Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

KEDD, 1973. OKTOBER 9. 7 Magyar szakember elismerése Az idén először magyar szakembernek.ítélték a svájci Goethe-alapítvány tájfejlesztési díját. A kitüntetett — dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója — a tájfejlesztés és a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő tevékenységet. A rangos kitüntetést — a jelentős tájvédelmi munka elismeréseként — vasárnap, a Duna Intercontinental Szállóban Gr. L. Bernadotte, az alapítvány felügyelő bizottságának elnöke adta át. Ifjúgárdisták versenye Huszonöt csapat indult Jubileumi őszi tárlat Vasárnap, az újszegedi KISZ-táborban bonyolították le a város Ifjú Gárda csapatainak összetett honvédelmi versenyét. A huszonöt csapat versenyéből a vándorserleget lányok között a Textilművek: Donka Julianna, Budai Ilona, Jenes Ilona, Bedő Katalin összeállítású csapata nyerte. Második a Ruhagyár. harmadik a KSZV 2. csapata. A fiúk versenyéből a Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskola: Babarczy István, Papp Ferenc, Kormos Sándor, Bálint Lajos összeállítású 1. csapata került ki győztesen. Második az Erdészeti Szakközépiskola, harmadik a KSZV csapata lett. Sikeresen szerepeltek a meghívott úttörők is. A versenyt Soczó Kornél, az Ifjú Gárda városi parancsnoka értékelte, a díjakat Illés Tóth István, a KISZ városi bizottságának nyújtotta át. munkatársa Kisfilmek a képernyőn Három érdekes műsor bizonyította a hét végén, hogy vannak speciális témák és műfajok, amelyekről és amelyekben kizárólag a televízió képes szinte a teljesség igényével szólni. Az egyik, a pénteken indult gyermekműsor-sorozat, a Pengető. Mostanában, amikor egyremásra anyanyelvi nevelésünk elégtelenségéről beszélünk, olvasunk, írunk, nagy öröm tapasztalni, hogy az iskolán kívül a televízió' is megpróbál tenni valamit a gyerekek nyelvi kultúrájának alakításáért. Ha nem is mindegyik, mint az iskolában, mindenesetre nagyon sok gyerek részt vehet ezen a tévés nyelvórán. A műsor külön értéke, hogy talán még azok a gyerekek is, akiknek nem tartoznak kedvenceik közé az anyanyelvi tantárgyak. A Pengető első részének a Szófacsaró címet adták az alkotók (szerkesztő: Szabó Márta, rendező: Kovács Kati), amely már magában is játékos vidámságot ígért. Az elhangzott gyerekversek, a hozzájuk komponált zene, az előadói közvetlenség és egyszerűség együttes hatása alig mérhető. Az mindenképpen bizonyított tény, hogy a játék áttételén keresztül minden ismeret és hatás maradandóbb a gyereknézőkben. Szegedre, Rátkai Sándor műhelyébe látogattak a másik rövidfilm, A papucsos készítői. Régi, kihalófélben levő mesterségek műhelytitkainak, szépségeinek, néprajzi, kultúrtörténeti érdekességeinek megörökítésére nem először vállalkozik a televízió. Ez is olyan feladat, amelynek betöltésére nehezen találhatnánk más intézményt, fórumot. Bármilyen fontosak és értékesek ugyanis a tudomány vagy a publicisztika szavai, a képet nem pótolhatják. A film pedig nemcsak a papucskészítés Liebmann Béla felvétele Rátkai Sándor munka közben Közlekedési balesetek történeti vonatkozásaival, a mesterség hagyományaival és jelenlegi helyzetével ismertetett meg, hanem felrajzolta az utánpótlás hiánya miatt aggódó mester portréját, és a táncbetétek segítségével szórakoztató műsorrá avatta a tartalmas összeállítást. A film készítőinek érdemei x közül a legszimpatikusabb, hogy a határainkon túl is híressé vált szegedi papucsról és mesteréről a; itthoniaknak, az ország lakóinak közvetítették a legszükségesebb tudnivalókat. Reisenbüchler Sándor filmjeiből mutatott be néhányat A zsűri különdíja című műsor. Olyan értékes, érdekes kisfilmek váltak közismertté, amelyeket a tévé nélkül csak szűk csoportok láthatnak, ismerhetnek, az alkotót, és művészi elveit pedig még kevesebben. A különleges technikával készült, Cannes-ban tavaly díjat nyert, 1812-es év című film bemutatása ürügyén Reisenbüchle/ Sándor alkotói módszerének, stílusának, művészetének fejlődéstörténete rajzolódott fel előttünk. Szép Ernő halálának évfordulójára készült írásaiból az Űriemberek vagyunk című műsor. Az öt jelenet, öt jellegzetes pillanatkép a mpltból. Szép Ernő egy letűnt világ furcsa, jellegzetes, elesett és pénztelen figuráiról, helyzeteikről festett árnyalt, finomra jzú képeket, ' mély megértéssel és rokonszenvvel. Ez a ^rokonszenv egyaránt átsüt az útonállók, a táncosnők, a lokáltündérek, a lapszerkesztők és pincérek világának látszólag objektív, látleletszerű bemutatásán, és egyszer sem marad el a másik, napfényes oldalon élők bírálata, felelősségrevonása. Hogy a rokonszenvvel együttjár valamiféle nosztalgia is, a korántsem irigylésre méltó életmódok után — kár lenne tagadni. A tévéfeldolgozások jól érzékeltették az írásoknak ezt az összetett hangulatát. Az esti órákban ittasan közlekedett motorkerékpáron Pusztaszeren Forgó József, Pusztaszer, Tanya 179. szám alatti lakos, és nem a látásának megfelelő sebességgel haladt. Előtte gyalogosok — Dávid Jánosné és Dávid Etelka, Pusztaszer, Tanya 151. éí Bányai Antal, Pusztaszer. Tanya 213. — haladtak. Forgó hátulról beléjük szaladt. Dávidné olyan súlyosan sérült, hogy a helyszínen életét vesztette. Súlyos sérülést szenvedett Bányai Antal es Dávid Etelka. A motoros könnyebben sérült. Az1 ügyben a vizsgálat folyik. Kamiont vezetve nem adott elsőbbséget a Hunyadi János sugárút és a Bécsi körút kereszteződésében Plail Wilfried bécsi lakos. Segédmotorkerékpárral a kamionnak szaladt Kovács Gyula, Szeged, Április 4. útja 61. szám alatti lakos, aki súlyos sérülést szenvedett. A bajai úton motorkerékpáron közlekedett Kádár István, Algyő, Berek sor 17. szám alatti lakos. Műszaki hiba folytán áthaladt a menetirány szerinti bal oldalra, s egy személygépkocsival öszszeütközött. Kádár és utasa, aki felesége volt, súlyos sérülést szenvedett. A kár mintegy 10 ezer forint. Holnap az Önök kérték . .. ígér jó szórakozást, valamint a most induló olasz dokumentumfilm-sorozat, az Iszlám. Csütörtökön az Egy hölgy arcképe című angol filmsorozat harmadik részét láthatjuk. A Vásárhelyi Hetek rendezvényeinek sorában vasárnap délben huszadik alkalommal nyílt meg a Vásárhelyi Oszi Tárlat. A Tornyai János Múzeumban magas színvonalú tárlat köszönti az ország egyik legrangosabb képzőművészeti központját, és a két évtizedes születésnapját ünneplő őszi tárlatot. A kiállítást dr. Simó Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese nyitotta meg. Az ünnepélyes tárlatnyitón megjelent Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A Tornyai-plakettet, a munkajutalmakat és a különdíjakat Sajti Imre. a hódmezővásárhelyi tanács elnöke nyújtotta át. A Tornyai-plakett idei nyertese Ligeti Erika, Munkácsydíjas szobrászművész. Munkajutalmat kapott Lieber Éva textiltervező iparművész, Hézső Ferenc és Szurcsik János festőművészek, valamint Szemethy Imre grafikusművész. A jubileum alkalmából a városi tanács két különdíjat alapított. Két évtizedes munkásságáért AZmási Gyula Béla festőművész és Szabó Iván szobrászművész részesült különdíjban. A Szakszervezetek Országos Tanácsának jubileumi különdíját Szalay Ferenc festőművész kapta, míg a Művészeti Alap különdíjában Németh József festőművész részesült. * A jubileumoknak, évfordulóknak mindig különös, a szokásosnál ünnepélyesebb hangulatuk van. A huszadik alkalommal megnyílt Vásárhelyi Öszi Tárlat is magában hordozza ezt az ünnepélyességet. Köszönhetjük ezt elsősorban a végre szigorú zsüroroknak — mert a kiállítás szellős, áttekinthető, élvezhető. Köszönhetjük a rendezőknek — mert a tárlat példásan rendezett, egv-egy terem önmagában is élményeket képes nyújtani, S köszönhetjük a művészeknek, mert nagyszerű alkotásokat küldtek a kiállításra. A beküldött 400 alkotás közül a zsűri 260-at tartott érdemesnek a bemutatásra. A vezető szerep ismételten a vásárhelyi művészeké, a műi fajok között pedig — bár a szobrászati anyagot a meglehetősen sok érem és plakett földuzzasztja — a festmények, táblaképek viszik a prímet. A festményanyagban, mégpedig a vásárhelyi művészek festményanyagában a legerőteljesebb a kötődés a hagyományokhoz. Ezt már nagyon sokszor leírtuk, hangoztattuk. lassan közhellyé szürkül ez a megállapítás.- Pedig mai tartalmaiban rengeteg érték hori dozója. S a hagyományőrzésen belül egyre több a szín a stiláris és tartalmi skálán. Az immár klasszikussá nemesedett „alföldi testészetet" a mostani tárlaton is műves alkotásokkal képviseli Kurucz D. István és Almási Gyula/Béla. Ennek a festészetnek expresszívebb, erőteljesebb vonulatához kapcsolódik Magos Gyula karakteres és jelképes parasztarcmásaival, Szurcsik János monumentalitás felé hajló kompozícióival. Ennek az áramlatnak sajátos festőjévé vált az utóbbi egy-két évben Csikós András. Vibráló, izgalmas felületei a legcsekélyebb. néhány elemből építkező falusi-tanyai képeit is tartalmas, mél.v mondanivalójú alkotásokká emelik. Fejér Csaba nagyon szép portréval jelentkezik. Ezt szemlélve csak sajnálhatjúk. Dr. Simó Jenő ünnepi megnyitóját mondja hogy kevésszer fog igényesebb feladathoz. Szalay Ferenc kiállított három képe közül a legmegkapóbb a naiv festőkre emlékeztető Ablak előtt, ahol a népdalok szemléletének művészi megfogalmazását adja. Németh József monumentalitásával, ünnepélyességével. summázó előadásmódjával ismét magasabbra lépett. Álldogáló asszonyok tehénnel című nagyméretű festményén egyszerre vélem felfedezni az ősi barlangrajzok földszíneit és az indiai festészet stilizáló, lényegre törő előadásmódját. Az ünnepélyes aranyháttér, az asszonyok foltja, ritmusa, nagyvonalú felületkezelése a tárlat egyik legrangosabb alkotásává emelik a képet. Azt hiszem, nem véletlenül került egymás mellé a tárlaton Hézső Ferenc színekben tobzódó, átvitt értelmű, jelképes önéletrajza, a Vörös kakas és Lóránt János a szürke néhány árnyalatából építkező festménye, a Vizek madara és a Táj. A lírai vonulatban olyan alkotók műveivel találkozunk, mint Fülöp Erzsébet tenyérnyi alkotásai, Dér István egyre érettebb, tisztább és sokszínűbb-sokrétűbb . szimbolikus képe. A virágok tovább élnek. Emlékezetes műve a tárlatnak. Somos Miklós lírája visszafogott színeiben és letompított formáiban jelentkezik. Zombori Lászlónak két nagyszerűen megoldott képével találkozhatunk, Zoltánfi István még mindig tovább tudja sorjáztatni Nemzedékek című képsorát. Kiss György lendületes alkotásai és Cs. Pataj Mihály szép rajzú képe teljesítik ki a sort. A grafikai anyag nagyon színvonalas. Egyik legszebb darabja Ágotha Margit borongós-sötét metszete, a Madách : Mózes. A szürrealista víziók rajzos, sokíigurás, látomásos világát Szemethy Imre és Engel Tevan István lapjai képviselik. Szatirizáló " lapjaival Csohány Kálmán új színt jelent a grafikai anyagban. A fortnák és az alkotói lendület sikeres találkozásainak lehetünk tanúi Czike Ferenc alkotásain. Jurida Károly nyomatokból építkező grafikái érdekes kísérletek. Igen gazdag és sokszínű a szobrászati anyag. Csiky Tibor organikus felületmozgásaitól Lisztes István realista gipszszobráig széles a skála. A két szélső pont között olyan sikerült alkotásokkal találkozhatunk, mint Szabó Iván kopjafái. Rátonyi József . nagyszerű lovasszobrai. Vasas Béla a tömeg ritmusát kereső alkotásai, Kligl Sándor ötletet igazi szoborrá érlett műve. Tóth Valéria lírai szobrai, Szathmáry Gyöngyi kisplasztikái. Nagy Sándor és Nagy András szűkszavú szobrai. Az érmészek seregének vezetője minden kétséget kizáróan az idei Tornyai-plakettes Ligeti Erika. Tenyérnyi alkotásai öntörvényű darabok, mindegyik egy-egy szellemes, gondolatgazdag epigramma. Az iparművészeti anyagban örömmel láttuk Lieber Éva varrott szőnyegeit, a Mónus-testvérek ízes népi kerámiáit és Végvári Gyula átírt, modern szemléletű kerámiáját. Tandi Lajos Kiállítás és előadás a Művészklubban Üttörőmozi Vasárnap Nyíregyházán megnyílt az ország első útt rőmozija. A gép kezelését kivéve, az üzemeltetéssel kapcsolatos tennivalókat, általános iskolások látják el. Négyszáz személyes nagyterem áll a pajtások rendelkezésére, s egyelőre kéthetenként — később igény szerint gyakrabban — tartanak előadásokat olcsó, kétforintos helyárakkal. A műsort is a fiatalok állítják össze. Aki e kiállítástól a hagyományos, megszokott képeket várja, nagyon csalódik. Mert a Sajtóház Művészklubjában tegnap este megnyílt tárlat, mely Hemmert János alkotásait mutatja be, eltér minden megszokottól, hagyományostól és elfogadottól. A látogató joggal (?!) kérdezheti: hogy kerül a képre üvegcserép, napszemüveg, bizsu, fogaskerék, gombostű, sőt szárított béka és neccharisnya? A kérdésre a válasz benne rejlik a művész szándékában. A szándékban, mely világos és egyértelmű: odadobni a kesztyűt a meg"sonlosodotlnak, a kispolgári ' 'lésnek. Keresni a kéoéoítés új útjait, lehetőségeit. Kiteljesíteni a képzőművészet eszköztárát, A megvalósítással bizonnyal sokan fognak vitatkozni. A totalitásra törekvés, a korunkhoz igazodó művészi szándék olyan alkotásokban jelentkezik Hemmertnél, melyeken napjaink égető, szorító, csodálatra vagy rettegésre késztető világa lélegzik. S nem kis irónia, nem kevés groteszk elem mozgatja Hemmert fantáziáját. Az órakerekekből épített holdkocsi egyszerre tisztelgés az emberi ész nagysága és a technikai fejlődés folytonossága előtt. Annyi bizonyos. Hemmert János különös alkotásai provokálnak. Nem mehetünk el mellettük anélkül, hogy ne méltatnánk egy csodálkozó pillantással. vag<- egy feldühödött gesztussal. A Művészklub tegnapi összejövetelén dr. Csongor Győző muzeológus előadá-' tartott Elfelejtett szegedi n vek címmel. \