Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

4 VASAENAP. 1973. NOVEHBU 1L Magyax- 'engyel közss szabadalan: Timföld — bauxit nélkül Lengyelországban eddig zásra kész állapotba jutott, nem sikerült bauxitot talál- Ekkor kezdődött el tulaj­ni. Így hiányzik a timföld- donképpen az a magyar— gyártás hagyományos alap- lengyel együttműködés, anyaga, timföld hiján pedig amely végül közös szabada­nincs alumínium, ami nél- lomhoz vezetett nemcsak kül nem létezik korszerű Magyarországon es Lengyel­ipar. sőt ma már a min- országban, hanem sok he­dennapos élet is elképzelhe- lyütt külföldön is. A koo­tetlen. Ezért kezdett keresni peráció tulajdonképpen a jó három évtizeddel ezelőtt két eljárás célszerű ötvö­a Krakkói Bányászati és zéséből állt: mindegyikből a Kohászati Főiskola szilikát- kedvezőbb műveletet illesz­kémiai tanszéke olyan eljá- tették be az új közös eljá­rást, amellyel esetleg bauxit résba. A magyar szakembe­nélkül is lehet timföldet rek például a cementgyár­gyártani. tásban legújabban meghono­Magyarországon három év- épS: vel ezelőtt a Tatabányai tet,ték ^ módszerükbe. anu­Szénbányák szakemberei a J* szamottevő energiameg­szénbánvászat eddie nasrv- takarítást tettek lehetőve a részt huüadékként ffit technológia számára is melléktermékeinek hasznos,- Az tasára kezdett különféle bo1- ^ L módszereket keresnt. a^'a«ábó tL, kul,?"íelf agyayasvanyokból kitűnő A két kutatást egymástól timföldet lehet előállítani, függetlenül, egymásról nem Az .alaoanvag" 25 százalé­is tudva folytatták, és ju- kából lesz timföld, de a tottak el egy-egy olyan többi háromnegyed része technológia felfedezéséhez, sem megy veszendőbe, mert amelynél a timföld előállí- abból igen jó minőségű ce­tásához nincs szükség mentet készítenek, bauxitra. A magyar és a Ma már nemzetkőzi koope­lengyel szakemberek egymás rációs tárgyalások vannak eredményeit már csak ak- folyamatban a közös talál­kor ismerték meg, amikor mánynaV harmadik piacokon mindkét eljárás alkalma- való értékesítésére „Hűtőszekrény" a levegőben A sajtójelentesek inkább csak az új típusú személy­szállító repülőgépekről szá­molnak be, a teherszállító gépmadarakról ritkán szól­nak. Pedig a légi teherszál­lítás hallatlan fejlődésen ment keresztül az elmúlt két és fél évtized alatt, s az igazán nagy feladatott még csak ezután várnak rá. Mindezt annak kapcsán bocsátottuk előre, hogy a Szovjetunió légiútjain új te­herszállító repülőgép je­lent meg, az IL—76 típusú. A korszerű gépet nagy tá­volságok megtételére ter­vezték. Negyventonnás ter­heléssel, óránként 850 kilo­méteres sebességgel repül­het, 5000 kilométert téve meg leszállás pélkül. Az IL—76 épp olyan zárt, túlnyomásos szállítótérrel rendelkezik, mint a személy­szállító gépek. így vágóálla­tok szállítására is használ­ható. Romlandó áruk továb­bítása esetén a gép fűtésé­nek kikapcsolása után. a szállítótér a külső hőfok­nak megfelelő hőmérsékletű levegővel árasztható el. így hatalmas hűtőszekrénnyé vá­lik. (APN — KS> Szeded a hazai lapokban 1*73/46. DEZSENYI Bela: Móra Ferenc hivatalos levelezése az Országos Széchenyi Könyvtárral az 1920-as evekben. Irodalomtörténet, 3. szám. Ket oktatásügyi jubileum. — Részletek dr. Simon Gyula élő­irtásából. Pedagógusok Lapja, ukt. 20. [Jubileumi ünnepségek a százéves tanárképző főisko­lán.] IPURT Gusztáv] -purt—: Sze­gedi Paprikafeldolgozó: Hogy géppel szüretelhessenek . . . Ma­gyar Konzervipar, okt. 24. [A Szeged környéki paprikater­mésztésről.] (Forgacsj: Amatőr Színház. — A Minerva Dorottyája. Kisal­föld, okt. 30. [Kritika a Minerva Színpad győri vendégszereplésé­ről.) GULAY István: Nyílhegyek az olajmezőn. Ifjúaágl Magazin, no­vember. [Régészeti leletek Al­győn. Fényképekkel.) BERTALAN Ágnes: Hangszer születik. Képes Cjság, nov. 10. [A hangszergyárról. Fényképek­kel.] Szabadkán szerepel a szegedi színház. Magyar Hírlap, nov. 10. ÍR. FARKAS Klári) r. f. k.: Előtérben a biológia. Magyar Nemzet, nov. 11. [A biológiai központ munkájáról.] A lézersugár ls segít. — Csa­tornaépítés teljes gépesítéssel S-egcdon. Zalai Hírlap, nov. XI. I Az Alföldi Közmű- és Mély­építő Vállalat ül gépsora.] BOC8AK Miklós: Hálás téma. — Beszelgetés Csongrád megye sportjának utánpótlásáról. Nép­sport, nov. 13. LANCZ Sándor: Kiállításról kl&llltasra. Magyar Hírlap, nov. 14. [Kritika Stettner Géza kép­tárbeli és a Tizenketten című. Képcsarnokban rendezett tárlat­ról.] Magyar-csehszlovák kulturá­lis ankét S/rgeden. Magyar > ••», nov. 14 | KÓCSAG Piroska] (k—g>: Gyorslnterjü. — Diétái Magyar Múzsa. Esti Hírlap, nov. 1». [interjú Mella Gábor szegedi szinésszeLl [ANTAL Gábor] A. G.; Fo­lyólratszemle. — Csokonai. Ma­gyar Nemzet, nov. 1». (Ismerte­tés a Tiszatáj novemberi szá­máról ls.] A fogszuvasodás megelőzése egyébként megfelelt^ a Je­lenleg szokásos és általáno­sán elfogadottnak. Amint an­nak az ideje elérkezett, meg­tanította a fogkefe helyes' használatára, a napi három­szori szájápolásra. Rendsze­resen szedetett gyermekével fluor-tablettákat. A gyer­mek négy évet élt, de egyet­len rossz tejfóga sem volt, pedig ebben az életkorban • gyermekenként 6—7 rossz tejfoggal számol­hatunk. Van elég sok 20—30 év közötti ismerősöm, akik­nek sok tömött foguk van. Nem tartoznak tehát az ügy­Nem véletlen, s nem fele- nak riasztó oldalai is. így jelenti, hogy tudjunk mm­dékenység az oka annak, sok szó esik mostanában a den vonatkozásban egesz­hogy az idei év fogászati hó- víz- és levegőszennyezésről, a ségesen élni. Nagyon elis- ' napjának fő célkitűzése is- sok hulladékról stb. A riasz- merésre méltók tehát azok mét a fogszuvasodás meg- tó jelenségek közé tartozik a célkitűzések, amelyek a előzésére irányuló felvilágo- a fogszuvasodás fokozódása civilizációs életszínvonal sító munka. Az a tény, hogy is. Az egyén csak akkor riad emelése mellett egyben az ismetelten erről a kérdésről meg. ha maga is szembekerül egyén kulturáltsági szintje- ,m^'n "Cr, beszélünk, arra utal: az el- a bajjal, de a megoldást - nek növelését is igen fon ^ kMnlf ^v S ^k múlt években nem tudtuk elég felelőtlenül - teljes tosnak minősítik. A kultu- f' ' * vnk n CtS azt az eredmény elérni, amit egészében az államtól vár- ráltsagi fok növelése azon ^ámJS^n szerettünk volna. Sőt — ál- ja. Pedig ez nem helyes, hi- ban sokkal nehezebb feladat, fczeK a ' ismerőseim talánosítva, a megbetegedési szen a jelenség riasztó a tár- mint a technikai civilizációé, statisztikák alapján — az sadalom szempontjából is. A fogászati kultúra részét adatok kifejezetten negatív Ha fokozódik a fogazat rom- képezi az egészségügyi kul- . tt ki ... n,,nr ,„h,„n-k " irányúak, tehát a helyzet lása, akkor a kezeléshez min- túrának. A „fogászati hó- ÜÜ nem nőtték fel olyan szigorú táplálkozási korlátozások kö­zött, mint a fentebb emlí­rosszabbodására mutatnak. dig több és több szakember nap. célja a fogászati kultú­szükséges, és ezek kikép- ra széles körű terjesztése a » zése nagyon költseges az felvilágosítás legkülönbözőbb újabb gépek és anyagok dra- módszereiveL A fogászati felvilágosítás gábbak. mint a régiek es aktívabban, állami irányi- így folytathatnám tovább, tással. és társadalmi segít- Olyan orszagban, ahol az V séggel körülbelül 8—10 éve állampolgárok egeszsegerol kezdődött el. Ez alatt az az állana gondoskodik, gon- Amjnt már említettem, en­idő alatt az országban — ki- dőlni kell arra is, hogy az sem szedtek. Tömött, kezelt foguk van, de egyetlen fo­gukat sem távolították még el, pedig ebben a korban át­lagosan a felnőtteknek már 3—4 foguk hiányzik. Ezek a fiatal emberek kisgyermek­koruktól hozzászoktak ah­hoz, hogy a fogazatot gondoz­tatni kell és ezt a szabályt veve azokat a helyeket ahoí anyagi erők előteremtése az nek a munkának eddig sta- ^ „ tartották, megfelelő ke-• már hatásosabb megelőző egyénen és társadalmon mú- tisztikailag kimutatható ered- zelést is kaptak - Nem akkor intézkedéseket is alkalmaz- lik- Ha tehát nem teszünk ménye nem volt. Eredmény mentek a fogorvoshoz, ami­nak — sehol sem tapasztal- meg mindent a kiadások azonban mégis Van. Ezekről kor fájdalmai éreztek, ha­ták, hogy a fogszuvasodás csökkentése erdekében, akkor ,g ^^ ^^ merl a nem rendszereseni panasz_ A példák elegendők an­nak igazolására, hogy a fo­V gászati felvilágosultság ered­ményhez vezet. Nem rin­gatom magam ábrándokban, csökkenő tendenciát mutat- eladósodunk, az egyén és na. A számok mindennél íé- társadalom egyarant, es ez példák talan meggyőznek mentes időszakban is nyesebben beszélnek. Szeged előbb-utóbb éreztetni fogja egyeseket, és így az együtt­közvetlen környékén 1967- határt az életszínvonalon is. működ6k tóbora növekedni • ben a 2—6 éves gyermekek Strucc-politika, vagy igen köpött egy gyermekre atla- nagyfokú rövidlátás azt gon- fog. Hangsúlyozom, hogy a gosan 5,32 rossz tejfog ju- dőlni, hogy ha a beteg era- példák egyediek, mert a meg­tott. 1971-re ez a mutató ber ellátása az állam fel- előzésnek a példákban em­5,95-re emelkedett. A 7— XI adata, akkor egészsegunk f módte ,s Pevén; éves gyermekek között 1967- megóvásában, vagy a beteg- ™a w / t* ben egy gyermeknek átlago- ségek megelőzésében az alatamasztja a szakembereR­san 3 35 rossz maradó foga egyén érdekeltsége már el is nek azt a véleményét, mely tudom, hogy ezek ma még volt, 1972-ben a szám 3,36. A veszett. Éppen ellenkezőleg. szerint ez ^ út járható, csu- kivételek, de bízom abban, tejfogazat tehát jobban rom- Az állam áldozatvállalása a tömegmegelőzésre nem a bogy„ számuk , gyarapodni lott. mint a maradó. Ezek legmesszebbmenően egyezik pan tomegmegeiozesre néma fog & ez is valami hiszen a számok nem kelthetnek a populáció egyedeinek ér- legalkalmasabb, volt egy is- cseppekből tevődik össze a senkiben sem bizakodást, sőt dekeivel is, hiszen azt jogo- merősöm, sajnos már nem tenger. Még azt sem állítha­kifejezetten lehangolóak. A ^ tételezem fel, hogy saját él, és nem él a kis fia sem. tom, hogy amit itt felsorol­SX^S előre egészsége mindenkinek, igen Ez az ismerősöm gyermekét fiÖ?me^S láttuk, hogy ez a felvilágo- fontos. Az állam tehát ko- ugy nevelte, olyan taplálko- 0jyan módszerek is, ame­sító munka nem ígért gyors telezettségének csak az egyé- zási és szájhigienés szo- lyeknek alkalmazása még C70mm,nti41v',1 iUiniiaiUI". — 111 cl H1A1 IU­J w dunk annifit áí fogszuvasodás a a fogazat romlásának ío- si rendszerünk elég sok ne- gSSSSfc Urtunk , lyamata. hézséggel küszködik, ezt nem szoktatta ^ édessé- keletkezéséről —, hogy Ma már általános ismeret- mindenki érzi, amikor a sa- gek (cukorkák stb.) szereté- ^egelozes minden fegyverét ££ htlS^S: ját -bŐrérÖ1" - helyesebben ?ér-i hogy Sr^z^k a feSi re? tlMaSSgaS^rívi- f°gár^T,yan "yenkor a lizáció, urbanizáció terjedé- ..követel" rovatot mindenki sével sajnos együtt jár ío- nagy gonddal tölti ki, és gaink romlása is. Akkor, ezért senkit szemrehányás amikor a közgazdászok élet- nem is illethet De nem árt színvonal-emelkedésről be- emlékeztetni arra, hogy en­szélnek. állításaik igazolására nek a rovatnak van ellen­mr^\nyu8odr S^sssüe^ íelhasznalhatnak. A popula- lönbözö egészségügyi szak­ció számára ma még von- területek közül, a legdrágáb­zóbbnak tűnik a civilizációs bak közé tartozik. Nagyon is életszínvonal-emelkedés — indokolt tehát a fogszuvaso­. , , dás kérdésre ismételten visz­mmt az egeszseges eletmod szatémk —, mert könnyen érzékelhe­tő formában biztosítja a jobb Azt mindenk5 tudía> életet. Ez igen sok vonatko- a ^vilizáció fogalma nem zásban helyes tendencia. De azonos a sítúráéval. Az ennek a civilizációs élet- egészségügyi kultúra na­színvonal-emelkedésnek van- gyon röviden fogalmazva azt a fő étkezésen kívül tor­tákat, habos süteményt fo­gyasszon. A táplálkozási rend közé tartoznak a fenti dákban felsoroltak is. Tóth Károly dr. Erdő a városban A Szovjetunióban a zöld- tak ki. így például az övezetek eloszlása nem 500 000-nél ' népesebb ipari egyenletes; Arhangelszkben, központokban ezer lakosra Kalugában. Kirovban. Nov- 155—160 hektár park, kert gorodban sok van belőlük — és liget jut. Permben. -Gorkijban, és más Moszkvában jelenleg ezer iparközpontokban viszont lakosra 130. Leningrádban kevés. pedig 126 hektár parte, kert Az egyes városok iparának és liget jut. A nagyváro­fejlődésétől függően és a sokban a zöldövezetek egyes lakosság jelenlegi, valamint részeinek ideiglenes lezárá­várható lélekszámát fi gye- sát javasolják, hogy az er­lembe véve most zöldövezet- dó „pihenhessen" egy ki­telepítési normákat dolgoz- csit Pásztor Ferenc: Véletlenül katona IL Ezzel kész volt Még Józan sem tudta meg, pedig alaposan lehordta volna a szolgálatot, meg a kutyást, akinek nem jutott eszébe már az első pillanatban szimat után megkeresni a „szökevényt". Elfeledték, elkönyvelték. Jöttek új éjszakák, es új történetek. Éjszakák! Hosszúak és unalmasak, ha kilométereket kell gyalogolni a határon. Mennyivel unalmasabbak és álmosítóbbak, ha csak öt métert kell róni jobbra-balra, s annyi változatosság esik, hogy kiindul, vagy beérkezik a járőr. Ezt bizony nem Zsanónak találták ki. Ezt még a legrosszabb korszakban is büntetésnek tekintette, pedig nem az! Bent mas. Ott legaLabb nyugodtan bosszankod­hat. Mert hol az ajtókat csapkodják, hol Rigo­lettóoak képzeli magát egy dalnok. Néha ked­veskedik is egy-egy kaján. Betakargatja az alvót —, hogy fel is rázza nyomban. A kiképzéseket meg rendszerint úgy tervezik, hogy kettészakít­sa a szegény ártatlanok álmát. A negyedik éjjel végre történt valami, kósza bagoly ült az őrs előtti telefonpóznára. Már az első percekben otthon érezte magát. Huhukolt, kuvikolt, semmi tisztesség nem volt benne. Nyil­ván nem tudta, hogy a kinyitott spalettákon túl több tucat legény alussza megérdemelt álmát. Azt sem tudta, hogy jelenléte sem kívánatos, már csak azért sem, mert a tisztestanfolyam egyik raja vendégszálláson van a somorjai őr­sön. Azt pedig végképp nem sejthette, hogy a vendégkatonák parancsnoka Kincses szakaszve­zető. Ezért dühítette paprikásra Zsanót a nem vart jövevény. Minthogy természete alapjában békés és egyezkedni kész, előbb szépszerével próbálkozik. — Te, piszok bagolyl Hess, mert ütlek le! — Huhú! — rikolt a bagoly, szinte nevetősen, de marad és otthonosan ül tovább. — Kuss, ha mondom, mert bölcs fejed verem szét. Fogd be csőrt! Nem fogod? Pofa be! — Huhú! — felel a bagoly, és marad. Zsanó közelebb topog az oszlophoz. A puskát csípőre szorítja. Ellenségnek, vagy pajkos su­hancnak tekinti a bölcsesség madarát. — Figyelj, te bagolykám. Ha mondom neked, hogy hess, akkor hess, mert meggyújtod velem bajod. Települj mindenféle civil házra, annak nem fontos nyolc óra egész egyben. No. hess! Isten kutya, piszok bagoly! Hess. — Huhú! — vihog a bagoly. Zsanó köpköd mérgében. Toporog körbe-kör­be, és kavicsokat gyűjt a gimnasztyorka zsebé­be. Kilónyi kő nyomja már a zsebét A bagoly. nem fél, marad. Zsanó azonban egyre töri a fe­jét. miképpen foghatná el a kellemetlenkedőt. Lemond a kődobásról. Lábujjhegyen az oszlop­hoz lép. Puskáját keresztbe teszi a vállán. Mos­tanában legszívesebben még az ágyba is ma­gával vinné. Hatalmas csizmái segítségével meg­támadja az oszlopot. Lelki szemeivel már látja, hogy bagoly Brúnó kitömött állapotban milyen nagyszerű dísze lesz otthoni legényszobájának. Nekifeszül, mászik. Az első akadályt könnyen veszi. Az oszlopot tartó tönkre kapaszkodik, át­öleli a telefonpázna első harmadát. Kúszni kezd. Az ám. Se görcs, se hajlás, amibe kapaszkod­hatna. Visszacsúszik. Még jó, hogy csak egy perccel később jön be ellenőrző járőrzésből Mu­raközi tizedes és Rózsa egészségügyi. Kicsit li­heg, piheg, de feszesen tiszteleg. Aztán utánuk szól: — Te, Rózsa, mit gondolod? Hogyan fogható a bagoly? Van itt oszlop tetején. — Minek az neked — áll meg a jártában is majdnem alvó Rózsa. — Csak nem akarsz plané­tát húzatni vele a lizsében? — Vagy bolond. Itt ül oszlop fején, kiabálja, hogy huú-huú. Örs alszik, legénység pihenője van. Őrnek köteles, hogy őrizze minden harcos nyugalmát. Akarom ezért fogni. — Hm fontoskodik Rózsa, közben befelé so­molyog. — Talán úgy sikerülne leginkább, ha besóznád a farka alatt. Arra mérget vehetsz, hogy ilyen módszerrel sikerül megfogni. — Farka alatt? — kérdezett vissza Zsanó az­zal a megszokott hangsúllyal, amelyből mindig azt lehetett kiérezni, hogy a kérdezettnek minden bizonnyal többje, vagy kevesebbje van egy ke­rékkel. — Szóval, ott? (Folytatjuk.}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents