Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 28. 38 Bogotái pontok A merikával, vagy nél- így például abban legfeljebb küle? Ezt a témát árnyalati eltérések mutat­boncolgatták három koznak az egyes országok ál­napon át Kolumbia fővá- láspontjai között, hogy felül rosában, Bogotában, a latin- kell vizsgálni a latin-ameri­amerikai országok külügy- kai államok és az USA je­miniszterei. lenlegi, egyenjogúnak egyál­Már önmagában a konfe- talán nem mondható kap­rencia köriílményei is fi- csolatait. Megállapodtak az gyelemre méltóak. Példa Egyesült Államokkal folyta­nelkül áll ugyanis a „zöld tandó párbeszéd nyolc alap­kontirlens" történetében, hogy vető pontjában, s ez — me­er,? fontos eszmecserét tart- gintcsak a múlthoz képest — sanak — az USA távollété- kétségtelen előrelépés, ben. Huszonöt éve, éppen Aligha lebecsülendő az a Bogotában alakult meg az körülmény, hogy most elő­Amerikai Államok Szerveze- ször biztosították valameny­te. Formailag a kontinens nyien támogatásukról Pa­országainak együttműködé- namát abban a követelés­sét hivatott elősegíteni, Va- ben, amely szerint az USA lójában azonban az Egyesült által hetven esztendeje meg­Államok imperialista törek- szállva tartott csatornaöve­véseit leplezi, s az USA zetben állítsák helyre Pa­kontinentális hegemniájának nama teljes nemzeti szuve­megszilárdítását szolgálja. renitását. A bogotai doku­Nos, ezúttal a bogotai do- mentum szerint a csatorna -kumentum megfogalmazói kérdésének megoldása „meg­megkerülték a hagyományos felel az egész kontinens kö­formulákat. Nem az AASZ zö» érdekeinek", keretében hívták össze a kül- Annak ellenére, hogy né­ügyminiszterek tanácskozó- hány ország — Brazília, Hai­sát, hanem öntevékenyen tl, Paraguay, Uruguay — rendezték meg a konferen- igyekezett tompítani az ciát. Az ötlet Kolumbiától Egyesült Államok gazdasági származott, de több más la- behatolását leleplező meg­tin-amerikai ország is támo- fogalmazásokat, végül is a gatta. Valószínű, hogy a jő- külügyminiszterek által jö­vő év elején az AÁSZ kül- váhagyott dokumentum ki­ügyminiszterei találkoznak mondja: „Meg kell teremte­Kissingerrel. A mostani meg- ni azt a hatékony szervet, beszélésen elsősorban azt amely védelmet nyújt az kívánták tisztázni, hogy az amerikai tulajdont kisajátító amerikai külügyminiszterrel latin-amerikai országoknak tartandó konzultáció mely az Egyesült Államok gazda­témákat öleljen fel. - sági intézkedései ellen". Bár sokan kétségbe von- Ez bizony új hang. Azoké ták a sokszínű kontinens po- az országoké, amelyek mind­litikusai összejövetelének si- inkább nemzeti érdekeik kerét, végül is néhány lé- megvédésére törekednek. S nyeges kérdésben közös ilyenek — a bogotai konfe­nevezőre jutottak, s ez min- rencia tanúsága szerint — den óvatos várakozást felül- egyre többen vannak a múló eredménynek számít, „zöld kontihensen". IHiE befejeződik Igazolható taktika B !zonyo6 amerikai polí- raelt a megszállt arab te­tikai körök. köztük rületekről való kivonulásra, tekintélyes közgazdá- és, hogy ebben az esetben szok egy csoportja, felvetet- „Fejszál király fokozatosan ték azt a gondolatot, hogy kinyitja az olajcsapot, olyan Washingtonnak gabona- és mértékben, ahogyan végbe­élelmiszer-ellenembargót kel- megy az izraeli kivonulás lene kimondania az arabor- a Sínai-félszigetről". szágokra. megtorlásul az olaj, Ujabb egyiptomi—Izraeli találkozó 0 Kairó (MTI. MENA, AFP) Az a tény, hogy Izrael nem hajlandó visszavonni csapatait az október 22-i tűzszüneti felhíváskor el­foglalt állásokba, veszélyez­teti a közel-keleti béke meg­teremtésének kilátásait — jelentette ki szerdai sajtó' nyilatkozatában Ahmed Anisz, az egyiptomi kor­mány szóvivője. A Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornokok kö­zötti közvetlen eszmecsere csütörtökön .— közép-euró­pai idő szerint délelőtt' 10 órakor folytatódik. A kairói A1 Ahram által „döntőnek" nevezett találkozó lesz egyébként a hatodik, ilyen jellegű eszmecsere a felek között. A kormányszóvivő egy­idejűleg hangsúlyozta: az egyiptomi vezetők remélik, hogy az elkövetkező hetek­ben sor kerülhet a tervezett közel-keleti békekonferen­ciára, hogy A Lengyel Néphadsereg újabb egysége utazott szerdán Krakkóból a Közel-Keletre, hogy megkezdje szolgálatait az ENSZ békefenntartó erői keretében keleti fővárosokban, illetve békeértekezlet, amelynek Pekingben, Tokióban és kezdeti szakaszában Kissin­Szöulban folytatott tárgyaié- ger is részt kíván venni. Iz­sairóL rael januárra, vagyis a de­Jól tájékozott megfigyelők cember 31-re kitűzött parla­arra számítanak, hogy de- menti választások utánra Hozzáfűzte azonban, cember közepe táján ülhet szeretné halasztani az érte­Izrael magatartása össze Genfben a közel-keleti kezlet összehívását. nem erre utal. A felek kö­zött folyó tárgyalásokról szólva ismételten megerősí­tette, hogy a legkevesebb, amit Egyiptom elvár, az, hogy „becsülettel és teljes mértékben végrehajtassák a tűzszüneti megállapodás". A szerdai nap folyamán a fogolycseréről tájékoztatta az újságírókat a kairói ENSZ-központ szóvivője. Az általa közölt adatok szerint kedd éjfélig 218 izraeli és 7604 egyiptomi hadifogoly nyerte vissza szabadságát a fogolycsere-akciók során. A foglyok kicserélését várha­tóan csütörtökre befejezik. A MENA közel-keleti hír­ügynökség jelentése szerint szerdán az. amerikai képvi­selőház hadügyi bizottságá­nak 22 tagból álló küldött­sége érkezett Kairóba. A delegáció háromnapos tény­megállapító körutat tesz az országban, találkozik az egyiptomi nemzetgyűlés hi­vatalos személyiségeivel és más politikusokkal, s elláto­gat a Szuezi-csatorna térsé­gébé is. 0 Washington (MTI) Nixon elnök szerdán a közel-keleti helyzetről és az olajválságról tanácskozott Kissinger külügyminiszter­rel, aki előzőleg a szenátus hadügyi bizottságát tájékoz­tatta zárt ülésen a közel­Tiltakozások a görög elnyomás ellen 0 Athén (TASZSZ, Reu- viszont továbbra is érvényes ter) 21 óra és 4 óra között. Az athéni hatóságok szer- 0 Róma (TASZSZ. MTI) dán betiltottak minden gö- Munkások, diákok tízezrei rögországi ifjúsági szerveze- vonultak fel szerda délután tet és elkobozták ingóságai- az olasz főváros utcáin tilta­kat —, jelentette a TASZSZ kozásul a görög katonai athéni tudósítója. renszer elnyomó intézkedései A Reuter értesülése szerint miatt-, Görögország vidéki városai- A romai egyetemen tartott . „ ,„..,, .,„,.. ,,„ nagygyűlésen részt vett And­ban hatalyon kívül helyez- ^ PapandreUj a Pán_ ték a szombaton elrendelt Hellén ellenállási mozgalom kijárási tilalmat, Athénban vezetője is. Francia sztrájkfelhívás 0 Párizs (MTI) ellen a tervek ellen, hogy A francia baloldali pártok az infláció terheit a dolgo­és a legnagyobb szakszerve- zók vállára hárítsák, zetek képviselői elhatározták: Az áremelkedések üteme a az infláció elleni tömegmoz- nyár óta hónapról hónapra galom keretében arra hív- gyorsul Franciaországban, s ják'fel a francia dolgozókat, az év végére az általános hogy általános sztrájkkal til- árszint előreláthatólag 12 takozzanak az egyre gyorsu- százalékkal haladja majd ló infláció, valamint azok meg a tavalyi évvégi szintet. Husák Indiába utazik 0 Prága (MTI) Gustáv Husák, a CSKF KB főtitkára, a Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak elnöke december 3. és 9. között hivatalos baráti láto­gatást tesz Indiában. Husák Indira Gandhi miniszterei-' nök meghívásának tesz elé­get, Csehszlovák­japán tárgyalások 0 Tokió (TASZSZ) Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter szerdán befejezte ötnapos látogatását Japánban. A lá­togatás alkalmából csehszlo­vák—japán közös közle­ményt írtak alá, amwly köz­li, hogv Bohuslav Chnoupek és Ohira Maszajosi japán kül­ügyminiszter baráti hangu­fatú tárgyalásaik során meg­vitatták a csehszlovák—ja­pán kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és a kölcsönös ér­deklődésre számottarto nem­zetközi problémákat. Meg­elégedéssel állapították meg. hogy a két ország kapcsola­tai az utóbbi években szá­mos területen kibővültek. Megállapodtak e kapcsola­tok további sokoldalú fej­lesztésében. Egyetértésüket fejezték ki a tekintetben, hogy tárgyalásokat folytat­nak kulturális együttműkö­dési egyezmény aláírása cél­jából. A két külügyminiszter hasznos eszmecserét folyta­tott a nemzetközi helyzet­ről. A csehszlovák kormány nevében Chnoupek megerő­sítette a Tanaka miniszter­elnökhöz intézett korábbi meghívást. Ugyancsak cseh­szlovákiai látogatásra hívta meg Ohira külügyminisztert is. A meghívásokat köszö­nettel elfogadták: az Időpon­tot később diplomáciai úton összehangolják. 0 Manila (AFP) Bohuslav Chnoupek szer­dán Tokióból hivatalos lá­togatásra a Fülöp-szigetek fővárosába. Manilába érke­zett korlátozás miatt. Joseph Al­sop, a hidegháborús irány­zat ismert szószólója számos amerikai lapban közölt szer­dal cikkében megkongatja a vészharangot, hangoztatva, hogy „az olajzsarolás az Egyesült Államok függet­lenségét fenyegeti". A jobboldali Chicago Tri­büné „egyedülállóan éssze­rűtlennek" minősiti az ellen­embargo gondolatát. Emlé­keztet Earl Butz földműve­lésügyi miniszter figyelmez­tetésére, amely szerint a Szovjetunió, amelynek eb­ben az évben rekofd-gabo­natermése volt, könnyen pó­tolhatná az amerikai szál­lítmányokat. amelyek az arab országok élelmiszer­behozatalának csupán 25— 30 százalékát teszik ki. „Az olajembargó — írja a Chi­cago Tribüné — arab néző­pontból igazolható taktika, hogy engedményekre kény­szerítse Izraelt, és érzékeny csapást mérjen azokra az országokra, amelyek hang­súlyozott rokonszenvvel vi­seltetnek Izrael iránt." A lap végül emlékeztet rá, hogy az embargó az USA számára sem ismeretlen fegyver, s azt 196o óta al­kalmazza Kuba ellen. „Az arabok — írja — azt teszik, amit hadviselő országok év­századok óta tesznek, s az olajdiplomácia nem sokban különbözik a dollárdiplomá­ciától." A Christian'Science Moni-| tor azt a reményét fejezi kl. hogy Kissinger rábírja Iz- I Kormányzati krízis az Egyesült Áiiamokban Nixon elnök „kétfélidős" találkozón fogadta a képviselőház és a szenátus legfontosabb köztár­saságpárti személyiségeit. A találkozó célja fél­reérthetetlenül az volt, hogy az elnök megsze­rezze saját pártja törvényhozóinak támogatását, és Ily módon megerősítse egyre ingatagabb bel ső helyzetét. November első fele a belpolitikai katasztró­fák egész sorát hozta Nixon számára. Ezek ki­indulópontja még mindig az emlékezetes Wa­tergate-ügy, tehát az a betörés, amelyet az ad­minisztráció egyes vezető tisztségviselőinek ál­dásával a demokrata párt választási főhadiszál­lása ellen követtek el a legutóbbi elnökválasz­tási kampány során. Köztudott azonban, hogy azóta ez az ügy messze túlnőtt magán a betörés tényén. A vizs­gálat során egész -csomó súlyos pénzügyi és poli­tikai korrupció bukkant fel a homályból. S ami ezeknél is jelentősebb: napirendre került Nixon és körének egész államvezetési módszere. Az, hogy vajon az Egyesült Államok áttér-e a tit­kos politikai módszereket alkalmazó, a végre­hajtó hatalom abszolút felsőbbrendűségén ala­puló kormányzatra — vagy fenntartja az ameri­kai típusú burzsoá demokrácia eddigi kormány­zati módszereit. Ez a vihar már eddig is rengeteg áldozatot kö­vetelt. Voltaképpen ez sodorta el és kényszerí­tette lemondásra a korrupció miatt börtön kü­szöbére került Agnew alelnököt. Ezért van vád alatt két volt kabinetminiszter, s ebbe bukott bele a Fehér Háznak az a gárdája, amely Ni­zon oldalán eredetileg az országot ténylegesen kormányozta. A valóságban tehát sokkal többről van szó, mint a Watergate-ügyrőL S minden részlet, min­den epizód, ami ebben az ügyben nyilvánosságra került, nyomban Nixon személyes jövőjét és az amerikai kormányzati módszerek lényegét érin­ti. November első felét éppen az tette politikai katasztrófává, hogy olyan epizódok bukkantak fel, amelyek az elnök helyzetét erősen súlyos­bították. Lényegében azt történt, hogy Nixon október vége felé menesztette Cox különleges ügyészt, aki a Watergate-ügy kivizsgálásával volt megbízva. Cox nem akart beleegyezni abba, hogy Nixon a Fehér Házban lefolyt beszélgetése­ket rögzítő, s így az ügyben perdöntő magneto­fonszalagok helyett azok „átiratát" bocsássa a szövetségi bíróság rendelkezésére. Cox menesztése az igazságügy-miniszter és he­lyettesének lemondásához vezetett, akik nem voltak hajlandók aláírni a különleges ügyész felmondólevelét. Ez az ügy Nixont szembeállította az egész kongresszussal: azokkal a republikánus hon­atyákkal is, akik eddig védelmezték az elnököt. Ennek következtében az elnök kénytelen volt visszavonulót fújni, és beleegyezni abba. hogy a kilenc legfontosabb magnetofonszalagot átadja a szövetségi bírónak. Ekkor derült ki, hogy a kilenc magnetofon­szalag közül kettő hiányzik. Mégpedig, csodála­tos módon, éppen az a kettő, amely Nixonra terhelő bizonyítókokat szolgáltathatott volna. Az egymásnak ellentmondó, kapkodó magya­rázatok lehetetlen helyzetbe hozták Nixon elnö­köt. S miután — mint említettük — Watergate­ügy csak jelképe az amerikai kormányzati rend­szer egészét megingató válságnak, soha nem hal­lott erővel hangzott fel a követelés: az elnök mondjon le. Ezt a követelést különösen az tette a Fehér Ház számára veszélyessé, hogy a kormányon le­vő republikánus párt a legutóbbi részleges vá­lasztásokon komolyan visszaesett, és ezt a Fe­hér Ház körüli botrányoknak tudják be. 1974­ben időközi választások lesznek, amelyeken az egész képviselőházat és a szenátus egyharmadát újraválasztják. A köztársasági törvényhozók at­tól reszketnek, hogy elvesztik mandátumukat, ha a belpolitikai válság árnyékában kell válasz­tási harcba bocsátkozniuk. Végül: 1976-ban el­nökválasztás lesz. s az ' elnökválasztási küzde­lemben a hivatalban levő elnök mindig nagy szerepet játszik. Ezért az utóbbi napokban egyre jobban elter­jedt az a kombináció, hogy a lemondott Agnew alelnök helyébe kinevezett ugyancsak köztár­saságpárti Gerald Ford kinevezésének jóváha­gyása után megindul majd az általános politikai támadás Nixon lemondásának kikényszerítésére. Ez ugyanis biztosítja még három évig a repub­likánus adminisztráció hivatalban maradását. Egyben azt a reményt nyújtja, hogy három év alatt a republikánusok sebei behegednek, a bot­rány árnyékától megszabadulva indulhatnak az 1976-os elnökválasztási küzdelemben. A külvilág, a világpolitika szempontjából nem kockázatmentes mindaz,' ami az Egyesült Álla­mok belpolitikai életében történik. Tagadhatat­lan, hogy Nixon hivatali időszakában érlelődött meg az az amerikai politika, amely az erőviszo­nyok józanabb tudomásulvételén' alapult, és ez­zel javította a nemzetközi enyhülés lehetőségeit. Ez természetesen nem Nixon személyes műve, hanem a nemzetközi életben bekövetkezett erő­viszony-változások következménye. Mindamel­lett Nixon esetleges távozása jelt adhat az eny­hülési politika amerikai ellenfelei számára az aknamunka fokozására, s ezért lassíthatja, Ide­iglenesen visszavetheti a nemzetközi enyhülés fo­lyamatát. A tényleges helyzet azonban az, hogy a külvi­lág — az amerikai kormányzati rendszer, az amerikai életforma e nagyszabású válságának csak szemlélője. Nixon jövendő sorsa ma egyér­telműen amerikai belpolitikai ügy, és csakis az Egyesült Államok belpolitikai dzsungelében foly­tatott közelharc során dől majd el. «

Next

/
Thumbnails
Contents