Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

SZERDA, 1973. OKTÓBER lfl. BABAVÁRŐK J Aztán nehogy azt gon­" dold — oktat minden­ben tájékozott ismerősöm, mikor mondom: a dolgozó terhesekről akarok írni —, hogy ott, a gyárban, valami nagy ovációval fogadják őket, mikor az orvosi papírt meglobogtatják. Virágcsokor, meg fehér ruhás lányok, meg ilyesmi azért nincs. Viszont megvan a gond: na, most kit állítok a helyére, illetve ho­vá állítom őt, addig is, amíg dolgozik ? Mert sok szépet összeirkáltok a gyermekmo­solyról meg egyebekről, de a termelés a fontos, hisz azokkal a mosolyokkal nem lehet asztalt, gépet, vagy ru­hát csinálni. Megkockáztattam, hogy Viszont a mosolygó babákból igen szép, erőf, szorgos fel­nőttek növekedhetnek egy idő múltán, de ezért is ja­víthatatlan álmodozónak ne­vezett. — A tervet ma is teljesíteni kell — mondta •jelentőségteljesen. De csak annál jobban érdekelt, ho­gyan élnek, mit dolgoznak egy üzemben a babát váró asszonyok. fl törődés szabályai ök, akik immár két éle­tet hordoznak magukban, akik anyai hivatásuk betöl­tésére készülődve, egy ide­ig még termelő munkát is végeznek, ök, akiknek már átadjuk a helyet a buszban, a villamoson — megkap­ják-e az állapotuknak kijá­ró tiszteletet a munkahe­lyen is; igyekeznek-e előzé­kenyen, udvariasan a jobb helyeket, a könnyebb mun­kát átadni nekik? „Terhes anyák foglalkoz­tatási rendje" — olvasom a sűrűn gépelt sorok fölött. Mindjárt a bevezetőben ez áll: a Munka Törvényköny­ve 95. § 2. pontja előírja, hogy a terhes nőt a terhes­sége megállapításától kezdve nem szabad egészségére ká­ros munkakörben foglalkoz­tatni. Ugyanezen paragrafus 3. pontja meghatározza, hogy e dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjának végéig: a) nem szabad nehéztesti munkára, éjszakai munkára és túlmunkára beosztani; b) a több műszakban dolgozó üzemrészekben lehetőleg biz­tosítani kell, hogy délelőtti műszakban dolgozhasson; c) más helységben végzendő munkára csak beleegyezésé­vel szabad kiküldeni, illetve áthelyezni; d.) kérelmére — orvosi vélemény alapján — a 2. bekezdésben meghatáro­zott eseten kívül is állapo­tának egészségügyi szem­pontból megfelelő munka­körbe kell ideiglenesen áthe­lyezni. Mindezt már a nagyüzem egyik irodájában olvasgatom, V.-né, a kedves, magas fia­talasszony szedte elő a dosz­sziéból. (Mivel a terhesek közül többen húzódoztak a név szerinti megírástól, ez­úttal el kell tekintenünk a nevek konkretizálásától.) V.­né szakszervezeti tisztségvi­selő, maga is gép mellett dolgozott éveken át". Szövő­nőként. — Van nőgyógyászunk, he­tenként háromszor rendel. A Vöröskereszt megszervezte az anyák iskoláját. Nyolc terhestanácsadásra a saját körzetükben mehetnek a kismamák — ilyen napokon a bejárók be se jönnek. Ez a foglalkoztatási rend egyéb­ként még hatvanhétben ké­szült, tavaly egy bizottság újra vizsgálta a lehetősége­ket. Ebben — mutat egy má­sik feljegyzést — részletes jelentést készítettünk az igazgatónak. „A terhes anyák nagy többsége a vonatkozó rende­leteknek megfelelően veszé­lyeztetett terhesnek van nyilvánítva, ezért őket jó­részt már a terhesség meg­állapításától követően elég minimális terhelésű és le­hetőleg alacsony zajszintű munkával szabad csak fog­lalkoztatni." — állapítja meg mindjárt az első bekezdés. Majd részletezi a veszélyez­tetett terheseknek alkalmas munkaköröket. „Göngyöleg­tisztítás. Könnyű, ülő mun­ka." „Munkateremseprés, közben pihenhet is." — ilyen és hasonló — például meós, irodai kisegítő — munkákat ajánlanak a leendő anyák­nak. — Nagyon sok a veszélyez­tetett terhes — mondja V.-né. Gyakorlatilag annyi, ahá­nyan annak akarják minő­síttetni magukat. Az átlag­keresetük mindenképp biz­tos, bármennyi); végeznek, vagy nem végeznek el az adott munkából. — Mondana egy-két ada­tot? — Például: 200 terhesünk közül 194 volt veszélyezte­tettnek 'nyilvánítva. Nézze: már egy szédülés is elég ve­szélyes lehet ott, a gépek között. Ha valakinek ilyen panasza van, nyilván meg­írja az orvos a papírt, s el­helyezik egy másik helyre. Egyébként a szövőben a zaj miatt is rossz a terhesnek, nem is dolgozik ott egy se. Mit erősít a kivétel? Egy esztendő — 200 kis­mama. De ez nincs 10 száza­léka sem a nődolgozók lét­számának. Jelenleg az egész üzemben 40 terhes nőt tar­tanak nyilván. V.-né elmesél néhány ki­vételt is. Volt egy terhes le­ányanya, aki az utolsó óráig bent dolgozott, innen vitte szülni a mentő. — Akárki megmondta neki, várandós vagy, kérd át magad! — csak azt felelte, ezt ő job­ban tudja. És egészséges gyermeke született! , — No, az majd elválik — vetem közbe, hisz ki tudja ma még, milyen károsodást „szerzett" vele a gyermeké­nek. — A másik hathónapos terhesként is három mű­szakra járt, csak utána írat­ta meg magának a papírt. Szám ítá ste c h n i ka i egyezmény Emlékeztető okmány alá­írásával kedd délután véget ért a magyar—NDK gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság el­nökeinek budapesti találko­zója. Az okmányt dr. Tí­már Mátyás és Wolfgang Rauchíuss miniszterelnök­helyettesek, az együttműkö­dési bizottság társelnökei írták alá a Parlament Go­belin-termében. * Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke kedden, tegnap hivatalában fogadta Wolf­gang Rauchfusst. (MTI) Már akkor felötlött ben­nem: nem lehetne az ilyen eseteknek is elejét venni? Szerintem a már nyilván­valóan terhes nőt akarata el­lenére sem lenne szabad ott­hagyni, a magzat számára esetleg veszélyt rejtő mun­kakörben. De hát ez csak egy „javíthatatlan álmodozó" gondolata, mert ugyan ki vesződik ott a rábeszéléssel, ahol 4 terhes távozása már 80 gépnek jelent megálljt? ... Megyünk a hosszú gyári folyosón, közben V.-né kis­lányáról is beszélgetünk. Már ötéves. De V.-né azt is elmondja: jó pár évvel idő­sebb is lehetne. Mert két íz­ben volt állapotos, míg a szövőben dolgozott, s nem tudta megtartani két hóna­pig sem a terhességet. Csak amikor kezdettől a másik részlegben volt, tudta kihor­dani a babát, akit most csak annál jobban szeretnek. Tudnivalók az öntudatról A. J. irodájához a szövő­gépek mellett vezet az út. A decibelek néhány perc alatt is alaposan megdolgozzák az ember dobhártyáját — föl­teszem, hogy egy mindenre érzékeny terhes nő idegrend­szere még érzékenyebben reagál. A terhesek férfi cso­portvezetője, A. J., az az ér­zésem, nincs elragadtatva megbízatásától; sok gondot okozhatnak neki az asszo­nyok, s ezt nem is titkolja. „Itt vannak a drágalátosak" — teszi elém a terhes nők beosztásának rendjét. Néze­getem. — Eszerint a szövőüzem­ben most nem is dolgozik kismama? — Dehogyis. Még a táját is elkerülik — mondja. Utóbb elmagyarázza, hogy bizony, ha nem ellenőrzik a terhes asszonyokat, a szép átlagkereset mellett igen­igen kevés munkát lehet ki­venni belőlük. 1800 és 2800 között mozog az átlagkere­setük, attól függően, milyen munkát végeztek azelőtt. Néhány mondat valahogy megüti a fülemet. „Van, aki leül, és olvas." „Az előző csoporttal több baj volt" Meg aztán, hogy azért nin­csenek a szövőgépeknél, mert „nem olyan öntudato­sak azok". Ami az utóbbit illeti: szerintem feltétlenül kell lenni egy kismama-ön­tudatosságnak — aminek középpontja a születendő gyermekért érzett felelősség. befejező rész holnap következik.y Simái, Mihály Elveszett órák É1 jóval mint amennyit hasznosítunk be­lőlük! Elveszett órákat, per­rdekes felmérés ada- lámhegyeket és -völgyeket, a tékes eszközeinkben tait olvastam. Négy, termelés kiegyensúlyozot- több lehetőség rejlik, közismert és tekinté- tabbnak bizonyult. A mű­lyes szegedi üzem villany- szakváltások alig észrevehe­óráját fogták oly módon val- tők. Viszont a kéziszerszám- ceket mutatnak, s ha nem is latóra, hogy a műszerek jel- gyár napi „elektromos tük- tárják föl az okokat min­zéseit, a számértékeket min- re" ennek pont ellenkezője, denképpen elgondolkoztatok, dennap rendre följegyezték. A délelőtti műszak a legerő- Ismét eszünkbe juttatják. Lehet, hogy a hajdani Ki sebb — az éjszakainak közel hogy termelésszerkezetünk mit tud? szellemes módsze- kétszerese —. viszont a korszerűsítése egyik legsür­re jutott eszébe a vizsgálj- „csendes éjszaka" után reg- getőbb feladatunk, mert ha dó közgazdásznak — amikor gel csak nehezen lendülnek, hihetünk — és miért ne is a csillár fel- és -lekapcso- illetve kezdenek forogni tel- higgyünk? — az egymástól lások különbségeit értékel- jes erővel a gépek, a terme- különböző módszerek, vizs­ték a pesti teherelosztóban lés felfutása órákon át elhú- gálatok azonos eredményei­—, nem tudom, mindeneset- zódik. Érdekes jelenség, nek — kiderül; különösebb re a gondolat itt is jónak hogy a kéziszerszámgyár év beruházások nélkül javíthat­ígérkezett. Annál inkább, hi- végi áramfogyasztása azt nánk a termelésen, azaz ter­szen a korszerű. főként tükrözi, mintha a feladató- melékenyebben dolgozhat­elektromos motorokat, be- kat már teljesítették volna, nánk. rendezéseket magukba fog- és az üzemnek igen mérsé- ,. . , laló termelőeszközök műkő- kelt ütemet diktálnának. A Upudjuk, hogy nern mii*­désére bizony érzékenyen Szegedi Ruhagyár esete is JL lg ,van, megíeleIo következtethetünk az álta- sajátságos. Délelőtti és dél- . munkaerő hogy a be­lünk fogyasztott villamos utáni műszakokban elég rendezések jelentős hányada felteb^zhetetlenSí elámlfa.. meleí\ azaz az /nerg,afo" fenkednek az emberek ­mikor dolgoztak és mikor gyasztas emelkedese, bar am a helyzetbe nem lehet álltak a gépek. Csupán okos megfigyelhető, hogy a ter- belnyugodnunk. Gyorsíthat, és körültekintő elemzésre melés folyamatosságában nank az ertékesebb uj tech­van szükség, no meg szak- eevszer csak Ivük" támad f f meehon°so^asat:. amely­avatott és kitartó megfigye- ÍT yel a -munka 18 konrT^b lésre ahhoz, hogy aránylag Minden kulonosebb indok lenne:„es, szívesebben akad­rövidebb időszak után. he- nélkül esik a termelés, az- na vallalkozó kezelésére. A tek vagy hónapok múiva is tán ismét növekszik. Feltéte- azor,£íó létszámhiány megol­megmondhassuk: az illető lezhető. hogy ekkor géphiba ^Z, ** 3 6 * gyárban mennyire egyenle- történt talán azanyag. szervezes­tes a termeles. reggel vagy .... ' . .. ' este állnak-e a gépek, ki- ellatasban mutatkozott za használják-e a drága beren- var. dezéseket. Egyenlőségjelet A kérdés egyáltalán nem elektromos fogyasztás szónoki, hisz már tavaly termeles kozé tulzas lenne, rmgyarban probalkoznak több figyelmeztető jel mu- Ha ily módon százszázalékos 0lyan szervezési módszerek­tatta: országunkban' az el- kek 3me,yek a nyű dolgunk lenne. De szá- nyebb munkahoz vezetnek, mos más körülmény ját- Remélhetőleg ezek itt — s szik közre, amelyek mind- minden olyan üzemben, ahol mind bizonyos átértékelést hasonló vizsgálat, hasonló követelnek, de ettől függet­lenül igazságos tükör, figye­információ a villanyórás teszt módszere. Igen, mert ismét arra fi­gyelmeztet. amire a többi rokon elemzés: gépeinkben, berendezéseinkben, azaz ér­a kapun belüli munkanélküliség felszámolá­sa nyújtana kiutat. És igy folytathatnánk a sort, akár tenni ^ példával is. Mert éppen a és kéziszerszámgyárban, a gn­múlt tíz év átlagában kis­mértékben csökkenő tenden­ciájú az állóeszközök idő­beni kihasználása. Ami igaz az országra, áll Csongrád megyére. Szegedre is — bi­zonyították a régebbi és új- lga?faf keletű felmérések. Miközben lemre melto évről évre új gépeket szerel­nek föl, üzemeket adnak át, tehát szaporodnak a közgaz­daság által állóeszközöknek nevezett alapok, a termelés, a termelékenység üteme nem emelkedik ilyen arányban. Sajnos, ez a helyzet válto­zatlanul fönnáll napjaink­ban, annak ellenére, hogy az üzemszervezés érdekében azért történt egy és más. eredményt mutatna, nem fe­ledkeznek meg talán legfon­tosabb feladatukról: az el­veszett órák megtalálásáról, majd hasznosításáról. Matkó István D e kanyarodjunk vissza az említett fölmérés­re, amelyben mindezt igazolni látszanak az ada­tok. A Taurus szegedi Emer­gé gumigyárában például három műszakban dolgoz­nak; s a mérések azt mutat­ták, hogy az éjszakai mű­szak utáni első órákban, il­letve váltáskor 20—25 szá­zalékkal csökkent a elektro­mosenergia-igény. azaz a termelés. Ugyanez állapítha­tó meg a délelőtti műszak végén, sőt a harmadik mű­szak előtt, azzal a különb­séggel, hogy a csökkenés még nagyobb, mint reggel. Ennél a gyárnál egyébként szembetűnő az év végi in­tenzív termelés, illetve vil­lanyfogyasztás. A szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat volt a vizsgálat második alanya: itt a grafi­kon már kevésbé rajzolt hul­Ujabb házgyár Magyar daruk a havannai kikötőben A havannai kikötő. Buda­pest-rakpartján, ünnepélyes keretek között átadták a ku­bai Halászati és Kikötői Mi­nisztérium képviselőinek a Magyar Hajó- és Darugyár 12 portáldaruját. Az ötven méter magas, gémes mada­rakéi Voszka Rezső és Zsá­már István vezetésével a ku­bai munkások szerelték ösz­sze. A magyar daruk ünnepé­lyes átadásán részt vett dr. Meruk Vilmos nagykövet, valamint Szaló János pártbi­zottsági első titkár vezetésé­vel a Kubában tartózkodó hajó- és darugyári küldött­ség. Egy másik jubileumot is köszöntöttek a havannai kikötőben, éppen tíz éve kezdte meg üzemelését a magyar gyártmányú százton­nás úszódaru, amely eddig csaknem egymillió tonna árut emelt ki. a világ min­den tájáról érkezett hajók gyomrából. A kubai szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a magyar darukról. Ujabb kettőt rendeltek, amelynek összeszerelése még ebben az évben megkezdő­dik Matanzas kikötőjében. MTl-fotó — Csikós G. felvétele Albertfalva hatarában, a Duna-parton épül a főváros ne­gyedik házgyára. A gépsorok összehangolt működését célzó úgynevezett hidegpróbák után megkezdődött a próbagyártás

Next

/
Thumbnails
Contents