Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

fMMSKAC, 1973. JfOVEMBH 18, Rein mérnök álma Magyarországi Bulgakov-bemutató Jószerével még az irodalmat kedvelők táborában is egykönyves szerzőnek ismerik a szovjet irodalom különös alakját Mihail Bulgakovot S aki a Mester és Margarita című regénye alapján ismerte meg, joggal emeli magasra a mércét nevének hallatára. Egykönyves szerzőként ismerjük, pedig csatát nyert hazánkban már, a rádióban éppúgy, mint a színpadon. A Szegedi Nemzeti Színház színpadán most Magyarországon elsőként bemutatott Rein mérnök álma (Boldogság) című komédiáját már drámapárjának, az Iván. a rettentő című mű fergeteges budapesti sikerével kell mérni. Mindkét dráma középpontjában Rein, moszkvai fizikus találmánya, az időgép áll, melynek segítségével egyik alkalommaj a múltba röpülünk, Rettenetes Iván korába, a másikkal, a most bemutatótól pedig a jövőbe. Az előadás vitte, de megremegtette azt a bizonyos magasra emelt lécet. Amikor Bulgakov műve megszületik az 1920-as évek elején, a fiatal szovjet hatalom rengeteg belső problémával küzd. A NEPP-korszak a szovjet állam perdöntő gazdasági, politikai év. tizede volt. Eles és kegyetlen küzdelem folyt az erősödő szocialista gazdaság és a magánszektor, az önzés, egyéni érdek és a kollektív érdek, a régi gondolkodásmód és az új ideológia köaött. Ennek a kornak hangulatát légkörét igyekszik megteremteni az előadás előjátéka, melyet Majakovszkij ezidőben született bökverseiből állított össze az előadást színpadra alkalmazó rendező, Sándor János. Pszichológiailag bizonyított tény álmaink mélyen valóságos alapja. így jelenhétnek meg álmainkban a velünk történő események éppúgy, mint elképzeléseink, vágyaink. S ezért egyszerűbb múltat álmodni, mint jövőt. Ezért rezonálunk érzékenyebben, ha a múlt görbe tükrében tűnik főj jelenünk, s ezért merészebb vállalkozás előre röpülni az időben. Bulgakov megkísérelte saját kora valóságát szembesíteni múlttal, s jövővel egyaránt. Alma a boldogságról — Rein mérnök álma — korának problémáiból fakad. Másképp álmodik, mint előtte száz évvel, másként, mint mi most. Korának érzékeny embere a szerző, átérzi és átéli, kritikusan és önkritikusan mérlegeli társadalmi, politikai, emberi viszonyaik minden rezdülését, s éppúgy áhítja a „Boldogságot", mint sokmillió társa. Ez a boldogság utáni vágy ölt testet Rein mérnök groteszk álmában, a XXIII. századi különös utazásban, száz évvel a húszas évek naponta érezhető társadalmi, gazdasági, egyéni injekciókúrái után. S mi a boldogság: minden ember egyenlő, nincs enyém-tied, egyformák a jogok és kötelességek, győz a harmónia, nincsenek ellentétek, konfliktusok, nincs papírmunka. bürokrácia, minden célszerű és tiszta, s — micsoda naiv báj —, minden szovjet ember fehér .frakkban jár. Ebbe a világba érkezik három ember 1920-ból az időgéjJ segítségével: a feltaláló Rein, az enyveskezű Miloszlavszkij és a házmesterré degradálódott hercegi sarj, Bunsa-Koreckij. Bulgakov igazi értéke éppen az, hogy a különös jövevényeket nem falanszter-figurák, hanem hús-vér emberek fogadják. A szépséges, de szeleburdi Auróra, a féltékeny és bosszúálló Harmónia Intézeti igazgató, Szavvics és a kissé ütődött orvosprofesszor. Hogyan érzi magát abban a jólétben a zsebtolvajlás professzora, ahol nem nagy ügy egy arany cigarettatárca eltűnése?! Hogyan érezheti magát « lakónyilvántartó: Magánügy-e a magánház ? Az emberért, a jövőért Hernádi Oszkár felvétele Az előadás főszereplői az időgép körül. Körtvélyessy Zsolt (Rein), Kátay Endre (Bunsa-Koreckij) és Kovács János (Miloszlavszkij) könyvvel fölfegyverkezett Jachinek Rudolf bumfordi házmester, ahol nincs szük- rendőre és Konter László ség az ő kocsisi származását polgárfigurája. Rein mérnök igazoló papírokra?! Van-e kissé mostoha szerepével nehelyük a megváltozott, jövő hezen birkózott meg Körtvétársadalmában ? Bulgakov lyessy Zsolt. Mozgásában kimondatja, hogy ezek az könnyebben rátalált a figuemberek éretlenek arra. hogy rában rejlő lehetőségekre, a fejlettebb társadalom teljes jogú tagjai legyenek. Komédia a javából Bulgakov műve. Át- meg átszövik a groteszk helyzetek, szati. rikus éllel megrajzolt figurák. Sándor János rendező ragyogóan tud bánni az ötletekkel, ízesre fűszerezi az alapanyagot. Nem hagy ki egyetlen poént sem, de ismeri a lehetőségek határait. A húszas évek Oroszországának valóságos figurái és a XXIII. század világának alakjai között levő ellentét a komédia egyik legfontosabb eredője. Mégis ez lett a legvérszegényebb. Igaz, a drámának is itt tapinthatók ki a leginkább sematikusnak tűnő vonásai. A rendező gondolt arra, hogy a darabot 1973-ban állítják színpadra, először hazánkban. Ez önmagában is jelentős színháztörténeti tett, és jól illeszkedik a Szegedi Nemzeti Színház prózai társulatának majd két esztendővel ezelőtt meghirdetett programjába Petrik Pál. a Szabadkai Népszínház díszlettervezője jól funkcionáló, az orosz konstruktivizmushoz ötletesen kapcsolódó díszletei nagyszerű játékteret teremtettek. A háttérben állandóan jelen van Moszkva két szimbólummá nőtt épülete, a Kreml tornya és a Vaszilij Blazsennij székesegyház hagymakupolái. Előtte frappánsan mozgatható oszlopok, áttetsző falak alkotják hol Rein lakását, hol Radama. novnak. a találmányok népbiztosának XXIII. századbeli munkahelyét. Ebben a térben Székely Piroska jelmezeiben játszanak a szereplők. A jelmezek egyik erénye, hogy a jövő századi fehér egyenruhákat jelképes színekkel tudta egyéníteni. Az előadás két motorja a Miroszlavszkij zsebtolvajt alakító Kovács János és Kátay Endre Bunsa-Koreckij herceg és házmester szerepében. Kifogyhatatlan komédiázó kedvük, mély emberismeretük és mozgásban, szövegben, mimikában kifejeződő nagyszerű jellemábrázoló készségük emeli őket az előadás valódi főszereplőivé. Melléjük csatlakozik Bár elég hosszasan időztünk a magánépítkezéseknél, mégsem lehettünk tekintettel minden részletre. A fő summát valószínű „kiolvasták" a sorozatból: a magánépítkezés sem magánügy. Az elmúlt napokban több észrevételt is eljuttattak szerkesztőségünkbe, voltak, akik nem mindenben értettek egyet mondanivalóinkkal, viszont voltak sokan olyanok is, akik nagyobb határozottságot, újabb és szigorúbb rendelkezéseket sürgettek a tanácsoktól, illetve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részéről. Pénz és igény Első írásunkban adatokkal illusztráltuk, hogy a fellendült lakásépítési programunkban milyen nagy hányaddal szerepel a magánlakás-építkezés. Aligha szorul magyarázatra és bizonygatásra, hogy az elkövetkezendő években, évtizedekben is fontos tényező marad a magánlakás-építés. így az előrelátás, akár a tervező oldaláról, akár az építtető oldaláról elengedhetetlen társadalmi érdek is. Mindig szem előtt kell tartanunk: nem a mának, nem is csuoán a holnapnak, hanem a távolabbi jövőnek is építkezünk. Mindenki részéről, akinek valamilyen kevéske köze is van az építkezésekhez, nagyobb erőfeszítést, segítséget kell nvújtania. Sokan azt mondják, hogy az emberek anyagi és tudati színvonala nem fut egy sínen. Akik így vélekednek, igen közel járnak az igazsághoz, s ebből egyenesen következik a legfontosabb tennivaló is: az galmazott: pénz van, de a tudatos igény nem tart vele lépést. Csak a „telik rája" elmélet dönt, s megszületik a régi, korszerűtlen épület, ha az külsőségekben el is tér a korábbitól. Tanácsadó szolgálat mint szövegben. Martin | emberek tudati színvonalát Márta az első jelenet Zinai dájaként remekelt, ezt azonban nem tudta Auróraként megismételni. Tandi Lajos kell magasabb fokra emelni; akkor nyilvánvalóan könynyebb szót érteni egy jelentős vállalkozásnál, mint a családi ház építkezésének stílusa. A szakember így foMai magyar zene hete Harmadszor rendezik meg Szegeden Holnaptól változatos gazdag programmal rendezi meg, immár harmadszor, a Mai magyar zene hetét a városi tanács művelődésügyi osztálya, a zeneművészek szövetségének helyi csoportja, és a Szegedi Karnagyi Klub. A zenei hét megnyitására hétfőn este 6 órakor kerül sor a Somogyi-könyvtár olvasóImre, Török János, Király István és Hans Held. A koncerten Szőnyi Erzsébet Lento című gordon—zongora kompozíciója ősbemutatóként hangzik el. A zeneművész-szakosztály vonós tagozatának országos értekezletét november 23-án, pénteken délelőtt 11 órai kezdettel bonyolítják le a zeneművészeti termében, Pongrácz Zoltán szakközépiskola nagytermezeneszerző elektronikus kom- ben, melynek témája a korpozíciók bemutatásával tart társ zene és a vonóspedagóelőadást, az elektronikus ze- gia. Ezzel néről. Másnap, november kiállítás 20-án, kedden este 7 órakor ifjúsági hangverseny lesz a Tömörkény István zeneművészeti szakközépiskola Lenin körúti nagytermében, ahol a művészeti szakközépiskola és a zeneakadémia szegedi tagozatának növendékei lépnek pódiumra. Szerdán, ugyancsak este 7 órai kezdettel, szegedi előadóművészek koncertjét rendezik meg ugyanitt, s a műsoron szereplő magyar művek szerzői között három szegedi is szerepel: Vaszy egyidőben nyílik a Zeneműkiadó Vallalat rendezésében. Aznap, pénteken délután 6 órai kezdettel zeneszerző-közönség találkozó színhelye lesz a Somogyi-könyvtár olvasóterme: Kocsár Miklóst Vántus István mutatja be. A Mai magyar zene hetének záróprogramjára november 24-én, szombaton délután 6 órai kezdettel, a Tisza-szállóban kerül sor: hét szegedi kórus ad műsort, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló Viktor, Vántus István és általános iskolájának Bartók Irnn to o o rnlriici onolr Huszár Lajos. Az előadóművészek: Kerek Ferenc, Vadász Ilona, Delley József. Wpninger Richárd, Berdál Valéria, Réti Csaba, Bódás Péter, Szabó Orsolya, Várnagy Laios, Gajódi Sándor, Tamás Sándor. Kedves Tamás, Gregor József, Meszlényi László, V. Szőnye Katakórusa, a rókusi ének-zenei általános iskola — a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola — a zeneakadémia szegedi tagozatának — a tanárképző főiskolának és a József Attila Tudományegyetemnek énekkarai, valamint a Szakszervezetek Általános Munkáslin, Román Zoltán, Nagy kórusa Amikor megjelent az első cikkünk, másnap felkereste szerkesztőségünket egy férfi, aki a szőregi Szabadság úton kíván házat építeni. Kiteregette a tervrajzot, amelyen kétszintes, lapostetős épületet vázolt fel a tervező. Az MSZB (Magántervezési Szakértői Bizottság) azonban átdolgozásra visszaadta a tervet: javaslatuk az volt, hogy építsenek azon a helyen földszintes, nyeregtetős lakóházat. Mit szólunk mi ahhoz, adjunk valamilyen tanácsot — kérte a panaszos. Milyen tanácsot adhattunk volna? Nem vagyunk építészek ék várostervező szakemberek. Azt javasoltuk az illetőnek, hogy keresse fel a Bocskai utcában székelő Építésügyi Tájékoztatási Központ irodáját, ahol hozzáértők adhatnak tanácsot, mondhatnak véleményt. S ebből kiindulva, mi is csak annyit tudunk javasolni, hogy szükség volna valamilyen tanácsadó testületre, olyanra, amilyent ma már nagyon sok területen találhatunk: egészségügyi, igazságügyi, pályaválasztási és így tovább. Tervezői, építésügyi szaktanácsadás is elkelne Szegeden. Meglehet, hogy a tanácsok építésügyi osztályai, csoportjai, vagy szakelőadói meghallgatják az állampolgárokat, és ha azok kérik, tanácsot is kaphatnak, valamiféle eligazítást. De az mégis kevésnek bizonyul. Eddigi propagandánk az építkezések tekintetében kimerült abban, hogy tájékoztatást kaptak az építtetők arról, hogy milyen állami támogatással, hitelfeltételekkel és hol lehet családi házat, társasházat építeni. Sokkal kevesebb felvilágosítást nyújtanak abban a tekintetben, hogy milyen házat érdemes építeni. Tudatosabb előkészítést! Nem újkeletű, amit mondunk: amíg az állami lakásépítkezések „bonyolítására" jól megszervezett hivatalok, intézetek, hatóságok, tervező és kivitelező vállalatok, helybeli, területi és országos hatáskörű szervek állnak a rendelkezésre, addig a magánépítkezések irányítása, segítése akár mostohának is mondható. Mintha csak azt tanácsolnák: csinálják, ahogyan tudják, vagy akarják. Ilyen körülmények között viszont ne csodálkozzunk a sok sátortetőn a falvakat uniformizáló építkezéseken. Határozottan állíthatjuk, hogy az építkezőkkel szót lehet érteni. A felvilágosítás és a befolyásolás célja pedig nem lehet más, mint a jobban használható, korszerűbb, gazdaságosabb lakások építésére való inspirálás. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tanácsok tudatosabban készítsék elő a magánépítkezéseket Is, legalább olyan körültekintéssel, határozottsággal, mint a városnegyedek átépítését. Ahogyan a városi építkezéseknél, városrészek kialakításánál pontosan meghatározzák az utcák vonalvezetését, a lakóépületek nagyságát, formáját, korszerűségét, a városkép arculatát, úgy kellene a magánépítkezésekre kijelölt területekkel Is bánni. Aki építkezni akar. az elfogadja — ha az Induláskor ugyan nem is ért mindennel egyet — az előírásokat Más kérdés, hogy mennyire tartja be az építkezés folyamán. De arra való a gyakori hatósági ellenőrzés, hogy betartassa a területre meghatározott tervek pontos végrehajtását. Jó tervek, olcsón Hogy milyen lesz az új családi ház, azt legalabb három tényező határozza meg: aki építkezik, annak az ízlése, igénye és pénze, a tervező, aki legtöbbet tehet a megrendelője ízlésének alakításában, és végül a tanácsi szervezet, ahol kimondják az áment. Amint eddig láttuk, az építkező és a tervező könnyen kiegyezett egymással. Mit lehet ebben az esetben tenni? A szakértői bizottságok lépjenek fel nagyobb igényességgel kollégáikkal szemben, s ne legyenek lágyszívűek. Az úgynevezett „C" kategóriát, de különösen a „D" csoportba soroltakat — azokra értendő a megjegyzés, akik igénytelenül végzik tervezői munkájukat — határozottabban utasítsák el, ha szükséges, vonják vissza jogosultságukat a tervezői tevékenységtőL Itt kell elmondani: vannak igen kiváló típustervek forgalomban. Az említett Építésügyi Tájékoztatási Központ, amelynek Szegeden, a Bocskai utcában van az irodája, szívesen ad, 100—150 forintért olyan családiháztervet, amely megfelel a korszerűségnek és a jóízlésnek is. Ezekkel a tervekkel az építtetőnek alig akad gondja-baja, hiszen a legtöbb hatósági engedély már biztosítva van a tervvel együtt, csak a tanács építési osztályára kell bemutatni, ahol vita nélkül kimondják az, igent. De ezek a típustervek sem szentírások, hiszen azokon is lehet változtatni, az építkező különleges igénye, ízlése szerint. Hiszen még úgy is jóval egyszerűbb, és arról nem is beszélve, hogy ezreket takaríthat meg az építkező. Melyik a jó lakóház? Eljutottunk az utolsó kérdéshez: mondjunk már véleményt, hogy melyik a jó lakóház? Egyes számban nem is lehet választ adni. mivel sokféle ház lehet jó és megfelelő. Az a jó családi ház, amely korszerűségével, helyesen kialakított funkcionális elrendezkedésével, belső és külső képével szépen formálja a lakótelepülést, és szolgálja a benne élő embereket, azok mindennapi tevékenységét. Nem volt célunk, nem is tudtunk volna olyan tanácsokat adni, amelyek egycsapásra megváltoztatják a magánépítkezések jelenlegi helyzetét, de szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy törődjenek többet ezzel az igen fontos kérdéssel mindazok, akiket érint. „Fokozzák tovább erőfeszítéseiket — a nevelés, a közízlés formálásában és a meglevő hatósági eszközök igénybevételével —, annak érdekében, hogy a magánerőből épített lakások, lakóházak és lakóterületek gondos telepítéssel helyesen tükrözzék a szocializmust építő társadalom törekvéseit, népünk növekvő igényeit, és nyújtsanak kényelmes, szép otthont az ember, a család számára" — fogalmazták meg a már idézett tanulmány szerzői, amelyhez aligha kell bővebb kommentár. Mi is azt szeretnénk, ha Szegeden és a környékbeli. alföldi, Tisza menti tájon ízléses, szép. a hagyományokat is megőrző, de ugyanakkor ko-szerű lakások, házak válnának uralkodóvá. Gazdvgh Istváa <