Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER 3<L Fülig jimmy és társaik lOBlOlt ÉS HZÉrZel A diáknevek és a kutatók A fiatalkor játékos, terem- szüleménye. Oka ugyanúgy tőkedve számos formát ölt- lehet a gúnyolódás, mint a het: ezek egyike az önké- kedveskedés, vagy a bosznyes névadás. A fiatalok bi- szántás. Az apró. alacsony zony „keresztelő'' természe- növésű diákok természetesen , tűek. A legtöbbször semmit- a Tökmag, Csöpi, Tojás feltétlenül őszinte, de gyakmondó anyakönyvi nevekkel Pesztonka nevekre számít- rarVlapm™tluri, ls. ** a leg" Tigyi-Tötyi és a Csámpás kifejezés. Kell-e haragudni ezekért a diáknevekért? A névadás olyan neveket al- hatnak leginkább. Tüskés, érzékenyebb életkorban biszentbon •••••^••••••gMMPmgi^^^^^^HHHIH kotnak. amelyek' gyakran bozontos vagv "éppen" vörös zony nem minden fiatalt tőit szemléletesen fejezik ki — gyerekek a Sündisznó Gön- el boldogsággal tarsaik „rea legtöbbször persze társaik — dör, esetleg Róka becézés- akaszt°tt" ragadványneve. testi-lelki tulajdonságait. A ben részesülnek. A soványak Hosszú-hosszú évek után kutatókat is foglalkoztatja ne csodálkozzanak a Csontos azonban, mint minden, ezek az iskolai ragadványnevek vagy a Cincula néven, a kö- a7- emlékek is megszépülnek. — diáknevek, kamasznevek vérek számára" azonban bő- Érettségi találkozókon szin— tipologizálása, és hosszú ségesebb a választék: Dagi, te el sem képzelhető, hogy megfigyelés, gyűjtőmunka Döme, Hajas, Gombóc, Pocó, egymást a hajdani diáktárután gyakran rendszerezik Pókhasú, Szalonna lesz a sak ne a kialakult beceneis az erre vonatkozó érde- legtöbbjük. A kreolbörű srá- vén szólítsák. Tisztes nagykességeket. cok és lányok Füstös, Kor- aPák. tudósok, komoly álEgvbehanczó a véleménv mos' Neger vagy BraziI férfiak csapják ilyenkor ebben a sajétös névadTsban * ^ bátba egymást. mondván: az elsődleges szerepet a di- t0" nevetok?t Fülig Jimmy- Isten hozott Fejenagy, ml ákság tréfálkozókedve játsz- "ek- az, indulatos, hirtelen- van veled Vaddisznó, hogy sza. A kamasznév a fiatalok haragaaka1, Pulykakakasnak, megy az életed Papagáj? És játékos, kötekedő, tréfncsi- a ™ka«okat Tókfejunek, a Bütyök, Csöpi, Egér, Fácán, ,, , . . sokbeszé'iűeket rendszerint Patkány, Mütyürke. Bendö, kedvenek, a serdülőkor Kofának becezik. Sajátos Mackó meg Medvebocs Irtilburjánzó képzeletének mozgású fiatalokra utal a ilyenkor már megbocsátóbb. Ki volt Lugosi Béla? darabjában János. Mint érdekes epizódot, elmondtam Egy évvel ezelőtt olvas- mutatta be, de nem hanyahattuk. hogy egy amerikai golta el Shakespeare-t és a szenvedélyesen gyújt adató- többi klasszikusokat sem. Lugosi akkori „peches" szekat a régebbi hollywoodi Ezután került a hollywoodi gedi bemutatkozását. A Ró rémfilmek hites szereplöjé- filmgyárakhoz, ahol előbb rneó címszerepében mutatről, a magyar Származású kisebb szerepeket, majd ké- kozott be, sikeresen, majc Lugosi Béláról. Kuczka Pé- sőbb az összes grand-gignol ezt követően Molnár ördöter tollából jelent meg ez a darabok főszerepeit ő kapta gének János szerepe követhíradáB, mely szerint Forrest meg. E szerepkörben Boris J. Aekerman az illető gyűj- Knrloff volt a vetélytársa, pést sem tudta megtenni,' tő, aki Lugosi személyére de Lugoslt sokkal tehetsége- mert a színpadra lépésekor vonatkozó mindennemű em- sebbnek tartották, s dacára megbotlott a küszöböt heléket kutat mindenütt, ahol annak, hogy a közönség más lyettesítő vaspántban, és teljes hosszában végigvágódott. Nemcsak a nézőtéren, de a színpadon is kitört a nevetés. És amikor az első felvonás utáni tapsra a színécsak a művész megfordult. szerepekben is szívesen látAz idevonatkozó legújabb ta volna, a filmgyárak úgyeseményeknek elébe vágva, szólván beskatulyázták "a hadd áruljuk el. hogy Lugo- rémfilmek főszerepeire. Busi Béla 1910—U-ben volt a dapesten a Színházi Intézet- HNH^ „JHHI szegedi színház tagja, Al- ben és a Filmtörténeti Inté- szek kijöttek a függöny elé, massy Endre igazgatása zetben — mint mondotta — szegény „megbotlott" művéalatt. A rendkívül tehetsé- nem sikerült sok adatot szeges, fiatal drámai színész a roznie, s így került Szegedre. Rómeó címszerepében mu- Elmondtam a rendkívül tatkorfiit be a szegedi kö- megnyerő, fiatal professzorszünk a festék alatt is elpirulva, mélyen meghajtva fejét, köszönte meg a tapsokat. A szünetben a közönség zönségnek, s ezt követően nak, hogy a művész Lugo- egyhangú véleménye ez volt: egymás után aratta sikereit son 1882. okt. 20-án szüle- „Szegény, klasszikus és modern szere- tett, majd iskolái befejezése kozáskor pekben. Szegedről a buda- után a szülői háztól Resi- den." pesti Magyar Színházhoz ke- cára szökött, ahol a vasgyárrült, majd onnan a Nemzeti ban dolgozott. Innen SzaSzínhúz szerződtette. A Ta- badkára került, és két évig nácsköztársaság idején a a vasútnál volt alkalmazásSzínészek Országos Szak- ban. Ezután lett színész, s a szervezetének lett főtitkára, rendelkezésemre álló adatok s e tevékenységében nagy szerint 1901-ben Pesti-Ihász mondta el még. hogy a szerepet játszott az ország Lajosnál kezdte a pályát, könyve előreláthatólag jövő színhazainak átszervezésé- jnnen polgár Károly, maid év májusára kerül a közönben, amiért 1919 ós/énemig- Krecsányi Ignác tarsulatá- ség elé, s terve az, hogy a rálnia kellett. Előbb Bécs- boz került, és 1910-ben szer- könyv alapján filmet készíben, majd Berlinben játszott zödött a szegedi színházhoz, tenek Lugosi életéről, s ~ főként filmszerepeket, s vé- F6bb szerepei itt: Rómeó, * " gül, 1921-iben az Egyesült Hamlet, Manfréd (Bvron), Allumokba került, s Holly- Tell Vilmos (Schiller). Ocswoodban telepedett le, ahol kay brigadéros (Herczeg) és szeretnék elkészíteni, egymás után arattu — lehet Molnár Ferenc Ördög című mondani: „beskatulyázva ségesen előállított pozitív, •gagy negatív töltésű levegő, illetve más gázok belélegzésével végzett gyógykezelést, kezett. A színész az első lé- Mint mondotta, Németországban már a 30-as években kísérletet végeztek a negatív elektromos töltések szervezetbe juttatásával, így többek között a magas vérnyomást gyógyították ezzel az eljárással. Sokirányú kísérletet végzett pozitív és negatív ionokkal Csizsevszkij, aki kimutatta az ionbelégzcs befolyását a véc.vegyi reakciójára. mely pozitív ionbelégzésnél savi, negatív ionok belégzésénél lúgos irányú eltolódást mutatott. Az utolsó évtizedben elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban foglalkoztak az aeroion-terápiával, így elsősorban az idült léghurutok, a tüdőasztma, szénanátha, továbbá a napjainkban egyre gyakoribb vegetatív idegrendszer működési zavarainak gyógyításával. Magyarországon e kezelési eljgrás elterjedését lehetővé teszi a MEDICOR Művek legújabb konstrukciója, amely olyan szerencsésen sikerült — mondja Kérdő doktor —, hogy viszonylag kis terjedelme mellett — megfelelő koncentrációban tud ionokat előállíAz időjárás hatását az élő tani. anélkül, hogy működé- egy másik alkalmazási terflszervezelre tulajdonképpen se közben az iontermelésnél lote a légkondicionálás. Számár évszázadok óta ismerik, elkerülhetetlenül keletkező mos kísérlet bizonyítja, hogy Régen keresték a valódi bio- melléktermék, az. ózon,, a zárt helységekben — külölógiai hatótényezőt, az úgy- megengedett mennyiséget nősen a fűtés időszakában — nevezett biotropfaktort, meghaladja. a pozitív ionok száma a neamely elsősorban befolyásol- m gatívok többszörösét is elja az időjárási hatások ki- w éri. Ilyen körülmények köalakulását. Közismert, hogy Az Országos Reuma- és Fi- zött fokozódik az idegrenda levegőnek számos olyan zikoterápiás Intézet terüle- szer feszültsége, csökken a elektromos sajátossága van, tén működik a magyar ME- figyelemkoncentráeió. émelamely az életfunkciókat be- DICOR Művek kísérleti rész- kedik a vérnyomás, és gyorfolyásolja. Ezek között sze- lege, ahol műszakiak és or- sabban következik be a kirepel az ionizáció is. A leve- vosok együttműködésévé] fáradás. Az ilyen kedvezőtgőionok olyan gáznemű, vagy alakították ki az ionizátorok len klímát ma már könnyen szilárd anyagi részecskék, különböző típusait. A kísér- normalizálni lehet negatív amelyeknek elektromos töl- letekben több más Intéz- ionizátorok alkalmazásával, tésük van. Ez lehet pozittv mény munkatársai is részt Ez vonatkozik a gépkocsik és negatív. Normális viszo- vesznek, együtt végzik az utasterére is, áhol a pozitív nyok között a levegőben a élettani és terápiás kísérte- iontúlsúlv. a gépkocsivezető pozitív és negatív ionok ará- teket. idegrendszerére gyakorolt nya minimálisan tér el egy- Az eddigi eredményeket kedvezőtlen hatás miatt, még mástól, a minimális po- bizonyítják, hogy 1972. szép- a közlekedés biztonságát is zitív iontúlsúly van jelen, temberében Budapesten tar- veszélyeztetheti, növelheti a tehát a pozitív és negatív tották meg az „Aeroion-te- baleseti veszélyt, töltések részecskéinek há- rápiás szimpozion" ludomá- • nyadosa egynél valamivel na- n-vos konferenciáját, amelyen A fő közlekedési útvonagyobb. á világ minden részéből a lakon, forgalmi csomóponto£ legtekintélyesebb tudósok kon — főleg a csúcsforgafoglalták össze az eddigi lom idején — negy-ötszöröAz Országos Reuma- és Fi-' eredményeket, és a további sére emelkedik a pozitív zikoterápiás Intézet igazgató kutatási feladatokat. ,A kí- iontúlsúly. Hasonló a helyfőorvosa. dr. Kérdő István sérletek azt is bebizonyítot- zet az ipartelepek közeléelmondotta. hogy a kutatá- ták, hogy a negatív töltésű ben is. Éppen azért célszerű, sok kiderítették a különböző részecskének igen kiváló a ha minél szélesebb körben időjárási helyzetekben a po- csírátlanító hatásukf így péL alkalmazást nyer a hazai zitív, vagy negatív lontúlsúly dául a negatív ionokat gyártásban előállított ionizákialakulását. amelynek egyik termelő készülékkel ellátott ciós berendezés, amely már oka az időváltozáskor mu- műtőben a csíraszám a meg- nagy érdeklődést keltett a tatkozó élettani reakció. Ez engedett határ alá csökken, világ számos országában, a körülmény, valamint a fi- ugyanakkor még kánikulai Az aeroion-terápia' nem zikális gyógymódok fejlődé- melegben is igen kedvezően csak a koyszerü gyógyászatse tette lehetővé a mester- javítja a mútőszemélyzet nak nyújt segítséget, haközérzetét, idegállapotát. nem alkalmazása az emberek Az ORFI-kórház igazgató életkörülményeit is gyökefőorvosa végezetül rámutd- resen megváltoztatja. I tott arra, hogy az ionizáció V. A. már a bemutatelbukott SzegeNem így történt! Ez a „bukás" a világhírnévig vezetett. « » Ezután Róbert Cremer forgatás nagy részét a lehetőség szerint magyar színészekkel, főként Szegeden Jenő István Talaj ja vitás Az emberiség jelenleg 15 nem léteznek. És éppen ezért millió négyzetkilométer föld- — mert ezek a körülmények területet művel meg. Ugyan- nem állnak fenn —, a terakkor történelme folyamán méketlenné vált földek nem mintegy 20 millió négyzet- tudják visszanyerni termőt kilométert tett -tönkre. Nap- képességüket. Itt már csak az jainkban is érvényesül ez a segíthet, ha az emberiség folyamat, évente ezernyi mesterséges úton hajtja négyzetkilométer esik ki a végre a rekonstrukciót, szimezőgazdasági termelésből. A gorúan tudományos alapon, termőföldet „megeszik" a vá- A félpuszták és puszták rosok. az utak, a repülőte- termőképességének visszarek, de tönkreteszik a por- állításánál két ellenséggel viharok, az erózió, a helyte- kell megküzdeni: a vízhiánylen gazdálkodás, és még sok nyal és a sófelesleggel. Bomás tényező is. nyolult, de hatékony eljáA bioszféra maga teremti rás a termőképesség viszmeg, és szabályozza az "elő szaadására az öntözés melszervezetek létfeltételeit. A lett az alagcsövezés, a talaj növényvilág nemcsak fontos átmosása. A talajjavítás teralkotórésze a bioszférának, mészete6en cáfk magas fokú hanem eredménye is hosszú gépesítéssel oldható meg gazfejlődésének. A termőtalaj daságosan: exkavátorok, bulévezredek alatt alakult ki, dózerek, traktorok, és sok mégpedig olyan körülmények más technikai eszköz segftközött, amilyenek ma már ségével. — az akkor nagy népszerűségnek örvendő rémfilmek főszerepeiben (Drakula, Vámpír stb.) sikereit — 195ö-ban bekövetkezett haláláig. * Nem tudjuk, hogy a fent említett Mr. Aekerman kicsoda, de a napokban szerkesztőségünkben megjelent Mr. Róbert Cremer, a kaliíorniui Berkeley egyetem tanára azzal, hogy e sorok írójához utasították Pestről, hogy Lugosi Béláról szerezzen adatokat. Cremer professzor elmondta, hogy Lugosi Béla életéről bibliográfiát, illetve egy tanulmányt akar írni, s ehhez, a már meglevő, kint beszerzett adatokon kívül szüksége lenne a szegedi, és az ezt megelőző életére vonatkozó adatokra, mert most, jóval a halála után is, rendkívül nagy az érdeklődés Amerikában a kiváló magyar származású művész életútjáról. Elmondta, hogy amikor Lugosi megérkezett Amerikába, magyar színtársulatot szervezett, s azzal bejárta az összes magyarlakta nagyvárosokat Előadásait mindenütt Madách: Az ember tragédiájával kezdte (természetesen Adám szere pében ő), majd az akkor divatos magyar szerzők (Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc stb.) műveit Pásztor Ferenc: Véletlenül katona — Én ne lássam meg a Montmartreit. ne lássam többé Elysée-t. Zsan Tót, Zsanó, érti? Magyarul Zsanó. Ügy mint Pierre, vagy Jucques. Világos. Maga van Pierre, Pista? Vagy mi? — Én Lukács vagyok — sziszegi pulykára váltan az öreg, és legszívesebben képen tőrölné ezt a Zsanót, de nem teheti. Még fogdával sem fenyegetheti. — Te vagy Lukács... Lukácskám, érted, ez van nekem névem. Zsan Tot. Érted, Lukács möszjő... — Ne tegezz, te taknyos ... Most aztán elszabadul a pokol. Az öreg őrmes ter esztendők során sok szemtelen újonccal bement már ezen a kis ajtón, de ilyen arcpirítóan pofátlannal még életében nem volt dolga. Oda is allította elsőnek, éppen az ajtó elé. Amint kinyílott a fehér ajtó, még lódított is egyet rajta, hogy csuk ott álljon meg a bizottság elnöke előtt. Az elnök megnézte magának az elsőt. Es szórakozottan kérdezte a nevét. — Zsan Tot. Az elnök hunyorított: — Ivott? — Nem vagyok szomjas .. .1 Nem kell... — Nem azt kérdeztem. Van magában valami? — Bennem? Mi volna? — Maga részeg? — Nem részeg... Én Zsan Tot vagyok. Születtem Párizs, lakhelyem volt Mont Valerien 22. Előtte Yvryben ... Avenue Voltaire 22. — Leheljen rám! Az ^lnök — egy idős őrnagy — áthajolt az asztalon, és a rheztelen Zsanó sikkes mozdulpt kíséretében lehelt a képébe. De csak bagószagot és fokhagymaillatot, ámi egy darab falusi kolbásztól származott. Még a vonatban kapta, és könnyezett tőié. Exkuzálja is magát. — Pardon, nem volt alkalmam toalettet csinálni ... N — Idefigyeljen, maga himpellér, ha nem részeg, akkor viselkedjen tisztességesen, mert úgy lecsukatom a szemtelenségéért, hogy belezöldül! — hadarta az elnök, és helyére zöttyent. — Ajaj — sopánkodott Zsané. Félig franciául, félig magyarul kezdte mondani: — Tudtam, tudtam, barátom, Pierre is így járta. Hiába mondta neki Marcell, fogja be pofáját, nem fogta be, hanem pofázott, vitték Marseille-be. Mehetek Marseille-be. Tudtam, hogy ez vén sergent nem ért magyarul. Ékes franciasággal kezdte szidni a sorsát, 70gy 6 nem tehet róla, hogy nem tudja, mi a réizeg. Legalább illumináltat kérdezett volna az elnök, de az ls csak olyan értetlen. — Mit motyog maga? — nézett pda a dok:ornő, mire Zsanó sebes mozdulattal betakaróKitt — a két tenyerével. — Pardon, nem akarok semmit. Csak nem megyek Marseille-be... Nincs légió. Pierre kapta malária ott. Az öreg őrmester már kétségbeesett képet vágott, és egyre közelebb húzódott az elnöklő őrnagyhoz. Ót ismerte legjobban, hisz a keze alatt már egy hadseregnyi katonanadrágot osztogatott ki Ilyen legényeknek. — őrnagy elvtárs, jelentem — suttogta közelről az őrmester. — Jelentem, nekem az az érzésem, hogy ez hibbant egy kicsit. Ne éljek, ha nem dilis! A doktornő közelebb intette Zsanót, mosolyogva nézett rá, mint lépeget, de látszik, hogy szí-' vesebben bújna a sarokban álló fehér spanyolfal mögé. Még ez hiányzott szegény fejének. Az őrmestert csak kibírta valahogy, mert mégiscsak férfiember, nem kíváncsi, nincs olyan kedves, pihés nyaka, mint ennek a doktornőnek. A hangja pedig, akár a csengő. — Parlez vous francaise? — Oui madame! — Maga francia? — Tulajdonképpen magyar vagyok, de mégis francia. Az apám Yvryben dolgozott, emigráns volt. Én ott születtem, francia iskolában tanultam, nem szívesen beszéltek otthon magyarul, mert az emigráció sem volt veszélytelen az apámra nézve, én aztán így maradtam magyarnak, aki alig tud magyarul. Most tértünk haza fél esztendeje. Nehezen értetem meg magam. Csodálatosad világos lett minden. Legalábbis a doktornő előtt, de az őrmester úgy bámult a keszeg "Zsanóra, mintha valami csodabogár lenne. — No, ez furcsa, de menjen csak, mondja a nevét. — Mondom.,. fordította magyarra a szót. — Zsan Tot. • \ — Nem úgy — mosolygott a doktornő. — Tóth János. (Folytatjuk.) i