Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
YAS.ÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER t. Házasság lehetséges A Négy Évszak a társat kankkal, amit embert híva- tatásukat, összeismertetésükeresö, tartós kapcsolatra vé- tásnak tekintünk, szívesen ket. S mindezt a legnagyobb gyó, maganyos emberek ré- vagyunk segítségére minden diszkrécióval, szére létrehozott intézmény, vidéki társkeresőnek is. Arról az emberséges igyeLétrejöttéi Jogos társadalmi A Négy Évszak — tájékoz- keretről, amit a társkereső igény tette indokolttá, mint- tatója szerint — a 18. évü- szolgálat dolgozói magányos hogy a regi típusú házasság- ket betöltött bel-, vagy kül- férfiak és nők családi életközvetítés nem felel meg a földi ügyfelek megbízását hez juttatása érdekében ki-: mai közszellemnek, a mai kí- fogadja el. A társkeresők fejtenek. Szilágyi Rózsa eladatfelmérö lapot töltenek mondotta: ki. Ebben néhány személyi — Munkánknak'őszint,esékat gyötör falun, kisvárosban is. A kapcsolatteremtéssel nehezen boldoguló szevánalmaknak. A Négy Évszak Házastárskereső Szolgálat vezetőjétől, vonatkozású kérdésre felel- get és tapintatot egyaránt Szilágyi Rózsától kérdezzük: nek- megjelölik életkorukat, megkövetelő szempontja az, sikerült-e tevékenységüket a iskolai végzettségüket, csalá- hogy reális igényekre hívjuk fővároson túlra is kiterjesz- d' állapotukat. Közlik, van-e fel a figyelmet, olyan eseteni, változott-e a budapesti kiskorú gyermekük, milye- tekben, amikor egy férfi és a vidéki társkeresők szá- nek a lakásviszonyaik, s hó- szinte Brigitte Bardotra, egy ma közötti aránytalanság? zassóg esetén hajlandók-e női ügyfelünk pedig úgy- Különösebb felmérés költözni, esetleg felcserélni szólván Mastroiannire tart nélkül megállapítható, hogy ? párost Vldékkel" 8 meg" f?.™4' Kulonösen férfiugya társtalanság az ismeretsé- íordítva felünk korkulonbség-kívagi kör hiánya nemcsak szá- A kérdölapokra adott vá- "almai okoznak gondot. Nem mos magányosan maradt laszokkal együtt három arc- ntka amikor 15-20 évvel pesti gondja-baja. hanem so- k<*et és egy teljes alakfotót fiatalabb társat szeretnenek. kell eljuttatni a Négy Év- Egy példa: 65 éves ur toporszakhoz, amely hagyomá- zékolt azért, mert 50 év fönyos módszerekkel, és a mo- lötti társat javasoltunk neki. mélyek Rt "is "otMs"élnelTs dem számítástechnika eszkő- Azt hangoztatta, hogy sok számukat növelik azok. akik wlnek felhasználásával, te- esetben - nála is-a biolóhót komputer segítségével giai adottsagok elternek az anyakönyvi életkortól. És mi hiába bizonygattuk, hogy ugyanez az előnyös eltérés nem csak a férfiak kiváltsága. — A nő-férfi arány mellett foglalkozási szempontból is érdekes ügyfeleink megoszlása. Körülbelül 50 százalék a kétkezi munkás, a másik rész főként tisztviselők (előadók, ügyintézők, anyagbeszerzők, szervezők) közül kerül ki, de vannak köztük mérnökök, orvosok, tanárok. — Mit várnak a nők leendő férjüktől? — Általában jó, kedves, figyelmes, gyengéd, tisztességes embert keresnek. Fontosnak tartják, hogy kulturált, jó modorú és közvetlen legyen. Szinte kivétel nélkül elvárják a férfitól a jólápoltságot, a tiszta öltözéket, és rettegnek az iszákosoktól. A kellemes külső nem olyan általános követelmény a nőknél, mint amennyire ezt férfi ügyfeleink a bemutatandó partnernőtől megkövetelik. Anyagiak tekintetében viszont férfi és női ügyfeleink elvórásai meglehetősen egyformák. Legtöbben megkívánják, liogy leendő társuknak legalább annyija legyen, mint nekik, mert nyilván félnek, hogy a másik érdekből megy hozzájuk, illetve veszi el őket. * A „Négy Évszak" nemcsak jól hangzó fantázianév: a tapasztalat azt mutatja, hogy házasság lehetséges — ha nem is egyenlő eséllyel és valószínűséggel — valamennyi korosztály számára. Csorna Béla a kisebb közösségekben tör ténetesen nem tajálhatnak keres> az egymásnak kölcsömegfelelő partnert — „vá- nősen megfelelő nőt és férlaszték hiányában". Mun- fit, majd megszervezi bemuSzeged a hazai lapokban 1973 35. GRUBER László: A Szegedi A Dóm téri csillagos színházEgyetemi Kórus Montreux-ban. ról. Észak-Magyarország, aug. Kóta, 4. szám. (Fényképekkel.! 26. BÁLINT Sándor: Szegedi nap- ALBERT István: Szegedi Szasugaras házak. Művészet, au- badtért Játékok — Norma, gusztus. IFényképekkcl.) Népszava, aug. 26. (Kritika BelR1DEG Gábor: A szegedi kép- unl operájának előadásáról.) zómüvészet. — Beszélgetés Papp Betejezödött a fizikusok orGyuiaval. Művészet, augusztus. szágos vándorgyűlése Magyar BORVENDÉG Béla: Kötöttség Nemzet. Népszabadság, aug. 26. és kötelesség. Művészet, au- „Összeért" a Tisza-part. Szolgusztus. (Szeged építésre tóról] nok megyei Néplap, aug. 26. APRO Ferenc: Hagyomány [Beemelték az algyOl hld accl— mai szemmel. Művészet, szerkezetének utolsó darabját.] SZAMOSI Ferenc: XIV. Szes/ELtM/olmn TZl^tí Sommerausstellung. Bugusztus [Reprodukciókkal.] (Kritika. Fényképpel.] D. FEHÉR Zsuzsa: Van-e sze- Forog majd a dorozsmai szélgedi műhely? Művészet, augusz- malom Déli Hfrlap (Miskolc), s?Aafrm™ ••««• * liER Endre: pintér József. (Helyreállítják a népi müemleMúvészrt, augusztus. |A festő- get I keppeM41' Hí'prCdukci0val-.ííny- NAMKNYl Józstti BUcsü a AKACS László: Homokból versenyektől, bucsü veraenyzőknőt! életfa. - (Beszélgetés Dér tói. Népsport, aug. 28. (Beferr'Su.^T- IZ^T ** sportpályafutását Kovács dokkal, fényképpel.] László, a SZEOL kajak-verseny(APRO Ferenc) A. F.: Zoltánfl zöje.l István. Művészet, augusztus (A A Interatom tanácsülése Szefestőművészről. Reprodukciókkal, fényképpel.] geden. Népszabadság, aug. 29. SZABÓ Endre: Tóth Sándor. Épül Újszeged víztornya. NépMűvészot. augusztus. [A szob- szabadság, aug. 30. [Fénykép.] rászmüvéazről. Fényképekkel.] „„_, ' ' KOVÁCS Gyula: Pataki Fe- GIDAY Kálmán: A szegedi renc. Művészet, augusztus. (A Demeter-torony. Élet és Tudolestőmuveszröl. Reprodukdóval. mány aug n (Fényképekkel.] fényképpel] . * _ . „ SZELESI Zoltán: NézzUk meg Szeged. Debrecen. — Orvosegyüti Koszta lózsef Annuska tanácskozások. Magyar Hírlap, című festményét! Művészet, au- Hug n * gusztus. (Lucs Ferenc szegedi Pályaválasztók Csongrád megyei beszélgettünk a A katonai főiskola hét Csongrád megyei hallgatója fiúkkal Tapor István a szegedi A tisztjelöltek első nagy lőtéren: Radnóti gimnáziumból, erőpróbája a lőtéren volt. Bán Lászlóval, Komoróczki Nagyistók János a hódme- Éleslövészetet hajtottak végJózseffel, Nagyistók János- zővásárhelyi Bethlen Gábor re. Kipirult arccal, kis izgasal, Szabó Károllyal, Kecs- gimnáziumból, Komoróczki lommal Iesték egymás lőtakeméti Szilveszterrel, Tapor József, aki szentesi lakos, a lálatát. Az összegezés: a Istvánnal és Nagy Gyulával, kiskunfélegyházi Móra Fe- Csongrád megyei tiszti iskoA hét fiatalember augusztus- renc gimnáziumból jelentke- lások eredményesen hajtotban vonult be a Kossuth La- zett a katonai főiskolára. A ták végre az első lőgyakorjos Katonai Főiskola szegedi fiatalok a környezetükben latot. századához. A katonai pá- élő hivatásos katonák mun- A fiatalok a katonai főtslyát élethivatásuknak válasz- káját, életkörülményeit lát- kólán és a tanárképzőben tották, határőr tisztek sze- va, és a középiskolában fo- előírt tantárgyakat négy retnének lenni. lyó honvédelmi nevelés ha- éven at tanulják. A főiskola Bén László és Nagy Gyu- tására választották a híva- eredményes elvégzésével pala szegedi lakosok, a nő- tásos katonai szolgálatot. És rancsnoki és általános nevevénytermesztő és állatte- mi tagadás a két diploma „ ó , dipiomát szereznyésztő szakiskolát Hódme- megszerzésének a lehetősége zővásárhelyen végezték. A is a tiszti pályára vonzotta neKkét fiú természetbarát: Sze- őket. Oawaá Béla rétik az erdőt, a növény világát. De szeretik az önállóságot. s vele együtt a rendet, meg a fegyelmet. És tetszik nekik az egyenruha is. Ügy vélik, hogy mindegeket, mint határőr tiszteknek „valahol a végeken" lehetőségük lesz majd élvezni és gyakorolni. Ezért is választották a katonai pályát. Kecskeméti Szilveszter Sövényháza. Kis sor 234. sz. alatti lakos Kisteleken érettségizett. Ott az Ifjú Gárda tagja volt. és a katonai előképzésüket a szegedi tisztiiskolások végezték. Szilveszter tereptant, löelméletet, határőrizetet tanult. Ekkor szerette meg a határőrök munkáját. Szabó Károly meg a hódmezővásárhelyi Ifjú Gárda tagja volt. Nagyon szerette a lövészetet, meg az összetett versenyeket. A honvédelmi órákat az Ifjú Gárdában is, meg a Kossuth Lajos szakközépiskolában is komolyan vette. Több fiatal tiszt barátja van, akik a korábbi években szintén a hódmezővásárhelyi szakközépiskolában tanultak, s akiktől jó dolgokat hallott, a hivatásos katonák életéről. Medvefóka „nyaraié A Szovjetunió keleti részén fekvő Parancsnok-sziPrémjükért irtották őket. kíméletlenül És a század geteket az egész világon ls- elején kipusztulás Veszélye merik. Itt van ugyanis a fenyegette az értékes tenmedvefókák kedvenc nyészhelye. Ezek az állatok, akár te- gerl állatokat. A vadászati korlátozások nem vezettek a eredményre. A fókák megvéndormadarak, nyáron visz- mentése érdekében 1957-ben szatérnek szülőföldjükre, ahol felnőttek, és ahol először ismerkedtek meg a a Szovjetunió, Kanada és Japán szerződést írt alá, amelyben kötelezte magát, tengerrel. A meleg vizű ten- hogy a Csendes-óceán északi gerekról hosszú utat tesznek részében beszünteti a rnedmeg: máig sem sikerült ki- vefóka-vadászatot. Ettől az deríteni, hogyan tudják időtől fogva -a Parancsnokmegtalálni az óceán végte- szigeteken „nyaraló" medvelen térségein a Parancsnok- fókák száma jelentékenyen szigetekhez vezető utat. Elő- nőtt. ször mindig a hímek térnek A Csendes-óceáni Halgazvissza a szigetekre. A med- dálkodási és Oceanográfiai vefókák iűnius eleién kere- Tudományos Kutató Intézet vétónak június elejen kere- munkatársal fontos tu<j0sik fel nyári „lakásukat . A mányos munkát végeznek a nőstények Itt szülik meg Parancsnok-szigeteken. kicsinyeiket. (APN—KS) műgyűjtő tulajdonában. Reprodukciókkal.] MAKSAY László: Fischer Ernó. — Szegedi festő Budapesten. Művészet, augusztus IKrltlka a kiállításról. Reprodukciókkal.I PAP Gábor: Tárlatok — távlatok. Művészet, augusztus. (A Délalföldi Tarlatról éa a Szegedi Nyarl Tárlatról.I | ANTAL Gábor) A. G.: Folyolratszemle. — A folklór feladatai. Magyar Nemzet, aug. 17. (Ismertetés a Tlszataj augusztusi számáról.I (MOLDOVAN Tamási M. T.: Szegeden és Hódmezővásárhelyen. — Háromszáz lakással tőbb épül. Népszava, aug. 17. [CSANYI Lászlói Ca. L.t Befejeződtek a szegedi szabadtéri Játékok. — A Norma és az Igor herceg a Dóm téren. Tolna megyei Népújság, aug. 22. [Kritika Belllnl és Borogyln operájának clópdásáról.l Még egyszer Szegedről. Vas Népe. aug. 23. (Az Alkotmány Kupa i-öplabda-tonáról. Fényképpel.) ALBERT István: A belgrádi Operaház vendégjátéka Szegedén. — Igor herceg — Norma. Film. Színház, Muzsika, aug. 26. [Kritika Horogyln és Bcllínl operájának elóadasárol. Fényképekkel.) FORDOS Csaba: Partvédelem. Hajdu-Blhari Napló. aug. 26. IFenvkép a szegedi munkálatokról.] Gáspár Sándor elvtárs látogalasa Csongrád megyeben. KefetMagyarország, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadságé Népszava, Szolnok megyei Néplap, aug. 25. BOGNÁR Gyula: Kossuth. Görgey és Győr Mocsár Gábor Gyémántper cimü dokumentumregényében. Kisalföld, aug. 26. Mocsár Gábor: Gyémántper. Észak-Magyarország, aug. 26. (Könyvismertetés.] 16. — Éppen eléggé ismerem. — Nem igaz, alig tudsz róla valamit. Titokzatos férfi. Szerintem felesége is van, hiszen már negyven éves. Száraz ember, egy mosolya sincs. Túl sokat beszél a betegségéről, de azért elcsavarja egy lány fejét. — Tévedsz, Olenyka. — Lida elhúzta a kezét barátnőjétől. — Jakov rendes ember, kiegyensúlyozott. Nincs abban semmi furcsaság, hogy még nem nősült meg. Katona volt, sokat utazott, egyszerűen nem talált egy olyan lányt, akit megszeretett volna. Aztán a front, a sebesülés ... Azóta sem épült fel teljesen. És különben sem száraz ember, ahogy mondod — gazdag lelkű, kellemes. — Lehet, hogy becsületes ember, mégis azt mondom. Hogy nem ismered eléggé. O csak magára gondol. — Ólja, ne akarj összeveszni velem. Ólja legyintett a kezével, és felemelte a vasaikit. Kulijev átfutotta az Ashabádból átkísért határsértő vallomását. Barna hajú, harminc év körüli, zömök férfit vezettek be. — Üljön le, Kazancev — mondta Kulijev. — Minden igaz, amit leírt a vallomásában? — kérdezte rátéve kezét a vizsgálati anyagokat tartalmazó dossziéra. — Természetesen. Elfogtak a határon egy rádióadóval, nem volt más választásom, mint az igazat elmondani — válaszolta Kazancev mosolyogva. — Látom, vidám hangulatban van. örülök neki. — Tudom, hogy a vallomásomat ellenőrzik, a legkisebb hazugság is kiderülne. Különben is elhatároztam, hogy amint átlépem a határt, önként jelentkezem a hatóságnál. Semmi okom rá, hogy ellenségesen viselkedjem a szovjethatalommal. — Mi késztette rá. hogy a németek szolgálatába szegődjék ? — Igyekszem elmondani, hátha hisz nekem. Bakuban születtem és nevelkedtem. Apám. Fjodor Kazancev munkásember volt. 1927-ben meghalt. Esztendő múlva, anyám férjhez ment egy iráni állampolgárhoz és átköltöztünk Iránba. Ez a férfi hamarosan elhagyott minket. Anyám ismét férjhez ment egy Suvalov nevű orosz emigránshoz, aki örökbefogadott, úgy. hogy iratokat kaptam és munkába állhattam. Édesanyám nemsokára meghalt iÜdögyülladásban. Egyedül maradtam Suvalovval. aki akkor már nagyon öreg volt. Több mint öt esztendeig kellett ápolnom, mint egy gyermeket, hallgatnom jet hatalom, örömmel fogadtam egy ismerősünk javaslatát, hogy lépjek be a német felderítőiskolába. Csak így szabadulhattam meg az öregtől, olyan munkát találni ugyanis, amiből önállóan megélhettem volna, nem lehetett. Természetesen kínosan érintett, hogy a németek szolgálatába kell lépnem, de számomra akkor az volt a legfontosabb, hogy kiszabadultak az öreg házából. — Rendben van. erről még beszélgetünk. Most mondjon el mindent a német kiképzőkről; hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az ismertetésbe, igyekezett. hogy pontosan kitérjen a legkisebb részletekre is, Kulijev megérezte Kazancev őszinteségét. Este Kulijev jelentette Rumjancevnak a kihallgatás eredményét. — Mi a benyomása Kazancevről? — Az a véleményem, hogy valóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a határon. A határőrök szerint nem tanúsított különösebb elővigyázatosságot az átlépésnél, letartóztatásakor nyíltan bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasználhatjuk a németek ellen. A jövő hónapban kell tálálkoznia Szerebrjakovval. Engedjük őt szabadon, próbáljuk meg félrevezetni Schönhausent. — Mit tudtak meg Szerebrjakovról? — Arról a Szerebrjakovról van szó. akit Ismerek. Szerénv életmódot folvtat. semmi gvanúsat nem észleltünk körülötte. Kazancev vallomása szerint Szerebrjakov hosszú évek óta nincs __ , _ kapcsolatban a németekkel. Azt hiszem akkor lázálmait a bolsevikokkal való leszámolásról, dönthetjük el, milyen szerepet szánunk Szemeg az összesereglett emigránsok végnélküli vi- rebrjakovnak, ha találkozott Kazancqwel. táit arról, meddig tarthatja még magát a szov- {FcdytaíjrtkJj i