Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 Kandidátusi értekezések vitája Szegeden Az MSZMP KB tudomány- donforma, illetve a gazdái- böző munkafolyamatok szé­Bnlltiksl irflnyrlvelnek egvlk kodái tormája a mezógaz- les körű gépesítése és mi­lénycges gondolati,' hogy H claság fejlődését ként teremt « termelési fo­fövaroson kívüli tudományos Dr. Gtossmann Ferenc A lyamatok ipari jellegének centi'nmok. műhdyek tudo- mezőgazdaság technikai és megerősödésével együttjáró manyos éleiben betöltött sterkeseti átalakulásának technológiai dinamizmus szerepét fokozni kell. Sí e- mozgatóerő i is Jellegzetessé- egyre növekvő különbségeket ged — mint ismeretes — ré- gel a fejlett nyugat-európai kis- és nagyüzem között. Vé­gi fellegriira matematikai és országokban a második vt- gül milyen strukturális vél­tet méscrttudomdfli/os kuta- lágháburú utón című érte- lozásokat vont a mezőgaz­tásoknak. örvendetes. hogy ke/.ésének vitája 13 ólakor dHság technikai bázisának a/, utóbbi Időbeh h tárig- lesz. A lleríö nvomon kö- átalakulása maga után; ho­dalomludnmányl kutalások- vell az elmúll két. évtized- gyan változtak meg a me­bnn ls egyre több jelentós ben a nyugat-európai me- zőgazdaság és a kapcsolódó eredmény születik szűkebb zőgazdnságbun nemzetgnzda- ágazatok kapcsolatai, és en­pálriánkbán. Ösztönzést ad sági. ága/.Htl és üzemi szín- nek milyen műszaki, terme­chhez it helyi pártvezetés az- len végbement változásokat, léstechnlkal. Illetve fzazdnsá­z«! hogy határozatokban Az. értekezés három, egy- gi következményei vannak, konkretizálta a tudomány- mással összefüggő gohdotat- A kedvező feltételek Is­kört fejt kl. Mindenekelőtt meretében bízvást remilhet­azt, hogyan ágyazódik be a Jük, a szegedi társadalom­kornbban elszigetelten fejlő- tudományi kutatások a jö­dö mezőgazdaság a nemzet- vőben sok hasonló elisme­g'a/daság sokágú vérkerlngé- résben részesülnek, és ez sébt; hogyan Integrálódik a hozzájárulhat, ahhoz. hoav ismerését kormányzati és piaci kapcsolatok Intenzívvé Szeged az Ilyen jellegű tü­tudományos fórumok kifele- válásával egyre inkább gaz- dományos tevékenységnek ls daságllag és teehnológiallag hatékony köMontjévá vál­a monopoltókés üjratermelé- jék. politikai Irányelvekből kő­vetkező feladatokat és tá­mogatást nyújt azok meg­valósításában. A társadalom- dő mezőgazdaság a tudományi kutatásokban el­ért hzogedl eredmények el­íésre Juttatják. Ujabb elismerésként érté­kelhető, hogy az MTA Tu- sl folyamatba Továbbá, ho­riománvos Minősítő Bízott ságn két közgazdasíifjtudo mányi értekezés nyilvános vltniát holnap, hétfőit a sze­gett! tudományos kutatáso­kat támogató és koordináló Szegerii Akidé®!*! Bizott­ság (SZAB) székházában (M oged. Somogyi Béla u. 7.) rendezi meg. Dr. Égető Emese felhal­mozás ós jövedelmezőség á inerdprtzdnsrfgl termelőszö­vetkezetekben című érteke­zésének vitája délelőtt fél 11 órakor lesz. A disszertá ­ció fő célkitűzése a mező­gazdaság növekedési mo­delljének, s azon belül ls a szövetkezett szektor fejlődé­si tendenciáinak felvázolása. A szerző munkájában első­sorban tarra keres Választ, hogy az általános technikai haladás Jelenlegi szakaszé­ban melyek a jellemző vo­násai egy otvan mezőgazda­ság növekedésének, amelvc­krí nem korlátoznak a t'ötd­magántulajdon kötntlségel, viszonylag Tejlett Ipar mel­lett létezik. He közvelten előzménye a klsáfulermelés volt. Ugyanennek a kérdés­nek a másik oldala az, hogv miként befolyásolja a tulaj­gyan ment végbe a külön­Dr. Papp Ignác. egyetemi docens Szegedi gyorsírók csoportja A Nemzetközi Gyorsíró alakulásra vár. A szervezés Szövetség, az tNTEHSTBNO munkájában tevékenyen Meddig bírja? A szivattyútelep építőivel sétálgatunk le s föl a hatszáz méter hosszú árokparton. Az árok nyílegyenesen fut a két hatalmas kukoricatábla között, a dülőút mentén Szentes és Fábiánsebestyén határában. A háromszáz míl­dobják, amely egyébként Azon kívül: ha minden száz négy méter hosszú, s köz- darab csőből legalább hat­ben „Imádkoznak". mlnc eltörik, és minden tö­rés kereken hatezer forint, Ha eltörik akkor mennyivel drágul az öntözőrendszer megépítése? A traktor bedohog a telep­liméteres „csőkígyót" hetek- re^hozza másik csövei, és A ml pénzünk HH •'KV(."1. újra kezdődik a próba, kel ezelőtt végigfekte ék u>™ És „Hegünk, hogy med­ÖgSLSgft "Ha! - kesereg az igazgatóhelyettes. Ha ismét eltörik. nincs ember, aki megfogja a vizet. A hatszáz méter hosszú cső­klszö­klk, következik az újratöl­következik a nyomáspróba. A vizet az ötezerllteres lajt­ból kompresszor nyomja a csőbe. Végére szereltek egy ^HBmel\?nvekatmn.rtifi taö> pillanatok alatt mutatja: hany atmoszféra ... i,,,,, Mondom, ezért is érdemes lenne a törés okait tisztáz­ni. Merthogy — elnézést, de — ez a ml pénzünk! S hogy mennyire az, bi­zonyításként had említsem még meg a következőket: az . 1_I„ 1 . „„."uzt." ,„, ? nuvcmtilB Ut. Ujl«l Ul- IIV'H I11CH a HUVCIMÍUUC. a. T^V^iL'J^lí^: lés. így megy hónapok óta! ál.am adott ötvenmillió ío A traktorra rákötik az előb- rlntot a Szegedi Vízügyi bi lajtot, s jó néhány kilo- Igazgatóság vezetőjének, hogy méter távolságról, eseten- építtessen abból Szentes és A háromszázmilllméteres, mezőgazdasági öntözés cél­jára készített vasbeton cső Kélt reggeltől estig fuvaroz- Fábiánsebestyén "határában mikor elolvashatja a követ kező rövid mohdatol : „Tizen­hat Htmoszféra nyomáat ga U)79-ben Budapesten tartja kongresszusát. Ennek jegyé­ben szeretnék felélénkíteni Szegeden a gyorsírók közös­ségi életét. Annál ia inkább, mert a szegedi gyorsíró tár­sadalom nemes hagyomá­nyokkal rendelkezik, a szá­vesihek részt az aktív és nyugdíjas gyors-' és gépíró­iskolái igazgatók, akik meg keresik a végzett növendé­keket. Az ő tudásuk, gya­korlati munkájuk, tapaszta­lataik nagyban elősegítenék a helyi csoport eredményes zadelejl hagyományok ma is munkáját. Október első nap­elevenen ható tradíciók. Az jalbati szeretnék megtartani INTBRSTENO második kong- HZ alakuló ülést, melyhez, a resszusát 1907-ben Szegeden leghatékonyabb segítséget rendezte meg. Ezek a ha- Schelken Pálma, az örszá­gyományok kötelezik a sze- gos Gépíró és Gyorsíró Ver­gedi gyors- cs gépírókat ar- sen.vszövetség képviselője ra, hogy hozzájáruljanak a nyújtja. A helyi csoport, szt l^ét év múlva esedékes ma­gyarországi kőhgresszus si­keréhez. Az Országos Gyorsíró Szö­vetség helyi csoportja meg­Szeged a hazai lapokban nőiz ,tihMt Aakét ezegeaéti Örlviii s.inörtr luinyvéröj. PSrl­íZHziieu RMtemcájrek, a. MÍIU. I \ tHdomZiiyea.rUBtiieti, „ RC» agrrti h>l rnrialum Miigysrorsrígon c. uittrat.J ISZATHMARY-KIKALY Et-rse­bril s•/.. R. E.: Bziiifal: A S7.C­Kcril dötli. Vllr TniltlsUllliP, 3 .fim, |A szabadtéri Játékokról. Fényképekkel.] s <11 nynlus/okról. Harora­ritenyemés, szeptember, iteuv­kéjii'k.i t< illb 11 áreReden. ftirdmtl­icayérttén, s-epiember. iFenykf­Pek »/. Alföldi Faelmlnr.ergnBda­'ti e. klállilíslól.l VARSANYI Zoltán: Az algo­ritmizált oktatás hutrkonysága. Kílzepfoku Szakoktatás, .szep­tember. [TapaatWUatok a Déri Miksa gépipari iZakkózéplskola­ban.l lU'BO .írod: szegedi rintal Iiiaz.ók. KpnrlnlJ velllnk. s/ep­lemher. |A Hatul Utazók Klub­járól. Fényképpel.] UYlMf KI Attila: Tliérslppos­101 n XVII. szrgedi nemzetközi niHintbnl versenyig. IzZö, szept. «. .IAKUCS l.ászld: Búvópatak tlMunában. 1-2. |rénz.| Etel és Tudomány, szépt. »!.. 28. (A tu­dominyegyetem fOldrSJt szakos ballgatoiuak vizsgálata a ]u­ansztávlal Dubrovnik közelében. Fényképekké].] IKOMANYA! Oydlgyl (Kőbá­nyai) : Forr m»r AZ új bor. — Nagy slllret « homokon — 1- ollóra kadarka. Kall Hírlap, ». <pi. 31. fA s/dragi palaekozn­rdl la. FChyképpi l.| IKOBANYAI OyölBvl (köba­Mral): Fenn n toronyban, - Mu­kllma a zaláminak. Kati Hírlap. Mept, «2 IA miádUiytrrei. Fénykeppel.) ÖÖDNAR Lajos: Krlmlnálpszl­eholdqusok — munka közben. — Ae elítélj munkára Jelentke­zeti. . . Magyar Hírlap, szept. M. I rsrlrholOguBOk a Calllagbrttlön ben.] S?.ABO Ferehe: Elviselté a ..ve­rést". — Uszdböl len vt/llnb­d." C Pd Gábor. Hé'fdl III- i re' . <">!. 24 |A ")L váln : gsbrU sporlolojurót. Fénykép- , Pét.l KEI.KMKN Gábor: Nágysr.ábA­Bil dilydnart-iekonatrukrlö. — Oj „védelmi vonalai" kap sze« ged. Magyar Nemzet, szept. el. IB73 19 ntbfcü Gábor: A Vtíkélíkíl SZégédéfl, Népszava, szépl. ít. IRrlUka z flhakéspeare-vigjAtéft clóndAsAiol.l nee és változatos programéi igyekszik összeállítani, fel­használva a gyors és gép­írás tanításának legkorsze­rűbb és leghatékonyabb mód­szerelt. A szervező bizottság fel­hívást intézeti a végzett hall­gatókhoz, akiknék jéléhtke­Zését a volt Iskolákbán vár­ják. Ugyanakkor kérték a Vállalatok KISE és szakszer­vezeti biaottságait, hogv htt iák fel a dolgozók fi­gyelmét e nemes és hásznos csoport alakulására, mun­kájának megindulására. zák a vizet a feltöltéshez. Ez egy öntözőmüvet. Az igazga­nagyon sok pénz! A törött tó így ls tett. Igaz, a pénzt ..„„léio-k" a csövet eldobják mlnden a vízügyi Igazgatóság kap­íantaiunk . A bizonylatot esetben> mert mit ];ezd. ta mert hiszen ö ép(tl) ö a ivar meo- hetnének veIc? B/ |( „agyon kivitelező, de — végül ls — sok pénz! Az emberek — a két szomszédos település tíz-tizenöt munkás — újra termelőszövetkezetei fizetik végzik ugyanazt a munkát, majd vissza, mert az ön­ismét csak kísérleteznek. Ez tözőművet ők rendelték. Az is nagyon sok pénz! Az összeget majd az öntözés igazgatóhelyettes pillanatok idején fokozatosan, vízdíj alatt kiszámolta: címén térítik meg az állam­— Minden törés kereken nak. Tervük szerint újabb hatezer forint. ezerötszáz hektárt kivannak Majd azt ls összegezik, hogy öntözni, hogy növelhessék a az eddigi hálózatépítés köz- terméseredményeiket. Ez pc­ben minden száz darab, dig mindenképpen dicséreles egyenként négyméteres cső- és külön öröp. hogy Jut ls, bői eltörött harminc. Tes- meg. hogy a közösség haj­sék szorozni! A törés okai landó is erre áldozni, egyelőre ismeretlenek. Ezt Az öntözés hasznát pedig kellene a gyártó cégnek tlsz- nem kell magyarázni. De, táznl. Érdemes lenne, hiszen hogy az a bizonyos ezeröt­a szivattyútelepről elindulva száz hektár öntözése any­ja? Nem kell sokat vár- három irányba fektetnek nyival drágább legyen, s nunk. Pár perccel később, csőhálózatot, minden irány- méghozzá egyetlen partner­szemünk előtt néhány mé- ban valamivel több, mint üzem rossz munkája miatt terre vízsugár tör a magas- hat-hat kilométer hosszan, legyen drágább, azt nem en­ba. A kompresszor keze- Tessék csak utánaszámolni: gedhetjük meg a Cement- és összesen hány darab cső Mészmű Vállalatnak, kell ehhez a munkához? Balogh György aláírta először a gyár meu sa. majd az Igazgatója. A két aláírást összefogja a cég bélyegzője: Cement- és Mészmű Vállalat Nyerges­újfalul Gyára. Csőkígyónál Azt mondja az Alsó-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság egyik munkása: — Ezen a bizonylaton már mosolyogni se tudunk. Közben sétálgatunk le s föl, beszélgetünk, meg szug­geráljuk a hatalmas cső­kígyót, a munkások pillana­tonként szinte önmaguktól kérdezik: vajon meddig bfr lője odakiáltja — Főnök. hat. egész három tized atmoszféra! — Ez az átlag — mondja az előbbi munkás. Kovács Gábor igazgatóhe­ly ettesiF odáMiga LarU*, ellenőrzi az órát. Annyi az. Ha ő né­zi ís, hat egész három ti­zed. A látnivalón eaupán én csodálkozom, mert számuk­ra ez már régen nem új-; donság. — Ez az átlag mor-1 mólja csak úgy önmagénak BZ igazgatóhelyettes, s látom rajta, hog.y' ideges. Megérlcin és egyet ls értek vele, ugyanis ezen az egyetlen szakaszím ez az ötödik próba, és ez az ötödik törés! Aztán a mun­kások mesélik, hogy a tö­rések mindig hat atmoszfé­ra nyomás alatt, sőt — né­ha — elótt esnek. A víz termétszetesen kiszökik, eláz­tatja az árkot, Az építőmun­kások láliszárköséplg érő pocsolyában szétszedik a „kötést", a törött csövet kl­Szárnyas tűzoltók Egész nap őrzik H i ájuk buldózerek, terepjárók és más bízott mintegy 30 millió hek- tüzoltófelszerelések ls szál­tárnyi területű erdőt anyu- lithatók. gat-uráli légi tőzoltúecysé- A Szovjetuntóban található gek megfigyelői. Ha iüzet a Föld erdőinek egyötöde, észlelnek, azonnal Jelentik Legtöbbje értékes fenyő. Az központjuknak, ahonnan ha- erdőtüzek felfedezésének és ladéktalanul útnak indulnak felszámolásának érdekében az ejtőernyővel felszerelt az egész országra kiterjedő tÁlzollók. légi tüzoltóhálózatot szer­A légi tűzoltók AN—2-es veztek. Hétezer, ejtőernyővel repülőgépekkel, valamint felszerelt tűzoltó bármely Ml—l-es és Ml—2-es hell- pillanatban kész felvenni a kopterekkel rendelkeznek, harcot az erdők ellenségével, amelyekkel az összeköttetést a tűzzel. biztosító rádióállomások, (APN-K8) Pásztor Ferenc: Véletlenül katona ii. Egyik Ilyen történetét sokszor elmesélte már: Lóverseny volt, ahol Kincses az első csapat­ban indult. Méghozzá a puskával végrehajtott iskolai és harcszerű lőgyakorlátoknál. Minden ment, akár a karikacsapás. Kincses csupa tíze­seket lőtt. A harcszerű gyakorlatoknál azonban eh.vhébb szel kerekedett. Felkavarta a lőtér könnyű porát, s Kincsesnek mindkét szemét te­leszórta. Alig látott az orráig a szúrós, kristályos homokszemcséktől. Mégis tovább folytatta a gya­korlatot. Úgymond — nincs élveszett helyzet — A lövészethez nem csak szem kéli ám, le­gények, hanem fül ls. Képzeljék, el, hem láttam, majdnem kiégett n szemem a homoktól. De hallottam, amikor felcsapódott a cél, hallottam, hogy elfütyül mellette a szél. Céloztam a hang iranvába és tüzeltem. Minden cél leküzdve! Ez volt az igazi, zöldfülűek! isineii . .... -„„J, líjg., e-t Ueljég be Vonják? Sern most, sem az előbbi sorvány nem kételkedett, mert szentírásnak vették, amit Kincses szakaszvezető mondótt. Később még az összes foesküt is letették volna rá, hogy saját nálta. Megmaradt, öröklődött. Mostanság másfé­oktondiságukat igazolják. Most is hittek, mint az apostolok az Olajfák hegyén. A helyzet egyébként Is olyan így lövéssel előtt, mintha a legénykéket műtétre vinnék. Egyre szaporábban járnak a vizeldébe. Még azok is, akik hányaveti módon azt találták fejte­getni a rajparancsnok előtt, hogy Ők még a tü­zes istennyilától sem félnek, nem attól a kis csapástól, amit a puska rúg visszafelé. Az sem­miség ahhoz képest — mondják ezek a szájhő­sök —, amit egy búcsú utáni bunyóban kaptak, vagy adtak a megboldogult civil életben. Közben Kincses szakaszvezető a mellette őgyel­gő Hordó Lukácsnak magyaráz. — Látja, őrmester elvtárs, az embert eszt a méreg. Amikor egy kicsit keményebben szólok, azt hiszik, hogy haragszom, azt hiszik, hogy nem szeretem őket. Pedig nem is igaz. — Nem szeretetház ez — morgott Hordó Lu­kács, és odébb akart állni. — Egyesek összeté­vesztik a hadsereget a szociális otthonnal. Meg­mondtam én ezt Zsitva százados elvtársnak ls ... — Éppen rossz helyen — húzta fel a szem­öldökét Kincses. — A napokban nekem is azt mondta, hogy Igenis Igényeljük csak, hogy sze­gének bennünket H katnnák. Most mit csi­náljak, öleljem meg őket, vagy simogassam őket, amint elalszanak takarodó Után? — Gyerek még maga, Kincses — sóhajtott az öreg őrmester. — Az én időmben csak azt mondták, hogy reszkessen a kiskatona, hogy fél­jen, mint az ördög a szenteltvíztől. Beszéd? Nem beszéd volt az, ahogy az emberhez szóltak. Tán nem is szerepelt ilyen szó a sZótárban. Csak or­dítás volt. Eevik sorvány örökölte a másiktól Amit velem i iltak, azt én vissza akartam adni valakinek. Akinek én visszaadtam, az to­vábbvitte, s ha alkalma Volt, aZ is tovább csi­le idő Van. Mégis, itt van magunk között örökség. Még él, még hat. Még nem tudnak egészen mások lenni. Elhiszi nekem, Kincses? — Hosszak, vagyunk? Miért gondolja, őrmes­ter elvtárs? — Én Ilyet nem mondok — mosolygott az öreg, és szeme elé tolta sapkája ellenzőjét. Las­san, csendesen mormolta maga elé. — Tudja, már nekem is mondták valamikor azt, hogy sze­relni kell a katonát. Volt egy idős tanító, tarta­lékos főhadnagy. Az magyarázta. Fiatal voltam, akárcsak most maga. Egyik fülemen bement, másikon kijött. Élveztem, hogy én most paran­csolok, hogy nekem most megmásíthatatlan sza­vam van. Nem éreztem sehogyan sem, mit Jelent szeretni a katonát, szeretni azt a másikat, akt alig két-három évvel fiatalabb nálam. Tetszett az nekem, hogy ráordítok, az meg összekapja magát, elkékül, majd hanyatt esik a félsztől, így volt. Nem is tagadom. — Én nem gyönyörködöm abban, ha fél a katonám, őrmester elvtárs, és nem is élvezem azt, hogy valaki vagyok közöttük — tiltakozott Kincses, mintha egyenesen neki Irányozta vol­na az elmélkedést az öreg. — Azt gondolja, hogy tudatosan kitolok velük? — Mondom, ne értsen félre — mosolygott to­vább az öreg. — En Is tiltakoztam akkoriban. En Is tagadtam, hogy nekem imponált a csil­lag. Természetesnek vettem, Mert Ilyen az em­ber? Én a könyvekből megtanultam a szót, hogy becsülni kell a közkatonát, csak azt nem tudtam, hogy a közkatonának a legnehezebb, mert ő vir­raszt az őrhelyen, ő szalad a golyószóróval, meg a géppuska páncélpajzsával. Könyvekből? Én magam is szaladtam vele valamikor csak köz­ien eU'el ']' m mégho/./é nagyon hamar el­felejtettem. És eljött az idő, amikor újból meg­tanultam. Csak Hkkor tanultam meg Igazán... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents