Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
2 PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 1«. Egyiptomi-izraeli hadifogolycsere Szovjet-jugoszláv közös közlemény (Folyiatas 02 I. oldalról.) zajlott megbeszélésen jelen volt Siilasvuo finn tábornok, az ENSZ békefenntartó erők parancsnoka. A tanácskozásról távozóban Gamazi tábor, nok közölte az újságírókkal, hogy pénteken megkezdik sebesült katonai és polgári személyek Kairóba $záUítá. sát a túlzsúfolt szuezi kórházból. A Sinai-félszigeten álló egyiptomi 3. hadsereg sebesültjeit is Kairóba szállítják pentektől fogva a Vöröskereszt jármüvei. Magas szintű egyiptomiizraeli katonai találkozóra legközelebb a jövő héten kerül sor. Mint az MTI kairói tudósítója jelenti, addig is azonban, amíg a békekonferencia összeül, Egyiptom következetesen ragaszkodik a hatpontos tűzszüneti megállapodás maradéktalan végrehajtásához. Az Al Gumhurija főszerkesztője szerint Iszmail Fahmi külügyminiszter tájékoztatta Eilts kijelölt amerikai nagykövetet, hogy Egyiptom nem várhat tovább: ha az Egyesült Államok nem veszi rá Izraelt a BT határozatainak tiszteletben tartására, akkor elkerülhetetlenné válik a harcok kiújulása. Az egyiptomi fővárosban továbbra la élénk diplomáciai tevékenység tapasztalható. Szadat elnök csütörtökön fogadta a marokkói és az etióp külügyminisztert, a szomáliai forradalmi parancsnokság tanácsának egyik tagját és az Iráni nagykövetet. Fahmi külügyminiszter szintén tárgyalt marokkói és etióp kollegájával a közelkeleti helyzetről, azon kívül fogadta Franciaország, Nagy. Britannia, Hollandia és Japán nagykövetet % Damaszkusz (AFP) A szíriai hadsereg szóvivőjének közlése szerint az ellenség egy műszaki alegysége megpróbált előrenyomulni a szíriai csapatok állásai felé. Miután az előretörési kísérletet a szíriai erők meghiúsították, izraeli páncélosok tüzet nyitottak. A szíriai tüzérség viszonozta a tüzet, és elhallgattatta az izraeli ágyúkat # Algír (AP) Az arab allamok csúcskonferenciája november 26án kezdődik Algírban — jelentették be csütörtökön hivatalosan az algériai fővárosban. Az arab külügyminiszterek értekezlete november 24-én kezdődik, szintén Algírban. 0 Beirut (AFP) A WAFA palesztin hírügynökség csütörtökön beszámolt arról, hogy a palesztin gerillák időzített robbanószerkezetet helyeztek el Eilat Izraeli kikötőváros víztornya és a városba vezető magasfeszültségű távvezeték egyik oszlopa mellett A november 13-án bekövetkezett robbanás nyomán megszűnt Ellát áram- és vízellátása. Mint az AFP megjegyzi, a palesztin ellenállók első Ízben hajtottak végre akciót a Jordániával határos izraeli vidékeken azóta, hogy 1970. szeptemberében kiűzték Jordánia területéről a palesztin gerillákat 0 Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Joszip Broz Titóval, a JKSZ elnökévei folytatott kijevi tárgyalásait befejezve, csütörtökön elutazott Moszkvába. Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a Szovjetunióban tett négynapos baráti látogatás után csütörtökön délután visszaérkezett Belgrádba. Csütörtökön Moszkvában szovjet—jugoszláv közös közleményt adtak ki, amely xtöbbek közt megállapítja: Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito tájékoztatta egymást a szocialista, illetve a kommunista építés menetéről, véleményt cserélt az SZKP és a JKSZ, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti együttműködés fejlesztéséről, a szovjet—jugoszláv kapcsolatok szilárdításának perspektíváiról, megvitatta az időszerű nemzetközi kérdéseket, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a szovjet —Jugoszláv együttműködés politikai, gazdasági, tudományos és műszaki területen. Hangsúlyozták, hogy a part- és az állami kapcsolatok tökéletesítése, valamint a szovjet—jugoszláv együttműködés bővülése megfelel* szocializmus és a kommunizmus építése érdekeinekSíkraszálltak a politikát, a gazdasági, a kulturális, a művelődési ós á tudományos együttműködés, valamint a tájékoztatás és az idegenforgalom bővítése mellett. Megállapították, hogy Jugoszlávia részvétele a KGST-ben tovább szilárdítja a szovjet— jugoszláv gazdasági együttműködést. Megjegyezték, hogy a külpolitikai es más időszerű kérdésekkel kapcsolatos gyakori találkozók és érintkezések, véleménycserék és tájékoztatások különböző szinteken rendkívül jelentősek, s előmozdítják egymás jobb megismerését, erősítik a bizalmat és szilárdítják az együttműködést az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia között. A nemzetközi kérdések vitájánál Brezsnyev és Tito a fő figyelmet az enyhülés szilárdításával és az azzal összefüggő kérdéseknek szentelte, hogy aktívan szembehelyezkedjenek a reakciós és az agressziós erők minden olyan kísérletével, amely a politikai légkör javulásának akadályozására irányul. Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito megállapította: a nemzetközi életben bekövetkezett kedvező változások lehetővé teszik minden országnak, függetlenül területe nagyságától és lakossága számától, hogy egyenrangú félként vegyen í-észt korunk alapvető problémáinak megoldásában. Joszip Broz Tito baráti látogatásra hívta meg Jugoszláviába Leonyid Brezsnyevet, aki a meghívást elfogadta. Guineai miniszterelnök Moszkvában # Moszkva (MTI) Beavogui Lansana miniszterelnök, a Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja vezetésével csütörtökön hivatalus baráti látogatásra Moszkvába érkezett a Guineai Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet— guineai tárgyalások. Kissinger tárgyalásai Japánban A francia kiskereskedők sztrájkja 0 Tokió (DPI) Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön befejezte kétnapos hivatalos tárgyalásait a japán vezetőkkel és pénteken — közép-európai idő szerint hajnali 0.30 órakor — Szöul útba ejtésével hazautazik. A csütörtökön véget ért tokiói tárgyalásainak légkörét japán források „nyomasztónak" minősítették. Megjegyezték, hogy az amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait a japán vezetőkkel, anélkül, hogy az egész kapitalista világot, de Japánt különösen érzékenyen sújtó olajválság ügyében „közeli megoldást" ígért volna. Róbert McClosky, az amerikai delegáció szóvivője, csütörtöki sajtótájékoztatójában óvakodott attól, hogy nyilatkozzék a japán—amerikai tárgyalások légköréről. 0 Párizs (MTI) Párizsra és a francia városokra csütörtökön teljesen rányomja bélyegét a kereskedők általános sztrajkja. A sztrájkhoz, amellyel a kormánynak a kiskereskedelmet egyoldalúan sújtó árpolitikája ellen tiltakoznak, csatlakozott a szolgáltató ipar nagy része is. Országszerte a lehúzott redőnyü üzletek, éttermek, s a bezárt benzinkutak százezrei jelzik, hogy az altalanw elege detlenseg hulláma átcsapott arra a rétegre — a kiskereskedőkre és kisiparosokra —, amely szavazataival keddig jórészt a kormánykoalíció pártjait támogatta. Ez a tény nyugtalanságot kglt a kormánykoalíció soraiban, ahol egyre több bíráló hang hallatszik Giscard d'Estaing gazdasági és pénzügyminiszter ellen, aki a kiskereskedők felháborodását kiváltó árrögzítő intézkedést hozta. A miniszter jelenleg Maüjföldön tartózkodik, ahol gazdasági tárgyalásokat folytat, s bírálói most szemért' vetik, hogy az inflációs vál ság kellős középén nem lett volna szabad elhagynia az országot. A párizsi kiskereskedők délután nagyszabású felvonulást rendeztek az opera és a pénzügyminisztérium épülete között, a az árrögzítő intézkedések visszavonását, valamint Giscard d'Estaing lemondását követelték. Bécsi ülés 0 Bécs (MTI) Csütörtökön tartották meg a haderő-csökkentési tárgyalások soron következő plenáris ülését. Négy felszólalás hangzott el: Kanada, Belgium, Csehszlovákia és Románia delegációjának vezetője egészítette ki korábban tett általános politikai nyilatkozatát .,...» Saigon A saigoni hadvezetőség 2000 katonával, legieróvel és tüzérséggel nagyszabású akciót indított a központi fennsíkon. a kambodzsai határ közelében fekvő Quang Duc tartományban a Kontum felé vezető 14. számú országút ellenőrzesóért és a közelében fekvő felszabadított területek birtokba vételóért Santiago „A következő napokban" akarja megkezdeni a fasiszta junta Santiagóban Luis Corvalannak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának perét — tűnik ki a chilei junta egyik szócsövének, a Tribuna című lapnak a jelentéséből Now York A gyarmatosítás fennmaradt gócai végleges felszámolásának kérdése áll ezekben a napokban az ENSZ közgyűlése XXVIII. ülésszakának középpontjában. —" Iszlám és a társadalmi haladás az arab országokban ügyfélfogadás mentes, Iroda céljára két-három réssbdl éllé helyiséget bérelnénk Ajánlatokat! ..Ügyfélfoga16 l631 jeligére dán mentes a HlrdrtrtbiFiatalok, figyelem! 1873. november hó 17-W1 minden szombaton 17—IS óráig Hanglemezklub nyílik s Móra »'. Mgtss pressaóhelyteégében. Szexed. Bocskai u. 3/B. Békében és háborúban az arab vezetők sűrűn hivatkoznak az iszlámra, mint ideológiára, hogy mozgósítsak a tömegeket a nagy társadalmi problémák megoldására. Az iszlám és a társadalmi haladás bonyolult problematikáját csupán néhány tény felvillantásával próbáljuk meg érzékeltetni, A Perzsa-öböltől a nyugat-afrikai Mauritániáig terjedő arab világon kívüli muzulmán vallási többségű országokban ilyen élesen nem vetődik fel az iszlám és a társadalmi haladás kapcsolata. Ez abból következik, hogy az arab világ, ahol a világ muzulmán vallású híveinek csupán mintegy 20 százaléka (UO millió) él, földrajzi helyzetéből eredően már korábban is birtokolt stratégiai fontosságát megőrizve, gazdasági (olaj), és politikai (az arab népek nemzeti felszabadító mozgalma) okok következtében jelentősége megnövekedett. Ezért öltött olykor különösen éles formát az arab népek es az imperialista erők harca, s emellett tovább folytatódott az imperialisták egymás közti harca is, befolyásuk megőrzése, vagy — főként az USA részéről — növelése érdekében. Mindezek a harcok az ország adottságai által meghatározott formában és élességgel tükröződtek az egyes arab társadalmakban is. Az említett tények együttesen eredményezték azt, hogy az arab világ a modernkori történelem egyik legneuralgikusabb pontjává vált. Az arab népek előtt a gyarmatosításuk — az Imperializmus óta — befejezésekor kettős feladat állt: nemzeti függetlenségük kivívása, és a társadalmi haladás biztosítása, hogy felzárkózhassanak a modern nemzetek mellé. E felszabadítani mozgalomnak az Ideológiája a VII. században Mohamed által a Koránba foglelt issUm volt, amelyet vallási tanításának egyszerűsége és közérthetősége különösen ulkalmassá tett erre. Eltérően pl. a kereszténység bonyolult kérdésfelvetésétől isten és a világ között nem leltet ellentót. ebből eredően a világi és vallási hatolom között nincs ellentmondás. (Az iszlámbun a ml értelmünkben vett papi rend nincs.) Az iszlám nem csupán vallási, de nyelvi és kulturális közösséget is jelentett, • «z erősítette a gyarmatosítókkal szembeni összefogást. Az iszlám létrejöttének konkrét körülményei pedig egalitáriánus szociális gondolatokat sugalltak. Az iszlám tulajdonképpen a városi (Mekka) kereskedők, oázisokban letelepült földművelő törzsek és állattenyésztő nomád beduin törzsek ellentéteit — partikuláris érdekeik feladása révén — feloldódó és politikai — illetve ettől elválaszthatatlan ideológiai-vallási — egységüket megteremtő céllal született meg. Ezért H. Grimm német orientalista, a szociáldemokrata ideológia által befolyásolva, Mohamedben a szocializmus előfutárát velte fölfedezni, a múlt század végén. Az iszlámra alapozott, a függetlenségért és társadalmi haladásért vívott harcnak két irányzata alakult, ki: 1. A történelmi múlthoz, de főként a vallási hagyományokhoz szorosabban kötődő irányzat, amelyet iszlám fundamentalizmusnak neveznek2, A vallási és történelmi tradíciókhoz csak annyiban ragaszkodó, amennyibon azok a függetlenségei; túl a társadalom haladó iranyu, modern átalakítását is szolgálják és segítik. Ezért e*t az irányzatot modernizmusnak híviák. A két irányzat között éles határvonalat húzni nem lehet, hiszen az utóbbi sem szakított az iszlámmal. Annyi azonban megállapítható, ho© az előbbi irányzatnak a függetlenségért vívott harc időszakában volt jelentős szerepe, mivel jobban hangsúlyozta az arab sajátosságot, amely a szélsőségeseknél az európai kultúra teljes tagadásban, az iszlám abszolutizálásában, középkori szellemű visszaállításában nyilvánult meg. A« irányzaton belüli ellentmondások a függetlenség kivívása után, a társadalmi haladás „mikéntjének" előtérbe kerülésekor nyilvánultak meg. Többen az Iszlám középkori szelleméhez való visszatérést követelték, » ezzel a reakciós erők táborába' kerültek, mint pl. Egyiptomban a Muzulmán Testvérek Szervezet. Mások, mint az algériai Tamfiq al-Madoni, a harmincas években az algériai nemzeti tudat kialakításában pozitív szerepet játszó vallási szervezet, az Ulemn egyik vezetője a progresszív erők táborát erősítette. 10(l2-ben Algéria társadalmi jövőjét illetően kijelentette: „aki úgy véli, hogy az iszlám nem fér össze a szocializmussal, tagadja a muzulmán vallást, és tagadja a szocializmust ls", S ezzel már tulajdonképpen a modernisták platformjára helyezkedett. A modernizmus hívei kitekintettek az Iszlám vllágAből, és kezdetben — a múlt század utolsó ós századunk első élvlzedeiben — a kapitalizmus fejlett ipara, jelentős technikai és gazdasági eredményei lelkesítették őket. Az Októberi Forradalom után azonban többen Oroszország felé fordultak. Rashld Rida szír politikus AlManár (Fáklya) c. lapjában üdvözölte a szocialista forradalmat, és a muzulmánok nevében •ikereket kívánt a bolsevikoknak, akik valóban a népet képviselik, „amelynek akarata Allah akarata". A szocializmus erőinek világméretű előretörése és megerősödése — amely az ai'ub népek függetlenségi harcának aktiv támogatásában is megnyilvánult — azt eredményezte, hogy a modernizmus képviselői, akik a függetlenség kivívása után kerültek előtérbe, nacionalizmusuk által vezérelve a szocialista eszmékben kezdték keresni a megoldást társadalmi problémáikra, Szalah al-Din a Bath párt (Arab újjászületés) megalapítója mondja, hogy az 1940-ben alapi* tott párt nevéhez a „szocialista" jelzőt a II. világháború után tették hozzá, látva a szocializmus sikereit. A legjelentősebb arab országok többségében a modernista irányzat képviselői vannak hatalmon, és társadalmi problémáikra valamennyien a szocializmus irányába keresik a kiutat. Ez az útkeresés a hagyományok, az eltorzult es (a S 'armatositás által) eltorzított gazdasági és oazlystruktúra által meghatározott módon történik. Ebből eredően ellentmondásosan, utópisztikus elemekkel is keveredve, de folyik az iszlám hagyomány újraértékelése, modernizálása. Igy az európalak által — helytelenül — csak a vallási fanatizmus által motivált szent háború, a dzsihód is új tartalmat nyer. (A dzsihád tágabb értelemben „kollektív erőfeszítésnek" is mondható.) A dzsihádot szent háborúnak tekintik mindenki ellen, aki a mohamedán államok függetlenségére tör. Sőt, egyesek a gazdasági ós társadalmi fejlesztési programok megvalósításáért vívott, harcot is dzsihádnak tekintik. Mas hagyományok modernizálása viszont —• főként a falusi tömegek mély vallásossága miatt — nehezebben megy. Nagyon komoly, és máig meg nem oldott probléma a Ramadám hónap ünnepe, amely durván megzavarja a muzulmán országok gazdasági életét, fékezi a termelést. (30 napon át napkelte és napnyugta között nem lehet enni, Inni stb,) A böjtnek komoly egészségügyi következményei ls vannak: egyiptomi orvosok rámutattak, hogy a Ramadán-bojt mintegy 80 százalékkal növeli a gyomorfekólyesek számét. A mélyen vallásos falusi nép azonban, ami* kor érdekei könnyebben felismerhetők voltak, forradalmi célok elérésére használta a vallást. Ez történt pl. Algériában a függetlenség első eveiben, amikor a fellah tömegek „A föld azé, aki megműveli" jelszó alatt felvonulva követelték a francia gyarmatosítók földjeinek kisajátítását. Mikor megkérdezték tőlük, hogy mi az eredete e jelszónak, azt válaszoltak, hogy a Koránból való. S valóban a Koránban van egy ilyen mondás. Az elmondottakból kitűnik, hogy nehezen állná meg a helyét az az állítás, hogy az iszlámra való hivatkozás a haladó arab országokban a reakció szerepót töltené be. Ha tekintetbe vesszük a mozgalom szellemét, a kialakulóban tevő állam jellegét, az antiimperiallsta erők világméretű megerősödését, megvan a remény arra, hogy ebben az iszlámban a „földi nyomorúság elleni tiltakozás" aktív oldala fog felülkerekedni. Dr. Nagy Lászlv •