Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1973. OKTÓBER l£ A feledékenyek tudják, hogy a címben jelzett házszám alatt a talált, illetve elhagyott tárgyak keresendők. Ide kerül mindenféle, még használható, értéket képviselő holmi, amelyet Szegeden ehagynak, feltéve, ha a megtaláló becsületes. Feltételezésünket mi sem bizonyítja jobban, mint. hogy a talált tárgyakat őrző raktár. ha nem is dugig, de eléggé tele van. Tóth József tanácsi főelőadó invitált bennünket a raktárba, hogy látva lássuk: mennyire feledékenyek az emberek. Szám szerint 58 darab különböző állapotú, színű és felszereltségű kerékpár várja itt a gazdáját, és egy háromkerekű gyermekbicikli is. Manapság nem képvisel nagy értéket egy vadonatúj kerékpár sem, az itt felhalmozott és nyilvántartott járművek jórésze azonban nem annylfa elhasznált, hogy ne lenne érdemes megkeresni. Lehetséges, hogy sokan talán — mint a talált tárgyak felügyeleti hatósága — megdicsérte a megtalálót, és átírt a fiú iskolájának is, hogy társai példát vegyenek róla. A benzinjegyekért, a pénzért két óra múlva jelentkezett igazolt tulajdonosa, egy balotaszállási lakos. Igaz, értéke, pénze kézhezvételekor nem érdeklődött a becsületes megtaláló iránt, csak amikor nyomatékosan felhívták rá a figyelmét, nem többre, csupán a megköszönésre. Egy másik raktárban őrzik, soSÜLDŐK TARTÁSDÍJON BECSÜLETES MEGTALÁLOK restellkednek keresni kerékpárjukat, amelyet bizonytalan állapotban hagytak el valamelyik vendéglő előtt, útszélen, s úgy vannak vele, hogy nem érdemes utána járni, mert ellopták ... Amit ide behoznak, azt három hónapon át nyilvántartják, megőrzik, azután felkínálják megvételre a bizományi áruháznak. Többen pénztárcával, pénzzel kopogtatnak be. mint például nemrégiben egy Idős néni, aki egy darab százforintos banjegyet talált az utcán. Nagy Béla . Ipari tanuló, Gutenberg utca 6. szám alatti lakos 290 liter benzinre szóló Jegyet, lottószelvényeket és több ezer forintot talált az utcájukban egy lrattárcában. A II. kerületi tanácsi hivatal rakoztatják a kisebb holmikat, egy vadonatúj zakót, divatos fazonkendővel, gitárt, esernyőket, egy pár jó állapotban levő női cipőt, szőnyeget, bukósisakot, aktatáskákat szatyrokat, fényképezőgépet. vadonatúj MZ motorkerékpár kereket, kerekek nélküli segédmotor-kerékpárt, nagyméretű gumiabroncsokat stb. Nyilvántartottak nemrégiben a talált tárgyak sorában két darab 80 kilós süldőt, amelyeket tartásra befogadtak a Körtöltés utcában, de nyomban jelentették, hogy jelentkezzen értük a gazdája. Néhány nap után jelentkezett is a Cserepes sorról. Elmondása szerint a jószágok kitörtek az ólból és világnak eredtek, elkószáltak a Kossuth Lajos sugárútlg. A süldők találója természetesen követeléssel élt; tartásdíjat kért és kapott a jószágok etetéséért, gondozásáért. Kisistók János. Algyői út 18. szám alatti lakos ls bejelentette, hogy talált az utcán egy birkát, és szívesen eteti, amíg nem jelentkezik érte a gazdája. Úgy gondozta a birkát, mintha sajátja lett. volna, s a végén jól járt: három hónap eltelte után, miután nem jelentkeztek érte, levághatta. Az Úttörő téren sokáig hányódott egy régi típusú Skoda személygépkocsi, amelyen nem volt már rendszám, és alaposan ki is belezték, a könnyebben mozdítható alkatrészeket leszerelték róla. Valakinek eszébe jutott, hogy mint talált tárgyat bejelenti, az öreg Skodát, hátha a végén szerencséje lesz vele. Jói számított, hónapok múltával sem jelentkezett érte senki, s így a kocsi tulajdonjoga rászállt. Naponta sokan nyitnak be a Brüsszeli körút 23. szám alá, hogy keressék elhagyott holmijukat. A legtöbbször szerencséjük van és ellenszolgáltatás nélkül megkapják, amire nem tudtak vigyázni. Természetesen névre szóló iratokra, igazolványokra a megtalálók nem tarthatnak igényt, azokat a lehető leggyorsabban postázzák tulajdonosuknak. Legutóbb egy frissen kiállított útlevelet juttattak vissza tulajdonosának. Telefonáltak neki. hogy fáradjon be útleveléért, nehogy a határon vegye észre, hogy az nincs nála. Az emberek feledékenysége pénzébe kerül a társadalomnak. Fenn kell tartani egy intézményt két munkaerővel. adminisztrációt, raktárakat, fűtést, világítást, takarítást, gondoskodni a talált holmik hiánytalan megőrzéséről. Ha értékesítik három hónap elteltével a lejárt határidejű holmikat, azokért nem jön be akkora össze hogy kifutná a talált tárgyak intézményének fenntartását. Erre az intézményre mégis szükség van. mert mindig lesznek feledékenyek és becsületet megtalálók. Lödi Ferenc Az atomenergiánál is nagyobb tartalék lehetőség Straub F. Brúnó nyilatkozata a szegedi biológiai központ szerepéről Ma, csütörtökön adják át rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia legújabb kutatóbázisát, a csaknem 350 millió forint költséggel létesített szegcdi biológiai központot. Az alkalomból Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA biokémiai intézetének igazgatója, a szegedi biológiai központ főigazgatója kérdésekre válaszolva nyilatkozott. — Milyen új lehetőségeket teremt a most elkészült biológiai központ a kutatók számára: vannak-e az intézet kutatási tervében olyan megoldásra váró feladatok, amelyek eddig ls foglalkoztatták biológusainkat, tanulmányozásukra azonban csak most, az új központ létrejöttével nyílik lehetőség? Minden alapos k"fntómunkához korszerű felszerelések kellenek. Ezzel magyarázható, hogy u hazai kutatógárda csak fokozatosan — az ötvenes évek második felétől — tudott felzárkózni a nemzetközi biológiai kutatások élvonalába. Ezt megfelelő műszerek nélkül soha nem értük volna el. Elsősorban ebből a szempontból jelent Ismét Igen komoly előrelépést a szegedi központ — válaszolta a profeszor. Az új kutatóintézetben a szakemberek szerint minden olyan fontos műszer megtalálható, amely a korszerű biológiai kutatáshoz nélkülözhetetlen. Több tízmillió forintot költöttek ezeknek a műszereknek a beszerzésére; s közülük sok, az országban egyelőre csak Szegeden található. De legalább ilyen fontos az is, hogy az új kutatóbázison — matematikusokkal együtt — a' biofizikusok, genetikusok, biokémikusok és a növényélettan szakértői összehangolt munkaterv alapján dolgoznak majd. Törekvésük az, hogy a biológia előtt álló feladatokkal komplexen foglalkozzanak: a professzor szerint már nem élő szervezet egyes alkotóelemeinek megismerése a biológia alapkérdése. A kutatók jól tudják, miből áll a szervezet. Ezért inkább a molekulánál nagyobb és oz elektronmikroszkóppal még látható sejtek életfolyamatainak tanulmányozása a céljuk. Ennek megfelelően az új intézet egyik alapvető kutatási területe a sejtmembránok — a sejteket körülvevő határhártyák — működésének tisztázása lesz. Ez ma a biológia egyik legnagyobb feladata. Ezeken a sejtmembránokon múlik, hogy mi jut be a sejtekbe, és mi távozik onnan. Mondhatnánk : mintegy tökéletesen működő „export-import hivatal", ez a hártya válogatja ki a sejt száméra szükséges és felesleges anyago, kat.1 Hogy mlképt, azt még nem tudják. .'— A világ több kutatóintézetében keresik ennek magyarázatát. s meggyőződésem, hogy Szeged ebben a kutatásban jelentős eredményeket ér el — fűzte hozzá á professzor. A szegedi kutatók másik, hasonlóan fontos feladata a mesterséges sejttenyésztés tanulmányozása lesz. Közismert, hogy a sárgarépa bármelyik sejtjéből — lombikban — az egész növény kifejleszthető. Ennek mintájára Szegeden szeretnék kikísérletezni, hogyan lehet például a búzát ls üvegben tenyészteni. — Ha ez sikerül — mondta Straub akadémikus —, elképzelhető, hogy a sejtek „összeolvasztásával" olyan búzafajtékat állíthatunk elő, amelyeknek az eddiginél lényegesen jobb a termesztési adottságuk, s tápértékük is sokkal magasabb az ismert fajtákénál. Rendkívül fontos ez, mert a jelenlegi nemesítési módszerekkel legalább tíz év szükséges egy-egy búzafajta előállításához és kipróbálásához. Ha a laboratóriumi búzatenyésztést sikerül megoldanunk, ez az idő lényegesen csökkenthető. , Üj kutatási feladatot jelent a szegedi biológusok szamára a rovargenetika és a rovarhormonok tanulmányozása ls. A különböző, méregalapanyagú rovarirtó szerek — mint köztudott — csaknem kivétel nélkül károsak lehetnek egyes növényekre, és az emberek, állatok szervezetére. Ezért olyan hormonszerű hatóanyagokat szeretnének kikísérletezni, 'amelyek a környezetre nincsenek hatással, a rovarok szaporodása azonban jól szabályozható velük. A felsorolt konkrét feladaiAz Cqyelemi Színpad Tegnap, szerdán este mutatta be új produkcióját a JATE KISZ-klubjúban az Egyetemi Színpad együttese. Padi István művészeti vezető rendezésében Sarkadi Imre töredékben maradt drámája, a Kőműves Kelemen került színre. A Sarkadl-ősbemutató Jelentős állomása az Egyetemi Színpad munkájának. Az őszi előadássorozat keretében ma, csütörtökön este 10 órakor a JATE KISZklubjában (Duglnics tér 13.) ismét a Kőműves Kelement láthatják az érdeklődők. Holnap, pénteken este 8 órakor az Auditórium Maximumban az Egyetemi Színpad „JAKAB" együttesének NO-CSAK című kabarémüsorát mutatják be az őszi előadássorozat keretében. A kabaré írója és rendezője Arkosi Árpád. Ugyancsak holnap, 22 órától a KISZklubban kerül bemutatásra a Dimenziók című összeállítás, melynek írója és rendezője Ács János. A DEL-MAGYARORSZAGI EPÍTÖ VALLALAT műköves, bádogos, hőszigetelő szakmákban átképzős tanfolyamot indít PÓTFELVÉTELT HIRDET TOVÁBBÁ: VILLANYSZERELŐ, VASBETONSZERELŐ, ASZTALOS SZAKMÁKBAN. © Képzési Idő: 1 év. A jelentkezés feltételei: 18 évtől 40 évig. 8 általános Iskolai végzettség, orvosi alkalmasság. © Jelentkezés: SZEGED. BOCSKAI UTCA 10. Munkaerő-gazdálkodás! csoport. tok megoldása mellett a biológia több fonloB alapkérdésével is foglalkoznak Szegeden. . Ezek közül az egyes életfolyamatok — például az anyagcsere, az idegrendszerműködés — szabályozásának megismerését és a fotoszintézis folyamatáhak megértését tartják a legfontosabbnak. Sok kutatót izgat annak tisztázása, hogyan tudnak a növények a levegőben levő széndioxidból a napfény halasára cukrot előállítani. — Ha rájövünk, hogy a növényekhez hasonlóan a napfény energiáját hogyan alakíthatjuk át kémiai energiává — mondta a profeszszor —, akkor az elhunyt Joliot Curle szavaival élve: sokkal több energiát nyerhetünk, mint amennyit az atomenergia segítségével az emberiség előállíthat. A szegedi központ kutatási témáinak többsége szorosan kapcsolódik a mindennapi élet követelményeihez. Ezt tükrözik az Intézet oktatási céljai ls: szeretnék, ha a náluk képzett fiatalok az ott szerzett tapasztalataikat más intézeteknél és az iparban, a mezőgazdaságban is hasznosítanák. — Igen sok biológiai kutatóintézet működik a világon, de ezek többsége rendszerint vagy egy bizonydfc kutatási Irányt követ, vagy egyetlen speciális témával foglalkozik, s tudomásunk szerint a világon még egy intézet sem foglalkozik a szegedihez hasonló átfogó vizsgálati területtel. Ezért bízom abban, hogy a felsorolt kutatási témák közül egyikben-másikban sikerül megelőznünk más intézeteket. Legalábbis a versenyfutásban a szegedlek mindig ott lesznek az elsők között. Ehhez komoly segltBéget Jelent az ENSZ hozzájárulása: * a nemzetközi fejlesztési program keretében — öt éven át — jelentős támogatást kapunk a legújabb műszerek beszerzéséhez és neves külföldi szakemberek közreműködéséhez — mondta befejezésül Straub F. Brúnó akadémikus. %#i •• • rr I • • Vízügyi műszaki fejlesztési kiállítás Szentendrén Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese ünnepélyes keretek között nyitotta meg a vízügyi országos műszaki fejlesztési,' újítási kiállítást. Az elmúlt évek kutató-fejlesztő munkáját bemutató érdekes kiállításon valamennyi hazai vízügyi vállalat, intézet és igazgatóság kiállítja vízgazdálkodással kapcsolatos újításait, berendezéseit. Szerepel rajta az Al3ótiszavldékl Vízügyi Igazgatóság több érdekes újítása is: így az előregyártott keretelemes műtárgy. amelynek az az előnye, hogy a megadott hely| színen igen rövid időn belül i elhelyezhető, beépíthető. A i szegedi partfal rekonstrukciójának makettje s a munkával kapcsolatos újítás, a kőrakodó rampa. A szellemes megoldás lényegesen egyszerűsíti az uszályok rakodását. Figyelmet érdemel a tlrlsztoros víszabályozas módszere, amelyet az ATIVÍZIG és az Elektromos Kutató Intézet együttesen fejlesztett ki, és alkalmazott Algyő térságében. A szegedlek tevékenységét mutatja be a rőzsés fóliaterítés, a kővel erősített partvédőmű. Múzeumavatás Pécsett szerdán, tegnap felavatták a Csontváry Múzeumot, a történelmi városközpont műemléki együtteséhez tartozó Janus Pannonius utca egyik reprezentatív épületében. Dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár nyitotta meg az állandó jellegű kiállítást.