Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

4 KEDD, 1973. OKTÓBER t. Vállalat által fizetendő járadék 5 S g* felemeléséről M. J. szegedi olvasónk 1958-ban üzemi balesetet szenvedett, majd később rokkantsági nyugdíjas lett. Akkor a rokkantnyugdíj és á balesetet megelőző havi átlagkeresete közötti különbözetet — mint kiegészítő járadékot — részére megállapították. és azt a váUalat jelenleg is folyósítja. Kérdezi: a vállalat által megállapított kiegészítő járadék felemelését kérheti-e, hivatkozva arra. hogy időközben vele azonos munkakörben dolgozó munkatársai bérét jelentősen emelték. A 4/1967. (VI. 8.) Mü. M. számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. számú rendelet intézkedik a dolgozók egészségének, vagy testi épségének sérelméből eredő károk megtérítéséről. E rendelet 9. paragrafusában kimondja, hogy ha a kártérítés megállapítása után a lényeges körülményekben változás következik be (például a balesetet szenvedett dolgozó egészségi állapotában, szakképzettségében, az általa betöltött munkakörben vagy bérrendezés folytán — a hasonló munkakörben dolgozók munkabérében stb.), kérheti a megállapított kártérítés módosítását. Olvasónknak jogában álla fenti rendeletre való hivatkozással kérni volt munkáltatójától eddigi kiegészítő járadékának felemelését. Kérelmében Jelölje meg korábbi munkaterületét és a jelenleg ott foglalkoztatott dolgozókra hivatkozva, akikkel megbetegedése, illetve üzemi balesete elótt már együtt dolgozott, ha ezen dolgozók jelenleg is ugyanabban a munkakörben dolgoznak. A járadék felemelésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság már állást foglalt abban, hogy a jelenlegi bérgazdálkodás mellett nem csupán a központi jellegű béremelések adnak alapot az ilyen jellegű járadék felemelésére, hanem a vállalatok a dolgozó átlagbérét emelhetik anélkül is, hogy az adott munkaterületen központi bérrendezés történt volna. Az említett járadékigényeknél az ilyen természetű bérváltoztatásokat is olyannak kell tekinteni, amelyek már az ismertetett rendelet szerint lényeges körülményváltozásnak számítanak. A vállalatoknak ilyen igények elbírálásában azt kell tisztázni, hogy a sérült dolgozó által a megbetegedést megelőzően betöltött munkakörben hogyan alakult a munkatársak bére. Vagyis azt kell vizsgálni, hogy a sérült dolgozónak, ha az jelenleg is dolgozna, mennyi lenne a bére? Az új átlagkereset és a jelenlegi rokkantsági nyugdíj összege közötti különbözeti illeti meg keresetkiegészítésként járadék formájában a rokkantsági nyugdijasokat. Dr. V. M. „Meghajlok, s elérem a csúcsot" Új gépek a mezőgazdaságnak Zöld szőnyegként terül el a sarkvidéki botanikus kert Hibin tövében (Szovjet Távol-Észak). Olyan emberek dolgoznak itt, akik igyekeznek széppé tenni e zord vidék természetvilágát. A tundra ősfái — a juhar-, nyár- és nyírfák — alacsonyabb növésűek. Alig nőnek magasabbra fél méternél. Igaza volt a költőnek, aki amikor megpillantotta a sarkvidéki fákat, így szólt: „Meghajlok, s elérem a csúcsot." A sarkvidéki botanikus kert munkatársai azon fáradoznak, hogy Távol-Északon Is magasra nőjenek a fák, legyenek sudárak, szépek. A 300 hektárnyi területen keresik azokat a fafaj tákat, amelyek zor/d viszonyok között is élet- és fejlődőképesek. a házasságot kötöttek. S: Vigh Mihály Sándor és Erzsébet, Tóth János és HAZA8SAG I. kerület Szeged: Kádár András és Teleki Zsuzsanna. Doktor Ferene és Brandstetn Magda. Vécsel Béla ós Varga Márta, Vas Mihály es Nagy Erzsébet, Argyelán János és Török Mária. Misán József és Németh Etelka, Szabó Lajos és Beloval Mária házasságot kötöttek. II. kerület , Szeged: Mátyás Lajos és Botás Zsuzsanna, Lökös Zoltán és Bárdos Zsuzsanna Eszter, Molnár József és Molnár Ibolya Piroska házasságot kötöttek. Algyfii Bakos Gulyás Ibolya házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Kovács István és Csikó Irma, Németh Zoltán és Farkas Ida, Fehér Ferenc Antal és Dékány Margit, Ménlch Mátyás és Molnár Erzsébet, Jovlcza István és papp Eszter Erzsébet, Halász István László és Farkas Rózsa Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kiss Gyula Imre és Bálint Gizellának Anita Gabriella, Dinnyés Géza és Hódi Mkrianak Tamás Tihamér, Sántha Jenő Olivér és dr. Bíró Mária Erzsébetnek András, dr, Borbély László és dr. Német Anna Máriának Akoa Levente, Garamvölgyi Antal ós Tóth Erzsebetnak Róbert István, Bákai Sándor és István Erzsébetnek Zita, Mónika, Vetró István és I'ap Julianna Emesének Evn, Kiss István és Halna Gizellának Murianna. Kovács Sándor András és Almosdl Erzsébutnek Mónika Andrea, Karkas István és Csa-> nádi Ágnesnek Ágnes, Háez utván es Cseri Mária Gizellának Krisztina Zsuzsanna, László István Tibor és Kuklis Évának Zoltán Tibor, Kopasz István Károly és Mocsári Katalinnak Zsolt, Bitó István és Magony Honának Edit, Király Ferenc és Rózsa Ilonának Mariann, Kovács Mihály és Bozókl Franciska AnnáCsaládi események III. kerület Szeged: Rátkal György János és Terhes Veronikának Helga, Toka László és Kovács Ilonának Ágnes Eszter, Lázár Imre és Tombácz Máriának Imre, Lengyel István és Csúcs Etelkának Attila, Nagy Miklós és Burkovlcs Emmának Attila, Olajos Árpád ás Lindák Ágnesnek Péter, Szálai József György és Tóth Ibolyának Judit, Vas János és Kovács Etelkának Andrea, Kasza Mihály és Faragó Katalin Máriának Szilvia, Fülöp László és Papp Máriának Zsolt, Terhes László és Mezei Olgának Gabriella Regina, Nagy János és Balogh Valériának Andrea, Mlklós-Balogh István és Bercsényi Veronikának Veronika, Róth Jenő és Kocsis Magdolnának Andrea Mária nevű gyermeke született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Födi Tamás, Scultéty Gyuláné Pap Erzsébet, Paksi Zoltánná Soós Rozália, Kopasz József, Gyuris Jánosné vörös Rozália Mária, dr. Matta Gyula, Balassy János, Kálmán Mihály, Fenyvesi Imre, Kószó Mihály, Túri Sándor, Rlk Ferencné Vas Julianna, Fodor Miklósné Grün Lea, Bugyi Csabéné Vágó Klára, Makó-Kléger Sándorné Tóth Gizella Róza, Tápai Mátyásné Kovács Méria, Berkes-Mészáros Csaba, Gregorits Géza Istvánná Krizsán Ilona, Kiss János, Ferenczy Gyula, Nyári Ferencné Ábrahám Mária meghalt. II. kerület Szeged: Sáfár Pálné Túri Ibolya, Makra Józsefnó Szabó Anna, Németh Sándorné Kordás Erzsébet, Palatínus-/. Istvánná Kondász Rozália meghalt. Algyő: vidács Jánosné Bóűi Terézia meghalt: III. kerület Szeged: Móráth Zoltán, Tapa-' dó Jánosné Szemeréd! Katalin, Fekete Károlync Barna Etelka, Sztankovics Antal, Péter Istvánná Zsíros Magdolna, Szalma Ferencné Szabó Erzsébet, Rácz Mária meghalt. A közelmúltban rendezték meg Budapesten az első Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép-Műszerkiállítást és Vásárt. Ezt a rangos kiállítást megtekintette Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a kormány elnökhelyettese és többek között ezt mondta: „A gépbemutatók jó példái annak, milyen sok lehetőségünk nyílik — elsősorban a KGST-országokkal, de a nyugati mezőgépgyártó cégekkel is — a sokoldalú nemzetközi együttműködésre, a szakosodásra, ami fontos feltétele a hazai mezőgépellátás erőteljesebb korszerűsítésének is. Jól lemérhető, milyen eredményeket értünk el már a hazai gépgyártás révén, és a nemzetközi együttműködés bevonásával, a legfejlettebb mezőgazdasági termelési módszert képviselő iparszerű termelési rendszerek hazai alkalmazásában. Minden adottság rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy ezen az úton határozottabban és szélesebb körűen továbbhaladjunk". A legnagyobb hazai kiállító, a MEZŐGÉP TRÖSZT volt, 22 vállalata 3 ezer négyzetméter szabad területen és ezer négyzetméter kiállítási csarnokban 160 géppel vett részt. Üjdonságai a dohányszárító berendezés, a zárt szállítószalag, a háztáji kisgép — több adapterrel —. Kezd kiteljesedni egy-egy komplex gépsor, technológia, megjelent például a hazai gyártású 12 soros cukorrépasorközművelő kultivátor. Hazánkban mintegy 120 éves múltra tekint vissza a mezőgazdasági gépek, módszerek és eljárások népszerűsítése, széles körű elterjesztése. Még a műit század derekán alapították Mosonyban a „Mezőgazdasági Gépek és Szerszámok Állandó Kiállítása" elnevezésű, a maga nemében akkor még egyedülálló vállalatot. A mosoni gépek sikerrel szerepeltek a nemzetközi porondokon, a szakemberek elismerték és jutalmazták a kiváló tulajdonságokat. Mi sem bizonyítja jobban a mosonmagyaróvári gyár termékeinek jó hírét, elismerését, hogy hazánkban a nagyüzemi mezőgazdaság számos munkagépet vásárolt már és használt. Híressége a Lajta AKKORD vetőgép, a PneuDrill, pneumatikus kukoricavetőgép, ami a kukoricatermesztés géprendszerébe jól illeszthető. A mosonmagyaróvári ekékről nem is szólva. Jövő évtől kezdve — a kormány döntése értelmében — már a MEZŐGÉP TRÖSZT keretében folytatja a gyár tevékenységét. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár a kukoricabetakarítás műszaki fejlesztésén dolgozik, a hat- és nyolcszoros változatú kukoricaadapterek kialakításán és az egyre több helyen igényelt, már ismert gépek mellett korszerű zöldségbetakarító gépeket állított elő. A hagyma-, a zöldbab-, az uborka-, a paradicsom-betakarítás gépsorait külön örömmel látták a Szeged környéki szakemberek is. Újdonságnak számít hazai környezetben a Kolosz szovjet gabonakombájn, a rosztovi gépgyár terméke. Ezt ezekben a napokban kipróbálják a kukorica-betakarításnál is, magyar FK 6—22 típusú adaptert kapcsolnak hozzá, amit a MEZŐGÉP orosházi üzemében készítenek. Az űj növényvédő gépeket is említhetjük, így a Kertitox — Góliátot. A BMG korszerű növényvédő gépeket is gyárt. Sajnos, hazánkban a kártevők, a kórokozók és gyomnövények évente 9—10 milliárd forint kárt okoznak a mezőgazdaságban. Ennek csökkentésében igen komoly szerepet játszik a gyár által kifejlesztett Rapidtox—Szuper-gépcsalád. A magyar gépipar legújabb gépei új lehetőséget teremtenek, könnyítenek a nagyüzemi gazdálkodás mindennapjain, ésszerű hasznosításukkal, üzemeltetésükkel a termelés jövedelmezőségét is fokozzák. sz. t. r. Telepítés előtt Országszerte egyre többen vásárolnak hétvégi üdülőtelket. Ezek többsége általában elvadult, elhanyagolt parlagterület. Azoknak szeretnénk most egy-két tanáccsal segiteni. akik még az ősz folyamán hozzálátnak területük rendbehozásához, sőt esetleg gyümölcsfa, szőlő és díszcserje telepítéséhez is. Az eredményes munkához nem elég egy kissé kiirtani a gyomot, a bozótost, megvenni a csemetéket, szőlőoltványokat, és elültetni, hanem gondosan, tervszerűen elő kell készíteni a területet. Gondoljunk arra, hogy a telepítés legalább 20—30 évre szól! Először is járjuk be a kertet. nézzük meg milyen állapotban vannak az esetleg rajta levő fák, szőlőtőkék. Csak az öreg, korhadt, beteg fákat, tőkéket vágjuk ki, gyökereit ássuk ki. A többit ne irtsuk ki rögtön, mert gondozva legalább addig termést adnak, amíg az új növények termőre fordulnak. A túlzottan elszaporodott akácfák, orgonabokrok egy részét vágjuk ki, mert igen sok nedvességet vonnak el a talajtól. , Sokan gyakran minden előkészület nélkül vágnak bele a gyom leégetésébe. Nagyon vigyázzunk, mert az Idei, hosszan tartó szárazság miatt a tűz hirtelen, gyorsan terjedhet és jelentős kórokat okozhat. A gyomokat vágjuk le és egy kupacban égessük el a gallyakkal, ágakkal együtt. Ezután töltsük fel a gödröket, mélyedéseket. A 10 százalékosnál nagyobb lejtésű területen alakítsunk ki rézsűket, vagy építsünk támfalat, hogy megakadályozzuk az esők és a tél végi hóolvadás talajlehordó károsítását. A telepítésre kijelölt részeken alaposan — legalább 30—4o cm mélyen — forgassuk meg a földet és bőséges mennyiségű istállóvagy komposzttrágyát dolgozzunk a talajba. 100 négyzetméterenként 10 kg szuperu foszfátot és 15—20 kg kálisót is forgassunk alá. A pétisót majd« tavasszal szórjuk ki. Amennyiben nagyobb területen telepítenénk, célszerű az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézettel (Budapest. II. kerület Keleti Károly u. 24.) talajvizsgálatot végeztetni, az 8 szakvéleményük alapján adagolni a trágyát. Hasznos tudni, hogy az intézet a kert. barátszakkörök, -klubok vagy több kertészkedő együttes igénye esetén olcsóbban végzi el a vizsgálatokat. Készítsünk tervet, hogy mit szeretnénk telepíteni. Elsősorban olyan gyümölcsféléket ültessünk, amelyek a piacon és az üzletekben nem olcsók; a fajtókat pedig úgy válasszuk ki, hogy kertünkben nyér elejétől késő őszig mindig legyen valamilyen fri6s gyümölcs. Sz. F, nak Tünde Franciska, Kop»nz András ús Nagy Teréziának Tibor. Kopasz. András is Nagy Pásztor Ferenc: Véletlenül Tsréziának Katalin, Vörös Endra Jenfl és Vigh Mária Teréziának Olga Krisztina, Dóez.i János és Papp Etelkának Tibor, Tix József Gyula és Kiss Máriának Erika, Páhl Károly és Gáli Máriának ayöngyl Tünde, SzerenC»es-Fekete Ferenc és Gál Margitnak Ferenc, Varga Imre Szilveszter pb Kurucz Ilona Etelkának Gabriella Hona, Kálmán Vendel István és Marótl Jolánnak Mónika, Pintér Gusztáv Péter és Felföldi Katalinnak Orsolya Vanda, Terhes László és Bakos Magdolnának Magdolna, Nagy László Béla és Baricsa Eva Mariának László József, Gal József és Kertat Katalinnak Laura, Födi Imre és Abrahám-Furu.s Matildnak Ildikó. Mahler Károly cs Kristóf Mártának Judit, Kelemen László ás PAltfl Margit Ilonának Dominika, Kormányos Antal és Szekeres Franciskának Zsuzsanna, Födi István es Hegedűs Mariának István nevű gyermeke Született, 12. Vun egy fiam, azt tudja? Mór felnőtt ember, elfagyott engem in. Tiszt. Amikor cseperedett, legényke lett... Akkor tanultam meg, hogy az apának az 6 fia, a sajátja a legszebb, legkedvesebb. Mikor újonc volt, meglátogattam, bizony titokban megnéztem a csizmáját, megnéztem az ágyát... Mikor ezekre a legényekre nézek, ő jut eszembe, a fiam. Ezek is olyanok, ezek is úgy kezdik... Ha én most azt mondanám, hogy nem kívánom, hogy a katonáim szeressenek, akkor a saját szívem ellen tennék merényletet.. — De amikor olyan nyakasak, olyan értetlenek, fegyelmezetlenek és még tiszteletlenek is — próbálta Kincses magyarázni, Indokolni, amit az öreg tiszthelyettes jobban Ismert— Talán mi angyalok voltunk? — nevetett Hordó Lukács. — Engem például többször elvert az édesapám, mint más három gyereket. Mégis tudom, hogy szeretett. A katonaképem még akkor is az éjjeliszekrényén állt, amikor már bajuszos felnőtt voltam. — Itt van például ez a Zsanó, azt hiszi, hogy lehet vele boldogulni? Olyan nehéz ember, aki mellé legalább egy lélekbúvár kellene. Kiforgatja a szavaimat, viccet csinál mindenből.,, — Az a baj, hogy hibbantnak nézi, rosszul teszi. Derék fiú ez, van annak esze. Csak máshol született. Nekem volt vele dolgom. Már az első napon azt hittem, hogy agyvérzést kapok tőle, de nem haragszom rá, dehogy haragszom! Hordó Lukács köszönés nélkül továbbállt Lassan bandukolt a lőtér előtt. Mintha egy learatott búzatáblán böngészne. Felvett egy félrozsdás hüvelyt, zsebretette. Odébb dobott egy száraz faágat, felrúgott egy agyonrozsdólt világháborús sisakot. Csóválta a fejét, amikor egy helyt, a sátorlapon toporogtak a lőszert osztogató tisztesek. Kincses nézett utána. Furcsa érzések keltek benne. Miért lett ilyen Jóságos es az öreg? Mitől érzékenyült el ez ennyire? A foglalkozáson úgy pattog a szava, mint a puskagolyó a flaszteron. Még azt ls hogy: édes fiam, Kincses, úgy mondja, mintha vigyézzt vezényelne. De lehet, hogy igaza van? Lehet, Zsltva is azért mondja, mert Idős korban már elgyengülnek, elpuhulnak még a katonák is? Ml legyen a határ, mi legyen a mérce arra, hogy szeretem a katonát, vagy nem szeretem? Szeressem őket, vagy parancsoljak nekik? Hogyan kerülnek ezek a fogalmak egymás mellé? Ha nagyon szeretem őket, tudok-e kemény, határozott parancsnok maradni? Erre bizony nem írtak szabályzatot! Legyintett és Zsanó felé indulta. — Na jöjjön, maga szubrett katona! Hozza a fegyverét, s tíz kerek percig célra tart! Az erősíti az izmokat. — Ez kellett neki. Méghozzá pont oda fektette Kincses, ahol az előbb kikönnyebbülte magét. Hiába mocorgott arrább, Kincses azonban ragaszkodott a helyhez. Közben Zsanó nem unatkozott. Bálványl — igaz, a segítő alázatos képével — oda settenkedett melléje. Mutatott az ujjával olyanokat, amilyeneket ilyenkor szokás, de a szája egészen mást mormogott az amúgy is kékre-zöldre váló Zsanó fülébe. — Figyelj rám! Volt a brigádunkban egy fickó. Azzal esett meg, amikor katona volt. Lusta disznó hírében állott. Még akkor sem tisztította meg a puskáját, amikor szemle volt. Inkább eldugta. Ezt meg éppen Jó helyen mondta. — A puskájának a csövén alig lehetett keresztüllátni, Telerakódott porral, Lövés közben aztán a porszemek a csőfal és a lövedék közé szorultak. Ez csak egy pillanatig tartott, de a cső felrobbant és szétnyílott, akár a rózsa. A fickónak meg olyan lett a képe, mint 3 sziú Indiánoké azon a képen, amikor az elesett főnököt gyászolják. Mesélte, hogy még személyi igazolvány képet is újat kellett neki csináltatni, mert olyan pöttyös lett a képe, mintha abban a kocsmában ebédelt volna, ahol a macska belerandított a ventillátorba. Szerintem még vénember korában is csak telefonon beszéltek vele a lányok. (Folytatjuk) "