Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

KE1DD, 1913. SZEPTEMBER TI. 3 Répaszerelvények - üvegvonatok Csúcsforgalom a MÁV-nál K MÁV őszi csúcsforgalmi ftfőszaka, a minden esztendő­ben visszatérő nagy próbaté- ^ tel a cukorrépa szállításával kezdődik. Az idényben fél millió tonnányit utaztatnak ebből a fontos mezőgazdasá­gi terményből a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának körze­tében­vasárnap 157 vagont rak­tak meg cukorrépával, és továbbítottak a feldolgozó üzemekbe. A legtöbb termés a székkutasi vasútállomásról indult, ahol az idén hatmillió forint beruházással korsze­rűsítették, bővítették a rak­teret. Meghosszabbították a kitérő vágányokat, és egy új szovjet gyártmányú cukor­répaprizmázó berendezést he­lyeztek üzembe. Ezáltal az ipari növényből most már naponta a tavalyi kétszeresét tudják vagonokba ömleszte­ELÍ. A szegedi igazgatósággal 561 együttműködő Orosházi* Üveggyár ötvenhét vasúti kocsit rakott meg és küldtek az ország több részébe. Egy külön irányvonatot indítot­tak Fonyódra az üdítő italo­kat palackozó üzembe. Az irányvonat útvonalát úgy szabták meg, hogy kikerülje a guritó pályaudvarokat. Így valamivel nagyobb utat tesz meg, de lényegesen rö­videbb idő alatt, és egyben portra — a nagykőrösi, kímélik a kényes, törékeny rakományt. Ugyancsak vasárnap sok árut vittek a vasúti kocsik országszerte — részben ex­A gazdaságok gépesítették a cukorrépa szedését. A szék­kutasi Üj Élet Tsz-ben a képen látható korszerű beren­dezések dolgoznak. Az egyik a földben levő répát lefe­jeli, megfosztja a levélzettöl, az utána jövő pedig kiemeli a talajból a termést, amit rendről felszedő gép továbbít szállító járművekre indult il- mint ötszáz vagon letve a szegedi konzervgyár- rendeltetési helyére, s ez a ból. Ezenkívül kavics, ho- szám jól tükrözi a vasút dol­mok, s egyéb építőanyag- gozóinak vasárnapi helytállá szállítmányokkal együtt több sát. „Ahogy nekik tetszik... Kevés a munkás — Konzervgyári módszer A Szegedi Konzervgyárban nem bírja a lábam. Ez ne- Néhány asszony bánata, évtizede kevés a munkás, kem nagyon megfelel, mert hogy a munkaidő nem szá A vezetők lassan szinte töb­bet foglalkoznak a létszám­gondokkal, mint a termelés­egész nap kényelmesen ülök, mit be a nyugdíjba. De hát és megvan a pénzem- ezt jogilag kellett volna — Nálunk kicsi gyerek tisztázni: itt csak sima meg sel, hiszen ez nem okoz van, és nem vették fel óvo- állapodást kötnek, ami atör­annyi gondot. Eddig is kí sérleteztek: a környező fal­dába. A dédmama vigyáz rá vények értelmében nem je­otthon, de ö nem tud gon- lent munkaviszonyt. Gondo­vakban, , de még távolban is. doskodni is róla. Innen dél- lom, ha ezt is megmagyaráz­meg szövetkezetekben élőké- ben hazajárok, ellátom őket zák az asszonyoknak, ők is és jövök vissza. megértik. — Nekem nagyon keveset Az asszonyok tehát a sza­keres az uram, és három badon választott munkaidő­gyerekünk van. Közülük ben gyümölcsöt tisztítanak, ez csak átmenetileg jelent kettő, sajnos, állandóan be- csonthéjasokat magoznak, fe­segítséget. A megtermelt teg. Az egyik most is kór- leznek, ha pedig szükséges, házban van, hónapok óta konzervet csomagolnak. Az meg magam is beteg vagyok, üzem teljes egészében kiszól s ha rosszul érzem magam gólja őket: a szállítást töké szítő-feldolgozó üzemeket építettek, nyáron diákoknak adtak csaknem korlátlan munkalehetőséget, de mind­rengeteg nyersanyagot kép­telenek előkészíteni, feldol­gozni a gyártáshoz. Talán most történik vala- vagy elfáradok, hazamegyek, letesen gépesítették, a tar­mi. új pihenek egyet, s úgy térek goncák helybe, a székek mel­vissza. lé rakják a ládákat, majd — Nekem csak a házépítés viszik az üzembe. Cipeked­az törlesztéséhez kell egy kis ni, emelni semmit nem kell segítség, ezért hatkor jö- az embernek. Az osztályve­meghirdettük, vök és délben befejezem. zető is nagyon elégedett: háziasszonyok. Ilyenek és hasonlóak az — Az elgondolás minden­okok. kinek előnyös. Az asszo­És a lehetőségek? nyok maguk mondják: jól Bátyi Zoltán: keresnek, mi pedig folyama­— Egy mondatot engedjen tosan adhatunk anyagot a meg az asszonyokról. Hinni gyártósoroknak. A további munkás maga se mertük, hogy ilyen tisz- lehetőségekről pedig csak meg, hogy a tességes munkát végezzenek, annyit, hogy ha tízszer any­nyi szegedi asszony jön —• — Igen, az idén már formával próbálkoztunk magyarázza Bátyi Zoltán, ellátási osztály vezetője. — Tavasszal hogy szegedi meg lányok is jelentkezhet­nek kisegítő munkára azzal az előnnyel, hogy ha nekik nem felel meg. akkor nem kötelező állományba lépni sőt: minden határozhatja munkaidejét milyen formá­S minden kérés nélkül ál­ban kívánja ledolgozni, meg landó jelleggel tíz-tizenkét télen is meg nyáron órát is ledolgoznak. Ez ne- mindenkinek tudunk künk minden eddiginél na- kát adni, gyobb segítség. mert itt, helyben, szállítási költségek nélkül adhatunk feldolgo­zott. félkészterméket a ter­melőüzemeknek. Amikor pe­azt is. hogy hány órát vál­lal naponta. Az asszonyok, mind a hat­vanan, akik azóta is dolgoz­nak. elégedettek. Sorba ma­gyarázzák. hogy ki miért nem tud állományba menni. is — mun­— Ahogy nekik tetszik ... Balogh György A munkahelyi közösség bázisai N' rapjainkban tovább erősödik és fej­lődik a szocialista brigádmozgalom. A hangsúly a szocialista brigádta­gok számának növeléséről áttevődött a gazdasági-gazdaságossági, tudati, erkölcsi követelmények teljesítésére. A pórtszer­vezeteknek jelenleg ezt a tendenciát kell még következetesebben szorgalmazniuk és érvényesíteniük. így érhetjük el, hogy a szocialista brigádmozgalom mindinkább a gazdasági tevékenység bázisává, a szocia­lista ember formálásának ösztönzőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek életében a szocialista brigádok összetett szerepet ját­szanak. Feladatkörük egyaránt magába foglal gazdasági, politikai és ideológiai té­nyezőket. A szocialista brigádok gazdasági tevé­kenysége közismerten szerteágazó. Az éves tervek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen segíti a vállalati gazdálkodást, a népgazdaság fejlődését. Élen járnak a rendkívüli feladatok vég­rehajtásában, és ők alkotják a szocialista munkaverseny-mozgalom bázisát is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak nincs tennivalójuk e kollektíva gazdasági tevékenységének fejlesztésében. Sőt, ép­pen ez az a terület, ahol az előrelépés különösen síükséges. Mindenekelőtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biz­tosítják, hogy a brigád vállalásai jobban igazodjanak a vállalati tervekhez. A je­lenlegi vállalások között még akadnak csupán formálisak, mert a brigádtagok nem ismerik eléggé a vállalat legégetőbb gondjait, az előttük álló konkrét felada­tokat. Az üzemi pártszervezeteknek és pártbizottságoknak törekedniük kell ar­ra, hogy a gazdasági vezetők ne csupán tudomásul vegyék, „láttamozzák" a vál­lalásokat, hanem tevékenyen vegyenek részt kialakításukban." Meg kell érteni: a brigádok öntevékenysége nem jelentheti azt, hogy a gazdasági vezetők magukra bagyják őket vállalásaik kialakításában. A pártszervezeteknek fel kell ismerni a végrehajtás értékelésének fontosságát! Az értékelés nem korlátozódhat csak (ne­gyedévi, félévi, vagy esetleg éves) ciklu­sokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerülhető, ha az ér­tékelés rendszeres és folyamatos. Helye­sen cselekednek ott, ahol nemcsak év végén, hanem év közben is — a teljesít­ményekhez ez által rugalmasabban iga­zodva — jutalmazzák a kiemelkedő ered­ményeket. Jól bevált ösztönző például a „havi brigádzászló", amelyet a legjobb­nak bizonyult szocialista brigád egy hó­napig birtokolhat. Ezáltal az átfogóbb ér­tékelések is reálisabbá válnak, mert a havonként, mintegy „menetközben" eb. végzett értékelések jobb alapot képeznek. A szocialista brigádok sokoldalú társa­dalmi-politikai aktivitást is kifejtenek, Széles körűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyek a böl­csődei, óvodai hálózat fejlesztésére kez­deményeznek. Különböző szociális-jóléti akciók kezdeményezésében és végrehaj­tásában is jelentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermekgondozó intézetek patronálása. A szociálpolitikai célok és tevékenység gek gazdag változatossága is mutatja, hogy a szocialista brigádok tevékenysége nemcsak a termelőmunkában jelentős, hanem az új típusú szocialista közösségi szellem kialakulásában is. A kollektiviz­mus, a szocialista humanizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben jelent­keznek tevékenységükben. Mindezek alapján túlzás nélkül állítha­tó: a szocialista brigádmozgalom olyan fejlettségi szintet ért el, hogy az üzemek jelentős részében e kollektívák nélkülöz-i hetetlenné váltak a párt-, állami, szak­szervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásában. Ez a fel­ismerés egyes üzemekben már abban is ki­fejezésre jut, hogy a szocialista brigádok vezetőit bevonják a lényeges döntések meghozatalában. Ennek formái, módsze­rei természetesen eltérőek, hiszen az üze­mek létszáma, szervezeti felépítése, tech­nikai fejlettsége ugyancsak különböző. Néhol a szocialista brigádok vezetői rend­szeresen részt vesznek a műszaki tanács­kozásokon, másutt külön értekezleten vi­tatják meg a készülő döntéseket és hatá­rozatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és pártszervezetek járnak a helyes úton, amelyek kezdeményezik a szocialista brigádvezetők sokoldalú bevonását dön­téseik kialakításába. Ó vni kívánunk azonban a szocialista brigádok szeredének félreismerésé­től. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredményes végrehajtása kizárólag a szocialista brigádokon mú­lik. Hangsúlyozni kell: e kollektívák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szerepük nem kizárólagos. Kevéssé eredményes a szocialista brigádok mozgal­ma, ha csak ők vállalnak részt a felada­tok megoldásából. t>e akkor erős a szo­cialista brigádmozgalom, ha hajtóerejeivé válik a munkahelyi közösségnek, ha tevé­kenységével, példamutatásával, az üzem összes brigádjának és dolgozójának tevé­kenységét a helyes, meghatározott iránji­ban befolyásolja. Jeney György Napirenden a szűrő­vizsgálatok fejlesztése A szűrővizsgálatok világ- azt jelenti, hogy az érintett Egészségügyi Minisztérium szerte kezdenek előtérbe ke- lakosság mintegy 98 százaié- azt tervezi: felülvizsgálja a rülni. A hazánkban kialakult ka jelent meg szűrővizsgála- jelenlegi tömeges szűrési rendszerről, a tapasztalatok- ton, ami világviszonylatban rendszert. Ezt követően já­rói, a szűrővizsgálatokkal is kiemelkedő. 1972-ben vaslatot készítenek arra' kapcsolatos további tervek- 1 800 000 esetben került sor hogy térben és időben egy szűrővizsgálatra a kórházak- helyre, de legalábbis minél ről tájékoztattak az Egész­ségügyi Minisztériumban.' — Hazánkban jelenleg több mint 20-féle, kötelezően előírt szűrővizsgálat van. A legutóbbi esztendőben több mint húszmillió alkalommal jelentek meg szűrésen a la­kosság soraiból. Tömegében SlSés. Tavalyimul ^ szűrőv^to^ lió esetben végeztek ilyet. Ez ba felvett betegeknél. Rendkívül nagy jelentősé­gű a terhes- és csecsemőgon­dozás nyomán végzett szű­rés. Terhesgondozásnál 1 250 000, a csecsemőgondo­záshoz kapcsolódóan pedig 1 800 000 alkalommal jelen­Van. akit a saját betegsége dig szükséges, csomagolnak, s ezzel is hamarabb szállít­hatjuk a konzerveket. Az asszonyok: — Nekünk ez -kényelmes, ülőmunka és könnyű. — Kevéske túlórával megkeressük a kétezer fo­állandó rintot. — Szabadságot is kapunk, jár az orvosi ellátás. Ha tet­szik, hat órát dolgozunk, ha gátol, van, aki már nyugdí jas, de kell a pénz. s ez a forma neki nagyon is elő­nyös. Olyan fiatalasszony is vállalta ezt a módot (nem is egy), aki a gyermekét nem tudja kire hagyni, ezért nem képes munkát elfogadni. íme az asszonyok vélemé­nye a munkáról: — A szövőben dolgoztam, akarunk tizenkettőt, s ha Ravasszal mentem nyugdíjba, dolgunk van otthon, akkor Oda ls vissza mehetnék, de nem . kötelező bejönni. Mari ja Fortusz E héten, csütörtökön Szegedre látogat Marija Fortusz, a legendás szovjet felderítőőrnagy, akinek életét és har­cát dolgozza fel a Salud, Marija című szovjet film. Csütör­tökön délután 3 órakor a szegedi Vörös Csillag moziban, fél 4-kor pedig a Szabadság filmszínházban vetítik le a Salud, Marija című filmet. A vetítéseken részt vesz a ha­zánkban tartózkodó Marija Fortusz is. kevesebb helyre és alkalom­ra szűkítsék le a vizsgálato­kat, s azokról olyan igazo­lást adjanak a betegeknek, amelynek felmutatása esetén — ha más célra szükséges orvosi vizsgálat igénye me­rül fel —, ne végezzenek nála ismételten, feleslegesen olyan vizsgálatot, amelyen már átesett. — Perspektívában az a cé­lunk, hogy a lakosságot — függetlenül attól, van-e pa­nasza, vagy nincs — időn­Az onkológiai szűrés jelen­leg nem kötelező. Sajnos, ez visszatükröződik a megjele­nési arányban, mert az érin­tetteknek csupán mintegy 25 —30 százaléka jelentkezik ilyen jellegű vizsgálatra (el- ként rendszeres szűrővizsgá­sősorban nőkről van szó), latnak vessük alá. Ilyen kí­önmagával és családjával serietek már folynak. A cél szemben is rendkívül nagy annak megállapítása, hogy felelősséget visel, aki elmu- milyen betegségeknél lehet lasztja ezt a szűrést, hiszen eredményesen alkalmazni a sok esetben az idejében fel- szűrővizsgálatot, s az milyen fedezett elváltozás, amely munkaerő- és munkaidő-igé­később elfajulhat, felismer- nyes az alapellátásban, a já­hető és gyógyítható lenne, róbeteg-szakellátásban és a megakadályozható volna a kórházban. Az új elgondolás rák kifejlődése. megvalósítása a nyolcvanas Elmondották még, hflgx ssek jáöéMs Járható,

Next

/
Thumbnails
Contents