Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

YAS.ÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER t. Házasság lehetséges A Négy Évszak a társat kankkal, amit embert híva- tatásukat, összeismertetésü­keresö, tartós kapcsolatra vé- tásnak tekintünk, szívesen ket. S mindezt a legnagyobb gyó, maganyos emberek ré- vagyunk segítségére minden diszkrécióval, szére létrehozott intézmény, vidéki társkeresőnek is. Arról az emberséges igye­Létrejöttéi Jogos társadalmi A Négy Évszak — tájékoz- keretről, amit a társkereső igény tette indokolttá, mint- tatója szerint — a 18. évü- szolgálat dolgozói magányos hogy a regi típusú házasság- ket betöltött bel-, vagy kül- férfiak és nők családi élet­közvetítés nem felel meg a földi ügyfelek megbízását hez juttatása érdekében ki-: mai közszellemnek, a mai kí- fogadja el. A társkeresők fejtenek. Szilágyi Rózsa el­adatfelmérö lapot töltenek mondotta: ki. Ebben néhány személyi — Munkánknak'őszint,esé­kat gyötör falun, kisváros­ban is. A kapcsolatteremtés­sel nehezen boldoguló sze­vánalmaknak. A Négy Évszak Házastárs­kereső Szolgálat vezetőjétől, vonatkozású kérdésre felel- get és tapintatot egyaránt Szilágyi Rózsától kérdezzük: nek- megjelölik életkorukat, megkövetelő szempontja az, sikerült-e tevékenységüket a iskolai végzettségüket, csalá- hogy reális igényekre hívjuk fővároson túlra is kiterjesz- d' állapotukat. Közlik, van-e fel a figyelmet, olyan ese­teni, változott-e a budapesti kiskorú gyermekük, milye- tekben, amikor egy férfi és a vidéki társkeresők szá- nek a lakásviszonyaik, s hó- szinte Brigitte Bardotra, egy ma közötti aránytalanság? zassóg esetén hajlandók-e női ügyfelünk pedig úgy­- Különösebb felmérés költözni, esetleg felcserélni szólván Mastroiannire tart nélkül megállapítható, hogy ? párost Vldékkel" 8 meg" f?.™4' Kulonösen férfiugy­a társtalanság az ismeretsé- íordítva felünk korkulonbség-kíva­gi kör hiánya nemcsak szá- A kérdölapokra adott vá- "almai okoznak gondot. Nem mos magányosan maradt laszokkal együtt három arc- ntka amikor 15-20 évvel pesti gondja-baja. hanem so- k<*et és egy teljes alakfotót fiatalabb társat szeretnenek. kell eljuttatni a Négy Év- Egy példa: 65 éves ur topor­szakhoz, amely hagyomá- zékolt azért, mert 50 év fö­nyos módszerekkel, és a mo- lötti társat javasoltunk neki. mélyek Rt "is "otMs"élnelTs dem számítástechnika eszkő- Azt hangoztatta, hogy sok számukat növelik azok. akik wlnek felhasználásával, te- esetben - nála is-a bioló­hót komputer segítségével giai adottsagok elternek az anyakönyvi életkortól. És mi hiába bizonygattuk, hogy ugyanez az előnyös eltérés nem csak a férfiak kivált­sága. — A nő-férfi arány mel­lett foglalkozási szempont­ból is érdekes ügyfeleink megoszlása. Körülbelül 50 százalék a kétkezi munkás, a másik rész főként tisztvi­selők (előadók, ügyintézők, anyagbeszerzők, szervezők) közül kerül ki, de vannak köztük mérnökök, orvosok, tanárok. — Mit várnak a nők leen­dő férjüktől? — Általában jó, kedves, figyelmes, gyengéd, tisztessé­ges embert keresnek. Fontos­nak tartják, hogy kulturált, jó modorú és közvetlen le­gyen. Szinte kivétel nélkül elvárják a férfitól a jól­ápoltságot, a tiszta öltözé­ket, és rettegnek az iszáko­soktól. A kellemes külső nem olyan általános köve­telmény a nőknél, mint amennyire ezt férfi ügyfele­ink a bemutatandó partner­nőtől megkövetelik. Anya­giak tekintetében viszont férfi és női ügyfeleink elvó­rásai meglehetősen egyfor­mák. Legtöbben megkíván­ják, liogy leendő társuknak legalább annyija legyen, mint nekik, mert nyilván félnek, hogy a másik érdek­ből megy hozzájuk, illetve veszi el őket. * A „Négy Évszak" nemcsak jól hangzó fantázianév: a tapasztalat azt mutatja, hogy házasság lehetséges — ha nem is egyenlő eséllyel és valószínűséggel — vala­mennyi korosztály számára. Csorna Béla a kisebb közösségekben tör ténetesen nem tajálhatnak keres> az egymásnak kölcsö­megfelelő partnert — „vá- nősen megfelelő nőt és fér­laszték hiányában". Mun- fit, majd megszervezi bemu­Szeged a hazai lapokban 1973 35. GRUBER László: A Szegedi A Dóm téri csillagos színház­Egyetemi Kórus Montreux-ban. ról. Észak-Magyarország, aug. Kóta, 4. szám. (Fényképekkel.! 26. BÁLINT Sándor: Szegedi nap- ALBERT István: Szegedi Sza­sugaras házak. Művészet, au- badtért Játékok — Norma, gusztus. IFényképekkcl.) Népszava, aug. 26. (Kritika Bel­R1DEG Gábor: A szegedi kép- unl operájának előadásáról.) zómüvészet. — Beszélgetés Papp Betejezödött a fizikusok or­Gyuiaval. Művészet, augusztus. szágos vándorgyűlése Magyar BORVENDÉG Béla: Kötöttség Nemzet. Népszabadság, aug. 26. és kötelesség. Művészet, au- „Összeért" a Tisza-part. Szol­gusztus. (Szeged építésre tóról] nok megyei Néplap, aug. 26. APRO Ferenc: Hagyomány [Beemelték az algyOl hld accl­— mai szemmel. Művészet, szerkezetének utolsó darabját.] SZAMOSI Ferenc: XIV. Sze­s/ELtM/olmn TZl^tí Sommerausstellung. Bu­gusztus [Reprodukciókkal.] (Kritika. Fényképpel.] D. FEHÉR Zsuzsa: Van-e sze- Forog majd a dorozsmai szél­gedi műhely? Művészet, augusz- malom Déli Hfrlap (Miskolc), s?Aafrm™ ••««• * ­liER Endre: pintér József. (Helyreállítják a népi müemle­Múvészrt, augusztus. |A festő- get I keppeM41' Hí'prCdukci0val-.ííny- NAMKNYl Józstti BUcsü a AKACS László: Homokból versenyektől, bucsü veraenyzők­nőt! életfa. - (Beszélgetés Dér tói. Népsport, aug. 28. (Befe­rr'Su.^T- IZ^T ** sportpályafutását Kovács dokkal, fényképpel.] László, a SZEOL kajak-verseny­(APRO Ferenc) A. F.: Zoltánfl zöje.l István. Művészet, augusztus (A A Interatom tanácsülése Sze­festőművészről. Reprodukciókkal, fényképpel.] geden. Népszabadság, aug. 29. SZABÓ Endre: Tóth Sándor. Épül Újszeged víztornya. Nép­Művészot. augusztus. [A szob- szabadság, aug. 30. [Fénykép.] rászmüvéazről. Fényképekkel.] „„_, ' ' KOVÁCS Gyula: Pataki Fe- GIDAY Kálmán: A szegedi renc. Művészet, augusztus. (A Demeter-torony. Élet és Tudo­lestőmuveszröl. Reprodukdóval. mány aug n (Fényképekkel.] fényképpel] . * _ . „ SZELESI Zoltán: NézzUk meg Szeged. Debrecen. — Orvos­együti Koszta lózsef Annuska tanácskozások. Magyar Hírlap, című festményét! Művészet, au- Hug n * gusztus. (Lucs Ferenc szegedi Pályaválasztók Csongrád megyei beszélgettünk a A katonai főiskola hét Csongrád megyei hallgatója fiúkkal Tapor István a szegedi A tisztjelöltek első nagy lőtéren: Radnóti gimnáziumból, erőpróbája a lőtéren volt. Bán Lászlóval, Komoróczki Nagyistók János a hódme- Éleslövészetet hajtottak vég­Józseffel, Nagyistók János- zővásárhelyi Bethlen Gábor re. Kipirult arccal, kis izga­sal, Szabó Károllyal, Kecs- gimnáziumból, Komoróczki lommal Iesték egymás lőta­keméti Szilveszterrel, Tapor József, aki szentesi lakos, a lálatát. Az összegezés: a Istvánnal és Nagy Gyulával, kiskunfélegyházi Móra Fe- Csongrád megyei tiszti isko­A hét fiatalember augusztus- renc gimnáziumból jelentke- lások eredményesen hajtot­ban vonult be a Kossuth La- zett a katonai főiskolára. A ták végre az első lőgyakor­jos Katonai Főiskola szegedi fiatalok a környezetükben latot. századához. A katonai pá- élő hivatásos katonák mun- A fiatalok a katonai főts­lyát élethivatásuknak válasz- káját, életkörülményeit lát- kólán és a tanárképzőben tották, határőr tisztek sze- va, és a középiskolában fo- előírt tantárgyakat négy retnének lenni. lyó honvédelmi nevelés ha- éven at tanulják. A főiskola Bén László és Nagy Gyu- tására választották a híva- eredményes elvégzésével pa­la szegedi lakosok, a nő- tásos katonai szolgálatot. És rancsnoki és általános neve­vénytermesztő és állatte- mi tagadás a két diploma „ ó , dipiomát szerez­nyésztő szakiskolát Hódme- megszerzésének a lehetősége zővásárhelyen végezték. A is a tiszti pályára vonzotta neK­két fiú természetbarát: Sze- őket. Oawaá Béla rétik az erdőt, a növény vi­lágát. De szeretik az önálló­ságot. s vele együtt a ren­det, meg a fegyelmet. És tet­szik nekik az egyenruha is. Ügy vélik, hogy mindegeket, mint határőr tiszteknek „va­lahol a végeken" lehetőségük lesz majd élvezni és gyako­rolni. Ezért is választották a katonai pályát. Kecskeméti Szilveszter Sö­vényháza. Kis sor 234. sz. alatti lakos Kisteleken érett­ségizett. Ott az Ifjú Gárda tagja volt. és a katonai elő­képzésüket a szegedi tiszti­iskolások végezték. Szilvesz­ter tereptant, löelméletet, határőrizetet tanult. Ekkor szerette meg a határőrök munkáját. Szabó Károly meg a hód­mezővásárhelyi Ifjú Gárda tagja volt. Nagyon szerette a lövészetet, meg az össze­tett versenyeket. A honvé­delmi órákat az Ifjú Gárdá­ban is, meg a Kossuth La­jos szakközépiskolában is komolyan vette. Több fiatal tiszt barátja van, akik a ko­rábbi években szintén a hódmezővásárhelyi szakkö­zépiskolában tanultak, s akiktől jó dolgokat hallott, a hivatásos katonák életéről. Medvefóka „nyaraié A Szovjetunió keleti ré­szén fekvő Parancsnok-szi­Prémjükért irtották őket. kíméletlenül És a század geteket az egész világon ls- elején kipusztulás Veszélye merik. Itt van ugyanis a fenyegette az értékes ten­medvefókák kedvenc nyészhelye. Ezek az állatok, akár te- gerl állatokat. A vadászati korlátozások nem vezettek a eredményre. A fókák meg­véndormadarak, nyáron visz- mentése érdekében 1957-ben szatérnek szülőföldjükre, ahol felnőttek, és ahol elő­ször ismerkedtek meg a a Szovjetunió, Kanada és Japán szerződést írt alá, amelyben kötelezte magát, tengerrel. A meleg vizű ten- hogy a Csendes-óceán északi gerekról hosszú utat tesznek részében beszünteti a rned­meg: máig sem sikerült ki- vefóka-vadászatot. Ettől az deríteni, hogyan tudják időtől fogva -a Parancsnok­megtalálni az óceán végte- szigeteken „nyaraló" medve­len térségein a Parancsnok- fókák száma jelentékenyen szigetekhez vezető utat. Elő- nőtt. ször mindig a hímek térnek A Csendes-óceáni Halgaz­vissza a szigetekre. A med- dálkodási és Oceanográfiai vefókák iűnius eleién kere- Tudományos Kutató Intézet vétónak június elejen kere- munkatársal fontos tu<j0­sik fel nyári „lakásukat . A mányos munkát végeznek a nőstények Itt szülik meg Parancsnok-szigeteken. kicsinyeiket. (APN—KS) műgyűjtő tulajdonában. Repro­dukciókkal.] MAKSAY László: Fischer Er­nó. — Szegedi festő Budapesten. Művészet, augusztus IKrltlka a kiállításról. Reprodukciókkal.I PAP Gábor: Tárlatok — táv­latok. Művészet, augusztus. (A Délalföldi Tarlatról éa a Szegedi Nyarl Tárlatról.I | ANTAL Gábor) A. G.: Fo­lyolratszemle. — A folklór fel­adatai. Magyar Nemzet, aug. 17. (Ismertetés a Tlszataj augusz­tusi számáról.I (MOLDOVAN Tamási M. T.: Szegeden és Hódmezővásárhe­lyen. — Háromszáz lakással tőbb épül. Népszava, aug. 17. [CSANYI Lászlói Ca. L.t Be­fejeződtek a szegedi szabadtéri Játékok. — A Norma és az Igor herceg a Dóm téren. Tolna me­gyei Népújság, aug. 22. [Kri­tika Belllnl és Borogyln operá­jának clópdásáról.l Még egyszer Szegedről. Vas Népe. aug. 23. (Az Alkotmány Kupa i-öplabda-tonáról. Fény­képpel.) ALBERT István: A belgrádi Operaház vendégjátéka Szege­dén. — Igor herceg — Norma. Film. Színház, Muzsika, aug. 26. [Kritika Horogyln és Bcllínl ope­rájának elóadasárol. Fényképek­kel.) FORDOS Csaba: Partvédelem. Hajdu-Blhari Napló. aug. 26. IFenvkép a szegedi munkála­tokról.] Gáspár Sándor elvtárs látoga­lasa Csongrád megyeben. Kefet­Magyarország, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadságé Népszava, Szolnok megyei Nép­lap, aug. 25. BOGNÁR Gyula: Kossuth. Görgey és Győr Mocsár Gábor Gyémántper cimü dokumentum­regényében. Kisalföld, aug. 26. Mocsár Gábor: Gyémántper. Észak-Magyarország, aug. 26. (Könyvismertetés.] 16. — Éppen eléggé ismerem. — Nem igaz, alig tudsz róla valamit. Titok­zatos férfi. Szerintem felesége is van, hiszen már negyven éves. Száraz ember, egy mosolya sincs. Túl sokat beszél a betegségéről, de azért elcsavarja egy lány fejét. — Tévedsz, Olenyka. — Lida elhúzta a kezét barátnőjétől. — Jakov rendes ember, kiegyen­súlyozott. Nincs abban semmi furcsaság, hogy még nem nősült meg. Katona volt, sokat uta­zott, egyszerűen nem talált egy olyan lányt, akit megszeretett volna. Aztán a front, a sebesülés ... Azóta sem épült fel teljesen. És különben sem száraz ember, ahogy mondod — gazdag lelkű, kellemes. — Lehet, hogy becsületes ember, mégis azt mondom. Hogy nem ismered eléggé. O csak ma­gára gondol. — Ólja, ne akarj összeveszni velem. Ólja legyintett a kezével, és felemelte a vasa­ikit. Kulijev átfutotta az Ashabádból átkísért ha­társértő vallomását. Barna hajú, harminc év körüli, zömök férfit vezettek be. — Üljön le, Kazancev — mondta Kulijev. — Minden igaz, amit leírt a vallomásában? — kérdezte rátéve kezét a vizsgálati anyagokat tar­talmazó dossziéra. — Természetesen. Elfogtak a határon egy rá­dióadóval, nem volt más választásom, mint az igazat elmondani — válaszolta Kazancev moso­lyogva. — Látom, vidám hangulatban van. örülök neki. — Tudom, hogy a vallomásomat ellenőrzik, a legkisebb hazugság is kiderülne. Különben is elhatároztam, hogy amint átlépem a határt, önként jelentkezem a hatóságnál. Semmi okom rá, hogy ellenségesen viselkedjem a szovjet­hatalommal. — Mi késztette rá. hogy a németek szolgá­latába szegődjék ? — Igyekszem elmondani, hátha hisz nekem. Bakuban születtem és nevelkedtem. Apám. Fjo­dor Kazancev munkásember volt. 1927-ben meg­halt. Esztendő múlva, anyám férjhez ment egy iráni állampolgárhoz és átköltöztünk Iránba. Ez a férfi hamarosan elhagyott minket. Anyám ismét férjhez ment egy Suvalov nevű orosz emigránshoz, aki örökbefogadott, úgy. hogy iratokat kaptam és munkába állhattam. Édes­anyám nemsokára meghalt iÜdögyülladásban. Egyedül maradtam Suvalovval. aki akkor már nagyon öreg volt. Több mint öt esztendeig kel­lett ápolnom, mint egy gyermeket, hallgatnom jet hatalom, örömmel fogadtam egy ismerősünk javaslatát, hogy lépjek be a német felderítő­iskolába. Csak így szabadulhattam meg az öreg­től, olyan munkát találni ugyanis, amiből önál­lóan megélhettem volna, nem lehetett. Termé­szetesen kínosan érintett, hogy a németek szol­gálatába kell lépnem, de számomra akkor az volt a legfontosabb, hogy kiszabadultak az öreg házából. — Rendben van. erről még beszélgetünk. Most mondjon el mindent a német kiképzőkről; hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az ismertetésbe, igye­kezett. hogy pontosan kitérjen a legkisebb rész­letekre is, Kulijev megérezte Kazancev őszin­teségét. Este Kulijev jelentette Rumjancevnak a ki­hallgatás eredményét. — Mi a benyomása Kazancevről? — Az a véleményem, hogy valóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a hatá­ron. A határőrök szerint nem tanúsított külö­nösebb elővigyázatosságot az átlépésnél, letar­tóztatásakor nyíltan bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasználhatjuk a németek ellen. A jövő hónapban kell tálálkoznia Szerebr­jakovval. Engedjük őt szabadon, próbáljuk meg félrevezetni Schönhausent. — Mit tudtak meg Szerebrjakovról? — Arról a Szerebrjakovról van szó. akit Is­merek. Szerénv életmódot folvtat. semmi gvanú­sat nem észleltünk körülötte. Kazancev vallo­mása szerint Szerebrjakov hosszú évek óta nincs __ , _ kapcsolatban a németekkel. Azt hiszem akkor lázálmait a bolsevikokkal való leszámolásról, dönthetjük el, milyen szerepet szánunk Sze­meg az összesereglett emigránsok végnélküli vi- rebrjakovnak, ha találkozott Kazancqwel. táit arról, meddig tarthatja még magát a szov- {FcdytaíjrtkJj i

Next

/
Thumbnails
Contents