Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

4 SZERDA, 1913. OKTÓBER 10. Tanulmányi verseny Iskola életközeiben Nagy vitét váltott kl ta­valy a középiskolás tanulók Dlákparlumentjében az Or­szágos Középiskolai Tanul­mányi Versenyek ügye. Ért­mellőzi az ajánlott módszert, évre egyaránt kérik, hogy A dolgozat inkább elfogad- az Országos Középiskolai ható történelmi, semmit Tanulmányi Verseny kereté­földrajzi pályázatnak." ben szüntessék meg a terje­A két dolgozatra vonatkó- dclmes pályamunkák íratá­hető, mert a versenyen való zó észrevétel inkább negatí- sát. Azaz: ne legyen a tör­részvétel attól. aki ered- vumokat tartalmazott. Van- ténelem, a magyar nyelv és ményt akar elérni, hatalmas nak azonban olyan bírálatok Irodalom versenyen való in­erőleszítést. kemény helytál- ls, amelyek elismerik a te- dúlás alapja a terjedelmes, lást és sok-sok éjszakába nuló komoly felkészülését — néha disszertációszintet ki­nyúló munkát igényel. Jogo- de valamilyen kisebb hiba vánó dolgozat. Legyen in­san sérelmezték tehát a fia- vagy hiányosság miatt még- kább hasonló, mondjuk a tulok, hogy Ilyen komoly fel- sem találták alkalmasnak a biológiában bevezetett ver­készülés után miért nem pályamunkát a továbbjutás- senyrendszerhez, melyet a kapnak bővebb tájékoztatást ra. Íme erre egy példa a pedagógusok különben na­arról. kinek hogyan sikerült történelem pályamunkákból: gyon jónak tartanak.. Ne a a dolgozata, illetve milyen „A szerző a Kossuth- és Pe- beadott dolgozat, hanem a hibák, problémák miatt nem tőfi-hagyomány továbbélését tényleges tudás döntsön jutott az illető tovább a vizsgálja Szegeden, néhány ezekben a versenyekben is, versenyben. feldolgozás és egy-két újság- melynek leméréséhez ma A Művelődésügyi Minlsz- cikk alapján. A pályázat leg- már a dolgozatnál sokkal térlum jogosnak találta a értékesebb része a Kossuth- Jobb módszerek állnak ren­diákok panaszát, s az elmúlt szobor felállításával kapcso- delkezésünkre. Mert, hogy év végén már meg is talál- latban megírt anyagrész. A mennyire nem ad reális ké­ták a módját a „visszajel- pályamunkát író igyekszik pet egy dolgozat. íme a pél­zésnek". Mindazok részére, nyomon kísérni a város és da: akik nem kerültek be amá- Kossuth kapcsolatát az 1879. Két évvel ezelőtt az egyik sodik fordulóba, az illetékes évi nagy árvíz. továbbá szegedi gimnáziumi tanuló fórum megküldte írásban a Kossuth halálának stb. leírá- egyszerre indult a TV „KI versenybíróság bírálatát, a sánál is, Kár, hogy az élő miben tudós?"-vetélkedőjén, dolgozattal kapcsolatos véle- Kossuth-hagyományról nem és dolgozatával az Orszá­ményét. Hogv mennyire ko- sokat olvashattunk: szóbeli molyan vették a dolgozato- forrásokat nem használt fel. kat elbírálók a feladatukat. A pályázat második részé­szolgúljon erre néhány ta- ben a Petőfi-hagyományt is nulónak adott válasz. vizsgálja. Ezt is ügyesen A földrajzi tárgyú pálya- dolgozta fel. Annak ellené­munkájáru T. Klára a kö- re, hogy nem jutott be a pá­vetkező véleményt kapta: „A lyamunka a legjobbak közé. dolgozat legnagyobb része a tanulót igazgatói dicséretre szó szerinti másolat Tóth Javasoljuk." Aurél: Közép-Amerika és Az Illető diák bizonyára Futó József: Közép- és Dél- meg ls kapta az igazgatói dicséretet, s ebből is látni, hogy ez az eljárás valóban sokkal jobb, mint ahogy az előző években volt. Hasznos tanácsokat nyújt, s egyben az , elismerést, a komoly Amerika című könyvéből. Nem önálló munka." (Nem valami hízelgő bírálat. Aki felterjesztette, 6 maga ls el­gondolkozhat rajta.) K. László ugyancsak nem jutott tovább földrajzból a második fordulóba. Az 6 dolgozatát a versenybíróság így minősítette: „Félreértet­te a tételt. Kisebb hiba az. hogy a témát az új függet­len állomokra szűkítette. A nagyobb hiba. hogy ezt az értékelést nem a térképek elemzésére alapozta. Amit leír igaz is, érdekes ls. csak gos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. A tanulót a dol­gozata alapján — néhány ki­sebb szemléletbeli és feldol­gozásbeli hiányosságra hi­vatkozva — már nem tartot­ták alkalmasnak arra, hogy a második fordulóba bejus­son. S lám, mi történt? Ez a fiú a televízióban az or szág nyilvánossága előtt meg szerezte az első helyet. Ez a példa is alkalmas arra, hogy elgondolkozzunk felette. Ezen kívül: biztosra vesz­szük, jóval többen vesznek részt a diákok közül a tör­ténelem és a magyar nyelvi A korrupcióról Sokat beszélünk róla. Ta- szefüggést mutatnak egyes zölni velük, hogyha fizetnek, Ián azért, mert az efféle munkák elvállalhatóságával, kapnak iparengedélyt, ha bűnügyek az emberek politi­kai közérzetét is befolyásol­ják. Felkavarják hitünket, igazságérzetünket, s kivált akkor, ha kiderül, hogy ve­zető állású „dolgozó" mér­te pénzért vagy más anyagi előnyért a befolyásolását, „jóindulatát", állást, s jogot. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy már elöljáró­ban megállapítsuk, azért közel sem „virágzik" nálunk a korrupció, mint ahogyan azt sokan hiszik. S hogy mi­pedig nem, ebből nem lesz semmi Érthetetlen, de sajnos, igaz, hogy viszonylag még mindig sok olyan szövetke­zet van, ahol bűnözőkre bíz­zák a „káposztát", azaz: bi­ták ki, a kohó- es gépipar zalmi munkakörben foglal­területén pedig az előzőeknél kotatják őket. Egyes szövet­„finomabb" módszerekkel kezeti vezetők pedig úgy próbáltak egyesek pénzt sze- próbálják megoldani a „cso­rezni. Nem riadtak vissza at- mót", hogy papíron fizikai tói sem, hogy a viszonylag munkakörben dolgoztatják e kisebb összegű anyagi ha- szerencselovagokat, tényle­termékek eladhatóságával. Tárcaszinten vizsgálva a korrupciót, kitűnik, hogy az építőiparban egyesek az épí­tőanyag-ellátási nehézsége­ket, a kivitelezési lehetősé­gek- szerény voltát használ ­szon reményében jelentős ért hiszik? Nos, az emberek kárt okozzanak a közvagyon­egy része hajlamos általánosítani. hamar ban. Például üzemszervezési tanulmányokat készítettek, és adtak el vállalatoknak, és az sem okozott gondot az il­letőknek, hogy mások által és régen készített tanulmá­nyokat adtak el, saját szel­lemi termékeikként, esetleg kisebb módosításokkal. S munkáért kijáró jutalmat is szaktárgyi versenyen, hanem Igyekszik biztosítani. a különféle lehetőségeken A Művelődésügyi Mlnisz- múló és különböző módon térium tehát ezzel a meg- összegyűjtött és feldolgozott oldással egy hosszú idő óta tanulmány (dolgozat) lesz az tartó vitára tett pontot. De értékelés alapja, amelynek úgy érezzük, a versenyekkel megírására vagy a meg nem kapcsolatos problémák kö­rét mégsem zárta le telje­sen. Arról van itt szó: a szaktanárok és diákok évről Törvény védi a természetet A természetvédelemre vo­natkozó tervek 1974-től a szov­jet népgazdaság-fejlesztési terv részét képezi. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak két házában — a Szövet­ségi Tanácsban és a Nemze­tiségi Tanácsban — állandó természetvédelmi bizottságo­kat szerveztek. Hasonló bi­zottságok alakultak a köztár­' saságokban és a helyi taná­csokban is. Az utóbbi években egy sor természetvédelmi határozatot hoztak; a Balkal-tóra, a Volgára, a Kasjíi-tengerre és egyéb körzetekre vonatkozö­an. E határozatok közös vo­nása, hogy bármely, látszólag helyi jelentőségű problémát az egész társadalom érdekei­nek megfelelően oldanak meg. A természetvédelmi sza­bályok és tilalmak betartását a minisztériumok és az alá­juk rendelt szervekkel együtt a helyi tanácsok hajtatják végre. A természetvédelmi intézkedések pontos betartá­sát legfelsőbb szinten az ügyészség ellenőrzi. A Szovjetunió az első or­szág a világon, ahol megál­lapították a vízben és a le­vegőben jelenlevő káros anyagok megengedett kon­centrációját. Itt állapítottak meg először normákat az ipari zaj korlátozására. Egyetlen új vállalatot sem helyezhetnek üzembe, amíg el nem kéízültek a tisztító­berendezések. 1972-ben pél­dául az OSZSZK-ban ideig­lenesen leállítottak 90 vál­lalatot, mert nem tartották be a természetvédelmi in­tézkedéseket. A törvények megsértéséért bírósági, ad­minisztratív és anyagi fele­lősségrevonás jár. felelő körülmények, vagy az azzal járó nagymérvű túl­terhelés miatt nagyon sok tanuló nem bír vállalkozni. Ez utóbbi pedig egyik szak­tárgynak sem érdeke. A tanulóifjúságtól és a szaktanároktól hallott ilyen értelmű vélemények alapján úgy véljük, hogy reális és átgondolt változás mind a pedagógusok, mind a diákok előtt tetszést aratna, s egy­ben növelné is e tárgyban a versenyzési kedvet. Ha más­ként-nem, legalább kísérlet­ként érdemes lenne egyszer kipróbálni ezt a sokszor lei­hangzott javaslatot. Bánfalvi József 1971-ben 777, 1972-ben pe­dig 821 ilyen bűncselek­ményt leplezett le a rendőr­ség. Az emelkedő tendencia valójában nem azt mutatja, ÍZreiviTr^t1'* ? hogy ténylegesen emelkedtek hogy mlként volt ez lehetsé' a koirupciós jellegű bűncse­lekmenyek, hanem inkább a rendőri szervek eredménye­sebb felderítő munkáját jel­zi. Az persze más lapra tar­tozik, hogy nem minden ügyből lesz bűnügy, lévén, hogy a vesztegető és a meg­vesztegetett nem ragaszko­dik ahhoz, hogy, amikor megkötik az üzletet, tanúk is jelen legyenek. A hivatalos személyek kor­ruptsága elsősorban a külön­böző engedélyek és jogosult­ságok jogszabályellenes ki­adásával, előnyben részesí­téssel, soronkívüliség biztosí­tásával kapcsolatosak. A „csábítók" zömmel kis­iparosok, s csak kevésbé ges? A vásárlók egyike-má­sika, például egy budapesti gyár igazgatója nem átallott elfogadni a tanulmányok „készítőitől" 5 ezer forintot, másutt pedig (Borsodban), vezető állású személyek ösz­szesen 27 ezer forintot vág­tak zsebre azért, mert a szóban forgó nagyvállalat borsos áron megvásárolt egy olyan tervet, amelyre semmi szüksége nem volt Magánkisiparosok általá­ban megrendelések biztosítá­sáért, minőségileg meg nem felelő termékek átvételéért, el nem végzett munkák el­vóllalatok érdekében eljáró számoltatásáért fizettek bol­személyek. A gazdasági vesz- dogan, nem egy esetben ipar­engedélyt is ily módon vá­sároltak. Ez a módszer egyes termelőszövetkezeteknél (mezőgazdasági és ipari) is dívott! Egy parkettcslszoló kisipa­ros 20 százalékot ajánlott fel a számla végösszegéből a megrendelő vállalat ügyinté­zőjének, amennyiben az biz­tosítja számára a munka in­tegetés főleg üzletszerzői, anyagbeszerzői tevékenység­gel, vállalatok és szövetkeze­tek közötti kooperációs mun­kával kapcsolatos. Azaz: zömmel vállalati és szövet­kezeti dolgozók. Az együtt­működésből származó cso­port- és egyéni érdek ilye­tén való megnyilvánulása persze a Nyugattal való kül­kereskedelemben Sem ritka, íyamatosságát. Balszerencsé­dé jobbára az állami, szö- jükre, a Budapesti Rendőr­vetkezeti és a magánszektor főkapitányság illetékes nyo­érintésekor gyakori. Sajnos, mozótisztjei mér az első a hellyel-közzel még előfor- részszámla rendezésekor tet­duló áruhiány és a szolgál- ten érték őket tatások „szűk keresztmetsze- Az egyik dunántúli járási te" is kedvező feltételeket tanács iparügyi előadója, mi­teremt ahhoz. előtt kiadta volna az ipar­Az is tény, hogv az indo- engedélyt a nála kérvénye­kolatlan • másodállások és zőknek, a feleségét küldte el mellékfoglalkozások, szak- hozzájuk — felvenni a pénzt, értősködések, célprémiumok A „nagyságos asszony" egy­és jutalmak is bizonyos ősz- áltálán nem szégyellte kö­gesen azonban vezetőként irányítják a munkát. Ami a már említett má­sodállásokat illeti, az főleg a szövetkezetekre jellemző. Így próbálják „kiérdemelni" az állami vállalatok jóindu­latát, az. ügyintézők bűnös elnézését. Az egyik ktsz el­nöke például fiktív másod­állásban „foglalkoztatta" an­nak a gépgyárnak a megbí­zottját, aki a szövetkezettől megrendelt munkák lebo­nyolítását végezte. „Potom" 38 ezer 500 forintot kapott, ezen felül a nyereség 2 szá­zalékát, s hozzá egy 120 ezer forint értékű garázst, ame­lyet természetesen a ktsz épített fel. Kuti László, a Komáromi Vízgazdálkodási Társulat volt műszaki vezetője és ifj. Simon Géza, a megyei ta­nács főelőadója nem volt Ilyen szerény. Simon — nem létező másodállásáért kapott 70 ezer forintot, s ennek fe­jében 1 millió 267 ezer fo­rint értékű, de el nem vég­zett munkát igazolt a társu­latnak a vérteskéthelyi Pető­fi Termelőszövetkezet zsebé­re. A kereskedelemben előfor­duló gazdasági vesztegetése­ket továbbra is a hiánycik­kekkel mutatnak összefüg­gést. A Merkúr IX. kerületi telepének műszaki átvevője, Bubálovics Gyula kihasznál­va, hogy a vevők a szürke színt kevésbé kedvelik, 500— 700 forintért teljesítette a „luxus" kívánságokat. Bubá­lovics balszerencséjére a házkutatás során kiderült, hogy lopott is munkahelyént Talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, ez a sokarcú bűncselekménycsalád nem­csak gazdaságilag, hanem politikailag is rendkívül ká­ros. A megelőzése, felderíté­se pedig közügy! Martinkó Károly Pásztor Ferenc: Véletlenül 19. Akaratlanul is feltüzelte Vargát. Az meg leg­szívesebben őt törölte volna nyakon, hiszen le­járatta eddigi tekintélyét a tüzérek előtt. Azt pedig még a legszolidabb faluban sem veszik jó néven, ha más falubéliek előtt a gyengébb oldalukat emlegetik a legényeknek. — Zsanó, ha tovább szemtelenkedsz, akkor te húzod ld a gyufát. Jobban tennéd, ha szed­néd a lábadat, mielőtt méregbe gurulok. Igazán bölcs és egyértelmű volt Varga min­den szava. Bálványi is engedett egy kicsit a zubbonyon, a tüzér is lejjebb engedte a derék­szíjat, s félszemmel már Zsanót vette célba. — Jobban tennéd, ha hallgatnál — szólt oda félszóval Bálványi ls, mert érezte, hogy ked­vezőtlen fordulat állt be. — Egyelőre arról van szó, hogy bennünket akarnak kidekorálni a tüzé­rek, s nem arról, hogy a Vargának miért aka­dozik a beszédje. — Mi nem akarunk semmit — ismerték el a tüzérek. — De azt talán nem tagadjátok, hogy ez a szőrmók kiabált ránk, hogy bika ... — Neked a nénikéd szőrmók, az akinek gipszben volt a Iába, mert nem tudta utánad menni, mikor beálltál csibésznek — válaszolt Zsanó egészen nekitüzesedve, s már lépett is az egyik röhögő tüzérhez, hogy a dolog har­cosabb módján intézkedjen. Valaki azonban közbelépett. Elterült a földön. Estében, vélet­lenül, megrúgta Bálványit. Bálványi azt hitte, hogy a tüzér rúgott, ezért szorosabbra fogta a zubbonyt, s talán tett is valamit. De a tüzér lendülete kissé túlméretezett volt, és a derék­szíj nem őt érte, hanem a feltápászkodó Zsa­nót, ami igen kellemetlen Volt, mert csípett. Zsanó meg azt hitte, hogy a Bálványi ve­szítette el a türelmét, s ő csapott oda egyet. — Tiszta bolondház van — nyögött egyet, azután rugalmasan elszakadt a tett színhelyé­től. Közben nagyokat kurjongatott, amit a tüzé­rek még mai is úgy mondanak: „Buuu-gatott egész úton futtában ..." Zsanó franciás könnyedséggel mászott kl a csávából. Amíg a többiek értelmetlenül huza­kodtak, 6 a dolgok ésszerűbb változatát találta alkalmasnak. Egyszerűen nyúltalpat kötött. Csak két utcával arrébb állt meg szuszogni. Elvétette azonban a hadicselt. Egészen véletlenül pont ar­ra futott, amerre később a' tüzérek is eleresz­tették a nyúlcipőt. Így lettek a menekülő tü­zérekből — üldözők. Bár ezt maguk sem tudták az első percben, örültek, hogy egérutat nyertek, a hosszú lábú határőrök elől. Zsanó azonban szentül hitte, hogy az ő nyomába eredtek. Ezért nemcsak szaporázta a lépéseit,, hanem menet közben akkorákat kurjantott, hogy a siketnéma is felfedezte volna őt. Miután a tüzérek ls rá­hibiáztak. a nyomába eredtek, gondolván, némi elégtételt vesznek az imént elszenvedett vere­ségért. ­Zsanó nem azért viseli a nyakán a fejét, hogy csupán a sapkát tudja hová tenni. Rö­vid, de határozott manőverezés után beugrott egy kapu alá. A folyosóról nyíló szellőzőablak éppen neki való rejtekhelyül kínálkozott. A bátrak szerencséjében bízva, tehát egy pil­lanatig sem habozott. Bevetette magát az is­meretlenbe. Nem is kellett hosszan tartó re­pülést végrehajtania, máris ott trónolt a szel­lőzőudvarba szórt szemét, törmelék, hulladék /tetején. Igaz, nagyon büdös volt, de még min­dig elviselhetőbb, mint a tüzérek derékszíjá­nak boldogabbik vége. Csend volt. Csak az üldöző tüzérek kacskaringós káromkodását hal­lotta. öt azonban ez már nem zavarta Olyan biztos fedezékben volt, legalábbis annak érez­te, mintha otthon, a saját szobájában kuporog­na. Nyugodtan rágyújtott, szívta a markában elrejtett cigarettát. A lehető legalkalmasabb hely volt ez arra, hogy hlozofálgasson arról, amit Skumát mar olyan sokszor elmondott a fegyverbarátságról. Valahol igaza is van ennek a Skumátnak — gondolta magában. Hiszen a fegyverbarátság az valóban nagyon szép dolog. Még könnyet is csal az ember szemébe egy-egy megható történet. Csakhogy ezek a történetek eddig csak az előadáson fordultak elő Zsanó szerint. S lám, a valóság első megjelenése egészen el­ront mindent. Olyan ez, mint amikor egy szép festményre odacsapják a kullmászos pa­lettát. Hiába írják ki a falra, hogy éljen a fegyverbarátság, meg ilyesmi, amikor ezek a tüzérek ennyire nem értik a viccet, hogy rög­tön elkezdenek verekedni. Annyit igazán megtehettek volpa ezek a piros parolinosok, hogy legalább magyaráza­tot kérnek. Ki az ördög tudhatta, hogy ez va­lami illetlen dolog? Párizsban sose tárgyalt tüzérekkel, nem tudhatta, hogy ezek ilyen hirte­len haragú emberek. Vagy ez lenne annak a híres magyar virtusnak egyik megjelenési for­mája. No, ha ez olyan, akkor jobb lesz egy ki­csit óvatosnak lenni. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents