Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 18. Tovább korszerűsítik a ruházati ipart A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének csütörtöki ülésén 1973. eddigi eredményeiről és a jövő év főbb feladatairól adott tájékoztatást Földi László könnyűipari államtitkár, aki ez alkalomból megvonta a IV. ötéves terv eltelt három esztendejének mérlegét is. Megállapította, hogy a textil- és ruházatipar termelése ez időszak alatt 20—21 százalékkal nőtt, s rekonstrukcióra, fejlesztésekre az ágazatra tervezett 1 milliárd 200 millió forintból eddig mintegy 600 milliót fordítottak a felügyeleti vállalatokban, üzemekben. Ebből az összegből 360 milliót költöttek gépek beszerzésére, s ennek köszönhető, hogy 1970-nel szemben, amikor a berendezéseknek 67 százaléka volt „túlkoros", elavult, az arány ez évre már 40 százalékra csökkent. Mindez önmagában is sokat jelent a dolgozók munkakörülményeinek javulására nézve, de ezenkívül a jelen tervidőszakra 80 millió forintot terveztek, szociális és munkavédelmi kiadásokra. Ebből 1972—73-ban már 50 millió forintot használtak fel. Az államtitkár elmondotta, hogy a textilruházat-iparban 1973-ban — 1970-hez viszonyítva — mintegy 20 százalékkal magasabb a munkások keresete. Nem utolsósorban köszönhető ez a központi bérintézkedések mellett annak is, hogy jó úton halad a munkaszervezés és a tervezés is. Ezzel szemben nem kis nehézséget okoz, hogy az elmúlt három év alatt az alapanyag-ellátás a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. 1973-ban sokkal nagyobb feladatot jelent a programozás, mint 1970-ben jelentett, és a kellékanyagok beszerzése is nemegyszer nagy gondot okoz. Az elmúlt tíz hónap eredménye alapján 1973-ban a termelés 11—12 százalékkal növekedett a két iparágban, és 11 százalékkal nőttek a bérek a múlt évhez képest. A termelés emelkedése csaknem kizárólag a termelékenység növekedéséből adódott. Egyébként a termelés eredményei a nyereség alakulására is a vártnál kedvezőbben hatottak. Az államtitkár hangsúlyozta: a gyermekholmik mennyiségének, választékának növelésére kell törekedni minden vonalon, amire egyébként a családvédelmi intézkedések és a vonatkozó kormányhatározat is kötelezi az ipart. Ezt a jövő esztendő legfontosabb feladatai közé sorolta, csakúgy, mint általában a ruházati termékek minőségének javítását. Rámutatott: ebben a szakszervezet adhatja az üzemekben a legtöbb segítséget — a vezetéstől a munkapadokig. A fiatalok még jobban kapcsolódjanak be a társadalmi, közéleti gyakorlatba Megtartották a KISZ Szeged városi küldöttértekezletét Bolgár vendégek Szegeden A Hazafias Népfront megyei titkárságát kereste fel tegnap, csütörtökön a kora délutáni órákban Sztojan Radov, a Bolgár Kulturális Központ budapesti igazgatója, és Tosco Doncsev, a központ titkára. A vendégeket Molnár Sándor, a népfront megyei titkára fogadta. A szegedi találkozón egyeztették a kulturális központ és a népfront megyei bizottsága jövő évi, 1974-es programját. A vendégek ezután a József Attila Tudományegyetem Móra Fereno leánykollégiumát keresték fel, ahol öt napon át a bolgár kulturális rendezvényekre kerül sor. A JATE egyetemi kollégiumának bizottsága szervezte a programot. Tegnap összeállítás hangzott el < fiatal bolgár költők műveiből. Az est vendége volt három fiatal bolgár költő is. Ma. pénteken Bulgária 1945-től napjainkig címmel politikai vitafórumot rendeznek, majd előadás lesz a bacskovói kolostor freskóiról. November 17-én, szombaton bolgár kisfilmeket mutatnak be, vasárnap pedig előadást tartanak a bolgár ikonművészetről. A bolgár kulturális élethez kapcsolódó rendezvénysorozat hétfőn zárul, amikor Ki mit tud? keretében adhatnak számot a kollégium lakói Bulgáriáról szerzett ismereteikről. „Nyílt nap" pályaválasztás előtt A pályaválasztás nemcsak a VII—VIII. osztályos diákoknak, hanem szüleiknek is gond. Töprengések, családi tanácskozások előzik meg a jelentkezési, továbbtanulási papírok kitöltését, beadását. Sokan nem tudják eldönteni, milyen szakmát válasszanak, hol tanuljanak tovább. Az ő gondjaikon, a pályaválasztási felelős tanárok munkáján igyekszik könnyíteni a Szegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskola, amikor minden ősszel eljuttatja beiskolázási körzetének — Bács-Kiskun, Békés. Csongrád megye — valamennyi általános iskolájába a „Rózsás élet" című iskolai lapot, amelynek tájékoztatása alapján az érdeklődők megismerhetik jövendő iskolájukat, az ott folyó képzési ágazatokat, tantárgyakat. Ugyancsak ezt, a célt szolgálja a „nyílt napok" rendezése, melyre az idén tegnap, csütörtökön délelőtt került sor. Pedagógusok, pályaválasztási felelősök, s közel száz VIII. osztályos kereshette fel a szakközépiskolát, ahol négy különböző tagozaton — az Erősáramú Szakközépiskolában épületvillamossági-szerelő. a Közlekedésgépészetiben gépjárműtechnikai, a Közúti Közlekedésgépészetiben autóforgalmi, valamint a kereskedelmi szakközépiskolai tagozaton — folyik képzés. Az óralátogatások után Horváth Ferenc igazgató a pedagógusok, az iskola szaktanárai pedig a látogató diákok kérdéseire valaszoltak. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése szerint Szeged város 21 ezer 061 KISZistájának képviseletében 177-en jelentek meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi küldöttértekezletén, melyet tegnap rendeztek meg a Tisza Szálló hangversenytermében. A küldöttértekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bjczó György, a városi tanács elnöke, dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Barsi Tomaj, a KISZ KB osztályvezetője. Dr. Rákos Istvánnak, a JATE KISZbizottsága titkárának, a városi küldöttértekezlet elnökének megnyitója után Lénárt Béla, a városi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítéseket az írásbeli beszámolóhoz. Többek között megállapította, hogy az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések az intenzívebb munka és a megnőtt aktivitás jegyében zajlottak le. Sokrétű vita A KISZ Szeged városi bizottságának beszámolója fölötti vitát — melynek során 23 küldött kapott szót — a munkaértekezlet-jelleg, az izgalmas, sokrétű, kritikus és önkritikus, tartalmas vita jellemezte. Elsőként Cserhalmi László, a DÉLÉP KISZ-titkára kapott szót, aki a megye legnagyobb építőipari bázisának szervezett fiataljai nevében többek között elmondta, hogy sikeres védnökséget vállaltak a tarjáni, 2-es számú általános iskola építése fölött. Csongrád megye felsőfokú tanintézeteinek hallgatói kezdeményezték a „Tegyünk többet a falu közművelődéséért!" akciót, mely ma már országos méretűvé nőtt. Erről szólt Gál György, a JATE küldötte. Elmondta, hogy a Studium Generalemozgalom hogyan segíti a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit, és az egyetem hallgatói milyen módon nyújtanak támogatást a meglehetősen elmaradott ásotthalmi általános iskoláknak. Kozma Piroska a KSZV fiataljai nevében szólt a küldöttgyűléshez. Annak a szocialista szerződésnek eredményeit ismertette, melynek során a KlSZ-védnökség alatt épülő új szövőcsarnokot a kitűzött határidő előtt, november 5-én felavathatták. Kapás Zsuzsa, a Radnóti gimnázium tanulója az úttörőcsapatokban dolgozó ifivezetők előtt álló feladatokról szólt. Ezután egyenruhás úttörők köszöntötték idősebb testvéreik értekezletét. Ünnepélyes pillanata volt a KISZ Szeged városi küldöttértekezletének, amikor dr. Biczó György, a Szeged megyei városi tanács elnöke első ízben átadta az „Ifjúság Szegedért" plakettet Csapó Gézának, a SZEOL háromszoros világbajnok kajakosának, Ledniczki Istvánnak, a Radnóti gimnázium IV. osztályos tanulójának, az országos biológiai tanulmányi verseny első helyezettjének és Tandi Lajosnak, a Délmagyarország újságírójának. Rócz László, a KISZÖV megyei ifjúsági bizottságának felmérését, és a felmérés tapasztalatait ismertette a küldöttértekezlettel. Az ALÉP-nél felmerülő ifjúsági munka nehézségeiről szólt hozzászólásában Maszong Miklós. Budai Márta, a Közgazdasági Szakközépiskola tanulója a technikumból szakközépiskolává válás Az elnökség tagjainak egy csoportja. Balról jobbra: Barsi Tomaj. Győri Imre, Rákos István, dr. Ozvald Imre és dr. Török Judit A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja problémáiról, nehézségeiről beszélt. Elmondta, hogy az országban elsőként iskolájukban vezették be a jegyzőkönyvvezetők képzését. Alapszervi munka A KISZ ideológiai-politikai munkájának tartalmasabbá, alaposabbá tétele állt Dombi Ilona (Textilművek) hozzászólásának középpontjában. Tóth Judit, a MÜM 624. Szakmunkásképző Intézet tanulója többek között az ateista propaganda erősítésére figyelmeztetett. A fizikai munkában dolgozó fiatalok alacsony szervezettségének növelése volt központi témája Antali Sándor hozzászólásának, aki elmondta, a XI. sz. Autójavító Vállalat KISZ-eseinek sikerekre vezető módszereit is. Dr. Török Judit, a SZOTE küldötte, az egyetemi hallgatók rétegsajátosságait elemezte, és szorgalmazta az oktatói-dolgozói KlSZ-alapszervezetekkel való fokozottabb gondoskodást. Mára Péter, az olajipari KISZ-bizottság küldötte a szegedi KISZ-alapszervezetek előtt álló feladatokat vázolta. Szögi Béla felszólalásában ünnepélyes munkaértekezletnek nevezte a tanácskozást. összegezte a városban folyó ifjúkommunisták kétéves munkáját, és szólt a feladatokról is. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladatok egyike az alapszervezeti munka erősítése, hiszen itt valósulnak meg az elképzelések, a kudarcok gyökerei is itt találhatók. Megállapította, hogy azok a tevékenységi formák, melyek tegnap még jók és hatásosak voltak, ma már módosításra szorulnak. A délutáni ülés első hozzászólója Fenyvesi Erzsébet, a Radnóti gimnázium tanulója az iskolai demokratizmus és önkormányzat felelősségéről szólt. Győri Imre felszólalása Győri Imre lépett ezután a szónoki emelvényre. Hozzászólásának bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy részt vehet ezen az élénk, tartalmas és izgalmas értekezleten, tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának és megyei bizottságának üdvözletét. Megköszönte a város ifjúkommunistáinak elmúlt két évben kifejtett tevékenységét, mellyel eddig hozzájárultak az MSZMP X. pártkongresszusának és a KISZ VIII. kongresszusának végrehajtásához. Kiemelten foglalkozott az ifjúság megítélésében végbement pozitív változásokkal. Megállapította, hogy szembetűnő az ifjúság társadalmi magatartását megítélő pozitív szemléletváltozás. Csökken a KISZ-szel, az ifjúsággal kapcsolatos aggodalmaskodók, aggályoskodó nézetek száma. E változásban szerepet játszik a párt ifjúsági politikája, a KISZ VIII. kongresszusa és az ifjúsági törvény, de — mint megállapítottá — ennek legfőbb oka. hqgy az ifjúság magatartása a munkában, a közéletben helytállással igazolja e pozitív szemléletváltozást, a reális értékelést. A sok pozitív tulajdonság mellett azonban a mai fiatal nemzedék gyenge pontjára is figyelmeztetett. Kisebb a teherbíró képessége, a felelősségvállalása a mai KISZkorú fiataloknak. Hangsúlyozta, hogy jobban meg kell edzeni a mai fiatalságot, több lehetőséget kell biztosítani számukra a társadalmi gyakorlatba való bekapcsolódásra. Végül arról szólt, hogy napjainkban is megtalálhatjuk a forradalmiságot. Mind, nnapjaink sok apró feladatainak megvalósítása akkumulálódik majd azzá a tétellé — felépítettük a szocializmust. Megállapította, hogy mai feladataink bonyolultabbak a tegnapiaknál. Erre kell felkészíteni a fiatalságot, ez a munka legalább annyira forradalmi, mint az előző nemzedékeké volt, ezeknek megoldására kedvező bel- és külpolitikai helyzetben kerülhet sor. Védnökség A 10. sz. Volán ifjúkommunistáinak képviseletében Batki József arról beszélt, hogy védnökséget vállaltak az épülő munkásszálló fölött. A városi tanács KISZküldötte, Nagy László az ifjúság művelődési lehetőségeiről szólt. Túri Margit tápéi küldött a Szegedhez csatlakozott községek fiataljainak problémáit vázolta. Bogoz Zoltán, a KSZV ifjúkommunistája megállapította, hogy az ifjúság eszmeipolitikai nevelése nem választható el a munkapadok melletti eredményektől, az üzemek gazdasági sikereitőL Stricz Károly, a rendőrfőkapitányság fiataljainak képviselője felhívta a KISZalapszervezetek figyelmét, segítsenek a bűnügyek megelőzésének munkájában. Az új középiskolai rendtartásról és házirendről tájékoztatta a küldöttértekezlet résztvevőit Fehér Gabriella, a Tömörkény gimnázium és szakközépiskola tanulója. Komlósi Istvánné a konzervgyár eredményeit és problémáit felsorolva szólt a lányok és fiatalasszonyok sajátos helyzetéről. A küldöttértekezlet utolsó hozzászólója Csizmadia Károly, az ATIVIZIG KISZ-titkára volt, aki a KISZ, termelést segítő tevékenységének eredményeit ismertette, s elmondta, hogy tartalommal szeretnék megtölteni a partfal rendezése felett vállalt védnökségüket Választás A vita tanulságait, a hozzászólások javaslatait Lénárt Béla összegezte, majd a jelölő bizottság javaslatára a küldöttek megválasztották a KISZ városi bizottságának 51, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának 11 tagját. A KISZ Szeged városi bizottsága első ülésén — melyen felszólalt dr. Ozvald Imre ls — megválasztották a 13 tagú végrehajtó bizottságot. A KISZ városi bizottság első titkára ismét Baló Ilona, titkára Lénárt Béla lett. Tagjai: Bódi Ágnes (KSZV), Hódi Ilona (Allatforgalmi és Húsipari Vállalat), Ipacs Éva (Ruhagyár), L osoncz Éva (Dorozsmai ÁFÉSZ), Mára Péter (Olajipar). Móri Sándor (MÁV). Mészáros István (városi úttörőtitkár), Nitsovits Iván (Fémipari Vállalat), Révész Istvánné (Közgazdasági Szakközépiskola). dr. Török Judit (SZOTE) és Vad János (Tervező Vállalat). A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Fiizesséri Péter, titkára Kopasz Margit,