Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

74 CSÜTÖRTÖK, 1973. OKTÖBER 11, Laskagomba termelése faanyagon. Kiskert, házikert tulajdo­nosoknak szórakozás és hasz­nos elfoglaltság a laskagomba faanyagon való termelése. Javasoljuk mindenkinek, aki különlegességekkel kí­vánja kertjét díszíteni, vagy az Ínyenc csemegéket ked­veli. A termesztéshez felhasz­nálható nyárfa, fűzfa, bükk­fa, gyertyán, nyír, cseresznye és diófa. A felhasználás két­féleképpen történhet: felda­rabolt kuglifákon, vagy föld­ben lévő gyökértuskón. Kö­vetelmény, hoey a fa nedves­ségtartalma elegendő legyen a gombamicélium szövődé­séhez (legfeljebb 4 hónapja kivágott legyen). A vastag­ság 15 centiméternél mindig nagyobb, mert ennél kisebb átmérőjű fa csak kevés és apró gombát ad. A tuskókat nemes oltóanyaggal be kell oltani. Az oltóanyagot több cég forgalmazza, itt Csong­rád megyében a Baksi Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezet. Az oltás ideje májustól, július végéig terjedhet. Az oltáshoz ver­met kell ásni. A verem hosz­sza, szélessége a birtokunk­ban levő faanyag mennyisé- ben szorosan egymás mellé Termőhelynek árnyékos, gétől függ. Az előkészített helyezzük. párás, szélvédett környezet faanyagot 30 centiméteres Ha a faanyagunkat ily mó- jó. A házak északi fala mel­darabokra fűrészeljük. Ügyel- don a verembe helyeztük, letti rész, bokrok alja, facso­nl kell arra, hogy a vágóslap hozzáláthatunk a lefedéshez, portok alja is. Közvetlen kö­ne szennyeződjék. Lécekkel, rudakkal áthidal- zelében minden gyomnövényt Az oltóanyagot előkészít- juk, majd náddal vagy szal- ki kell irtani. A kuglifákat •Jük és a verem aljára szór- mával lefedjük és 20 centi- egyharmad részükig besüly­juk akkora területen, amek- méter vastag földdel borít- lyesztjük a földbe, hogy a kora az odaállítható rönkda- juk. A veremfalaktól körül- talajjal kapcsolatba kerülje­rab felülete. Erre állítjuk belül 40 centiméterre egy nek, és nedvességet vehesse­a kuglifát, majd a felső részé- ásónyom mélységben 30 cen- nek fel. A rönkdarabokat tet­re ismét szórunk egyenlete- timéter széles árkot ásunk szőlegesen, de legalább 25— sen, az oltóanyagból fél cen- a nyári öntözések elvégzésé- 30 centiméterre helyezzük timéter vastagságban, s a fel- re. A vermet felnyitni nem egymástól. Ezután a termő­darabolás sorrendjében egy- szabad. A fedőrész és az testek megjelenését várjuk másra helyezzük a faanya- árok nedvesítése elegendő. A és időnként locsolókannával got. Az utolsó 30 centiméte- termőhelyre szeptember kö- 2—3 milliméteres öntözést res részből lefűrészelünk 2— zepén, vagy végén szállíthat- biztosítunk. A termőtestek 4 centiméteres vastagságot, juk. Erre az időre a gomba november elejétől jelennek ez lesz a fedőlap. A legfelső micéliumai átszövik a kugli- meg a kuglifák oldalán. Egy kuglifára is rászórjuk az ol- fákat. Az átszövődés akkor jól beoltott kuglifa 5—6 éven tóanyagot és rárakjuk a fe- jó, ha a rönkdarabok szét- át minden ősszel terem, dőlapot, s rá is szögezzük. A választásakor ellenállást ér- A gyökértuskóknál más a kuglifák oszlopait a verem- zünk. helyzet, hiszen helyhez kö> Fél üzem Tiszaszigeten Elcsitultak már a vélemé- Az első szállítmányok ta- letes a sertéstelepen. Napi nyek, a hangoskodások, amik valy érkeztek, azóta több 34 mázsa tápot használnak a tiszaszigeti Búzakalász Tsz anyakoca háromszor is le- fel. a zsákokat meg kell sertéskombinátjának építé- fialt. A 2,5 százalékos ko- fogni. Viszont 1500 hízót ad sét megelőzték. A társulás caíorgót szeretnék elerni. a Búzakalász Tsz év végéig csak körvonalaiban bonta- A keszthelyi nagy fehér faj- az állatforgalmi vállalatnak, kozott ki, de amikor az első tát keresztezték lapály l'aj- Jövőre 3500—4000-et. aztán komolyabb lépésre került tával, s az ilyen süldőkből 8 ezret. Szép perspektíva, sor, azaz fizetni kellett, már adtak piacra a tiszaszi- Kicsit távolabb, a sertés­egyedül maradt a Búzakalász getiek. Most két hónap alatt komplexum szomszédságában Tsz az elképzelésekkel, a 150 anyakoca fial. Olyanok üzemel a szárító. Termelő­megépítendő kombinát ter- is, amelyek a sertéskombi- szövetkezetben megéri a be­vetvel, gondjával, bajával, nátban látták meg a lám- fektetést. Tiszaszigeten hél­Visszaút nem volt. Elkezdő- pavilágot. Általában öt-hat külözhétetlenné vált, hiszen dött a munka, a pénz szé- fialást várnak egy-egy a gazdaság 2 ezer hektáros dületes gyorsasággal fogyott, anyakocától, utána eladják, területéből ezer hektárt le­az építőipari anyagok ára kitűnő szalámi-alapanyag, het öntözni. Ez a termés­emeleteket ugrott, számta- példányonként 2—2,5 mázsá- eredményekben érezteti há­lán álmatlan éjszakát okoz- sak. Az épületet az AGRO- tását, idén 54—55 mázsa ku­va a közös gazdaságnak, s TERV elképzelése alapján koricát takarítanak be hek­még mindig hányat okoz készítette a téesz építőbri- táronként a kombájnok, a már félüzemű 'sertéskom- gádja. Hét hónap alatt hiz- májusi morzsoltra átszámít­binát. nak meg benne a pocák. Va. A termés zöme a szá­Ám a falu véleménye, s a A kulricákban alom nél- rítónál jut el a magtárakba, közelebbi falvak lakóié is kuli a tartás. A pár napos, raktárakba. Fokozatosan, de megváltozott, hiszen már idétlen kismalacoktól kezd- módosul a termelési szer­lassan-lassan befejezés előtt ve a több hetesekig szinte kezet, ilyen kis területtel a sertéskomblnát, csupán hemzsegnek a rekeszek. Az- rendelkező szövetkezet nem belső szerelések folynak, a tán a különböző hajókban termelhet sokféle növényt, a vágóhíd építése akadozik, süldők, hízók, kanok. Jövő takarmány meg létszükség­megfelelő anyagiak híján, s év végére már 360 anya- iet, tehát 'fő profillá a ta­különben is, üzemelésére kocát tartanak itt, s az 1975- karmánytermesztés lép elő, még nincs szükség másfél ős esztendő lesz az első, ami- párosulva a hústermeléssel, évig. kor beindul a teljes üzem. jövőre mér például csak ta­A beruházás 55 milliós, Amennyiben 15 százalékos karmánygabonát termeszte­évente 8 ezer sertést bocsájt tiszta nyereséggel dolgozik, nek a kalászosokból ma,jd „kÍ afn^ZKm' ,hB t6)," Iw^máHÁhnl2-13 éV 82 A száritó ezért nélkülöz­mel. Erre 1975-ben lesz al- akkumulációhoz hetetlen, óránként 30 ton­kalom. Mindenesetre a kom- Nagy befektetés, kis ha- ná szárlt búz-t k binat mutatós, a lenyeges és szon, eleinte. korieát Á néev tónmíninm nagy munkák készen van- A sertésgondozók reggel .iió or^v fénym. í vt nak. Sőt, már részlegesen hatra jönnek, délután négyig g 'n fé?el bennük \hh% üzemel is a telep. tart a munkaidő. ^szaka, egy ^JoTJ/k " vagonol Belépve a szociális épü- * 5Za'<^ magtár. Az egész telep mint­tho a faGoio-fohÁ,. «HK_ ügyel az allomanyra. A ke- - 1 Szüretelő egyetemisták A modern nagyüzemi me- rejött kapcsolat folyamatos­zőgazdaság egyre kevesebb sá válhatna, s ez nyilván embert Igényel, az őszi nem közömbös a gazdaság Idénymunkák jó részét azon- számára sem. ban nem lehet gépekkel el végezni. Ezért dolgozik év> ről évre sok diák a termelő­szövetkezetekben, állami gazi daságokban. A József At­tila Tudományegyetem hall­gatói idén a Bácsalmási Ál­lami Gazdaságban kaptak munkát: almát, szőlőt szüre­telnek, napraforgót fejelnek. A természettudományi kar hallgatói már több éve fel­vették a kapcsolatot a gaz­dasággal, s idén először a bölcsész és jogi kar hallgatói is részt vesznek a munká­ban. A gazdaság területén levő Braun Éva építőtábor­ban egyszerre száz ember­nek tudnak szállást és étke­zést Biztosítani, így az egye­temisták háromnapos tur­nusokban váltják egymást. Keresetük egyharmadát az egyetemi klubnak ajánlották fel, második harmadát pe­dig az egyes KlSZ-alapezer­vezetek kapják — ebből ki­rándulásokat, különböző kul­turális programokat szer­vezhetnek. Harmadik napi keresetüket viszont kény­telenek az útiköltségre for­dítani, amelyet egyénileg kell fedezniük. Ez természe­tesen nem tetszik az egye­temistáknak, s valóban mél­tányosabb lenne, ha a gaz­daság legalább az útiköltség egy részét megtérítené. Jobb feltételek mellett a most lét­Szajbély Mihály töttek. Itt is egy fedőlapot készítünk. A felső vágási felületre (oltás előtt kell le­fűrészelni) rászórjuk az oltó­anyagot, a fedőlapot rászö­geljük, majd fóliával beta­karjuk. A fóliára földet ra­kunk, és szeptember köze­péig úgy hagyjuk. Azután leszedjük és várjuk a termő­testek képződését. A szedés késsel történik. A tuskó mentén levágjuk a csokros termőtesteket és ki­ki kedvére készítheti el íz­lése szerint. Radlcs Ferenc kertészmérnök letbe, a fekete-fehér öltö- az állományra, zőben fehér köpenyt, ka- reset most még 3 ezer fo­rint havonta, ha termel az egy 5 millióba kerül, szintén a szövetkezet 50-tagú építő­locsnit kapunk, csak innen "«« i— na teimei az brigádja remckeltc. van bejárás a kombinátba, üzem, bővebben jut Ketéves betakarítás es : szigorú állategészségügyi szakmunkásképző tanfolya- . *au a Detakarítas es , uJi i auaiegeszsegugyi t vóeeztek itt a faiuban epítkezes. Gazdag, szép ri szabalyok megtartasával, m°l ..ve?.ez,~? m a wiucan, . . „ , tt kézmosás stb., nehogy beteg- a szövetkezet szervezte. Ma mányü eveket formainak ség pusztítson a nagy értékű meS a technika nem toké- Sz. L. J. állományban. Megfelelő szak- . gárda dolgozik mérnöki, és állatorvosi irányítással: hat gondozó, három vezető je­lenleg. Mozgalmas a telep. Az épület végében szerelőműhe­lyek, karbantartók foglala­toskodnak, most készül a ta­karmányadagoló ls. Először a takarmány-előkészítő te­rembe nyitunk be. Ide ér­kezik kintről a takarmány, alapanyagokat, koncentrátu­mokat tárolnak kis meny­nyiségben, természetesen a zömét a szárítótornyokban és a magtárban. Két darálót működtetnek. Ebből a te­remből jut el a takarmány a főfolyosóra, amiből 32 ha­jó nyílik kétoldalt, s min­den hajóban zöld kutricák, rekeszek vannak. Oda ke­rülnek a malacok, anyako­cák, azaz némelyikben már hónapok óta nevelődnek is. Gyémánt, grafit — és karbin Karbin néven új kristályos sen kötő tulajdonsága » szénszármazékot fedeztek fel nem iép reakcióba a klórral, tudták^hogy íízfnS £ * két kristályos származéka amely eddig akadalyozta a létezik: a gyémánt és a gra- kötést a szénvegyületek ak­fit. A most felfedezett har- kalmazösánál. Termodlnami­madlk kristályos szénfajtát kailag sokkal stabilabb a új polimérek vizsgálata köz- grafitnál. A karbin feliedé­ben, etilénből szintetizálták, zése új alapot adott a szén A karbin molekulái vo- szerkezeti kémiájának teljes nalas felépítésűek. Az anyag kiderítéséhez. (BUDAPRESS fekete színű por, amely erő- —APN) • Pásztor Ferenc: Véletlenül 20. Talán eddig jutott el, amikor a világítóudvar­ba nyíló egyik ablak kifényesedett. Nyomban bikaerős férfihang zengett fel. Ügy trombitált, mintha riadót fújna. Egyelőre csak a vízcsapot nyitotta meg, Egy darabig gurgulázott a szájá­val, aztán a maradék vizet a fogpasztatöbblettel kilódftotta az ablakon. Amikor a borotválkozó­víz, a mosdóvíz, szappan már mind a nyaká­ban volt, reménykedni kezdett, hogy csak vé­ge lesz ennek a váratlan fordulatnak is. Korai vigasz. Az erős férfihang tovább harsogott. — Nekem most már tagadhatod, hogy jár hozzád valaki. Nekem olyan orrom van, mint egy nemes vadnak. Azt hiszed, nem tudom, hogy járt nálad valaki? Megnyugtatlak, hogy elkapom a lovagod. Miszllkre szaggatom, vagy ezzel a borotvával vágom le a fülét. Isten engem úgy segéljen. Zsanót egycsapásra kilelte a hideg. Csak most kopott észbe, hogy mekkora veszedelem kellős közepébe ugrott. Ijedtében még a cigarettának is a parázsló felét kapta a szájába. Arccal a sze­métkupac felé fordult, gondolván, talán így job­ban elrejtőzhet a kereső tekintet elől. Ez aztán a bika, gondolta magában Zsanó, Kellett nekem bikát kiabálni? Most itt van. Tessék, csak nekem nem lehet a fára szalad­gálni, mint a tüzéreknek. A hangok egy kicsit alábbhagytak. Valami vékonyka hangfoszlány jutott el hozzá. Mint­ha az asszonyka magyarázkodna, vagy szidná a féltékeny férfit. Aztán kisvártatva még erő­sebben jött bentről a mogorva basszus — Idefigyel, Teréz! Nekem ne dumálj! Ha azt hiszed, hogy beveszek ilyen süket magya­rázkodást, akkor tévedsz, öreg motoros vagyok én ahhoz. Még motoros is, gondolta Zsanó, mert a szó alvilági értelmét nem fogta fel egészen szaba­tosan. Az 6 számára a szó most csak annyit jelentette, hogy még a szaladás is hiábavaló­nak bizonyulna, mert ennek a bikahangúnak motorja van, könnyen beéri őt. — Ha nem mondod meg tiszta lelkedre, hogy ki volt itt, azonnal felkutatom az egész házat. Fel én. A pincétől a padlásig, minden zugot feltúrok. Ha elkapom a ficsúrodat, hát fasírozot­tat csinálok belőle is, meg belőled is. Ennek már a fele sem tréfa. Remegő vég­tagjain érezte, hogy ebből a pácból nem lehet szépszerével menekülni. Olyan módon okosko­dott, hogy még mindig jobb, ha a fegyver­barátok hagynak rajta a parollnjához inkább illő színű nyomot, mint ennek a bikahangú­nak a hangjától kimúlni, méghozzá egészen ártatlanul. Ha ez a vadember most rátalál, a nagy jó isten sem mossa le róla, hogy az asz­szonytól ugrott ki a fürdőszoba ablakán ke­resztül. Mindennek a tetejébe még Ibitől ls megkapná a beosztását, mert olyan esztelenül féltékeny az a drága, mint ez a zordon ember, itt az ablak másik oldalán. Rettegve megmozdult. Csörömpölt alatt a tör­melék. A csörgés felé kapott. Üvegdarabok vol­tak. Majdnem elvágta az ujját. Felállt. Ismét megcsörrent valami. Közben a fürdőszobából záporozott a fenyegetés. Képzeletében azokat a rémfilmeket látta; amelyekben ilyen fordulatok vannak: az asz­szony ártatlan. Igaza van. Senki nem járt ná­la. De hagyja egy darabig a- dühöngő fene­vadat. Aztán őt is elkapja a méreg. Felugrik, magára dob egy lenge pongyolát. Sorban ki­tárja a szekrények ajtaját, minden szoba és mellékhelyiség ajtaját sarkig tárja. Közben szétdúlt hajába turkál és torokhangon pisz­kolja a féltékeny embert. Aztán következik a drámai pillanat. Berohan a fürdőszobába. Fel­tépi az ablakot. így szól oda a dühöngőhöz: „Gyere ide! Nézz ki! Talán oda bújtattam!" Itt lenne a nagy dráma. A nő sikoltana, a férfi hörögne, és élesre fenné a borotváját. Inkább menekülök, gondolta Zsanó, és ki­egyenesedett. Elkapta a lépcsőházi ablak pár­kányát és felhúzta magát. Mosolygott. Lám, milyen egyszerű az egész, Hála Istennek, meg Kincsesnek, hogy annyit ordít a rohampályán. Ha őt eddig nem szekírozza, hogy a palánk­ra könnyedén kell feljutni, akkor esetleg el­vérzik, mint egy közönséges vágómarha. Már csak a tetemét találják meg, aztán nézhetnek a kriminalisták, hogy ki metszette el egy jóképű határőr torkát. Hopplát Belőlem nem lesz Stefánia vagdalt — dünnyögte magában Zsanó, és már lódult is. Ott termett a rosszul világított lépcsőház­ban. Mér csak a bűzét érezte a világító­udvarnak, s valami monoton hangot a félel­metes fürdőszobából. A ruháját könnyűszer­rel megtisztította a ráragadt piszoktól, mert a katonaposztónak többek között olyan jó tulaj­donsága is van, hogy nehezen látszik meg rajta az élet salakja. Jókedvűen, szinte lángoló kedv­vel lépett a keskeny, rosszul világított utcára; (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents