Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

KEDD, 1913. OKTÓBER 9. a s- szegedi olvasónk tavaly betöltötte hatvanadik megszűnik. Nincs azonban életévét, de mivel jó erőben van, még jelenleg is dolgo- akadályé annak, hogy ezt kőzik. Szeretne vállalatánál tovább dolgozni, hogy az ösz- vetően másutt elhelyezkedtönző nyugdíjpótlékról szóló rendelet értelmében maga- jék és a nyugdíj szempontjásabb nyugdíjra szerezzen jogot. Munkahelyén közölték ve- ból további időt szerezzen, hogy nyugdíjazni fogják. amely jogot ad a továbbdolKerdezi: a vállalat munkaviszonyát felmondhatja-e, gozásru ösztönző nyugdíjpótvagy köteles tovább foglalkoztatni, addfg, ameddig dol- lék igénylésére. Sózni szeretne? Itt kívánjuk megjegyezni, Az elmúlt évben megjelent hetőség, de nem kötelező, hogy a dolgozónak még az íovdbbdolgozásra ösztönző Ha a vállalat nyugdíjazáséi- sem kedvezőtlen, ha a felnyugdíjpótlékról szóló ren- mén a dolgozónak felmond, mondást követően, csak a delkezések a munkaviszony mert munkájára tovább nem korábbi munkabérénél alafelmondására « vonatkozó tart igényt, ez nem jelent a cgonyabb javadalmazással jámunkatörvénykönyvi rendel- dolgozó vonatkozásában ró munkakörben tud elhekczéseket nem érintik. Tehát olyan, kötelezettséget, hogy lyezkedni, mert az öregségi • vállalatnak változatlanul ténylegesen nyugállományba nyugdíj megállapításánál fennáll a joga, hogy ameny- vonuljon. Ez azzal jár, hogy kérheti, hogy ne a legutolsó nyiben a dolgozó az öregsé- ha e címen tőrtént felmon- Időszakot, hanem az 55—60 gi nyugdíjra igényjogosultsá- éves kora között elért mungot szerzett, a munkaviszonyt a rendelkezésnek megfe- kabérátlagc)t vegyék alapula erre történő hivatkozással lelően történt, a dolgozo nyugdíj megállapításánáL (elmondhatja. Ez csupán le- munkaviszonya a vállalatnál Dr. V. Mt HÁZASSAL; I. kerület ütegeü-; Dr. Tolmucsy Szabolcs és Hcrtelendy Éva. Szabó Mihály és Homola Zsuzsanna. Balassa Zoltán és Szalma Etelka, Kovács Mthuly es Tóth Glzellu, Báni) Tibor és BoldiMár Éva, Ballá József és Frank Judit, Kónya István és Botos Annamária, Rácz János es Kádasl Éva, Lukács János és Berta Rozália, Zsadányi-Nagy Árpad és Simák Julianna, Százl Mihály és Fogas Aranka, Kurucsai Sándor és Tóth Mária házasságot kötöttek. kerület Szeged: Dávid László és Keller Mária, Bödö Antal Ferenc és Borbély Zsuzsanna, Bálint János József és Borza Terézia Margit, Babidorlcs János András és Petrohal Erzsébet, Fekete Sándor és Kulcsár Magdolna Piroska, Czlrok József és Kúdar»lariu, Bodó LászlO Sándor és Volford Rozália Katalin háusságot kötöttek. Algyó: Béesl László és Kupronczal Anna, Nagy András és Kántor Jusztina házasságot kötöttek. » IH. kerület Szeged: Mészáros Péter és Csamangá Ilona, Dékany Imre József es Nagy Margit házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Szekeres Géza és Varga Olga, Csendes István János és Rózsa Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETES I. kerület Szeged: Csehek Jánosnak és Szőke Máriának Múnika Ágnes, Lázár Imrének és Hegedűs Irmának. Zoltán, Bálint Mihály Pálnak és Krlzsán Ilonának Agncs Márta. Acs Mihálynak és Török Teréziának Brigitta, cardl János Józsefnek és Farkas Annának Csaba. Hadobás Antalnak és Szécsényi Rozáliának Mónika Rózsa, Rózsa Sándor Nándotnak és Dékány Piroska Teréziának Zsolt Sándor. Bodó Jenő Lászlónak és Ordögh Julianna Ilonának Katalin Erzsébet. Kökény Mátyasnak és Dömény Piroska Rozáliának Attila LászlO. Gál Lászlónak és Szilasi Erzsébetnek Gabriella. Futó Istvánnak és Szánt Máriának Edli, Balázs Lászlónak és Takács Editnek Péter. Nemes Andrásnak és Kun-Szabó Piroskának András Gábor, Zsolnai Ferencnek és Csurgó Teréznek Ferenc, Németh Sándornak és Beloval Annának Sándor. Kovács Lászlónak és Fodor Juditnak Baáta Eva, Sebők Sándornak és Hanák Margitnak Zsolt. Kránicz Jánosnak és TApai Mária Veronikának Norbert János. Orosz Kornél Andrásnak és Kiss Gizellának Kornélia Zsuzsanna. Császár Vilmosnak és Farkas Piroskának Vilmos. Szenészl Kálmánnak és Tóth Katalinnak Katalin. Gárgyán Lajosnak és Pnpd) Rozáliának Rita. Sisák Imrének és Badényi Máriának Csaba, Nádaskay Gábornak és Szabó Eva Katalinnak Eva, Páger Jánosnak és Kiss Erzsébetnek Mónika, Polyák Józsefnek és Virág Ilona Évának Ildikó. Kiszner Vincének és Czlnkóczi Juliannának Zsolt, Szél Istvánnak és Burl Veronikának István, Bonyák Andrásnak és Nagy Rozáliának Ildikó, Simon Imrének és Kókal Margit Zsófiának Imre Ferenc. Tyuroskl Miklósnak és Cslcsely Dorottya Eszternek Dóra, Acs Jánosnak és Pum Agncs Máriának Ágnes Mária, Bus Edének és Tóth Irén Rozáliának Tamás, Pap Sándor Istvánnak és Szabó Julianna Máriának Zoltán István, Szirákl Mihálynak és Brizlk-Bodrogl Zsuzsannának Csaba. Szilvásl Ferencnek és. Kovács Eszternek Györgyi. Szilvásl Ferencnek és Kovács Eszternek Gyöngyi, Gimermanovlcs Jánosnak és Kocsis Etelkának Edit Annamária, Masa Gyula Antalnak és Papp Gyöngyinek Gyula Gábor, dr, Hegedüs-Bltc Ferencnek és FaCsaládi események rago Editnek Adrienn, Molnár Lajosnak és Martus Évának Gábor. Dobó István Bélának és Csonka Évának Eszter, Gál Jenőnek és Ludányl Máriának Jenő Zoltán, Kovács Istvánnak és Somkuti Juditnak István Attila, dr. Maróy Péternek és Kökény Eszter Máriának Akos, Ádám Gyulának és Csótl Helga Évának Helga Eva, Hajdú Andrásnak és Sándor Gizella Etelkának Balázs László, Barna Lászlúnak és Fodor Ilonának Attila, Horváth László Istvánnak és Molnár Ilonának LászlO, Péli Ferencnek és Varga Máriának Ferenc László, dr. Könyves Géza Lászlónak és Szpprny Saroltának Géza Kornél, Csáki Istvánnak és Horváth Rózsának Molnár Mihályné Kreiter Mérés Gera Piroskának Ildikó, Kárpáti Lajosnak és Hricsovinyi Klárának Klára Edit, Sallai Miklósnak és Csábi Zsuzsannának Miklós, Kiss Tibornak és Zádori Annának Attila Tibor, Lovász Ferencnek és Flaskai Ibolya • Máriának Balázs, Vörös Zoltán Gézának és Makai Ilonának Zoltán, Illés Györgynek és Gyuris Erzsébetnek László, dr. Fenyvesi Györgynek és Pcter Edit Ildikónak Patrícia, György Ferencnek és Rácz Ilona Erzsébetnek Ferenc, Gyuris Gábor. Dobó István Bélának és Márknak és Szemerédi Rozáliának Márk, Kaszab Imre Istvánnak ég Maráezl Máriának Zsolt Gábor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Juhász Sándor Mihály, Jódal János, Bálint János, Recski Szilveszter, Lugosics Rozina, Kurbos Ilona Amália, Kökény Józsefné Vépi Erzsébet, Kecskeméti Károly, Balogh Istvánné Mester Margit, Kasza István, Kiss Endre, Kálmán Vilmosné Bulik Mária, Csöke Szilveszter Sándor, Koncz Béláné Saáry Erzsébet, Boroznokj Sándor, Borotvaélen Gábor Árpád, Bárdos Mihálynak és Almásl Katalinnak Edina Katalin, Vlncze Józsefnek és Goóth Évának Annamária Eva, Radlcs Sándornak és Gyöngyösi Mária Margitnak* Attila Sándor, Korbely János Lászlónak és Bálint Ibolya Irénnek Szilvia Kinga, Révész Lajosnak és Szabó Margitnak Mónika Krisztina, Király Szilveszternek és Káli Etelka Ilonának Ilona Tünde nevű gyermekük született. n. kerület Szeged: Rúzsa Lajosnak és Papp Emmának István, Papp Lászlónak és Tóth Katalin Gizellának Ákos László. Csányl László Kálmánnak és Berkó Rozália Editnek Jtidlt, Masa Miklósnak és Nagy Rozáliának Nóra Tímea, Miklós Istvánnak ta, Kondász Józsefné M&száros Anna, Kincses Mihályné Szilágyi Julianna, Martonog József. Buzi Sándor meghalt. n. kerület Szeged: Rácz Ferenc Jánosné Fogas Piroska Rozália, Kádár Sándor, Prekl Kálmánné Ábrahám Rozália, Epres Mihályné Hajdú Erzsébet, Kercsov Antalné Kertész Mária, Vldovich Antal Eberharüt meghalt. m. kerület Szeged: Kosóczki Lajosné Dobó Julianna, Ballá Antalné Babiczki Margit, Vida Jánosné Rácz Katalin, Keresztes Mártonné Szabó Piroska, Fodor Mihály, Szabó Józsefné pap Terézia, Rubán Gábor, Batári István László, Tornyal József, Mihály Lajos Ferenc, Jakab József meghalt. A MEDIKÉMIA alighanem s újabban a vegyióru-nagya legizgalmasabb sorsú szö- kereskedelmi vállalatok bizavetkezet ma Szegeden. Nem- lommal vannak Iránta. A csak eseménydús múltja, ha- kialakult gyakorlat szerint a nem jelene miatt is. Mert szövetkezet már nem is mlnképzeljük el, ha vásárlói dig nekik szállít, hanem mindössze néhány napot kés- egyenesen a vevőknek, a kisnek a fizetséggel (ez bizony kereskedelemnek. így gyoregészen mindennapos do- síthatja a pénz visszaáramlálog), könnyen megállhat a sát. Ezt a bizalmat és előnyt MIA az AUTÖKER-nek, Ami kis tizem tudománya. Ponto- viszont nem a szerencséjének fontos — visszafizette,) sabban: a termelés. Talán köszönheti, inkább annak, MÉM ezért mondják munkásai és hogy saját áruival szemben vezetői egyaránt: „Nálunk a megszokottnál lényegesen állandósított szükségállapot szigorúbb mércét állít: csak számítanak. Még emellett ls olcsók az autós műszaki cikkek, amelyek a szövetkezet legfontosabb termékei. (A maximális nyereségre törekvés azonban veszélyeket rejt magában, tavaly például több mint 3 millió forintot fizetett vissza a MEDIKÉA második forrás; a szövetkezet lelkes, áldozatkész kollektívájában keresendő1970 óta u tagság minden van, a termelés, az értékest- azokat a termékeket gyártja, évben határozutbun, önként tés között borotvaélen tán- kínálja, amelyek elnyerik a colunk." piackiitató Intézet minőaítéDe miért? Hisz mostaná- sét, a „Kiváló Aru" címet, ban inkább kitűnő termékei JŐ minőségű termékei a kisrévén hallunk a MEDIKÉMIÁ-ról; arról, hogy cikkei rendszeresen kiválónak minősülnek. Az elnököt, Balassi Sándort faggatom. „1969-ben összesen 4 millió forintot kellett visszatéríteni ahhoz, hogy egyáltalán fentmaradhasson a káléesz. Eladtuk a Bajai úti új telepet, amely mellesleg számunkra nem is felelt meg. Az elmúlt három év pedig legfeljebb arra volt mint láttuk, csupán annyi pénze van a MEDIKÉMIÁnak, amennyi éppen elegendő létezéséhez. Az első forrás: a szövetkezet igyekszik a legális legnagyobb haszonra szert tenni. Például 1973-ban 37 milliós termeléssel 9,3 milliós nyereségre (25 százalék!) kereskedelmi üzletekben általában jóval olcsóbbak a hasonló külföldieknél. Ez a magyarázata annak, hogy a szövetkezet gazdálkodása folyamatos. Áldozatkészség és tervek A Cserepes sori üzembérlet nem tarthat örökké, előbbutóbb végleges helyre van elég, hogy összeszedjük ma- szükség. De hogyan? Hisz gunkat, a munka alapvető feltételeit megteremtsük. Most hincs adósságunk, sem bankhitelünk." Hát igen, a MEDIKÉMIA ma fedél nélkül áll, 35 milliós munkáját a Cserepes soron, egy bérelt épületben folytatja. Itt dolgozik összesen 60 ember. Hogy milyen gazdasági feltételek között? — Négy és fél millió forintot tartunk a banknál, s amennyire szükségünk van, kivesszük. Ebből vásárolunk anyagot, szállítóeszközt, fizetünk munkabért. A termelésre persze csak a legszükségesebb összeg jut, hiszen készleteinkre 2 és Jlél milliót kell lekötni, az évi munkabér 1,6 millió forint — mondja az elnök. Szervezés és kapcsolat Ezekből az adatokból világosan látjuk: termelni csak úgy tud a MEDIKÉMIA, ha cikkeit azonnal eladja, tehát, ha a befektetés késedelem nélkül megtérül. Különben nem képes esetleg újabb anyagot vásárolni, munkabért fizetni stb. Az ilyen gazdálkodást nevezik feszültnek; hosszú távon pedig így dolgozni csaknem lehetetlen. A MEDIKÉMIA mégis ezt a lehetetlent próbálja mindennap. s kénytelen vállalni. De a Csepel Nagyker, az AFOR, lemondott a kifizethető nyereség 50 százalékáról! Ezt a pénzt a közös alapba utalják. Remélik, hogy lDf)Q-tg így — no meg a nyereséges termeléssel — 15—18 millió forintra kerekedhet az az összeg, amelyért új üzemházat építenek. Figyelemre méltó az önzetlenség, ám ennél is többet ér a MEDIKÉMIA munkásulnak és alkalmazottainak napról napra ismétlődő munkája, az a felfogás, hogy előbb a szövetkezet érdekét nézik, az egyéni csuk azután következhet. Kétségtelen, nagy energia fekszik a kereskedelmi kapcsolatok szervezésében, a pontos szállítások kidolgozásában, a jó minőségű termékekben — de az elszánt, áldozatkész munka nélkül bizony a MEDIKÉMIA rövid Idő alatt tönkremenne. A Jelekből arra is, következtetni lehet, hogy az áldozatkészségre bizony még hosszú-hosszú ideig szükség lesz. A nyugalmas évelf távol vannak.., Matkó István Téeszkönyvelők tanfolyama Szegeden A termelőszövetkezetekben tek könyvelői levelezőoktakülönösen év végén, a zár- tásban vesznek részt. Az érszámadások közeledtével ke- deklődésre jellemző, hogy 68 rülnek előtérbe a könyvelők, szövetkezeti tag vállalta a a számok, az adatok szorgos tanulást. Két csoport alatűdói, munkásai. Az egész kult, s kéthetenként egészvagyon, egy-egy termelőszö- napos foglalkozást tartanak vetkezet reális képe rajzoló- Szegeden, a Móra Ferenc Tsz dik ki az egyeztető lapokon, székházában. A mezőgazdaa mérlegben, amit szigorú sági munkák dandárjának munkával készítenek el. Egy- múltával sűrítik az előadásoáltalán nem közömbös te- kat, s a konzultációkat, hehát, hogy azok a zömében fiatalok, akik a mezőgazdasági nagyüzemek irodáiban dolgoznak, elsajátíthassák a szakma ismereteit, mérlegképes könyvelői oklevelet szerezhessenek. tente több alkalommal találkoznak majd oktatók és tanulók. Az előadásokat a revizori iroda munkatársai tartják. Májusban állami vizsgabizottság előtt adnak számot Ezen segít a TESZÖV, a tanultakról a könyvelők, ugyanis szervezésében 8 hó- akik már huzamosabb ideje __„_,. ,„„ dolgoznak a szövetkezeteknapos tanfolyam kezdodott a bene Sikere8 vizsga után mult hónapban, s a Szeged képesített könyvelői okievekörnyéki termelőszövetkeze- let kapnak. Pásztor Ferenc: Véletlenül 18. Ekkor még nem tudta Zsanó, hogy volt egyszer egy tüzér. Mikor volt, kinek a tüzére volt, arról nem szól a legenda. Arról azonban .eléggé ékesszólóan, hogy a lüzérlegény piros parolinja miatt méregbe gurult egy bika, s megkergette a tüzért. Nem tehetett mást, menekült. Méghozzá a legközelebb eső fára kúszott fel. Ott várta meg, amíg a dühös állat mérgeveszetten visszavonulót fújt. Hogy Gábor Aron tüzére volt, vagy még előbbi, azt senki sem meséli. Azt azonban minden katonaviselt ember tudja, hogy ilyenkor minden pattantyúsban felforr az önérzet. Olyan lesz a bőrük, mintha a hajdani tüzértaplót dugták volna a fülükbe. Ez ismeret híján Zsanó kellő távolságra bevárta a tüzéreket, és a kapott Ismereteket pontosan továbbította. — Hé, tüzérek! Föl a fára, mert jön egy bika! Buu! Buuu! A tüzérek egy kissé meglepődtek. Talán megtorpantak egy pillanatig, de nem szóltak egy árva szót sem. Hangtalanul kezdték csatolni a derékszíjaikat, ami a legrégibb álmoskönyvek szerint is igen barátságtalan, és békétlen gesztusnak tekinthétő. Egyesek szerint szikrázott a szemük, mint a puskapor, és izmaikban felülkerekedett a harctéri idegesség, amit szintén békebontó jelnek vélnek a szakértők. Szabályos hadüzenetet Zsanó sem várt, mert tudott olvasni a tekintetekből. Arra azonban nem izámított, hogy az élen haladó őrvezető éppen 5t pécézi ki, s a derékszíjjal fültövön suhintja. — Hallod-e, komám, így kell "ápolni a fegy/erbarátságot? — szólt az őrvezető, és látszott •ajta, hogy részéről teljesen befejezettnek tekintíető az ügy. Nem így Zsanó. — Mit, te félsz a bikától? Szép harcos vagy, lem azért. Ha Kincsesnek lennél katonája, leszoknád gyávaságról. — Én, gyáva — húzta el a száját a tüzér. amiből szintén arra következtettek a többiek, hogy a békés egymás mellett élésnek bealkonyult. — Tedd le azt a derékszíjat, komám — szólt közbe Bálványi hangban is, meg termetben ls tiszteletet parancsoló módon. — Nem kell rögtön mellre szívni a dolgot. —' Te talán megölelted volna, ha veled gúnyolódik? — akaszkodott továbbra is az őrvezető és lóbálta a derékszíjat. — Én képen töröltem volna, hogy elfelejti a becses nevét, azután pedig addig kergettem volna. amíg elveszíti a kezét, lábát. De téged nem asztalak ki, kedves tüzér barátom, mert semmi kedvem kimenő után fogdába menni. — A megjegyzéseidet tedd el magadnak, vagy i legkedvesebb barátodnak, mert én nem va-_ gyok olyan ijedős a fogdától, mint te. hanem megtanítalak a tüzér miatyánkra. — Hű, de okos vagy — kötekedett Bálványi, ts megszorította a tüzéren a zubbonyt. — Ajajaj — horkant fel Zsanó. — Ebből :sete-pata van. Én ajánlom lovagiasabb intézés; Fogjunk kezet, ballagjunk dolgunkra. Tiszta ügy, lem? — Én, veled — nézett a marokra fogott tü:ér Zsanóra. de még így, kelepcében is nagy lángja volt. — Csak akkor, ha bocsánatot kérsz tőlünk, és visszaszívod az egészet! £sanó kész lett volna erre, mert rugalmas :ermészetű, de Bálványi csendre intette, hatalmas lapáttenyerével mutatta, hogy ezt majd ő elintézi. — Engedj el, komám — fenyegetőzött az őrvezető — jót mondok, engedj el, mert a sárba dagasztalak. — Hejehejjehuj! — kurjangott Zsanó a kibic pártatlanságával. — Ez a bikaijesztgető azt hiszi magáról, hogy ő a Toldi Miklós, pedig csak kepasz, mint a háromnapos veréb. Jobb, ha ijedezel, mert Bálványi cselgáncsban már kétszer földhöz csapta a Vargát. Azóta dadog. — Engem hagyj ki a játékból — szólt morgósan Varga, de azért elég rosszallóan nézett Zsanóra. Nem szeretje, ha mások előtl teregetik a szennyesét. — Csak ne vágjad fel, mikor rajtad röhögött egész szakasz, akkor kicsi fiú voltál, most meg csak hagyjuk? — nevetett Zsanó. (Folytatjuk.)