Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

4 SZERDA, 1913. OKTÓBER 10. Tanulmányi verseny Iskola életközeiben Nagy vitét váltott kl tavaly a középiskolás tanulók Dlákparlumentjében az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek ügye. Értmellőzi az ajánlott módszert, évre egyaránt kérik, hogy A dolgozat inkább elfogad- az Országos Középiskolai ható történelmi, semmit Tanulmányi Verseny keretéföldrajzi pályázatnak." ben szüntessék meg a terjeA két dolgozatra vonatkó- dclmes pályamunkák íratáhető, mert a versenyen való zó észrevétel inkább negatí- sát. Azaz: ne legyen a törrészvétel attól. aki ered- vumokat tartalmazott. Van- ténelem, a magyar nyelv és ményt akar elérni, hatalmas nak azonban olyan bírálatok Irodalom versenyen való inerőleszítést. kemény helytál- ls, amelyek elismerik a te- dúlás alapja a terjedelmes, lást és sok-sok éjszakába nuló komoly felkészülését — néha disszertációszintet kinyúló munkát igényel. Jogo- de valamilyen kisebb hiba vánó dolgozat. Legyen insan sérelmezték tehát a fia- vagy hiányosság miatt még- kább hasonló, mondjuk a tulok, hogy Ilyen komoly fel- sem találták alkalmasnak a biológiában bevezetett verkészülés után miért nem pályamunkát a továbbjutás- senyrendszerhez, melyet a kapnak bővebb tájékoztatást ra. Íme erre egy példa a pedagógusok különben naarról. kinek hogyan sikerült történelem pályamunkákból: gyon jónak tartanak.. Ne a a dolgozata, illetve milyen „A szerző a Kossuth- és Pe- beadott dolgozat, hanem a hibák, problémák miatt nem tőfi-hagyomány továbbélését tényleges tudás döntsön jutott az illető tovább a vizsgálja Szegeden, néhány ezekben a versenyekben is, versenyben. feldolgozás és egy-két újság- melynek leméréséhez ma A Művelődésügyi Minlsz- cikk alapján. A pályázat leg- már a dolgozatnál sokkal térlum jogosnak találta a értékesebb része a Kossuth- Jobb módszerek állnak rendiákok panaszát, s az elmúlt szobor felállításával kapcso- delkezésünkre. Mert, hogy év végén már meg is talál- latban megírt anyagrész. A mennyire nem ad reális kéták a módját a „visszajel- pályamunkát író igyekszik pet egy dolgozat. íme a pélzésnek". Mindazok részére, nyomon kísérni a város és da: akik nem kerültek be amá- Kossuth kapcsolatát az 1879. Két évvel ezelőtt az egyik sodik fordulóba, az illetékes évi nagy árvíz. továbbá szegedi gimnáziumi tanuló fórum megküldte írásban a Kossuth halálának stb. leírá- egyszerre indult a TV „KI versenybíróság bírálatát, a sánál is, Kár, hogy az élő miben tudós?"-vetélkedőjén, dolgozattal kapcsolatos véle- Kossuth-hagyományról nem és dolgozatával az Orszáményét. Hogv mennyire ko- sokat olvashattunk: szóbeli molyan vették a dolgozato- forrásokat nem használt fel. kat elbírálók a feladatukat. A pályázat második részészolgúljon erre néhány ta- ben a Petőfi-hagyományt is nulónak adott válasz. vizsgálja. Ezt is ügyesen A földrajzi tárgyú pálya- dolgozta fel. Annak ellenémunkájáru T. Klára a kö- re, hogy nem jutott be a pávetkező véleményt kapta: „A lyamunka a legjobbak közé. dolgozat legnagyobb része a tanulót igazgatói dicséretre szó szerinti másolat Tóth Javasoljuk." Aurél: Közép-Amerika és Az Illető diák bizonyára Futó József: Közép- és Dél- meg ls kapta az igazgatói dicséretet, s ebből is látni, hogy ez az eljárás valóban sokkal jobb, mint ahogy az előző években volt. Hasznos tanácsokat nyújt, s egyben az , elismerést, a komoly Amerika című könyvéből. Nem önálló munka." (Nem valami hízelgő bírálat. Aki felterjesztette, 6 maga ls elgondolkozhat rajta.) K. László ugyancsak nem jutott tovább földrajzból a második fordulóba. Az 6 dolgozatát a versenybíróság így minősítette: „Félreértette a tételt. Kisebb hiba az. hogy a témát az új független állomokra szűkítette. A nagyobb hiba. hogy ezt az értékelést nem a térképek elemzésére alapozta. Amit leír igaz is, érdekes ls. csak gos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. A tanulót a dolgozata alapján — néhány kisebb szemléletbeli és feldolgozásbeli hiányosságra hivatkozva — már nem tartották alkalmasnak arra, hogy a második fordulóba bejusson. S lám, mi történt? Ez a fiú a televízióban az or szág nyilvánossága előtt meg szerezte az első helyet. Ez a példa is alkalmas arra, hogy elgondolkozzunk felette. Ezen kívül: biztosra veszszük, jóval többen vesznek részt a diákok közül a történelem és a magyar nyelvi A korrupcióról Sokat beszélünk róla. Ta- szefüggést mutatnak egyes zölni velük, hogyha fizetnek, Ián azért, mert az efféle munkák elvállalhatóságával, kapnak iparengedélyt, ha bűnügyek az emberek politikai közérzetét is befolyásolják. Felkavarják hitünket, igazságérzetünket, s kivált akkor, ha kiderül, hogy vezető állású „dolgozó" mérte pénzért vagy más anyagi előnyért a befolyásolását, „jóindulatát", állást, s jogot. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy már elöljáróban megállapítsuk, azért közel sem „virágzik" nálunk a korrupció, mint ahogyan azt sokan hiszik. S hogy mipedig nem, ebből nem lesz semmi Érthetetlen, de sajnos, igaz, hogy viszonylag még mindig sok olyan szövetkezet van, ahol bűnözőkre bízzák a „káposztát", azaz: biták ki, a kohó- es gépipar zalmi munkakörben foglalterületén pedig az előzőeknél kotatják őket. Egyes szövet„finomabb" módszerekkel kezeti vezetők pedig úgy próbáltak egyesek pénzt sze- próbálják megoldani a „csorezni. Nem riadtak vissza at- mót", hogy papíron fizikai tói sem, hogy a viszonylag munkakörben dolgoztatják e kisebb összegű anyagi ha- szerencselovagokat, tényletermékek eladhatóságával. Tárcaszinten vizsgálva a korrupciót, kitűnik, hogy az építőiparban egyesek az építőanyag-ellátási nehézségeket, a kivitelezési lehetőségek- szerény voltát használ szon reményében jelentős ért hiszik? Nos, az emberek kárt okozzanak a közvagyonegy része hajlamos általánosítani. hamar ban. Például üzemszervezési tanulmányokat készítettek, és adtak el vállalatoknak, és az sem okozott gondot az illetőknek, hogy mások által és régen készített tanulmányokat adtak el, saját szellemi termékeikként, esetleg kisebb módosításokkal. S munkáért kijáró jutalmat is szaktárgyi versenyen, hanem Igyekszik biztosítani. a különféle lehetőségeken A Művelődésügyi Mlnisz- múló és különböző módon térium tehát ezzel a meg- összegyűjtött és feldolgozott oldással egy hosszú idő óta tanulmány (dolgozat) lesz az tartó vitára tett pontot. De értékelés alapja, amelynek úgy érezzük, a versenyekkel megírására vagy a meg nem kapcsolatos problémák körét mégsem zárta le teljesen. Arról van itt szó: a szaktanárok és diákok évről Törvény védi a természetet A természetvédelemre vonatkozó tervek 1974-től a szovjet népgazdaság-fejlesztési terv részét képezi. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két házában — a Szövetségi Tanácsban és a Nemzetiségi Tanácsban — állandó természetvédelmi bizottságokat szerveztek. Hasonló bizottságok alakultak a köztár' saságokban és a helyi tanácsokban is. Az utóbbi években egy sor természetvédelmi határozatot hoztak; a Balkal-tóra, a Volgára, a Kasjíi-tengerre és egyéb körzetekre vonatkozöan. E határozatok közös vonása, hogy bármely, látszólag helyi jelentőségű problémát az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldanak meg. A természetvédelmi szabályok és tilalmak betartását a minisztériumok és az alájuk rendelt szervekkel együtt a helyi tanácsok hajtatják végre. A természetvédelmi intézkedések pontos betartását legfelsőbb szinten az ügyészség ellenőrzi. A Szovjetunió az első ország a világon, ahol megállapították a vízben és a levegőben jelenlevő káros anyagok megengedett koncentrációját. Itt állapítottak meg először normákat az ipari zaj korlátozására. Egyetlen új vállalatot sem helyezhetnek üzembe, amíg el nem kéízültek a tisztítóberendezések. 1972-ben például az OSZSZK-ban ideiglenesen leállítottak 90 vállalatot, mert nem tartották be a természetvédelmi intézkedéseket. A törvények megsértéséért bírósági, adminisztratív és anyagi felelősségrevonás jár. felelő körülmények, vagy az azzal járó nagymérvű túlterhelés miatt nagyon sok tanuló nem bír vállalkozni. Ez utóbbi pedig egyik szaktárgynak sem érdeke. A tanulóifjúságtól és a szaktanároktól hallott ilyen értelmű vélemények alapján úgy véljük, hogy reális és átgondolt változás mind a pedagógusok, mind a diákok előtt tetszést aratna, s egyben növelné is e tárgyban a versenyzési kedvet. Ha másként-nem, legalább kísérletként érdemes lenne egyszer kipróbálni ezt a sokszor leihangzott javaslatot. Bánfalvi József 1971-ben 777, 1972-ben pedig 821 ilyen bűncselekményt leplezett le a rendőrség. Az emelkedő tendencia valójában nem azt mutatja, ÍZreiviTr^t1'* ? hogy ténylegesen emelkedtek hogy mlként volt ez lehetsé' a koirupciós jellegű bűncselekmenyek, hanem inkább a rendőri szervek eredményesebb felderítő munkáját jelzi. Az persze más lapra tartozik, hogy nem minden ügyből lesz bűnügy, lévén, hogy a vesztegető és a megvesztegetett nem ragaszkodik ahhoz, hogy, amikor megkötik az üzletet, tanúk is jelen legyenek. A hivatalos személyek korruptsága elsősorban a különböző engedélyek és jogosultságok jogszabályellenes kiadásával, előnyben részesítéssel, soronkívüliség biztosításával kapcsolatosak. A „csábítók" zömmel kisiparosok, s csak kevésbé ges? A vásárlók egyike-másika, például egy budapesti gyár igazgatója nem átallott elfogadni a tanulmányok „készítőitől" 5 ezer forintot, másutt pedig (Borsodban), vezető állású személyek öszszesen 27 ezer forintot vágtak zsebre azért, mert a szóban forgó nagyvállalat borsos áron megvásárolt egy olyan tervet, amelyre semmi szüksége nem volt Magánkisiparosok általában megrendelések biztosításáért, minőségileg meg nem felelő termékek átvételéért, el nem végzett munkák elvóllalatok érdekében eljáró számoltatásáért fizettek bolszemélyek. A gazdasági vesz- dogan, nem egy esetben iparengedélyt is ily módon vásároltak. Ez a módszer egyes termelőszövetkezeteknél (mezőgazdasági és ipari) is dívott! Egy parkettcslszoló kisiparos 20 százalékot ajánlott fel a számla végösszegéből a megrendelő vállalat ügyintézőjének, amennyiben az biztosítja számára a munka integetés főleg üzletszerzői, anyagbeszerzői tevékenységgel, vállalatok és szövetkezetek közötti kooperációs munkával kapcsolatos. Azaz: zömmel vállalati és szövetkezeti dolgozók. Az együttműködésből származó csoport- és egyéni érdek ilyetén való megnyilvánulása persze a Nyugattal való külkereskedelemben Sem ritka, íyamatosságát. Balszerencsédé jobbára az állami, szö- jükre, a Budapesti Rendőrvetkezeti és a magánszektor főkapitányság illetékes nyoérintésekor gyakori. Sajnos, mozótisztjei mér az első a hellyel-közzel még előfor- részszámla rendezésekor tetduló áruhiány és a szolgál- ten érték őket tatások „szűk keresztmetsze- Az egyik dunántúli járási te" is kedvező feltételeket tanács iparügyi előadója, miteremt ahhoz. előtt kiadta volna az iparAz is tény, hogv az indo- engedélyt a nála kérvényekolatlan • másodállások és zőknek, a feleségét küldte el mellékfoglalkozások, szak- hozzájuk — felvenni a pénzt, értősködések, célprémiumok A „nagyságos asszony" egyés jutalmak is bizonyos ősz- áltálán nem szégyellte kögesen azonban vezetőként irányítják a munkát. Ami a már említett másodállásokat illeti, az főleg a szövetkezetekre jellemző. Így próbálják „kiérdemelni" az állami vállalatok jóindulatát, az. ügyintézők bűnös elnézését. Az egyik ktsz elnöke például fiktív másodállásban „foglalkoztatta" annak a gépgyárnak a megbízottját, aki a szövetkezettől megrendelt munkák lebonyolítását végezte. „Potom" 38 ezer 500 forintot kapott, ezen felül a nyereség 2 százalékát, s hozzá egy 120 ezer forint értékű garázst, amelyet természetesen a ktsz épített fel. Kuti László, a Komáromi Vízgazdálkodási Társulat volt műszaki vezetője és ifj. Simon Géza, a megyei tanács főelőadója nem volt Ilyen szerény. Simon — nem létező másodállásáért kapott 70 ezer forintot, s ennek fejében 1 millió 267 ezer forint értékű, de el nem végzett munkát igazolt a társulatnak a vérteskéthelyi Petőfi Termelőszövetkezet zsebére. A kereskedelemben előforduló gazdasági vesztegetéseket továbbra is a hiánycikkekkel mutatnak összefüggést. A Merkúr IX. kerületi telepének műszaki átvevője, Bubálovics Gyula kihasználva, hogy a vevők a szürke színt kevésbé kedvelik, 500— 700 forintért teljesítette a „luxus" kívánságokat. Bubálovics balszerencséjére a házkutatás során kiderült, hogy lopott is munkahelyént Talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, ez a sokarcú bűncselekménycsalád nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is rendkívül káros. A megelőzése, felderítése pedig közügy! Martinkó Károly Pásztor Ferenc: Véletlenül 19. Akaratlanul is feltüzelte Vargát. Az meg legszívesebben őt törölte volna nyakon, hiszen lejáratta eddigi tekintélyét a tüzérek előtt. Azt pedig még a legszolidabb faluban sem veszik jó néven, ha más falubéliek előtt a gyengébb oldalukat emlegetik a legényeknek. — Zsanó, ha tovább szemtelenkedsz, akkor te húzod ld a gyufát. Jobban tennéd, ha szednéd a lábadat, mielőtt méregbe gurulok. Igazán bölcs és egyértelmű volt Varga minden szava. Bálványi is engedett egy kicsit a zubbonyon, a tüzér is lejjebb engedte a derékszíjat, s félszemmel már Zsanót vette célba. — Jobban tennéd, ha hallgatnál — szólt oda félszóval Bálványi ls, mert érezte, hogy kedvezőtlen fordulat állt be. — Egyelőre arról van szó, hogy bennünket akarnak kidekorálni a tüzérek, s nem arról, hogy a Vargának miért akadozik a beszédje. — Mi nem akarunk semmit — ismerték el a tüzérek. — De azt talán nem tagadjátok, hogy ez a szőrmók kiabált ránk, hogy bika ... — Neked a nénikéd szőrmók, az akinek gipszben volt a Iába, mert nem tudta utánad menni, mikor beálltál csibésznek — válaszolt Zsanó egészen nekitüzesedve, s már lépett is az egyik röhögő tüzérhez, hogy a dolog harcosabb módján intézkedjen. Valaki azonban közbelépett. Elterült a földön. Estében, véletlenül, megrúgta Bálványit. Bálványi azt hitte, hogy a tüzér rúgott, ezért szorosabbra fogta a zubbonyt, s talán tett is valamit. De a tüzér lendülete kissé túlméretezett volt, és a derékszíj nem őt érte, hanem a feltápászkodó Zsanót, ami igen kellemetlen Volt, mert csípett. Zsanó meg azt hitte, hogy a Bálványi veszítette el a türelmét, s ő csapott oda egyet. — Tiszta bolondház van — nyögött egyet, azután rugalmasan elszakadt a tett színhelyétől. Közben nagyokat kurjongatott, amit a tüzérek még mai is úgy mondanak: „Buuu-gatott egész úton futtában ..." Zsanó franciás könnyedséggel mászott kl a csávából. Amíg a többiek értelmetlenül huzakodtak, 6 a dolgok ésszerűbb változatát találta alkalmasnak. Egyszerűen nyúltalpat kötött. Csak két utcával arrébb állt meg szuszogni. Elvétette azonban a hadicselt. Egészen véletlenül pont arra futott, amerre később a' tüzérek is eleresztették a nyúlcipőt. Így lettek a menekülő tüzérekből — üldözők. Bár ezt maguk sem tudták az első percben, örültek, hogy egérutat nyertek, a hosszú lábú határőrök elől. Zsanó azonban szentül hitte, hogy az ő nyomába eredtek. Ezért nemcsak szaporázta a lépéseit,, hanem menet közben akkorákat kurjantott, hogy a siketnéma is felfedezte volna őt. Miután a tüzérek ls ráhibiáztak. a nyomába eredtek, gondolván, némi elégtételt vesznek az imént elszenvedett vereségért. Zsanó nem azért viseli a nyakán a fejét, hogy csupán a sapkát tudja hová tenni. Rövid, de határozott manőverezés után beugrott egy kapu alá. A folyosóról nyíló szellőzőablak éppen neki való rejtekhelyül kínálkozott. A bátrak szerencséjében bízva, tehát egy pillanatig sem habozott. Bevetette magát az ismeretlenbe. Nem is kellett hosszan tartó repülést végrehajtania, máris ott trónolt a szellőzőudvarba szórt szemét, törmelék, hulladék /tetején. Igaz, nagyon büdös volt, de még mindig elviselhetőbb, mint a tüzérek derékszíjának boldogabbik vége. Csend volt. Csak az üldöző tüzérek kacskaringós káromkodását hallotta. öt azonban ez már nem zavarta Olyan biztos fedezékben volt, legalábbis annak érezte, mintha otthon, a saját szobájában kuporogna. Nyugodtan rágyújtott, szívta a markában elrejtett cigarettát. A lehető legalkalmasabb hely volt ez arra, hogy hlozofálgasson arról, amit Skumát mar olyan sokszor elmondott a fegyverbarátságról. Valahol igaza is van ennek a Skumátnak — gondolta magában. Hiszen a fegyverbarátság az valóban nagyon szép dolog. Még könnyet is csal az ember szemébe egy-egy megható történet. Csakhogy ezek a történetek eddig csak az előadáson fordultak elő Zsanó szerint. S lám, a valóság első megjelenése egészen elront mindent. Olyan ez, mint amikor egy szép festményre odacsapják a kullmászos palettát. Hiába írják ki a falra, hogy éljen a fegyverbarátság, meg ilyesmi, amikor ezek a tüzérek ennyire nem értik a viccet, hogy rögtön elkezdenek verekedni. Annyit igazán megtehettek volpa ezek a piros parolinosok, hogy legalább magyarázatot kérnek. Ki az ördög tudhatta, hogy ez valami illetlen dolog? Párizsban sose tárgyalt tüzérekkel, nem tudhatta, hogy ezek ilyen hirtelen haragú emberek. Vagy ez lenne annak a híres magyar virtusnak egyik megjelenési formája. No, ha ez olyan, akkor jobb lesz egy kicsit óvatosnak lenni. (Folytatjuk.)