Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

VILÁG PROLETÁR!AT, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam 254. szám 1973. október 30., kedd Ára: 80 fillér Napirenden: A család védelme Konferenciát tartottak Szegeden Az anya- és családvéde­lem kérdéseivel foglalkozott az a konferencia, amelyet tegnap, hétfőn délután Sze­geden rendezett az MSZMP városi bizottsága mellett jműködő agitációs és propa­gandabizottság, valamint a pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya. Szabó G. László, a városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának ve­zetője üdvözölte a konfe­rencia résztvevőit; a meghí­vott előadókon kívül a tö­megszervezetek képviselőit, a termelő vállalatok vezető­it Hangoztatta: a konferen­cia célja, hogy az elhangzó előadások társadalmi, politi­kai és egészségügyi vonatko­zásban segítséget adjanak a résztvevőknek az anya- és családvédelem felelősségtel­jes munkájához, amelynek Szegeden különösen nagy je­lentősége van, hiszen itt az országos átlagnál . nagyobb mértékű a nők foglalkozta­tottsága. Szükséges tehát, hogy szakszerűbben, értőn és érzőn foglalkozzanak a terhes- és kisgyermekes anyákkal; a konferencia ér­lelje az értük való morális felelősséget. Elsőként Buknicz Sándor­Bé, az MSZMP városi bizott­ságának nőreferense tartott előadást a Központi Bizott­ság népesedési politikájából következő feladatokról. El­mondotta: a szocializmus teljes felépítésének megvaló­sításában nagy jelentőségű, hogy egészséges, megfelelő létszámú, politikai és szak­mai szempontból egyaránt jól képzett generációk kö­vessék egymást. így került napjainkban — az utóbbi években kissé háttérbe szo­rított téma — az érdeklődés középpontjába: a népesedés­politika. Elemezte a ma­gyarországi születésszám csökkenését, a sokak által ismert, de újból és újból el­gondolkoztató adatokat so­rolt. Egyre öregszik társa­dalmunk, 1960 és 1973 kö­zött 440 ezerrel csökkent a 15 éven aluliak, és 460 ezer­rel nőtt a 60 éven felüliek száma. Szólott a gazdasági és társadalmi okokról, ame­lyek előidézték ezt a helyze­tet. Kiemelve, bogy közvet­•len összefüggés van a nők fokozottabb foglalkoztatott­sága és a születési arány­szám csökkenése között, amellett is, hogy gazdasági, szociális és egyéb intézkedé­sek sora segíti népesedési helyzetünk javítását. Szólt arról is, számításba kell venni mindenképpen, hogy a dolgozó anyák, terhes nők objektíve is nehezebb hely­zetét súlyosbítják a munka­helyükön elszenvedett hát­rányok is. Az utóbbi évek­ben a népesedéspolitikai esz­közök a gyermeknevelés terheinek csökkentésére irá­nyuló szociális és egyéb tár­sadalmi támogatás, a közve­tett juttatások — sem bizo­nyultak elegendőnek, ezért alkotta a kormány az új népesedéspolitikai rendele­tet. Eddig is és most is hir­dettük, hogy a háromgyer­mekes család az ideális, de hibáztathatjuk azt a gyakor­latot, amely szabaddá tette a művi terhességmegszakí­tást olyan időszakban, ami­kor még nem voltak forga­lomban a hatékony fogam­zásgátlás hagyományos és korszerű eszközei, majd pe­dig nem propagáltuk ezek alkalmazását. A terhesség­megszakítást engedélyező bi­zottságok munkája formális volt, s a művi vetélések szá­mát képtelen volt csökken­teni. Népesedési helyzetünk, a társadalom reprodukciójá­nak javítása szocialista rend­szerünk fontos ügye. Ennek megfelelően a jövőben fő­ként az erkölcsi és anyagi ösztönzést egyaránt magába foglaló módszereket kell al­kalmazni. Népesedéspolitikai intézkedéseink összhangban vannak társadalmunk szo­cialista elveivel, a nők egyenjogúságának, a szocia­lista demokráciának az elvé­vel, a munkához váló jog el­vével. Hogy ezt igazán meg­valósíthassuk, többet és ha­tékonyabban kell segítenünk a dolgozó anyákat, a több gyermeket nevelő családo­kat. Buknicz Sándorné han­goztatta, hogy e tekintetben Szegeden is sok feladatot kell elvégezni, hiszen itt ke­vés a természetes szaporulat és legkedvezőtlenebb a la­kosság korösszetétele, s mindemellett országosan a legmagasabb a munkaképes korú nők foglalkoztatási aránya. Mindezek világosan azt mutatják, hogy Szegeden jóval nagyobb erőfeszítések­re van szükség, mint az or­szágban bárhol. Az országos rendeletek, amelyek előírják a juttatásokat, természete­sen mindenütt egyformán érvényesek, de nálunk fo­kozottabban ügyelni kell, hogy szívvel és emberséggel érvényesüljenek. Az anyaság megbecsülése, a gyermekne­velés örömének hirdetése, a család védelme és erősítése álljon a munka középpont­jában. Arról kell gondos­kodni, hogy a sok gond mel­lett több és több örömet is jelentsen gyermeket és több gyermeket nevelni Ahogy Kádár János elvtárs mond­ta a X. kongresszuson, vita­záró beszédében: „Nem le­het határozattal előírni azt, hogy az emberek kit, és ho­gyan tiszteljenek. Minden ember •tudja, hogy a munka­idő után még mi vár az ak­tív keresőknek 41 százaléká­ra a háztartásban, a nevelés­ben — azt kell mondanom, hogy bár határozatot hozni nem tudunk, de aki kommu­nistának, vagy egyáltalán felvilágosult embernek tart­ja magát, az tisztelje a dol­gozó nőt!'' . A konferencia két referá­tumát dr. Szontágh Ferenc szülész-nőgyógyász egyetemi tanár, a SZOTE rektora, és dr. Bódis Lajos, a II. kór­ház szülészeti osztályának vezető főorvosa tartotta. Elsősorban a terhesség­megszakítás eddigi gyakor­latáról, és annak kihatásai­ról szólott dr. Szontágh Fe­renc. Részletesen kifejtette, hogy az ember az esetlen élőlény, amely szaporodás és nem szaporodás kérdésében dönteni tud. Ez a probléma szerte a világon felvetődik, vannak országok, amelyek a túlnépesedés ellen küzdenek — ezzel szemben nálunk a szaporodás és a születendő nemzedék egészségének ja­vítása a fő probléma. Orvosi probléma is, de ennél még összetettebb, társadalmi fe­lelősséget kívánó kérdés, hogy az anyák a terhesség megelőzése, vagy művi meg­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar ölalasok Moszkvában folytatja munkáját a békeerők világkongresszusa A moszkvai béke-világ­kongresszus hétfői ötödik munkanapján változatlanul sokrétű és széles körű prog­ram várt a küldöttekre, meg­figyelőkre és vendégekre. A tizennégy munkabizott­ság csaknem mindegyikében befejeződött már a vita, igaz, több esetben a felszólalásra jelentkezettek nagy száma miatt éjszakai üléseket kel­lett beiktatni Hétfőn reggel megkezdhet­ték tevékenységüket a kije­lölt szerkesztő bizottságok, hogy a véleménycsere nyo­mán megfogalmazzák azokat a javaslatokat, amelyeket a záróülés elé terjesztenek. Vannak bizottságok, áme­lyek még tegnap is tárgyad ­tak, például a közel-keleti kérdésekkel foglalkozó mun-. kacsoport. Csak néhány név ízelítőül: e bizottságban a legutóbbi felszólalók között olyan nevek szerepeltek, mint Karame volt libanoni mi­niszterelnök, az Indiai Krish­na Menőn, a szudáni kor­mány egyik tagja, egyip­ENSZ-csapalok Szuezben tomi képviselők és az ENSZ­társaságok világszövetségé­nek egyik küldötte, aki Izra­elből érkezett. A magyar de­legáció tagjai igen nagy ak­tivitással vettek részt a vi­tákban szombaton és vasár­nap, mintegy tíz felszólalás hangzott el a bizottságokban küldötteink részéről. A fej­lődéssel és gazdasági függet­lenséggel foglalkozó bizott­ság alelnökévé dr. Bognár József akadémikust válasz­tották meg. Érdekes színfoltjai voltak a tegnapi napnak a szakmai és hivatásbeli összejövetelek, a különböző rétegtalálkozók. A legtöbb ilyen jellegű ren­dezvény délután volt, de há­rom találkozó már reggel megkezdődött, és ezek egész napon át tartottak. A magyar küldöttségnek azok a tagjai, akik már be­fejezték bizottsági munkáju­kat és nem érdekeltek az egész napos találkozókban, hétfőn kedves meghívásnak tettek eleget: Moszkva Kali­nyin kerületének vendégel voltak. A magyar—szovjet baráti összejövetelek soroza­ta egyébként már vasárnap este megkezdődött: delegá­ciónk több tagja a Moszkva­szállóban Szovjet-Észtország küldötteivel találkozott. A Kállai Gyula vezette ma­gyar küldöttség hétfőn a Rosszija-szállóban baráti találkozó keretében megbe­szélést folytatott a chilei de­legáció tagjainak egy cso­portjával. Kállai Gyula a találkozó keretében magyar­országi látogatásra hívta meg Hortensia Allcnde asz­szonyt, a mártírhalált halt chilei elnök özvegyét. Telefotó — AP, KS Az ENSZ-csapatok, ame­lyeket a tűzszünet ellenőr­zésére küldtek a közel-keleti frontra — képünkön — Szuez városába érkeztek. A közel­keleti helyzetről részletes tu­dósításunk lapunk 2. oldalán. Acs S. Sándor felvétele A konferencia résztvevőinek egy csoportja November 1-től: Téli menetrend j T a MALÉV járatain A MALÉV budapesti köz­pontjában hétfőn sajtótájé­koztatón számolt be a no-1 vember elsején életbe lépő téli menetrendről dr. Stok­lász Sándor forgalmi igaz­gató. Elmondotta, hogy az 1973/74. évi télen hetenként 75 repülőjáraton szállítják utasaikat 26 ország 33 vá­rosába. Jelentős a fejlődés: a múlt télhez viszonyítva 16 járattal többet közlekedtet­nek, s csak azokat a járato­kat szüneteltetik, amelyeket a nyári turistaforgalom -ett igénybe. A télen tehát Ki­Megkezdődtek a ruszisztikai napok jevbe, Constantába, Bur­gaszba, Várnába és Dubrov­nikba nem indítanak turis­tajáratokat. A nyári szezon­járatoktól eltekintve így nincs lényeges változás a menetrenden, s a MALÉV fontosnak tartotta azt is, hogy a légiforgalmat nehezí­tő időjárási gondok ellenére se legyen túlságosan nagy eltérés a menetidőben sem. Budapestre egyébként 17 külföldi légitársaság szállítja majd a télen az utasokat, heti 80 menetrendszerinti járaton. Tegnap, hétfőn megkezdő­dött Szegeden, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola köz­ponti épületében a rusziszti­kai napok előadássorozata. Dr. Fenyvesi István tanszék­vezető főiskolai docens, az orosz nyelv- és irodalomta­nárok magyarországi szekci­ójának alelnöke nyitotta meg a nemzetközi tudományos konferenciát, melyet üdvö­zölé Hegedűs András tan­székvezető főiskolai tanár, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója és Su­ara Róbert professzor, a MAPRJAL (orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szervezete) magyar szekció­jának elnöke, aki az MSZBT nevében is köszöntötte a résztvevőket. Ezután hang­zott el dr. Bihari Józsefnek, a nyelvtudományok doktorá­nak, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola tanárának előadása a magyarországi ruszisztika helyzeterői ésfel­adatairóL A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola fennál­lásának évszázados jubile­umát köszöntő rendezvény­sorozat ezzel a tudományos konferenciával ér véget. A ruszisztikai napok fő célja, hogy keresztmetszetet adjon arról a sokoldalú munkáról,, mely a hazai főiskolák tu­dományos kutatását jellemzi. A 49 előadó közül 16 kül­földi, s a programokat há­rom szekcióban bonyolítják le: nyelvészeti, irodalomtör­téneti és módszertani ülése­ken. Foglalkoznak tehát az általános iskolai „alapozd" orosz nyelvi oktatással, a fő­iskolai orosz irodalomtörté­neti oktatás tapasztalataival, s a résztvevők megvitatják a jelenlegi gyakorlat eredmé­nyeit, a korszerű, tudomá­nyosan megalapozott mód­szertani kérdéseket. Az elő­adások orosz nyelven mint­egy félezer hazai és külföldi résztvevővel zajlanak. A szekcióülések befejeztével ma, kedden este 7 órai kez­dettel plenáris üléssel érnek véget Szegeden a főiskolai ruszisztikai napok.

Next

/
Thumbnails
Contents