Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

3 KEDD, 1973. OKTÓBER t. Jelentés a yárosi pártbizottság üléséről Amiért élünk Korszeri fűtőtestek A Dunai Vasmű lemézfeldolgozó üzemegységében az idén a tervek szerint egymillió négyzetméter radiátort készítenek. A korszerű — tetszés szerinti méretre szerelhető, és 10 atmoszféra nyomást is elbíró fűtőtestek zömmel a hazánkban épülő új lakásokba kerülnek, de exportra is jut. belőlük. Képünkön; Skola György kész radiátorokat emel a rakodólapra Télre is teli boltok Rendszeres ellenőrzés — Minőség, választék Szeged és Csongrád megye ben az áruellátás, növekedett a szükségletek kielégítésére. áruellátása az őszi és téli időszakban, minden esztendőben komoly feladatok elé állítja a kis- és nagykereskedelmi vállalatokat, a szállító cégeket. Az egyre jobb áruellátásra fel kell készülni. a választék. Tavaly 45 vagon burgonyára A forgalom növekedését szerződött az ÉLIKER a például a ruházati kiskeres- MÉK-kel. az idén 65 vakedelemben emelte a sok gonnyit szeretne biztosítani, egymást követő árleszállítás. Másrészt viszont a MÉK-nek A rendelkezésre álló adatok is nagy gondja Csongrád me. szerint az árleszállítással gyét ellátni burgonyával gondoskodni kell nagyobb együtt járó nyári vásárok 10 anélkül, hogy megrendelőit befogadóképességű raktárak, millió forint megtakarítást üres kézzel küldje el. Várha-, ról, tárolóhelyekről burgo- eredményeztek Csongrád me- tóan importból kell kielégínyanak, hagymának, almá- gye lakosságának. A biztos teni a gyenge hazai burgonak. káposztának,'zöldségfé- árualapok és választék meg_ nyatermést. Intézkedések lének. A jó felkészülésben teremtésével az őszi-téli hó- születtek viszont, hogy soesok múlik a kereskedelmi napokban is egyaránt nyer kulánsok ne tudják kihasz. cégeken, elsősorban kezde- a vásárló és a kereskedelem, nálni a gyenge burgonyaterményezésükön, leleményü- A Komplett Ruházati Válla- mést, a busás haszon remékön, ha nem arra várnak, lat például a gyártó cégekkel nyében. Ezzel kapcsolatban hogy felülről kapjanak út- kötött szerződések alapján Szegeden és Csongrád memutalást az őszi, téli árualap "szeptember 31-ig 30 milliós gyében a tanácsok illetékes és választék biztosítására. árualapot biztosított. Decem- osztályai ellenőrzik az elláTudják jól a dolgukat a ber 31-ig szóló őszi-téli 'áru- tást, és szükség szerint inkis- és nagykereskedelmi alapja pedig 64 millió forint, tézkednek. vállalatok, feladatukat azon- A Delta jobb áruellátást és Az őszi, téli árualapok bizban szükséges összehangolni, választékot ígér üzleteiben tosítása és a választék bővíegyüttmüködésüket segíteni, őszre, télre. Hagyományos tése érdekében Csongrád Ennek jegyében rendezett a tűzhelyekből is jobb ellátást megye öt városában és 32 kereskedelmi vállalatok kép- biztosít, és év végéig fürdő- községében tartottak ellenőr, viselőinek tanácskozást a kádakból is nagyobb áruala- zést a tanácsok. A tapasztaCsongrád megyei és a Sze- pot teremt. Járműalkatrészek lat biztató, hogy az eddig ged városi tanács kereskedel- beszerzésére például 1 millió gyakorta hiányzó áruk közül mi osztálya, noha előzetesen forintot fordít, kerékpár- és mind többet szerez be a kemár felmérték a lehetősége- kismotorválasztékát is bővíti, reskedelem. Bővíteni kell ket. hogy általában a válla- autóalkatrészek vásárlására például a férfi és fiúkabátok latok és egyes cégek mikép- pedig 3 milliót költ az év vé. választékát. Javítani szüksépen tudnak még eredménye- géig. ges az ellátást, étolajból, sebben felkészülni az őszi. A tanácskozáson szó volt margarinból, a választékot téli forgalomra, különös te- az élelmiszerek, édesipari húskészítményekből, konzer. kintettel az év végi nagy vá- termékek, húskészítmények, vekből. Jogos az a kívánasárlásokra. minőségi lisztes áruk. marga- lom, hogy az új áruk a vároEgyöntetűen pozitív a ke- rin és étolaj árualapjának sok ellátásával egyidőben kereskedelmi forgalom fejlődé- bővítéséről is. A szegedi élei- rüljenek a falvakba, közsé. se Csongrád megyében é-, miszer-kereskedelem áru- gekbe is. Szegeden, a tendencia felfelé forgalmának növekedése 9,8 ívelő, dinamikus, alig van százalék, s ezt a színvonalat alatta az országos átlagnak, tartani is akarják. Ennek a A forgalom fejlődése még vállalatnak is gondja azonszembetűnőbb az Általános ban a téli tárolást igénylő Fogyasztási és Értékesítő áruk beszerzése, biztosítása. Szövetkezetek üzleteiben, s Ismeretes, hogy az idén orezt az is elősegítette, hogv a szágosan gyenge termés várkereskedelmi hálózat fejlesz- ható burgonyából, s ezzel tésével, a korszerűbb körül- már előre számolni kell a ménvek megteremtésévei so_ kereskedelemnek is, hogy kat javult az ÁFÉSZ üzletei- minden lehetőt megtehessen L. F. 4

Odaadással dolgoznak • Szegeden is az emberek, szívesen vergődnek a sok gonddal-bajjal, amely a szocialista építéssel, az életszínvonal-emelkedéssel jár együtt. De vajon miért törik magukat végeredményben? Miért fáradnak naponta kovácsműhelyekben, paprikaföldön. tanári szobában? Nyilván nem csupán azért, hogy tele legyen a hasuk, divatos ruhában járjanak, vagy fedelet húzhassanak a fejük fölé. Ez szabad emberekhez méltatlan, elszomorító törekvés lenne. Hanem mind többet látó, tudó. egyre teljesebb. öntudatosabb emberekké akarnak felnőni. S ez — mint a városi pártbizottság ülésén is többen aláhúzták — sokkal lassúbb, nehezebb, összetettebb munka, mint például a panelgyártás. vagy a szőlőszüret. A szocialista tudat és gondolkodásmód formálása, az ideológiai, politikai nevelőmunka nagy felkészültséget és türelmet igénylő tevékenység, néha méá azoknál is. akik 20—25 év óta szocialista üzemben, vagy intézményben dolgoznak. Melyek azok a kérdések, amelyek a X. kongresszus óta sokat foglalkoztattak a szegedi pártszerveket? Csak néhányat ezekből: Milyen a szegedi munkásság általános és politikai műveltsége, és milyenek művelődésének lehetőségei? A szocialista gondolkodásmód terjesztésében milyen szerepe van a városi pártszervek tájékoztató, információs tevékenységének? Megkapják-e a kellő erköl1 esi és anyagi megbecsülést azok, akik önzetlenül dolgoznak a szocialista építés, különböző posztjain? A gazdaságirányítás reformja óta milyen politikai, morális kérdések vetődnek fel? És így tovább. A pártszervezetekben ma már gyakran foglalkoznak ideológiai, politikai és erkölcsi kérdésekkel. Olyanokkal, amelyek szorosan összefüggnek a szocialista építés napi gyakorlatával, vagy az ellenséges fellazító tevékenységgel. A párttagokat és a pártonkívülieket egyaránt érdekli: a párt és a munkásosztály vezető szerepének problematikája; a munkásosztály és a parasztság osztályszövetsége; a békés egymás mellett élés kérdése; a marxizmustól idegen eszmék beáramlása hazánkba; a kispolgárisás elleni harc stb. Az ideológiai, politikai munkával összefügg a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus kérdése, illetve a velük szemben álló nacionalizmus elleni küzdelem. Továbbra is gond az eredményeinkre joggal büszke, de azért mértéktartóan szerénv szocialista hazafiság érzésének kiMagyar—NOK könnyipri tárgyalások Keserű Jánosné könnyűipari miniszter meghívására Budapestre érkezett dr. Kari Bettin, a Német Demokratikus Köztársaság könnyűipari minisztere. A két miniszter hétfőn megkezdte tárgyalásait a Könnyűipari Minisztériumban az együttműködés eddigi alakulásáról és továbbfej lesztésének lehetőségeiről. Elutazott a belga parlamenti küldöttség Hétfőn reggel elutazott több országgyűlési képviselő Budapestről a belga parla- búcsúztatta. Ott volt André menti küldöttség, amely a Bayot, a Belga Királyság bumagyar országgyűlés meghí- dapesti nagykövete is. vására egy hetet töltött ha- Hervé Brouhon elutazásuk zánkban. A parlament két előtt nyilatkozott^ a Magyar házának tagjaiból álló dele- Távirati Iroda munkatárságációt Hervé Brouhon, a nak: belga szocialista párt képvi- — Magyarországi látogatáselőházi csoportjának veze- sunkat, tárgyalásainkat megtője, az Interparlamentáris illeti az eredményes jelző: Unió belga—magyar tagoza- eszmecseréink a legőszintébb tának elnöke vezette. légkörben zajlottak le. TárA vendégeket a Ferihegyi gyalásainkban az az őszinte repülőtéren olyált János, az óhaj munkált, hogy i erősítországgyűlés jegyzője, Dar- sük országaink társadalmi, vasi István, a Magyar Hír- kulturális, gazdasági és műlap főszerkesztője, az Inter- , . , , . , , parlamentáris Unió magyar szaki-tudomanyos kontaktucsoportja magyar—belga ta- sai*. szaporítsuk tapasztalatgozatának elnöke, valamint cseréinket. alakítása. Tömegméretekben nem tudtuk még megmutatni a mindennapi becsületes munka örömét, ennek lehetőségeit. Még mindig kísért közgondolkodásunkban a hazafiság olyanfajta felfogása, amely csak a nagy tettekben fejeződhet ki.1 Mindezek arra vallanak, hogy a jövőben is nagy gondot fordítsunk az ideológiai, politikai nevelőmunkára. A gazdasági tevékenység mellett mind fontosabb szerepet játszik a kulturális nevelés, hiszen jól képzett, korszerű általános műveltséggel rendelkező szakember, szocialista szellemben felnövő újabb generáció és a tudomány eredményeinek termelőerővé válása nélkül nem tudnánk a szocialista Magyarországot felépíteni. Ezért — a X. pártkongresszus határozatának megfelelően — Szegeden is gondot fordítottunk a kulturális politika céljainak elérésére. A szocialista szellemű nevelés, a szakemberképzés feladatait az állami oktatás intézményei látják el elsősorban. A szegedi iskolákban lényegében ugyanolyan gondok és eredmények találhatók, mint másutt az országban, tehát a feladatok is jórészt azonosak. A pártszervek ezért a következő fő kérdésekre hívták föl az illetékes vezetők figyelmét: jobban közüggyé kell tenni az ifjúság nevelését; az iskolai munka tartalmi korszerűsítését a központi útmutatások szerint kell elvégezni; továbbra is gondolni kell a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek előrehaladására; különösen figyelmet érdemelnek azok az iskolatípusok, amelyek a gyakorlati életre, munkára készítenek fel. A felsőfokú oktatásban, ahol a szocialista szakemberek képzésével, nevelésével foglalkoznak, különösen nagy a kádereket kiválasztók felelőssége. A kutatások eredményei az életben mindenütt gyorsuló ütemben válnak termelőerővé. Szegeden sok tudományágban folytatnak kutatómunkát. A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei hosszú távon megjelölték a kutatóintézetek teendőit, ezekre alapozva a Csongrád megyei és a Szeged városi pártbizottság két alkalommal együttes ülésen elemezte a helyzetet. Jellemzésül: a tárgyi feltételek az egyetemen alig javultak valamit, a kutatóintézetekben viszont nagy a fejlődés. A tudományos fokozatokat nézve: 1969-ben 9 akadémikus, 44 tudományok doktora és 159 kandidátus, 1973-ban pedig 14 akadémikus, 50. tudományok doktora és 197 kandidátus dolgozott Szegeden. Sokat javult a tudományos kutatás szervezése, összehangolása a népgazdaság céljaival, mind jobban kibontakoznak a komplex kutatások. Némileg javult a tudományos munkával foglalkozó intézményekben a pártirányítás. A következő pártkongresszusig meg kell vizsgálni, hogy a különféle tudományágakban folyó kutatás, annak feltétele a Központi Bizottság tudománypolitikai^ irányelveiben foglaltak szerint alakult-e Szegeden. "fr A közművelődés feladatairól a következők hangzottak el a X. pártkongresszuson: „A közművelődés az egyéniség kibontakozásának, a szocialista demokrácia bővítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője." A városi pártbizottság megállapította: Szegeden ma még nem mondható általánosnak ez a korszerű felfogás, és sajnos, a közművelődés intézményhálózata, anyagi ellátottsága, sok esetben személyi feltételei nem alkalmasak a feladatok színvonalas ellátására. A közművelődés legidőszerűbb tennivalója elemezni a munkásosztály műveltségi színvonalát, illetve művelődésének lehetőségeit. Súlyos gondot jelent a peremkerületek, munkástelepülések, új városrészek kulturális ellátatlansága. A közművelődés intézményhálózata teljesen elmaradt a város ipari fejlődése mögött. Kialakult Szegeden egy sok területből összetevődő, viszonylag nagy létszámú munkásság, amelynek nincsenek biztosítva művelődési lehetőségei. A közművelődésben sok nehézséget okoz, hogy az ipari munkások jelentős százaléka több műszakban dolgozó nő, továbbá viszonylag alacsony a szakképesítéssel rendelkezők aránya. Politikai nevelőmunkánk fő célja megismertetni Szeged lakosságával a X. kongresszus határozataiból eredő feladatokat, mozgósítani ezek megvalósítására, gondoskodni a gazdaság és a politika szoros összefüggésének egységes értelmezésére. Éppen ezért az agitációs munka középpontjába a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos tennivalókat állítottuk, például a munka termelékenységének fokozását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a termelés korszerűsítését, az exportlehetőségek fokozását, a hústermelés növelését, a lakásépítkezés meggyorsítását stb. Tömegpolitikai munkánkban kiémelkedő helyet foglal el a pártoktatás. A pártszervezetek jó munkájának eredményeként elmondhatjuk, hogy ma már biztosított a párttagság igényes továbbképzése. Az 1972—73-as oktatási évben a párttagok aráfiya a pártoktatásban 57,7 százalékos volt. Évenként általában 12 ezer kommunista és pártonkívüli tanul valamilyen politikai tanfolyamon. Az eredmények elsősorban azzal magyarázhatók, hogy az utóbbi két évben több új tanfolyam indult, s így mindenki képzettségének, érdeklődésének megfelelően tanulhat. Ideológiai, politikai tennivalóink az elmondottakból következnek. Gondot kell fordítani a párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésére és helyes értelmezésére. Foglalkozni kell a munkás-paraszt szövetség mai kérdéseivel, általában a párt szövetségi politikájával. Fel kell lépni az ellenséges eszmeáramlatokkal, a kispolgári nézetekkel és magatartásformákkal szemben. Ezután is szükséges napirenden tartanunk az emberek állandó politikai, szakmai és általános képzését, a szocializmus ügyéért önzetlenül dolgozók nagyobb megbecsülését, a hazafias nevelés erősítését. A határozatok végrehajtásának ellenőrzésére kell a legfőbb gondot fordítani, s közben tisztázni néhány politikai, közgazdasági alapfogalmat. Állandóan foglalkozni kell az árrendszer alakulásával, az életszínvonal-politikával, az üzem- és munkaszervezéssel, a gazdálkodás hatékonyságánaki fokozásával.