Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

SZERDA, 1973. OKTÓBER 3. 3 Pártmunka és várospolitika Milliomos Ismerősök, barátok, mun­katársak ülik körül az asz­talt a kisteremben. Brigádta­lálkozó, a DÉGÁZ Zalka Máté szocialista brigádjának tagjai, vagy ahogyan gyak­rabban hívják őket: Kormá­nyos brigád. Vezetőjük Kor­mányos Sándor. A zenekar is beljebb vonul, lesik, ki­nek mi a kívánsága. Egyszer csak a hegedű átvándorol egy vékony, alacsony ember kezébe, a húrokon meglepő tisztasággal megszólal a nó­ta. Gáspár István most a prímás. Különben üzemgaz­dász, a társadalmi munkák egyik fő szervezője. Hogy jön ide a hegedű?! Zeneaka­démia, aztán katonai behívó a háború félidejében, és fog­ság, valahol Nyugat-Euró­pában. Nem ^ először KEZDET esik szó a brigád­ról lapunkban. Egy esz­tendeje arról írtunk, hogy a Kállai Éva nevelőotthonban társadalmi munkába besze­relték a gázfűtést. Azóta is sokszor lehetett hallani, hol itt, hol amott dolgoznak a vállalat brigádjai, ezt, vagy azt csinálják társadalmi munkában. Most éppen a Hóbiárt basa utcai óvodában szereli a gázfűtést a bri­gád. Ha az ember utánaszá­mol, kiderül, ho^v a válla­lat brigádjai tavalyi és stz. idén több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, szinte kizá­rólag gyermekintézmények­ben. Óhatatlanul fölmerül a kérdés: vajon hogyan kez­dődött? Mi indította arra ezeket az embereket: sok­sok órát szánjanak arra, hogy másokon segítsenek? Gáspár Istvánt kérdezem — szabadkozása ellenére írom le a nevét —, hogyan kezdődött? — Véletlenül. Az egyik dolgozónk gyermekét nem vették fel napközis óvodába. Valahogyan segíteni kellett a családon, s a legegysze­rűbbnek az látszott, ha sec tünk az óvodának. így az­tán több jussunk van a hely­re is. 1971-ben éppen ezért néhány brigád mar dolgo­zott társadalmi munkában a rókusi óvodában. De az igazi nagy munkák tavaly kez­dődtek. Mind több brigád szerette volna megszerezni a szocialista címet, lehetőséget kértek hát társadalmi mun­kára. 1971-ben a brigádok építették a vállalat újszege­di üdülőjét, de hát ez a munka gyorsan „kifogyott". Kapóra jött. hogy a Kállai Eva nevelőotthon megkeres­te a vállalatot: segítenénk-e? így kezdődött. Vagyis: segíts másokon, magadon is segítesz — for­malódott az ismert közmon­dás. Először saját gyerme­keiknek, a vállalat dolgozói­nak akartak segíteni, aztán a szándékon túlnőtt az ered­mény, amely újabb szándé­kot szült: a „minél többet segíteni" akaratát. Érde­mes be­lelapozni a napló­ba, a Zalka Máté brigád tör­ténetébe. Az első dátum egy jegyzőkönyvé: 19:2. feb­ruár 9. Ebben szögezi le a brigád, hogy bekapcsolódik a szocialista munkaverseny­be, s többek közt hibamentes munkát, tagonként tíz óra társadalmi munkát vállal. Részlet a márciusi bejegy­zésből: „A brigád tagjai kö­zött késés, igazolatlan mu­lasztás, munkánkkal kapcso­latos reklamáció nem merült fel." Azután a július 3-i be­jegyzés: „Gáspár István elv­társ ismertette, hogy a Kál­lai Éva nevelőotthonban gáz­fűtés-szerelésre nyílik le­hetőség — társadalmi mun­ka formájában. A munkát brigádunk lelkesen elfogad­ta." Aligha akad ember, aki­nek az ilyen közhasznú lel­kesedés nem imponálna, fő­leg. ha e lelkesedés nem mulandó, hanem maradan­dó. S az eredmény magáért beszél. A Szegedi Kender­fonógyár brigádjaival együtt — akik a kőművesmunkát végezték, s akikkel azóta is együtt dolgoznak társadalmi munkában — vagy 300 ezer forint értékű munkát vég­zett a Zalka Máté, s egy má­sik DÉGÁZ-os brigád, a Munkácsy Mihály, Tihanyi Lipót vezetésével, akik a festést vállalták. Vagy aho­gyan a szeptemberi napló­bejegyzés vall: „Értékeltük a Kállai Éva leányotthon­ban végzett társadalmi mun­kát, és megállapítottuk, hogy a szeptember havi 30 óra/fő munkával összesen 114 órát dolgoztak tagjaink. Ezzel mintegy 180 ezer forint ér­tékű munkát teljesítettünk." Vagyis sokkal többet a vál­laltnál. Az eredmény egy 1973. május 1-én keltezett okle­vél: a Zalka Máté brigád jogosult a szocialista cím viselésére. Nem a DÉ­GAZ az egyetlen vállalat, amelynek brigádjai rendszeresen dolgoznak tár­sadalmi munkában a város gyermekintézményeiben. Hogy most éppen róluk írunk, akár véletlen is le­hetne. Mégsem az, mert tel­jesítményük .imponáló., A Kállai Éva után ugyanis jött sorba a többi. Főként óvodák. Tavaly a Hunyadi téri óvodában a Bende András vezette Kilián György brigád szerelte a gázfűtést, a hát­ralevő részt rrtost fejezik be. A tarjáni .napközi otthonban ugyancsak ők dolgoztak, és Nagy Jenő vezetésével a Promontor brigád. A petőfi­telepi szociális otthonban a Berg József vezette Reduk­tor brigád, a SZEOL-pálya öltözőjében a Fürst Sándor brigád Hrebicsek Ferenc ve­zetésével. A Széchenyi téri szovjet hősi emlékművek kandelábereit az Egyetértés Császár Mihály vezette bri­gádja készítette. S ismét fel­bukkan a név: Kállai Éva nevelőotthon, villanyszerelés, Münnich Ferenc brigád. Da­ni Béla vezetésével. S 1973­ból újabb nevek: a Móra Ferenc általános iskola. a Hóbiárt basa utcai, a Hu­nyadi téri. az Ilona utcai és a Kossuth Lajos sugárúti óvodák; gázfűtés szerelése, vagy éppei látszó^el szerelés készítése. S c y újabb bri­gád: a Mcdgye i Anaras ve­zette Felszabadulás. Aztán a karbantartásra vállalkozók sora — mert náluk az a di­vat: amit megcsinálnak, an­nak rendszeres javítását, el­lenőrzését is vállalják. Itt egy újabb brigád: a Gáz­láng, Szemendei Pál veze­tésével. A Mérey utcai óvo­dánál a Kovács János ve­zette Dózsa György brigád, s két művezető: Szalai Im­re és Bálint Jenő. A Jernei­hegyi tanyai általános is­kola villanyszerelése, egy kiszuperált aggregátor meg­javítása, a rendszeres^ kar­bantartás ismét a Münnich Ferenc brigádhoz kötődik. A domaszéki általános iskolát a Márta Antalné vezette Március 8. brigád öt nődol­gozója vállalta. A kiskun­majsai általános iskolai kol­légium kazánjaihoz gázveze­téket kell építeni — a mű­szaki irányítást a Bolyai Farkas brigád vállalta, Ré­vész János vezetésével. A tervdokumentációkat, rajzo­kat valamennyi munkájuk­hoz Pollack Mihály és Tom­bácz Józsefné készítette, a szerelés irányítását pedig mindenhol Ghimessy And­rás művezető végezte. Nevek és adatok sora. Közel sem teljes, mégis le kell írni, azért, mert vall az emberségről, az önzetlen, se­gítőkész munkáról, s egy mozgalom, a szocialista mun­kaverseny. a brigádmozga­lom embertformáló erejéről, társadalmi hasznáról. S még valamiről: önzetlen, a kapu­kon túl is tekintő vállalat­vezetésről. Mert mindezek­hez arra is szükség van. Valóban szocialista embe­rekre. S a munkával létre­hozott, önzetlenül adott százezreken túl érdemes szól­ni arról is, ami pénzben nem mérhető: az emberség­ről, a szocialista cím em­berség által teremtett érté­kéről. Szavay István A különböző pártszerve­zetek, pártszervek kö­zül jelentőségükben kiemelkednek a városokban működők. A városokban kon­centrálódik a lakosság tekin­télyes része, itt él a munkás­osztály zöme, ennélfogva a politikai életben meghatáro­zó szerepet játszanak. A vá­rosok fontos gazdasági, po­litikai és kulturális centru­mok. A termelés vezető ága­zata, az ipar és főleg a nagy­ipar a városokban települ. Itt találhatók a különböző országos vagy regionális irá­nyító szervek, igazgatási hi­vatalok, a kultúra ápolásá­nak és terjesztésének maga­sabb fokozatú intézményei, fórumai. Kereskedelmi, köz­lekedési, egészségügyi szem­pontból is középpontjai kör­nyezetünknek. A városi életnek ez a sok­színűsége, gazdagsága már önmagában a közélet csomó­pontjává teszi őket. Fejlő­désük, helyzetük nagymér­tékben befolyásolja, sok te­kintetben meghatározza a vonzási körzetükben levő községek, települések életét, létkörülményeit. Ezért a vá­rosok fejlődésének jelentősé­ge túlnő határainkon, s egy­általán nem érdektelen a községek, a falvak népe szá­mára sem. S a városoknak ez a ki­emelkedő politikai szerepe késztette a párt Politikai Bizottságát ar­ra, hogy a közelmúltban kü­lön foglalkozzon az itt mű­ködő pártbizottságok, párt­szervezetek munkájával. Ál­lásfoglalásában meghatároz­za tevékenységük továbbfej­lesztésének feladatait, ame­lyek szorosan kapcsolódnak a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése határozataihoz. A városi pártbizottságok­nak nemcsak a politikai sze­repük sajátos, de a politikai munka, a pártszervezetek te­vékenysége is sok tekintet­ben eltérő vonásokkal ren­delkezik itt — összetettebb, többrétű, mint a községek­ben. Különösen érvényes ez a megállapítás a nagyobb városokra, megyeszékhelyek­re. A városi pártbizottságok politikai irányító munkájá­ban fontos helyet foglal el a várospolitika kialakítása, és gyakorlati megvalósításá­nak irányítása. Gondos kö­rültekintés és megfelelő mér­legelés szükséges ahhoz, hogy a különböző tervek és elképzelések kialakítása so­rán a reális szükségletek és a lehetőségek összhangban legyenek. Ez a pártszervek­től mindenekelőtt politikai mérlegelést igényel. A fej­lesztés a lakosság különböző rétegeit általában nem egy­formán érinti, a szükségletek is eltérő módon jelentkeznek, és a reagálások is különbö­zőek. Ezért a várospolitika a szó szoros értelmében po­litika, amelyben a pártszer­veknek marxista-leninista el­veken alapuló osztályszem­pontokat kell érvényesíteni­ük. Pontosabban szólva, olyan munkáscentrikus vá­rospolitika kialakítása szük­séges, amely egyúttal szem előtt tartja a párt szövetségi politikáját, mindenekelőtt a munkásosztály és az értelmi­ség szövetségének erősíté­sét, ennek elvi alapjait. A helyes elveken alapuló várospolitika kialakítása es megvalósítása nem nélkülöz­heti a különböző pártszerve­zetek és pártszervek szoros együttműködését. Úgyszintén elengedhetetlen követelmé­nye a párttagság, a lakosság rendszeres tájékoztatása, s egyúttal a tájékozódás a reá­lis szükségletekről, azok szo­ciliás természetéről, politikai vonatkozásairól. A kölcsö­nös tájékoztatás és eszmecse­re teszi lehetővé, hogy a la­kosság megismerje a kialakí­tott várospolitikai elképzelé­seket, terveket, a megoldá­sokra kialakított elhatározá­sokat. A szükségletek és a lehetőségek közötti ellent­mondás is így válik felold­hatóvá, s így ismerhetik meg az érdekeltek a célok eléré­sének feltételeit, amelyek megteremtése sokszor nem kismértékben függ a lakos­ságtól. A várospolitikai kérdések helyes eldöntésének és meg­oldásának nemcsak hangula­ti vonakozásban, a politikái közérzet szempontjából van politikai jelentőségük, ha­nem a szükséges társadalmi érdeklődés és aktivitás köz­vetlen és széles körű bevo­násával lehet megvalósítani. A tapasztalatok is bizo­nyítják, hogy e tekintetben milyen hatalmas tartalékok, még ki nem aknázott erő­források vannak. Ezek fel­tárásában és ésszerű hasz­nosításában ugyancsak jelen­tős feladat hárul a pártszer­vezetekre, a kommunistákra; Az ő aktív részvételük, pél­damutatásuk nélkülözhetet­len a város fejlesztésére szervezett társadalmi munká­ban. T ermészetesen a váro­sokban folyó pártélet sokrétűbb, s koránt­sem merül ki a várospoliti­kában. A termeléssel, a tár­sadalompolitikai és pártpoli­tikai kérdésekkel való törő­dés és foglalkozás semmivel sem igényel kisebb figyel­met. E pártszervezetek mű­ködési területén különböző fontos intézmények, társa­dalmi és tömegszerveze­tek, -mozgalmak találhatók, amelyeket politikailag irá­nyítanak. Mindezeken a te­rületeken külön-külön is megvannak a sajátos mun­kamódszert igénylő felada­taik. E felsorolás a jelen esetben csupán jelezni kí­vánja azt a bonyolult és ösázetett tevékenységet, ame­lyet a városi pártszerveze­teknek végezniük kell, egy­ben érzékeltetve a számukra nélkülözhetetlen figyelem szükségességét. Rákos Imre Vendég­marasztaló ősz Madárözön a Fehér-tón 161 halad az őszi betakarítás Több gép segít A hazánkon átvonuló ma­dárcsapatokat, úgy látszik, marasztalja a kedvező idő­járás. a nyáriasnak mondha­tó őszi hetek. A fehér-tói rezervátumot és a Szegedi Állami Gazdaság lehalászott tavait a récéknek a koráb­bi években ritkán tapasztalt serege szállta meg. Az észa­ki országokból szüntelenül érkező, a Lengyelországban, a Szovjetunióban, valamint a ftémetországi tengerparton fészkelő sirályok is elözön­lötték a természetvédelmi területet. Számukat csaknem húszezerre becsülik, többre mint a nyári hónapokban a Fehér-tón költő dankasirá­lyokét, amelyek már elbú­csúztak a Koromszigettől, és délebbi tájakra költöztek. A vendégsirályok nagy kiter­jedésű körzetben mozognak, a földeken hűségesen kísér­getik a talajművelő trakto­rokat, a frissen szántott ba­rázdák közül szedegetik a mezei kártevőket. Ugyancsak meghosszabbí­tották tartózkodásukat a szürkegémek és a bakcsók, minden bizonnyal azért, mert még bőséges táplálékot találnak. Az állami gazdaság kerületében az őszi lehalá­szás november középig tart, s ahogy a lecsapolt tavak egymás után kiürülnek, el­vonul a halászbrigád, úgy ve­szik birtokukba a területet a vízi madarak. Jó ütemben, szervezetten halad az őszi betakarítás — állapították meg a mezőgaz­dasági munkák segítésére alakult Országos Operatív Bizottság tagjai keddi ülé­sükön a MÉM-ben. Az el­múlt évihez viszonyítva ja­vult az anyagi és az eszköz­ellátás, a rizs aratását pél­dául a tavalyinál 81-gyel több kombájn segíti. A cukorrépa szedését is megnövekedett gépparkkal végzik, 120 import gépsor érkezett idén a mezőgazda­sági üzemek részére. Jó ku­koricatermés várható ez év­ben, az ország több mint egymillió hektáron termesz­tett kukoricája törésre érett, ezért célszerű lenne a mun­kálatok meggyorsítása. Ked­vez a száraz időjárás a bur­gonya kiszedéséhez a föld­ből, csakúgy, mint a napra­forgó betakarításához. Ez utóbbiból idén különösen jó minőségű a termés. Szedik az almát, a hazai igények ellátásán kívül so­kat exportálnak is. Szeptem­ber végéig ötezer vagonnal szállítottak a Szovjetunióba ebből a gyümölcsből, hat­száz vagonnal más szocialis­ta országokba, s ezer vagon almát irányítottak a bem szocialista ' országokba is. Szabolcs megyében naDi 200 vagon szükséges a frissen szedett gyümölcs elszállítá­sára. de időnként akadozik a vagonutánpótlás. Ezért meg­felelő szervezéssel zökkenő­mentesebbé kell tenni a szál­lítást. Szüretelik a szőlőt az egész országban, eddig a termés 30 százalékát szedték le utolsóként az egri és a ba­dacsonyi borvidéken indult meg a szüreti műnk*. Jó szőlőtermés Ígérkezik, de a hosszú szárazság miatt cu­korfoka alig haladja meg a tavalyi termését. Négyezer hektoliternél több szőlő­mustot vettek át eddig a felvásárlók. A betakarítás mellett a me­zőgazdasági üzemek többsége már a jövő évre készül, szep­tember végéig 68 000 tonna őszibúza-vetőmagot rendel­tek. A hagyományos, jó be­vált búzafajtákon kívül nö­vekszik a kereslet az új magyar fajták iránt is. a Martonvásári I-, a Marton­vásári II. és a Kiszombori I-ből már több ezer tonnát vásároltak. Jó az ellátás a növényvé­dő szerekből, a műtrágya­igényeket viszont nem tud­ják kielégíteni, különösen a komplex műtrágyában kell hiánnyal számolni — álla-1 pították meg az Operatív Bi­zottság ülésén. Falburkoló-újdonság A kohászati üzemek kör­nyékén hegyekként tornyo­suló kohósalakból érté­kes építkezési anyagot ••— különleges formai megoldá­sú falburkolólap-újdonságot — kísérleteztek ki a Hód­mezővásárhelyi Szilikátké­miai Ktsz-ben. A rendkívül apróra zúzott salakból — megfelelő kötőanyagok ada­golása után -T- olyan nagy szilárdságú, sima felületű lapokat nyernek, amelyek kitűen alkalmasak külső és belső falburkolásra.

Next

/
Thumbnails
Contents