesztette Cox különleges ügyészt, aki a Watergate-ügy kivizsgálásával volt megbízva. Cox nem akart beleegyezni abba, hogy Nixon a Fehér Házban lefolyt beszélgetéseket rögzítő, s így az ügyben perdöntő magnetofonszalagok helyett azok „átiratát" bocsássa a szövetségi bíróság rendelkezésére. Cox menesztése az igazságügy-miniszter és helyettesének lemondásához vezetett, akik nem voltak hajlandók aláírni a különleges ügyész felmondólevelét. Ez az ügy Nixont szembeállította az egész kongresszussal: azokkal a republikánus honatyákkal is, akik eddig védelmezték az elnököt. Ennek következtében az elnök kénytelen volt visszavonulót fújni, és beleegyezni abba. hogy a kilenc legfontosabb magnetofonszalagot átadja a szövetségi bírónak. Ekkor derült ki, hogy a kilenc magnetofonszalag közül kettő hiányzik. Mégpedig, csodálatos módon, éppen az a kettő, amely Nixonra terhelő bizonyítókokat szolgáltathatott volna. Az egymásnak ellentmondó, kapkodó magyarázatok lehetetlen helyzetbe hozták Nixon elnököt. S miután — mint említettük — Watergateügy csak jelképe az amerikai kormányzati rendszer egészét megingató válságnak, soha nem hallott erővel hangzott fel a követelés: az elnök mondjon le. Ezt a követelést különösen az tette a Fehér Ház számára veszélyessé, hogy a kormányon levő republikánus párt a legutóbbi részleges választásokon komolyan visszaesett, és ezt a Fehér Ház körüli botrányoknak tudják be. 1974ben időközi választások lesznek, amelyeken az egész képviselőházat és a szenátus egyharmadát újraválasztják. A köztársasági törvényhozók attól reszketnek, hogy elvesztik mandátumukat, ha a belpolitikai válság árnyékában kell választási harcba bocsátkozniuk. Végül: 1976-ban elnökválasztás lesz. s az ' elnökválasztási küzdelemben a hivatalban levő elnök mindig nagy szerepet játszik. Ezért az utóbbi napokban egyre jobban elterjedt az a kombináció, hogy a lemondott Agnew alelnök helyébe kinevezett ugyancsak köztársaságpárti Gerald Ford kinevezésének jóváhagyása után megindul majd az általános politikai támadás Nixon lemondásának kikényszerítésére. Ez ugyanis biztosítja még három évig a republikánus adminisztráció hivatalban maradását. Egyben azt a reményt nyújtja, hogy három év alatt a republikánusok sebei behegednek, a botrány árnyékától megszabadulva indulhatnak az 1976-os elnökválasztási küzdelemben. A külvilág, a világpolitika szempontjából nem kockázatmentes mindaz,' ami az Egyesült Államok belpolitikai életében történik. Tagadhatatlan, hogy Nixon hivatali időszakában érlelődött meg az az amerikai politika, amely az erőviszonyok józanabb tudomásulvételén' alapult, és ezzel javította a nemzetközi enyhülés lehetőségeit. Ez természetesen nem Nixon személyes műve, hanem a nemzetközi életben bekövetkezett erőviszony-változások következménye. Mindamellett Nixon esetleges távozása jelt adhat az enyhülési politika amerikai ellenfelei számára az aknamunka fokozására, s ezért lassíthatja, Ideiglenesen visszavetheti a nemzetközi enyhülés folyamatát. A tényleges helyzet azonban az, hogy a külvilág — az amerikai kormányzati rendszer, az amerikai életforma e nagyszabású válságának csak szemlélője. Nixon jövendő sorsa ma egyértelműen amerikai belpolitikai ügy, és csakis az Egyesült Államok belpolitikai dzsungelében folytatott közelharc során dől majd el. «