Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER 20. 3 Kitüntetések Az Elnöki Tanács a Vili. Magyar Békekongresszus alKalmából kitüntetéseket adományozott békemozgalmunk legeredményesebb munkát végzett aktivistáinak. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket szerdán az Országházban rendezett ünnepségen. Az ünnepi esemény elnökségében foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, a magyar szolidaritási bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnöke; dr. Simái Mihály, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, az Országos Béketanács alelnöke; Tóth Károly, a református zsinati iroda főosztályvezetője, a keresztény békekonferencia főtitkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést 17en, bronz fokozatát tizen kapták meg. Konferencia A KGST magyar tagozatának állandó bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi Fizikai Kutatóintézet rendezésében nyolc ország százhatvan szakemberének részvételével Székesfehérvárott tanácskozik a KGST-tagországok 12. hidegfizikai konferenciája. Öregek szociális gondozása Hazánkban is egyre több egészségügyi osztályának az idős ember, akinek sor- közreműködésével Szegeden, sáról, öreg napjaik értelmes, Tegnap, a megbeszélés elhasznos eltöltéséről gondos- só napján a Csongrád mekodni emberi kötelességünk, gyei tanács földszinti taEnnek a gondolatnak jegyében zajlik az a kétnapos tanácskozás, amelyet az Egészségügyi Szervezők Szociálrehabilitációs Szövetségének Szociálgerontológiai Szakcsoportja rendez a Szeged megyei város tanácsa Textíliák nélkül nácstermében dr. Dudás Béla megyei városi főorvos nyitotta meg a konferenciát. Az első napon tizenegy előadás hangzott el az öregek szociális gondozásának módszertani kérdéseiről. A hallgatóság nagy érdeklődéssel kívb sérte többek között dr. Völgyi Lajosnak, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, a szociálrehabilitációs szövetség elnökének előadását az egységes szociális öreggondozásról, valamint dr. Fehér Zoltán főelőadónak a különböző szociális gondozási formák módszereiről szóló előadását. A tegnapi ülésen elmondta tapasztalatait többek között négy szociális otthoni igazgató is. Ma, a tanácskozás második napján öt előadás hangzik el, többek között pszichológiai témákat is megvitatnak a tanácskozás résztvevői. Egy határozat sorsa a textiímüvekben Hogyan könnyítik a dolgozó nők helyzetét? Igen fontos téma került a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésének napirendjére. Címe: A Központi Bizottság nőpolitikái határozatának végrehajtása a szegedi textilművekben. A mintegy nyolcoldalnyi jelentés készítői cseppet sem beszéltek mellé, hanem igen tömören. csupa izgalmas dolgokat mondtak el arról, hogy a gyárban — ahol a nók arányszáma 70 százalék — ténylegesen mit csináltak a határozat megjelenése óta. rn Ügy igaz, amint a gyár tességes erőfeszítéssel igyekezzenek könnyebbé változtatni a nők politikai, szociális és kulturális helyzetét. A módszerek nyilván nem különösek, inkább a végeredmény az érdekes, a fontos. Kétségtelen, a soksok javaslatra alapozott intézkedési terv — mivel nincs elég pénz — nem tartalmaz, hat mindent, amire szükség 'enne. Jó volna bővíteni például a nőgyógyászati rendelést, kiegészíteni a csökkent munkaképességűek keresetét, mozgóbüfét üeállítani, ezek. re mégis várni kell egyelőre. Ha azonban azt veszik számba, hogy mit váltottak valóra az elmúlt két és fél párt- és gazdasági vezetősége esztendőben. egyáltalán leírta: a textilipar körűimé. nincs restellnivalójuk. nyei, technológiai követel- Vegyük sorra legalább ményei még a viszonylag nagyjából azt, ami jó, amimodern üzemekben is nagy nek örülnek a munkásnők, fizikai, idegi megterhelést Az „egyenlő munkáért jelentenek. Melyek ezek? egyenlő bért" elve kétségte. A Lőrinci Vattagyárban lyamatosan korszerűsítik, szövés nélküli technológiá- idáig mintegy 24 millió foval állítják elő a textíliá- rint értékben vásároltak új kat. Tüzéses technológiával berendezéseket és 30 százavatelint és háztartási tex- lékkai, 11 millió négyzettíliákat, ragasztásos eljárás- méterre nőtt a nem szőtt texsal ruhaipari közbélés anya- tíliák gyártása. 1975-ig a gokat készítenek, valamint tüzéses és a ragasztásos techolcsó frotírárut állítanak nológia fejlesztésére 115 milelő. A gyár keresett export- lió forintot fordítanak és így terméke a szteppelt hálózsák, 1975 végére 17 millió négyamelyből 330 ezer darabot szállítanak jórészt szovjet, lengyel exportra. Az üzemet 1970 óta fozetméterre nő termelésük. Képünkön: női pongyola és hálózsák anyagokat gyártanak. Talán mindenekelőtt a rendkívül nagy. olykor szinte po. kolinak tűnő géplárma, a magas hőmérséklet, s a kisebb-nagyobb munkahelyi hiányosságok. Mindennek el. lenére a textilművekbén dolgozó nők ragaszkodnak „második otthonukhoz", becsülettel helytállnak szövő- és fonógépek mellett. Alighanem ez a felelősségteljes. odaadó munka is ösz. tönözte mind az igazgatóságot, mind az üzemi,társadalmi szerveket arra, hogy szo. rosan együttműködve, tiszlenül mind jobban érvényesül. Korábban voltak olyan kizárólagos női munkakörök. ahol a megterheléssel nem volt arányban az anyagi megbecsülés. Nos, ezen úgy változtattak, hogy az ilyen munkakörökben a gyás ri átlagnál jóval nagyobb a bérfejlesztést hajtottak végre. így érték el, hogy példá. ul a szövődében 275 asszonynuláshoz. A különféle iskolákba járó 121 dolgozó közül 71 nő. Mindhárom műszakban gondoskodtak feketekávéról, a meleg hónapokban védőitalról, az üzemrészekbe hűtőszekrényről, ahol az uzsonnáikat tarthatják az asszonyok. A szövődében kísérletképpen munkaközi szüneteket tartanak, egy kis falatozás, illetve szusszantás céljából. A keresztorsózóban a jövő év végére általánossá teszik az üló gépkiszolgálást, amely lényegesen könynyíti a munkát. Mintegy 600 ezer forintos költséggel a szövődében lehetővé tették az úgynevezett svéd füldugóvatta használatát, amely speciális voltánál fogva kiszűri a káros frekvenciákat. A dolgozó anyáknak mindig nagy gond, hol helyezzék el gyermekeiket munkaidő alatt. A textilművek part- és gazdasági vezetősége eppen ezért 3 millió forintért saját óvodát épített tíz hónap alatt. Az idén májusban átadott 100 férőhelyes óvodában minden itt dolgozó asszony gyermekének helye van, akár nappali, akár éjjeli műszakban dolgozik. De több más intézkedés is a gyermekes anyák megbecsüléséről tanúskodik. nak és lánynak az 1970-es Találkozókat szerveznek a 9,12 forintról, majdnem 13 gyermekgondozási segélyesek - Bemutató a kukoricaföldön Kukoricatermesztési bemutatót rendezett szegedi kísérleti telepén a Móra Ferenc Termelőszövetkezet. Nagyüzemi táblákon 15 fajtával folytat nemesítési kísérleteket ez a szövetkezet, Elsősorban arra irányulnak a szövetkezet kísérletei, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek száraz nyarakon is bőséges termést adnak, és a vetqsi sor- és tőtávolság egyaránt csökkentforintra nőtt az órabére. A fonodában hasonló a helyzet. Itt is dolgoznak olyanok, akik a 2800 forintot is megkeresik havonta. részére. Akik korábban szülés, illetve gyermekeik betegsége miatt léptek ki a gyárból, de később visszajöttek, azoknak a törzsgárdatagság szempontjából folyamatosnak veszik a munkaviszonyát. Mindezek jó A gyermekgondozási se- hatást váltottak ki, csökkengély igénybevétele után tették például a fluktuációt, munkába álló anyák részé- Amiben nem tudtak többre új besorolást állapítanak re menni a gyárban: vezető meg, figyelembe véve az idő- beosztásban lényegében közbeni béremeléseket. Üj- ugyanannyi a nő, mint kobóli' munkába álláskor két hónapig a szülési szabadság előtti teljesítmény szerint számolják el a bért, hogy a begyakorlottság csökkenése rábban volt. Ennek oka gyakran a vállalkozó kedv hiánya, ami legtöbbször abból fakad, hogy a nők gyakran az otthoni gondokat is miatt ne károsodjék lehető- kénytelenek behozni az előzetesen elismert fajta eb- hető. Keresik azokat a fajbői az AC—SC 650-es és a tákat is, amelyek a fuzári630-as. Azoknak a termelő- um-fertőzésnek ellenállnak, gazdaságoknak a képviselői Az idei terméseredmények jöttek el a bemutatóra az az úgynevezett gyökérszelekország különböző részéből, ciós módszer eredményeként amelyek bekapcsolódtak e két fajta kísérleti termesztésébe, de szép számmal érdeklődtek környékbeli szóvetkezetek szakmeberei is. biztatóak, a nemesítő becslése szerint a 650-es fajta például holdankénti 55 ezres tőszám mellett száz mázsát ígér. zó főbb vonások? Az osztály legfontosabb jellemzője, hogy tevékenysége —. miután a termelés legfejlettebb területén, az ipari nagyüzemben dolgozik — alapvető jelentőségű a társadalom egész fejlődésében. Ez az objektív alapja társadalmi helyzetének, alapvető érdekeinek, szervezettsége^ nek, fegyelmének, koncentráltságának, s mindannak, ami a munkásosztályt a legfőbb politikai erővé emeli a proletárhatalom védelmében, a szocialista rendszer továbbfejlesztésében. A munkásosztály léte és tevékenysége az össznépi tulajdonhoz kapcsolódik. Ezért a leginkább érdekelt a szocializmus eszméinek, erkölcsi normáinak érvényesítésében, a munka szerinti elosztás megvalósításában, a kispolgári eszmék és felfogás elleni harcban, a kollektivizmusnak, a gazdasági integráció gondolatának képviseletében. Ebből fakad a munkásosztály forradalmisága, amely a társadalom gyökeres átalakításában, a "xocialista építés mindennapi gyakorlatában jut kifejezésre. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte —, hogy bár a társadalom egésze, az egyes osztályok és rétegek egyaránt érdekeltek a haladásban, a szocializmus építésében, az érdekeltség foka és közvetlensége mégsem azonos. Még a munkásosztályon belül sem! A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi munkásság számára magától értetődő a szocialista átalakulás folyamata, mert e réteg létfeltételeivel állnak a legszorosabb- kapcsolatban a szocialista építés konkrét követelményei. Ugyancsak e réteg öntudata, politikai aktivitása fejezi ki leginkább a munkásosztály egészének valóságos érdekeit. Következésképpen a pártnak az osztály vezető szerepe érvényesítésekor, célkitűzéseinek megfogalmazásakor elsősorban a legöntudatosabb és legaktívabb rétegre, a nagyüzemi munkásságra kell támaszkodni! Ma alapvető kérdés számunkra, hogy a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság megfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munkahely ügyeiben, és anyagi értelemben is mindjobban legyen élvezője az ország gyarapodásának. Olykor jóindulatú emberek is — akik meg vannak győződve arról, hogy osztályalapon állnak — beleesnek az osztályálláspontot tagadó hibákba. Ez manapság többnyire úgy jelentkezik, hogy szélsőségekben gondolkodnak, nem mérik fel reálisan a társadalom különböző osztályainak, rétegeinek a szocializmus viszonyai között kibontakozó egységesülési folyamatát. A társadalmi integrálódás létező folyamat, amelynek lényege az egyes osztályok és rétegek viszonyaiban mutatkozó nagyobb eltérések, illetve különbségek fokozatos kiegyenlítődése, és ennek talaján az alapvető érdekek közelítése. A tulajdonviszonyokban lezajló változások, és a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése, a falusi életmód rohamos „városiasodása" alapján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az alapvető érdekek síkján találkoznak! Ugyanakkor látni kell, hogy még mindig lényeges különbségek vannak az egyes osztályok, rétegek létfeltételeiben. Ezt fejezik ki a sajátos érdekek, az érdekeltérések, sőt összeütközések. Ha túlbecsüljük a társadalmi különbségek kiegyenlítődését, s nem veszünk tudomást a meglevő osztály- és szociális különbségekről, akkor akarva-akaratlanul háttérbe szorítjuk a munkásosztály vezető szerepének objektív alapját, azaz formálissá tesszük vezető szerepének tényét. Éppen a szövetségesekhez fűződő kapcsolat szilárdsága és állandó erősítése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzetéből adódó politikai vezető szerepet foglaljon el. és ez társadalmi elismerést is nyerjen. Pártunknak fontos tapasztalata, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája, ha az szorosan összekapcsolódik a munkásosztály vezető szerepével. leg senki. Két- vagy többgyermekes családoknak és az egyedülálló anyáknak — ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg náluk a 700 forintot — gyermekenként 200 forint segélyt ad iskolaév kezdetén a gyár. A szakszervezeti bizottság mindig gondosan mérlegeli, hogy a különféle juttatásokat elsősorban a sokgyermekes anyák kapják. Gondoskodnak arról, hogy a Kiváló dolgozó kitüntetésedből és a jutalmakból a nők számarányuknak megfelelően részesüljenek. Az idén például az első félévüzembe. Probléma továbbá, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő anyák anyagi és szociális helyzetén nem tudnak jelentősen javítani, ezért ehhez a felsőbb szervek segítségét igénylik. i Szükségesnek tartják a textilművekben, hogy szüntelenül tovább javítsák a nők munkakörülményeit, lehetőleg könnyebbé, kényelmesebbé tegyék számukra a munkát. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a legben 61 nő és 18 férfi lett az nehezebben élő nagycs«láüzem Kiváló dolgozója. A gondoskodás természetesen kiterjed a pihenésre, a munka könnyítésére is. Az egyedülálló anyáknak — ha 2—14 éves gyermeket nevelnek — a Munka Törvénykönyvében biztosított havi 1 nap fizetés nélküli szabadságot jutalomként adják. Tavaly 24-en így jutottak 269 nap jutalomszabadsághoz. Támogatják a gyárban a nők továbbképzését, lehetőséget nyújtanak nekik a tadosok jövedelmét javítmík, A nők vezető helyre állításának egyik feltétele, hogy továbbképzésük, tanulásuk a gyár szakmai igényeinek megfelelő legyen. Éppen ezért szervezték meg, hogy a textilipari szakközépiskolának ősztől kezdve két kihelyezett osztálya működjék a textilművekben. Égető szükség lenne a munkáslakásépítés támogatására is, erre azonban csak 1974-ben adódik lehetőség. Országgyűlési bizottság ülése A zöldségtermelés fejlesz- gyűlés mezőgazdasági bízott tésével kapcsolatos intézke- sága. Az ülésen dr. Lénárl dések hatását, eredményeit Lajos mezőgazdasági és éleivizsgálta a Nagykőrösi Kon- mezésügyi miniszterhelyettes zervgyárban megtartott — tájékoztatója alapján a képüzemlátogatással egybekötött viselők megtárgyalták a Birta István — tanácskozásán az ország- zöldségtermesztés helyzetét.