Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER 20. 3 Péter János beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) alapvető céljának jelentős — mondotta a továbbiakban megvalósulását tükrözi, és — abból áz alkalomból, hogy »Séri. ennek a világszervezetnek A második világháború óta teljes jogú tagjóvá v^lik ez­sok válság és veszély kö- zel a nappal. A Német Szö­zött megtett utunk mesgyéit vetségi Köztársaság Súlyos "után a két német állam kialaku- örökséget hozott magával a Péter lásának története, korábbi és múltból. Ezzel nem volt mostani egymáshoz való vi- könnyű megküzdeni. A ma­szonva jellemzi a legtömé- gyár kormány megbecsülés­nyebben és legvilágosabban, sel tekint Willy Brandt kan­Á harmadik világhábprú ve- cellár és kormánya törekvé­szélyeinek árnyéka alatt, sőt seire, amelyekkel országuk arra készülve formálódott a népe javát is keresvé a múlt kél Nemetország — gvakor- örökségeit felszámolja, és a A történelem sok közös ta puszta létükkel is növelve Német Szövetségi Köztársa­élményeinek és kötelékei- az új világháború veszélyét sagot az európai országok — nek a múltjából két külön- ma pedig a két különböző nem a „kp-Europára", ha­bozd rendszerű német ól- rendszerű Németország együtt nem egész Európara gon­lam lépett " ma az Egyesült és külön-külön az új vi- dolva — együttműködésének Nemzetek sorába — mon- lágháború veszélyének ki- szerves tpgjavá teszi. küszöbölésében, a nemzet- Péter János üdvözölte Ba­közl béke és biztonság hama felvételét, is az Egye­megerősítésében lényeges sült Nemzetek, sorába. Ami­biztosíték. Éppen egymáshoz kor Bahama tagságát kö­valő viszonyuk javulása nö- szöntjükj -amellyel a. gyarma­veli ezt a biztosítékot. Fej­lődésüknek, egymáshoz való szólalások a szerda délelőtti — közép-európai idő sze­rint délutáni ülésen. Mauri­tánia, Nagy-Britannia, Len­gyelország és Dánia képvise­lőjének felszólalása emelkedett szólásra •János külügyminiszter. az ENSZ-közgyűlés 28. üléssza­kán- résztvevő magyar kül­döttség vezetője. Péter János a két német állam ENSZ­tagfelvételét méltatva a kö­vetkezőket mondotta; dotta. — Ennek a napnak igazi értékeléséhez hozzá­tartozik annak,a felidézése, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét a harmadik né­met birodalom, a fasiszta Németország és szövetsége­soi ellén vívott, történelmi viszonyuk normalizálásának következményekkel járó vi- nagy eseménye ez a nap, lágháború győztes hatalmai hozták létre. Ezeknek az eseményeknek drámai mély­ségeivel Magyarország léte és nemléte kérdései is szo­amikor az Egyesült Nemze­tek Szervezetében is lezárul a „német kérdés". Ilyen összefüggések között üdvözlöm a. Német Demok­ti idők felszámolásának utolsó aktusainál vagyunk, kívánjuk, hogy az ENSZ-ben Bahama részvételével is fo­kozódjék a harc az újgyar­matosítás kísérletei ellen. Remélem — folytatta Pé­té;' János —, hogy ez a köz­gyűlés éredményesen tud fog­losan összefüggnek. A má- ratikus Köztársaságot, mint lalkozni még egy tagfelvétel sodik világháború szipvetsé- az Egyesült Nemzetek tag­ges és társult hatalmai a államát. A Magyar Népköz­harmadik birodalom felett társaságot a Német Demok­ara(ott győzelem hajnalán ratikus Köztársasághoz meg­ázzál a kifejezett szándék- szúmlálhatatlan szálak 'soka­kai hozták létre az Egyesült sága fűzi. Mi hálásak va­Nemzetek Szervezetét, hogy gyünk a Német Demokrati­akik együtt voltak a hábo- kus Köztársaság létrejötté­i'úban, maradjanak együtt a ért, világtörténelmi jelen­békében, és akik együtt nyer- töségü fejlődéséért. Abban, ték meg a háborút, építsék hogy Európa feszültségei eny­együtt a békét. hűltek, abban, hogy a', nem­Most itt üdvözöljük együtt zetközi viszonyok általában a két üj Németországot, javultak — Vietnamtól kczd­Együtt ünnepelnek az egyko­ri győztesek és az egykori legyőzöttek utódai és örö­ve a szovjet—amerikai tár­gyalásokig —, a Közel-Ke­let és a Földközi-tenger tér­kösei, az azóta felnőtt har- cégét sem felejtve el, mind­madik világ, a fejlődő orszá­gok képviselőinek közösségé­ben; Sok-sok válság, hldeg­hdBórús meghasonlás, véres konfliktusok, még több tár­gyalas útján érkeztünk el a mai naphoz, amely az ENSZ ebben a Német Demokrati­kus Köztársaság . házai és nemzetközi szerepe1' fontos tényező. A magyar kormány üd­vözli a Német Szövetségi Köztársaság kormányát is ügyével. Ezzel Banglades esetét kívánom felidézni. Az Ázsiai szubkontinensen jelentősen enyhült már a fe­szültség. Azt' a reményt fe­jezem ki, hogy a legutóbbi tárgyalások és megállapodá­sok a szubkontinens ügyei­ben érdekelt országok között megnyitják az utat az Egye­sült Nemzetek egyetemessé­ge még teljesebb megnyil­vánulásának újabb lépcsőfo­ka felé. Nevezetesen remél­jük, hogy Bahama, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársa­ság mellett Bangladesi is ün­nepelhetjük itt majd ezen a közgyéWWWé— A szerda délelőtti ülésen, Péter János felszólalását kö­vetően, Franciaország ős 11 további ország képviselője jelentkezett hozzászólásra. Szovjet— bolgár baratsági gyűlés • Szófia (MTI) Szerdán Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra. baráti látogatásának má­sodik napján a szófiai Uni­versziada-pulotábun több ezer szófiai lakos részvételé­vel szovjet—bolgár barátsá­gi nagygyűlést tartottak. Leo­nyid Brezsnyev és kísérete; K. F. Katusev. a KB titká­ra. N. N. Rogyionov kül­ügyminiszter-helyettes, K. Bizottsági ülések Genfben 0 Genf (MTI) nem vehetnek részt. A. föld­Az európai biztonsági és közi-tengeri országok a kö­Rgyüttműködési értekezlet vetkező sorrendben kapnak második szakasza Genfben szót Genfben; Algéria oki már egv nappal a megnvi- 9"én- Tunézia okt. 10-en, Iz­tás után rátért normális rael okt. 23-án. Szíria okt. munkarendjére megkezdték 30-án, Egyiptom nov. 6-án ülésezésüket az albizottságok. Az összes munkaszervet irá­nyító koordinációs bizottság tegnap délelőtt döntést ho­zott a földközi-tengeri tér­ség Európán kívül eső or­szágai meghallgatásának régóta húzódó kérdésében, s ezzel befejezte mostani, ••.rendkívüli ülését. A bizott­V Ruszakov és A VUség legközelebb október 1­Alekszundrov, az SZKP KBIén Ü1 öss2e amikor megvi­tatja az addig végzett mun és Maaokkó pov. 13-án. Szerdán hat albizottság kezdte meg üléseit az új genfi kongresszusi központ­ban. Délelőtt az első és a második napirendi ponttal foglalkozó albizottságok tar­tottak ülést, délután mind a három napirendi pont sző­nyegre került. A chilei drámci 3. Elindultak a páncélosok Chilében 1891-ben — nyolcvankét évvel ezelőtt — polgárháború volt. A Mann­licher-puskák korában tíz­ezer halottja volt a harcok­varozók sem tudják hosszú távon vállalni. Csak az utób­bi napokban derült ki, hon­nan voltak a sztrájkolóknak tartalékaik. Az ellenforrada­nak. A szocialista párt lapjai lom kirobbanása előtti napo­a Náción figyelmeztetőként, kon jutott a népi kormány mementóként erről a régi tudomásába, hogy a nemzet­polgárháborúról közölt az el- közi nagytőke (elsősorban az múlt hetekben képeket. Ak- amerikai konszernek), az kor már érezni lehetett: a jobboldal mindenre elszánta magát, s semmi árat nem érez drágának a kormány megbuktatásáért. Fényké­pekkel viszont nem lehetett megelőzni a támadást utolsó negyven napban 1 millió 200 ezer dollárt jutta­tott a sztrájkoló fuvarozók­nak. A magánszállítók szövet­ségének főtitkára, Vilarin a legszorosabb kapcsolatban Igaz, bombákat, fegyvereket, lőszert találtak — de a ház­kutatásra nem Volt bírói, végzés. A kereszténydemok­ratáknak a puccsistákkal való együttműködését mu­tatja, hogy éppen a legkiéle­zettebb helyzetbeh szakítot­ták meg a tárgyalásokat a kormánnyal, s hogy az el­lenforradalom kirobbanása után kifejezték szolidaritá­sukat a hatálomra került tábornokokkal. A roham utolsó szakaszá­ban a hadseregé volt a szó. A parlamentnek a fegyver­ellenőrzésfe hozott törvé­nyére hivatkozva a felső hadvezetés nagyarányú raz­ziákat rendezett a gyárne­gyedekben, üzemekben. Ez­zel egyrészt az ellenforrada­lom utáni ellenállást kíván­ták meggyengíteni, másrészt szembe akarták állítani a munkásságot a katonasággal. 1973. szeptember H-én. kedden reggel kirobbant az ellenforradalom. Brutalitásá­ban semmiben sem különbö­zött ez az akció más fasisz­ta hatalomátvételektől. Be­bizonyosodott — a változó nerfizefközi helyzet ellenére — gz imperializmus, az osz­tályharc maradt. A jobboldal rohama ellen — egyre több hír szól erről — a munkásság szervezett erői, a hadsereg haladó ré­sze felveszik a küzdelmet. A ugyanaz volt a forgatókönyv, • i A . terror, a sztrájk még chilei muSlüásosztaiyí nem s bár ezúttal sem sikerült Tináig nem lőtt vólna elég győzték le. Allende, a már­megnj'errtiök a tömegek tá- hatásos előkészítése az ellen- akinek neve mindörök­Tavaly ősszel a kormány állt Thiemevpl, a Haza és tudomására jutott az úgy- Szabadság elnevezésű szélső­nevezett Szeptember-terv, jobboldali terrorszervezet íő­Ez a jobboldali ellenzék vezérével. (Thieme maga pontosan, kidolgozott takti- vallott erről elfogatása kája volt a hatalom átvéte- után.) A fasiszta szervezet lére. Néhány napot szántak főnöke „halottaiból támadt az akcióra: a fuvarozók és a fel". A népi kormány ha­kiskereskedők sztrájkja ve­zette volna be, majd az el­látási nehézségek miatt fel­lépő elégedetlenséget ki­használva tömegeket kíván­tak az utcára vezetni, me­talomra jutása / után meg­rendezte saját „repülősze­rencsétlenségét" a Csendes­óceánon, majd jelképes te­metése után Argentínából nekilátott a fasiszta terror­rényletekkel akartak pánik- akciók szervezéséhez. A Ha­hangulatot kelteni, aztán lé­pett volna a hadsereg. A Szeptember-terv akkor ku­darcba fulladt, elmaradtak ugyanis az ellenzékpárti tö­megakciók, a katonai szer-t vezkedést pedig leleplezték. Ami nem sikerült néhány za és Szabadság emberei július 23-a és szeptember 5-e között 1015 terrorcselek­ményt hajtottak végre. Meg­gyilkolták Allende elnök szárnysegédjét,' közhivatalo­kat, távvezetékeket, olajve­zetékeket, üzemeket robban­nap alatt, azt az ellenzék tottak föl, megtámadták -a puccsista része egy év alatt haladó szervezetek székhá­i&lúüitutta.. meg. Pontosan zait,­mogatását, a katonai akció megdöntötte a kormányt­Most is sztrájkokkal kezdő­dött. Chile sajátos viszonyai között (alig van vasút), a tehergépkocsi- és autóbusz­tulajdonosoknak meghatáro­zó szerepük van az ellátás­ban, a tömegközlekedésben. A fel-fellobbanó sztrájkok nyomán az elmúlt három hónapban- teljesen megbé­nult az országban minden szállítás. Csak a rendfenn­tartó erők és a diák önkén­tesek (szüntelen életveszély közepette végzett) közbe­avatkozása mentette meg a nagyvárosokat az éhhaláltól. forradalomnak, ha a keresz­ténydemokrata párton belül nem kerül többségbe a kor­mányt mindenáron — szó szerint mindenáron — meg­dönteni kívánó irányzat. A parlament, a keresztényde­mokraták befolyása alatt le­vő bírói testület — és egyre inkább a hadsereg vált a terrorcselekmények védel­mezőjévé. A parlament meg­akadályozta a kormány ha­tásos intézkedéseit, a bíró­re bekerült a haladásért küzdők legjobbjai közé, egyik utolsó beszédében azt mondta: „Chile 'dolgozói érettebbé, tapasztaltabbá, ön tudatosabbá váltak, mint bármikor azelőtt." Az alkot­mány elleni brutális táma­dás, a népszerű, törvényesen megválasztott elnök meg­gyilkolása, a polgárság szé­les rétegei számára is nyil­vánvalóvá tette: nem az al­kotmányos rend védelmé^ sagok — „bizonyítékok hiá- ben, hanem fásiszta diktatú­nyában" — sorra szabadon bocsátották a fegyvert rejte­gető terroristákat. Valpurai­sóban, az ország második A sztrájk három hónapja legnagyobb városában pél­végsőkig feszítette a húrt. A dául a bíróság menesztette kormány egy ideig abban a rendőrfőnököt, mert ház­reménykedett, hogy a mun- kutatást tartott a Haza és kabeszüntetés terheit a fu- Szabadság székházában. ra létrehozására indultak el az elmúlt hét keddjén a páncélosok. De Chilében a harc tovább folyik azokért az eszmékért, amelyeket 1970-ben a Népi Egység zászlajára tűzött. Kcreszty András (Vége.) főtitkárának tanácsadói mel lett az elnökségben helyet foglalt Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságánák első titkára, az államtanács elnö­ke. Georgi Trajkov, az ál­lamtanács első elnökhelyet­tese. Szlanko Todorov mi­niszterelnök, és a bolgár párt és pUum több más vezetője ls. A nagygyűlésen a főváros lakosainak képviselői: mun­kások. mezőgazdasági dolgo­zók. diákok és akadémikusok mondották el, mit jelent a bolgár nép számára a szov­jet népi internacionalista bafátság. ka eredményeit és tapaszta­latait. A kuordinációs bizottság | úgy határozott, hogy az a hat földközi-tengeri ország, amely szeptember 18-ig be­jelentette azt a szándékát, hogy ki akarja fejteni véle­ményét az európai biztonsági értekezlet témáival kapcso­latban, lehetőséget kap erre. képviselőik egy alkalommal megjelenhetnek az első bi­zottság (európai biztonság) és n második bizottság (gaz­dasági és kereskedelmi együttműködés) elő't és vá­zolhatják kormányuk állás­pontját e két témakörről A barátsági nagygyűlés két i Mint részvételt joggal netrj fő szónoka Todor Zsivkov és rendelkező államok, a blzott­Leonyld Brezsnyev volt. 'ságok vitáiban természetesen Jordán amnesztia 0 Amman (AFP, Reuter) általános amnesztiarendelet Abu Daud palesztinai ge- végrehajtása. A király dőn­rillavezér szabadon bocsátó- tése értelmeben 745. 1970 sával szerdán reggel Jordú- óta börtönbe vetett politikai niában megkezdődött a ked- foglyot helyeznek szabadláb­den váratlanul bejelentett ra. I iiiunkásosztály Évek óta a politikai és tudományos élet egyik központi vitatémája a mun­kásosztály problematikája. Mind tő­kés, mind szocialista viszonylatban ugyanis ólyan változások történnek a társadalom szerkezetében, amelyek átformálják a munkásosztályról alko­tott hagyományos képünket, fogalma­inkat. Á termelőerők rohamos fejlő­dése, a tudományos-technikai haladús és ennek a társadami struktúrára gyakorolt hatása, a magántulajdon megszüntetése, és az új tulajdonviszo­nyok kifejlődése a szocialista orszá­gokban — e folyamatok magasabb szintre emelik a munkásosztályt, bő­vítik határait, módosítják kapcsola­tát, viszonyát a többi dolgozó osztály­hoz, réteghez. Hazánk immár küszöbén áll a tu­I dományos-technikai forradalom né­1 yen ismert folyamatnak. Napjainkban ! részesei és tanúi vagyunk fejlődé­sünk extenzív szakasza lezárulásának, és az új, intenzív fejlődés kibonta­kozásának. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átaiakulás, az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új, modern iparágak megteremtése, a fej­lett technológiák alkalmazása, és az iparszerű munkavégzés meghonosodá­sa a földeken,.- átformálják a dolgo­zók tevékenységét. Mind magasabb szakmai követelményeket támaszta­nak; s bővítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevé­telt. Valósággal kitágítják a munkás­osztály határait, és új rétegeket von­nak be az osztály körébe a mezőgaz­daságból, a hagyományos értelmiségi munkakörökből, és az úgynevezett harmadik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, köz­lekedés, szolgáltatások) részarányá­nak növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkásosztályon belül, akiknek tevékenysége \közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi termelés­hez. Az állami' tulajdon mellett a szövetkezeti csoporttulajdon uralko­dóvá válása és a két alapvető tulaj­donforma szüntelen fejlődése pedig elindította a muYikásosztály és a pa­rasztság közeledésének, az osztályha­tárok lebomlásának hosszú, történel­mi folyamatát. A társadalmi fejlődésnek ezek az új tényezői itthon és határainkon túl is heves vitákat váltottak ki. E viták­ban jó néhányan, sokszor megfeled­kezve a társadalmi rendszer funda­mentumát jelentő állandó elemekről, inkább a társadalmi-gazdasági fejlő­dés változásait hangsúlyozták: Ezen az úton nem egy vitázó végül elju­tott a munkásosztály létének tagadá­sához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a társadalmi struktúra változásait a lehető legteljesebben és legpontosabban felmérni, és számol­ni hatásaival. Ez elengedhetetlen az objektív folyamatok és tendenciák reális megítéléséhez, a helyes politi­kai döntések kialakításához — vagyis a valóságismereten alapuló cselekvés­hez. A változásokra figyelve azonban nem szabad megfeledkezni a munkás­osztály állandó vonásairól, amelyek minden változás mellett folyamatosan jellemzik a társadalom e nagy cso­portját. Éppen a munkásosztály lé­nyegét kifejező fő törvényszerűségek elhanyagolása vezetett és vezet sok esetben ák osztály egész létének meg­kérdőjelezéséhez. Erre irányította a figyelmet legutóbb a szocialista or­szágok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol elvetettek min­den olyan nézetet, amely kétségbe­vonja a munkásosztály létét, és egy­re növekvő szerepét a társadalmi irá­nyításban, a társadalmi feladatok megoldásában. Mai viszonyaink között melyek á munkásosztály karakterét meghatár* *

Next

/
Thumbnails
Contents