Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 Építőelemek a prágai metróhoz MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele A Prágában épülő metróhoz a Beton- és Vasbetonipari Müveknél gyártanak építőelemeket. A tübingckböl tíz alkot egy 8 méter átmérőjű betongyűrűt. Ezekből állítják össze a metróvonal állomásait. A Beton- cs Vasbetonipari Müveknél a különleges gyártmányok készítéséhez új üzemrészt szereltek fel. ahol jórészt saját tervezésű és kivitelezésű gépekkel dolgoznak. Képünkön: szállításra várnak a vasbeton lübingek százai Jelentés a városi pártbizottság üléséről Áhol élünk Népművészetünk virágoskertbe A plakátokon, a meghívókon, a katalógus címoldalán Kiss István 1873-ban faragott borotvatartójának reprodukciója. S ez a díszesen faragott, gazdagon díszített borotvatok a Magyar Nemzeti Galériában Megyék. Népművészete címmel megnyílt néprajzi kiállítás első bemutatott darabja, a főváros centenáriumának tiszteletére rendezett nagyszabású népművészeti seregszemle jelképe. Nem véletlenül. Abban az esztendőben, amikor a somogyországi Fazekasdencsen Kiss István juhász, huszonkilenc évesen a borotvatartó poharazó betyár figifrájával és kedvesének alakjával, a finoman futó virágok, tulipánok, indák és madarak faragásával bíbelődött, Budapestté egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden valószínűség szerint nem is tudott a faragásaival— foglalatoskodó juhász a nevezetes eseményről. Hogyan került akkor mégis. 100 esztendővel később a borotva tok a centenáriumi kiállítás homlokára? Van-e a puszta évszám-egybeesésen túl valamiféle mélyebb, lényegesebb összefüggés Kiss István spanyolozott faragása és a mostani bemutató kőzött? A kérdésre a kiállítás katalógusának bevezető tanulmánya felel: „Ügy véljük. van — s ezt a kapcsolatot, ezt. az összefüggést azért is érdemes átgondolni, mert értelmezheti, hogy a rohamos nagyvárosi fejlődésének kezdetét ünneplő Budapestet miért éppen sajátos népművészetük bemutatásával köszöntik a megyék. Tömören, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: voltaképpen ugyanaz az országos átalakulási folyamai érlelte meg Buda. Pes! és Óbuda egyesítési'. ami a megelőző, s a későbbi évtizedekben országszerte páratlan gazdagságban kivirágoztatta a népművészetét — ami végső soron inspirálta Kiss István juhász bicskájának érzékenv vonásait." A Nemzeti Galéria aula jában teljes szépségében aII a régi magv 'r néoművés egyik monuivn- "ális d'.-o'á sa. a helyreállított megyaszói református templom festett famennyezete. Előtte kalocsai népviseletbe öltözött lányok mai körtánca. gazdagon díszített, színpompás ruháikban a ma is élő népművészetet reprezentálják. E két népművészeti alkotás hűen jelzi a magyar népművészet évszázadokon átívelő útját, történetének folytonosságát, máig ható értékeit. S a körtáncot járó lányok köré elhelyezett, a megyéket képviselő hímzések utalnak a kiállítás lényegére — az ország megyéi, tájegységei köszöntik itt elődeiknek rangos értékeivel a születésnapját ünneplő fővárost. Nem alfabétikus sorrendben követik egymást Magyarország megyéi a kiállításon. Ennek oka nyilvánvaló, hiszen a magyar népi kultúra nem megyehatárokhoz, nem adminisztratív úton kijelölt mezsgyékhez kötött, hanem sokkal inkább tájegységekhez, ahol többékevésbé azonos földrajzi, gazdasági, népességi közösségben éllek őseink a történelem századaiban. S bár megyék szerint áll össze az anyag, de az egymás mellé került alföldi megyék — Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok és Hajdú-Bihar — a sajátosságok mellett példátlan világossággal mutatják fel az azonosságokat, a hatásokat — az egységet. Igv kapunk — ennél a példánál maradva — egységes és teljességre is utaló képel az alföld néprajzáról, tgy lesz teljes a magvar népművészet virágoskertje. Az első teremben szűkebb pátriánk, Csongrád megye népművészeti remekeivel találkozunk. Azokkal a korai emlékekkel, melyek a folklór városi, mezővárosi ágához tartoznak. A bemutató legszebb darabjai közé tartozik a vásárhelyi „papok széke". a XVlli. századból megmaradt sarok téka. a makói menyasszonyi láda. Kiállították a vidékünkre anynyira jellemző szórfonallal hímzett párnavégeket és a vásárhelyi cserepesek legszebb alkotásait: ntiskakancsót lR24-böl es míves fazekasmunkákat af XIX század !ep,! ár >i a múlt szárad má. •|il. <-' "'lök A -songrádi ' ; ' I.—;s pg legie' lemzöbb néni faragott bútorait, szörhimzéseit. és a cserepesek munkáit a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a vásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteményéből válogatták. Minden megye, minden tájegység a legjellemzőbb néprajzi emlékeivel szerepel a kiállításon. Néhány érdekesség a rendkívül színes és sokarcú anyagból: bemutatják a Baja melletti halászok különleges eszközeit, a félegyházi faragó molnárok malomberendezéseit, a meszsze földön híres szolnoki szűcsök remekeit, a vásározó debreceniek sátorait, szabolcsi temetők faragott fejfáit. Láthatunk mezőkövesdi szobabélsőt. hevesi parádés szobát, nógrádi asszonyok hálókamráját. Kiállították a Fejér megyei .juhászmesterség tárgyi emlékeit, a komáromi asztalosok remekeit, a veszprémi 30 takácscéh legszebb munkáit, a Győr megyei Kapuvár kékfestő műhelyét. Gyönyörködhetünk vasi és zalai embereik remekbe készült fa- és vastárgyaiban, a somogyiak fekete és fehér gyászöltözeteiben. Szemlélhetjük a mohácsi délszlávok busómaszkjait. és a Sárköz híres népművészeti emlékeit. Tandi Lajos 3

Bizonyosan érdekli • Szeged lakosságát, hogy a városi pártbizottság mit állapított meg szűkebb pátriánk „félideji". tehát a X. kongreszust követő kétéves fejlődéséről. Az a hely, ahol élünk, ahol a párt útmutatása szerint keményen munkálkodunk terveink megvalósításáért. nem lehet közömbös egyetlen szegedi dolgozó ember számára sem. Ezt bizonyítja a tanácstagok beszámolóin, különféle tanácskozásokon elhangzott számtalan javaslat, kérdés és segítőszándékú bírálat; erről tanúskodnak a vezető szervekhez. bizottságokhoz küldött levelek százai és ezrei, amelyekben várospolitikai témákat tesznek szóvá a szocializmus állandó és rendszeres gyarapításáért felelősséget érző tömegek. Minden jóravaló okos kezdeményezést szeretnének tovább ösztönözni, az ügyetlenségeket, a visszahúzó, a bosszantó jelenségeket pedig igyekeznek megszüntetni, vagy legalábbis minimálisra csökkenteni. A-z új tanácstörvény érvénybe lépése óta kétségtelenül fokozódott a tanács és annak végrehajtó bizottsága iránti várakozás — állapította meg a városi pártbizottság. Annyi bizonyos, hogy a választót testület, megnövekedett felelősségének felismerésével, fényegében megfelelt ennek a várakozásnak. Ugyanakkor azonban a hivatali apparátusban dolgozók egy része nyilvánvalóan képtelen léoést tartani a követelményekkel, gyakran késlekedik fontos döntések. intézkedések végrehajtásával. Fontos dolog azoknak a pozícióját erősíteni, szükséges azok iránt erősíteni a bizalmat, akiknek politikai és szakmai fölkészültsége. emberi magatartása és szorgalma példamutató. A növekvő föladatok színvonalas ellátása egyre sürgetőbbé teszi, hogy a tanácsban dolgozó kommunisták még felelősségteljesebben végezzék a dolgukat, lépjenek föl kellő eréllyel mindenféle kényelmesség és „majd lesz valahogy" viselkedés ellen, kérjék számon a városi pártértekezlet határozatainak végrehajtását valamennyi illetékes tanácsi tisztségviselőtől. A jövőben jobban kell például ügyelni arra, hogy a városban ne vágjanak ki meggondolatlanul fát. lehetőleg óvjanak minden kis parkot, előzzék Befejezővel! a mmw irak* m Musztafa Khaled Hamdoun, az iraki mezőgazdasági miniszter első heiyettese által vezetett iraki delegáció, és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese által vezetett magyar küldöttség befejezte tárgyalásait. A szeptember 22—28. közötti megbeszélések eredményeképpen jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén meglevő kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul. Elhatározták, hogy a kapcsolatok rend ••••resse és hat enya&Vi léiH" ' MI H minis ériu a i.. vellen egy üttmü'-üdét; ineg-* illapodást hoznak létre. Az iraki delegáció itt-tartózkodása során tárgyalásokat folytatott az Agrober, a Komplex és a Tesco vállalatok vezetőivel. Ennek során megvitatták az iraki mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési tervekbe történő konkrét magyar bekapcsolódás lehetőségeit. Meglátogatták többek közölt a gyöngyösi vágóhidat, a Bábolnai Állami Gazdaságot es a budapesti Vörös Október Termelőszövetkezetet. A jegyzőkönyv aláírásánál és a látogatásokon jelen volt Madhat Ibrahim Jumma, Irak magyarországi nagykövete is. A küldöttség szombaton el- Mi p. I nvvlröl. Bú • a Fr " >•• '<-nt dr :>oós Gábon. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. valamint Irak magyarországi nagykövete (MTI) meg a nyáron is oly sok gondot, bajt okozó vízhiányt stb. De nézzük csak, mit végeztünk a mögöttünk hagyott két esztendő alatt, és mi hiányzik még Szegeden, ami könnyíti, vagy boldogítja, illetve nehezíti, vagy olykor elkeseríti az emberek életét. Talán a közlekedés okozza az egyik legnagyobb problémát, hiszen a lakosság túlnyomó többségét érinti. A városi pártbizottság megállapította: a helyi autóbuszközlekedésben jelentős eredmények születtek. 1970 óta fokozatosan megszűnt a Marx téri központúság, illetve elkezdődött a város különböző pontjain kisebb buszállomások kialakítása, továbbá új autóbuszok forgalomba állítása. A közlekedésben legnagyobb gond a Volán-vállalat dolgozóinak gyakori fegyelmezetlensége: kimaradnak járatok, előfordulj hogy megállókban nem állnak meg, bosszantják, keserítik a várakozó embereket. Itt sürgősen rendet kell teremteni. Ügy látszik, az új közlekedési rendszer, folyamatosan továbbfejlesztve, távlatban is alkalmas lesz a a város igényeinek kielégítésére. Szaporodtak az autóbuszjáratok. több a férőhely, a még mindig fönnálló autóbuszhiány azonban mégis akadályozza a forgalom zavartalan és kulturált lebonyolítását. Ennek ellenére a Volán-vállalatnál jelentősen megnőttek a teljesítmények: Szegeden a személyszállítás 19.6. az áruszállítás 13,4 százalékkal gyarapodott az elmúlt két évben. Érdekes, hogy a MÁV-nál nem emelkedett az áruszállítás, a személyszállítás pedig 14 százalékkal több, aminek az az oka. hogy a .népgazdasági szándékoknak megfelelően növekszik a köbúti szállítások ""szárnnyá. -sür v A lakóhelyi viszonyokat, a kényelmesebb közlekedést, sőt az egész gépjárműpark korszerűsítését ielentősen befolyásolja az úthálózat állapota. Az utak kijavítása, portalanítása érdekében kemény munka folyt a xvárosi pártértekezlet határozatának megfelelően. Az eredmény: javultak a Belváros útjai, fontos csomópontok alakultak, felújításokra, aszfaltozásokra került sor. Ennek ellenére sok még a tennivaló. Komoiiy gondot okoz az országos fő.út vonalak késedelmes felújítása a szegedi átkelési szakaszokon, s ennek ,a késedelemnek elsősorban az illetékes szervek köj zötti rossz együttműködés az oka. Az utóbbi időben újabb intézkedésekre került sor. s [ így a Petőfi Sándor sugárút felújítása még az idén el! készül. Hozzáfogtak a Kossuth Lajos sugárút és az. Április 4. úlja teljes átépítéséhoz. aminek befejezése 1976-ra várható. Megkezdik és a jövő év októberéig valószínűleg befejezik a Tolbuhin sugárút és a Bajai út felújítását. Várható, hogy 1974 végére befejeződik a 43as és a 47-es számú főközlekedési ulak bevezető szakaszainak építése is. A második szegedi híd építésének előkészítése az utóbbi hónapokig elég vontatottan haladt. a legutóbbi tárgyalások alapján azonban remény van arra. h >g\ •> Római körű' folytatásaként nár év múlva elkezdődhet a hídépítés. Az egész várost, érinti, a lakosságot foglalkoztatja a rókus—móravárosi főgyűjtőcsatorna, a Tolbuhin sugárúti mellékgyűjtőcsatorna és az Odessza városrészi főgyűjtőcsatorna építése. A városi tanács nagy összegeket áldoz erre, s így a munka jelentősen meggyorsult. Várható, hogy a főgyűjtő határidőre elkészül. A IV. ötéves terv első felében megtorpant Szegeden a vízmű fejlesztése, s így a napi 42 ezer köbméteres víztermeléssel nem lehetett fedezni a napi 50 ezer köbméteres csúcsigényt. Amennyiben azonban a jelenlegi beruházások megvalósulnak, úgy hamarosan további 10 ezer köbméterrel több vizet kap a város és minden bizonnyal megszűnnek a nehézségek. A városi tanácsnak és a vízműveknek természetesen hosszú távú terv kidolgozásával és annak folyamatos végrehajtásával kell biztosítaniok a vízellátás zavartalanságát. Közvilágításra, parkok és játszóterek fejlesztésére ebben az ötéves tervben 8 millió forintot szándékozik elkölteni a város. A program megvalósítását fokozott figyelemmel kísérte a városi pártbizottság, s nem engedte meg, hogy a már meglevő parkokat és játszótereket más célokra vegyék igénybe. Gondok vannak a kereskedelemmel is. A forgalom 13 százalékos növekedésével szemben a bolthálózat csak 4 százalékkal bővült. jóllehet. ennek kétszeresére lenne szükség a forgalomhoz Jcépest. A lemaradást főleg az okozta, hogy a Tarjánba tervezett üzletek mindeddig nem épültek fijl. Súlyosbítja a helyzetet. hogy nem sikerült végrehajtani a városi pártértekezletnek azt a határozatát, amely szerint a városban levő. jelenleg nem kereskedelmi célra használt üzlethelyiségeket fo'"dmMi^n vissza kell adni a kereskedelemnek. A hálózat lassú fejlődése fékezőleg hatott a kiszolgálás kulturáltságára. az áruellátás színvonalára. A város áruellátásót egyébként jól szolgálja az 1972-ben elkészült 1800 négyzetméter alapterületű niaccsarnok. örvendetes, hogy ugyanakkor jól halad Szegeden a gázprogram megvalósítása. 1973. július 1-én a város 20 ezer 894 fogyasztójából 17 ezer 46-an már földgázt fogyasztottak, ami gazdaságosabb a városi gáznál. A városi pártértekezlet óta tehát lényegesen meggyorsult a földgázra való átállás, s a befejezés jövő őszre várható. Ezért dicséret illeti az illetékes tanácsi szerveket, a DÉGAZ-t, és az IKV-t a jól összehangolt munkáért. Rendkívül fontos tennivaló, hogy tovább javítsuk a város közlekedését, ami azt is jelenti, hogy jobban kl kell szolgálni autóbuszjáratokkal a Szegedhez csatlakozott. községek igényeit. Meg kelt teremteni az iparkörzetek és a lakóközpontok közötti kulturált utasforgalom lehetőségét. A város fölszabadításának 30. évfordulójára kibontakozó társadalmi mozgalom keretében nagy figyelmet kell fordítani a már folyamatban levő építkezések befejezésére, az évek óta problémát és felkészültséget okozó középületek átm 'ására. A jövő év végéig gv UH! lv3ozn"nU. hogy terveink maxim i megvalósuljanak. és . szegedi dolgozók a lehető legjobban érezzék magukat lakóhelyükön.