Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

4 KEDD. 1973. SZEPTEMBER 11. Az óvodai térítési díjról r, M.-né, sz*g*rM nlv.inmtt »r*a «ér »»laszl, I'igy a áyrnwggtMHklgáál terelt* után munkába AHA riolgozá nfinrk rtilIV*n trertgiv/olási k«ll a innnkAKatAiAí k*r lila M AöíirtAlta ás napftAxI níthanhn f*t**n fjemnek* utáni térítési rtl| mrgállapitásáA gyermekintézményekkel kapcsolatos kérdesekben több utasítás rendelkezik Ezekből kitűnik, hogy a gyermek után fizetendő térítési díj bölcsödében, óvodában és a napközi dtthnnokban teljesen azonos At említett utasítások szabályozzák, hogv a gyermekek után fizetendő havi térítési díj megállapításakor az eltartók munkaviszonyból származó részkeresetét (jövedelmét) hogyan kell kiszámítani. Jövedelmen a két szülő együttes keresetét és jövedelmét kelt érteni. A Jövededelem kiszámításában figyelembe kell venni u münkáltató által a dolgozó részére kifizetett mindazon munkabért vagy bérjellegű juttatást alapbér, pótlékok, túlóradíj, helyettesítési díj. prémium stb.T, amely a láppénzmegállapítás alapjául Szolgál. Köztudott, hogy a gyermekgondozási segély a dolgozó nőt a s2tilési szabadság lejártát követően — egyéb Teltételek fennállása esetén — addig illeti meg. míg a gyermek hároméves korát betölti. Ha a gyermekgondozási segély megszűnik, és közvetlen ezután a dolgozd nő munkába lép. gyermekét pedig az óvodába azonnal felveszik, munkahelyétől köteles keresetigazolást kérni. Az óvodai térítési díj megállapításához szükséges igazoTáskor a munkáltatónak a"zerlnt kell eljárnia, hogy egyrészt az apa iövedeTrni kimutatását a szokásos módon gazol i*. másrészt a gyermekgondozási segély megszűnte után a munkába visszatérő anyát úgy kell tekinteni, mintha új dolgozó vóina. és a becslés szerint várható lövedéimét keli az igazoláson feltüntetni. Tehát nem hathónapos előző keresetét, hanem a gyermekgondozási segélyezést követően rárfiató keresetet kell igazolni. Dr. V. M. Fölemelt fejjel csak ki kell várni. Ezt azért „Tanyai bizottságaink azt ls nem mondja, mert számlálja föladatuknak tekintik, hogy HlI faluja minden szívverését: elérjék a termelőszövetkezelástyai népfrunUftkar egyik „a lanvákről a községbe való ti vezetőknél, hallgassák meg beszámolójában. Az ityen beáramlás meglassult" a tag véleményét, végyék is mondatot háromféle ember Három tanyai népfrontbi- azt figyelembe, sőt, kikérjék szokta leírni. Így beszél az zottság alakult tavaly Bálás- elképzeléseiket. Es semmi ne is. aki látja, hogy a fölada- tván. csakúgy, mint. nagy ha- történhessen a gazda, a tagtok nagyobbak, mint az égig- tárú tanyás falvaink néme- twíta « beleegyezése nélkül." Egy mondattal ke,,Rettenetesen nagy es ne héz az a murtka, amit el kezdtünk" — olvasom a ba érő nagy hegyek, ennél fog- íyikében. Az egy év elegendő va hamarabb fordul vissza. arraj hogy fölsorakoztassa, mint elindulna Az is így fr- mik a leggyorsabban megölné. aki rrekiszánta magát, föl dandó és megoldható föladatok. és milyen eszközök vannak. milyenek kellenek a is kapaszkodott feléig-harmadáig. de menetközben fogy ki belőle az erő. Bb az mwlldasukhos, is, aki hozza meri tenni: de * t lwl_„ ha egyszer elkezdtem, végig söbb: „A vezetők szemléletét is meg kell változtatnunk'* A szocialista demokratizmusról van szó tehát, és ebben nem lehet különbség taEgyetlen nTal tó nem tanyai között. pontot kiragadni ebből a is csinálom. Mert az örökség sorból meglehetősen önfcéa megoldatlan föladatokból a legelkeserítőbb. Es ha a mi nemzedékünk meg nem oldja legalább a ránkesőket. duplájára nő a lwgy. Mit is akar Balástyán a Azokat a görcsöket akarják oldani, amelyek évszázadok rétegeiként kövesedtek mostanáig. A föladat láttán sóhajtották: rettenetesen nagy és nehéz munka. Az, mert haCsaládi események Szlámá Istvánnak ás Dlrsa Martának Csilla Mária dr Makk Crrnncnrk éa Kiss Juliannának PCtrr Gábor VágA Lajosnak és PutArzki Editnek Edina. Kovács | Istr.innak és Molnár Matildnak | Szltvla Kazlnoz.l Istvánnak és I Ágoston Erzsébetnek Natália rievtt gyermekük axBIetett. III. kerátet Szegre!: Molnár Istvánnak és HáZáSáán I. krrttlrt Szeged: Kádrtr-JVémct (stván rs Kovács Irén. PWrszász. lAsilo cs Szlréky Katalin-. Faragó Gábor es flrmolensrkl Julianna, ftacsa Jözsef *s SzátM Errsebrt Mtskolczy Pál éa Szabó Zsuzsanna. Csány! Mihály és Balázs Veronika. Rájesányl sodrás és Bán Erzsébet. Faragó Zoltán és Szepesi Zsuzsanna. Ábrahám O.vBrgy és Makat Mária. Bachhotrz Tivadar és Eperjesi Jus2ttna Kónya János Attila és Máté-Tóth Katalin. Berta Péter és Lasánr? Mária Szabó János és Fábián F.va. Szabó Béla és Kormos Ilona. Csürke József és HSresrtk Zsuzsanna Kiss Sándor és Tóth Edit Pérgajev Atekszandr és Csomor Ágnes házasságot kötöttek. Szöreg: Temesvári Jozsel és Rovárcs Borbála házasságot krt- Balogh Gizellának Attila. Papp töttek. Imrének és Bor Emíliának NórM. kerütet bert. Mltyófc Jenó Andrásnak Szeged: Iván András és Tár- j» Marfes Arankának Erika, hés Julianna. Horváth István cs Diószegi Piroska. Csóka bágyi Ildikónak Rotesrt SzilyitwSándor éa Németh Mária Erisé- ^•^gy'K.tmmfJt. rglfi"*-.ff he, Sciivarcz János és flores- S^Í^ST^áSöte.k é, ^ Kötier* Hnt zíuTzsa nnúna if FH ra & KOTOT,cs. Marothl Ernó Károlynak éa Kókernlet oya Gizellának Rriberi Nimród. Szeged: Nagy Jártoa és Szél- Ábrahám Andrásnak éa Sülé pál Anna Juhász t.ajos es Vá- Gizellának Zsuzsanna. Hangát radl Ilona. Gvetval Mihály és Emilnek éa Klspéter Emtllának Gavallér Erzsébet Sááfttta János Zsuzsanna CSflla nevii fyttrmees Szcfl Maria. Kaity László és kük született. Tanács Mária házasságot kh- ... lőttek •ááALOEáf Klsklmdnrrtzsma: Száraz György I. kerlttet és Virág Magdolna házasságim aeeged: Miklós András. T»k tottek. rm«w |hM«. Kálmán György . . Márk, HwUrz-Najy r trénerié I. WraHlet vír Mgr>lt> MUn( jázsáhié nS',1 'a^iar^bert P"V hona. Kot.Uk Ferenc. FölMunyal Bélának es Borbély dl Julianna. Koront tatvánnd Máriának Miklós Gábor. Hajós Zombor Piroska. Aehner Aiaddr. Ferénenek es Petro Zsuzsanna- Dt. Lénárt tmre András. nak Zsuzsanna Anna. Kundé- _ .. ... —„ , _. . „ . rOái Seabolrsnak és Hoóo, tlo- Frtdvalszky KoroW. Tóth Angliának Barbara Auguszta. Csl- rásne Hartung Jolán meghalt, pak Szilveszternek és Gulyás H H ^m Lászlón* Polyák Mária. Turl Erzsébet, pápai Sándorné Gyömbér Katalin. Gflgán Máténé Czeglédl Eszter. Sebők István. Kormos Mlliályn% Kádár Veronika. Bárszk! Péfér. Szabó Imre. Szabó Mihály né Német Rozália. Ungvári István. Ambrus Tünde Márta. Rdvó Istvánné Jarabek Mária. Csapó István. Kanfmsnn József. Nagv János. Szemler Mlhályne Kodé Etelka meghall. KlskRndoraesma: Bartók István. Szabó Lájos. Várfitdt Lászldné Malláth Jolán Éva meghalt. nyes, de talán tanulságba. Többek között arra vállalkoaik a három tanyai népfrontbi zottság. hogy a párttal, a tanáccsal, a tömegnépfront? Nem tett mást. ^^^^^ a népmüveié- lakhatatlan. Az. mert nem apparátuaaal szorosan lehet nekiugrani és k,t hét lelket számláló falujában együttműködve igyekszik Jelenteni, hogy elketársadalmi együttélést akar megtanítani a tanyai embert 5zulHlnk viele. De van azért szervezni. Csakhogy ebben a rangjáho5, méitoan. fölemelt valami, ami segít. Az idők inli iUA in rr 1 ; « (öfO'SO Í omllűl' " . fejjel járni. „Sok évszázados szele Az ePP«n ho«>' rettejg netesen időszerűtlen már náaz iunk a hajtott fejjel alázatos embereket" — olvasom abban a beszámolóban, amelynek egyik mondatát első bei faluban alig ötszáz ember lakik utcás házban, a többi a kerek határban, húszezer szeilemi elnyomás alói holdon, szétszórtan Az „al- ken szabadítanunk végtől a felvég" itt huszonöt kilométer. Munkát éppen találna a népfront a benti ötszáz emember. Minden törekvésünk, a hivatalod álláspont és a közszellem egybefonódva azt\ ber körében is. de ki' gondol kezdésünkben idéztük. Olyan szeretné, ha minden dolgos akkor a kintievőkkel? Az magától értetődő égigéró nagy hegy. ez a húsz- 3 ezer hóid. a maga kétezer. földhöz lapuló tanyájával, dolgokról gondolja ember gerince kiegyenesedne. és az ilyen öröklött és régi keletű és újsütetű prob- még föladat? Ha tovább ollóméival. Megszűnőben van- vassuk. hozzágondoljuk: mindjárt az ember, lehet ez aP°u alázatosságnak a tanyák se lennének rezervának a tanyák, mondhatná. Horculos termál Milánóban Mariának Emese Rózsa. Lelc Nándornuk ós Kovács Évának Ildikó Eva. Kló meni Józsefnek rs Tóth Marciknak át oviik* Kinga. Saóusl gÉtlvakzMrrwk ós Vébcr Mártának An««. Vüiös Bélának ós Balázs IbdtyinM rbulya Rózsu. Gémes Istvánnak cs Kopasz Etelkának Ferenc, Szalma Imrcne* és Itcczl Valériának A'itko Hu/MI. iotto Ferencnek r» SoUnkl Ágnesnek Csaba. Tanára Sel Íves elemek óa Fekete Mártának É\a. Tanács Szilveszternek és Fekete Máriát nak Sitlvcsztar. Varga Ferencnek ós Balog Erzsébetnek An«lrea. Bolrigh Sándornak ós Mucii Annának Eve Zsuzsanna, Büdtl Gyulának és Kádár Etelkának Katalin, Otott Zoltánnak es Vári Mártának Katalin, Rózsiival .leminek ós Ábrahám Rr» .'.sóbetrtek F.«Mt Vilma. Zákány Islyánnak ós Tóth Máriának István. Marosi Lászlónak ós I*te Ilonának Zsolt Pintér Eleknek és Tornán Eleikának Tibor. Lakatos Ferencnek és Culpak Erzsébetnek Mária. Kiss lstyánnak ós szabó Ilonának István. Gábor. Máriai JAeselnrk ós Tihanyt Erzsébetnek Csaba. Olalos Lászlónkk és Langó Teréznek Attila Norbert. Lovászi , Szilveszternek ós Magyar Rozáliának Erika. Balint Istvánnak cs Kovalik Ilonának Csilla. Ratkl Lajosnak ós Kalapáthy Kamimnak László, Krisztin Istvánnak ós Ábrahám Rn«állár>ak Mónika Katalin, dr. Kóthy Miklósnak és Fehér Honának Ilona RHa. Jtomoóll Sándornak és sípos Ilonának SZtlvta, Németb Andrásnak és K lupái Saroltának András János. Söriazfl Bélának és GOróg Mártának Béla, Zsebek lj» sóiénak és Szarvak Mártának Norbert Krisztián. Jenéi Jót.scthek és Tóth Margitnak Csaba. AOám Imrének és Kordás Emíliának Imrr János, szokol Bz.llárdnsk ós Badallk Margitnak Szilárd László. Rigóra Jánosnak és Béni Máriának Katalin. Lakat, w Gézának ós Mihályi Piroskának ÉVa Bodrogi Fereornek és Rodl Etelkának Zsolt, tndrr Gábornak éa Cztnege Irénnek Zsuzsanna . Varga Jánosnak és VIcsal Honunak Mónika Beáta, III. kerület Szeged: Tóth István. Fetrovics Milánó romai teóri részé- Hercules termáit az i. u. ben a föld felszíne alatt kö- IV. évszázadban építtette Marülbelűt 3 méternyire rend- ximilianus császár afféle tah.frtil értékes fetetre bukkan- lálkozó- éis beszélgetőcentlak. Az ásatások során fel- rumként, színre került márvány padló- Egy olyan túlzsúfolt vázatrész Hercules termáinak fosban, mint Milánó', szinte egyik nagy termét Borította. lehetetlenség elvárni. hogy A termák heTyét 1959-ben gzerVezetten folyjék a régéhatározták meg a Corso Eu- 3Zeti ]eietek feltárása. A várup»-csatorna fektetési muri- ros rendkívül gazdag rómaikálatai sörán. kori műemlékekben: a San Az ásatási telet rendkívül Nazzaro templom mögött ősérdekesv mert azt bizonyít- keresztény temető található, ja. hogy a termákban rend- valamivel lejjebb a föld fetkívüi nagyméretű medencék . is voltak amelyekben igen SZkne ***** sok ember fordult meg. A mai város maradványai huszakért ők a leleten restaurá- z ódnak meg: feltárásra vár lás nyomaira bukl-anlak, és meg egy római-kori temető. elszenesedett ré- , , .. „ . székből arra következtettek. 81 egyik Szpnt hogy magát az épületet ha- Denes bazilikajanak nyomat lalmas tűzvész pusatitotta el. láthatók. nemcsak lehet, de kell is, mert duplán föladat, ha az előző generáció ránk hagyta. Es, ha mi nem oldjuk meg, a bőrünket égeti „... ha bemegy a téeszirodába. hivatalba vagy bárhová, ne álljon meg félszegen. alázatosan, kezében kalapját forgatva, hanem merjen bátran szembenézni azokkal, akikkel beszél Meg kell tanitumai. De azt se felejtsük, a kettő összefügg: az is „örökölt" valamit, akire nem mernek föinézhi az emberek. Ha egyszer azt látja a tanyán éiő, hogy minden ügye emberhez méltóan intéződik el, minden hivatalban — „ötliteres" okmánybélyeg nélkül —, hogy nincsen alá- és fölérendeltségi viszony asztalöntudatosan "át fflők és kint dolgozók között' — Ka van, éppen fordítva van. mint ahogy nétanurik parasztságunkat ar- melfrek gondolni szeretnék ra. hogy övé itt minden, ő —: ha kíváncsi füllel hallitt a tulajdonos... Hogy 8a'.iék. mii mond „Jani bámegvilágosodjék előtte: a csi"' és meg is hallgatják, termelőszövetkezet nem egy arTUt rnond' akkor fölemeli a kívülálló harmadik személy, íejét. A hallgató emberből hanem ő, illetve ők azok". egyszerre cselekvő ember Szolgai alázatból a szocia- leszlista demokratizmusba — ezt Mil nyerhet Balástya ava lépést akarják az itteni val- h®^ nyitogatja a denépfTontosok a sok egyéb mokratiamus ablakait kétmeliett. A kalapforgató uláxatoeaág helyett a bátor, felelős szókimondást. Es azt, hogy hallgassák is meg a kimondott szót mindenütt. ezer tanyája felé? Majdnem ötezer ember gondolatával, akaratával, cselekedetéve) gazdagabb lesz. Horváth Dezső V. Jcpov Muntentunircnéiiye A rejtély kulcsa 33. Az utóbbi időben operatív munkával foglalkozott Tádzsikisztánban, a Belügyi Népbiztoaságon. Néhány esztendő alatt elsajátította a tádzsik nyelvet, amely hasonlít a pcraaéhoe. De kitört a háború Finnországgal, és Szergejev a frontra kéredzkedett, ahol egy felderítő alegységet irányított. Egy vállalkozáson súlyosan megsebesült. A kórházi ápoiás után Jakovot leszerelték. Egészségi állapota miatt nem dolgozhatott tovább a testületben. Szergejev Bakuba utazott. Az orvosok azt sem engedték meg. hogy felkészültségé szerinti tudományos munkát folytasson — könyvelóként helyezkedett el egy országos szörmekereskedelmi vállalatnál. Az élete kezdett rendbejönni, munkája nem volt különösebben megerőltető, s KulijeV segítségévei lakást is kapott... Azután felajánlották: menjen dolgozni az iráni kereskedelmi képviseletre. Beleegyezett... Befejezve a személyes részleteket. Jakov néhány keresetlen, rövid mondatbn rögzítette kérését a biztonsági szervekbe való visszavételéről. Indoklás: egészsége helyreállt. Csak este Tété gondolhatott ismét Udera. Hogyan fogadta a háború hírét? Milyen nehéz lesz most neki cs társainak, távol a hazától! Jakov fogadta a befejezetlen levelet, s megtoldotta még egy sürgető mondattal. A2 a gondolat motoszkált a tejében, hogy annyi év alatt egyszer sem szeretett meg egy Lányt sem. mintha tudta volna, hogy ott. az idegenben várja ót Lida. Keltemcsen gondolt arra a kollektívára, amelyben több mint fél esztendeig dolgozott. Sok szimpatikus, derék ember van köaöttúk. Igaz, egy kicsit kívülről nézte őket. A németek szemében olyan embert testesített meg, aki mindent gyűlöl, ami a szovjet rendszerrel összefügg, s ezt zárkózottsága val leplezi környezete előtt. Mindig magán érezte a németek figyelő tekintetét, pedig néha nagyon szeretett volna őszintén, természetének megfelelő módon beszélgetni munkatársaival. Ezt azonban nem tehette meg. S érezte, hogy ezért sokan nem szeretik őt. Félretéve a levelet, Jakov elhatározta, hogy felhívja Kulijevef, bejelenti: elkészült a beadvánnyal, a kagylót azonban nem vették fői. „Tele vannak sürgős munkával" — gondolta, nehezen tudott uralkodni magán, nehogy ököllel é korcs képébe vágjon. —• Igen, óriási esemény ez az életünkben — mondta nagynehezen. Az időpont a legalk álmatlanabbnak látszott a Bezrukovval való beszélgetésre. — Megérti, hogy nem tudtam tovább várni, azonnal magához siettem. Azt hiszem, most nyakig leszünk a munkában, Jakov VaSziljevics, csak gvőazük idővel! — így van. Most különösen nagy felelősség hárul ránk. — De vajon nem hívnak-c be a hadseregbe? — Egyszerre nem képesek mindenkit behívni. Van egy ismerősöm a Hadügyi Népbiztosságon, megpróbálok csinálni valamit. — Kérem rá, Jakov Vaszíljevics. mert ha elvisznek, minden elveszett. — Ne izgassa magát. AUJon készen a feladat irigykedve. Kínzó erővel lepte meg a vágy, hogy teljesítésére. Csak akkor látogasson meg, ha felő is a csckisták között lehessen. Az egyedüllét kezdett elviselhetetlenné válni a számára. Nem bírta tovább, elment hazulról. A Kereskedő utca a házak szép. rendezett sorával, az első pillantásra mintha a szokásos életét élte volna e késői órákban. Egy kis figyelemmel azonban érzékelni lehetett, hogy az aggodalommal vegyes izgalom, amit a rettenetes hír kiváltott. még nem csitult el. Az utcákról eltűntek tétlenül szükséges. Ha majd kell, megkeresem magát. Besrukov elköszönt. Jakov pedig hazatért. Ejjet izgatottan várta a teheráni rádióadást. Sikerült felvennie a rejtjeizetl szöveget. Most is rövid volt. mint máskor, de világosan kifejezte: a nemetek számára eljött a cselekvés ideje. A távirat konkrét utasifást is tartalmazott. „Mindenkit köszöntünk a nagy hadjárat keza gond nélkül csatangoló fiatalok. Sötét ablakot detén, amit a Führer lángesze vezérei. Valaalig lehetett látni; a lakásokban a legújabb ese- mennytünknek hozz3 kell járulnunk a gyors ményeket vitatták. A járókelők gondterhelten győzelemhez. Legfontosabb — az ellenség hatolmélyedtek magukba, mindenkinek akadt valami szagának demoralizóíása. Első, konkrét feladatuk sürgős dolga a háborúval kapcsolatban. Jakov egy bakui olajfeldolgozó megsemmisítése A végmegértetle, hogy az ő helyzete is gyökeresen rehajtással Ivadékot bízzák meg Az eredni njt megváltozott. Még nem ért e oonHniatni* ,ró. és a lakosságra tett hatását jelentsék. Arbab." Jakov még egyszer elolvasta a táviratot, és az asztalra dobta „Jól kigondolták. Dr megenged hétö-e, hogy ilyen időkben akár csak egy napra megváltozott Még nem ért e gondolatok végére. amikor szinte a földből kinőve, Bezrukov állt előtte. — Üdvözlöm. Jakov Vasztijevics. Mit szól hozzá?! Nemsokára ismét szabad emberek leszünk — súgta neki, könyökét szorongatva. Szergejev megremegett, mintha egy nyálkás varangyos béka ért volna a testéhez, s csak is kieisen valamelyik gyár termelése?! És hol a kiút, hogy önmagát se leplezze le. & a németek akcióját ia meghiúsítsa V {Folytatjuk.)