Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

VASÁRNAP. 1973. SZEPTEMBER 8. 21 Vita a zöldségről Tegnap, szombaton a gyári naptár szerint 400 szövőnő a szabadnap örömeit élvezi. A csarnokok zárva maradnak, a gépeket a lakatos olajozza. De kora reggel — ugyanúgy mint hétfőn, kinyíltak a gyári vaskapu szárnyai, s az öltözőket ellepték az álmos szemű asszonyok, lányok. — Mikor határozták el, hogy bekok közül is találtunk vállalkozókat, , így aztán szinte minden gépünk termel. Ponyvát, cipőipari bélésanyagot készítünk. FÉL NÉGYKOR KELT EGY EMBERKÉNT jönnek? — Régebben. A pontos időt hétfőn állapítottuk meg — mondja Frányó József, a KSZV újszegedi szövőgyárának igazgatója. A vállalati pártbizottság javasolta, hogy Szeged felszabadulásának 30. évfordulójára szervezzünk kommunista műszakokat. A témát a szocialista brigádvezetőkkel megtárgyaltuk. Senkit nem kellett rábeszélni, számunkra csupán az maradt. hogy elintézzük a rendkívüli munkanap formaságait; hogy legyen anyag, villanyáram. — Hány gép áll a csarnokban? — Inkább azt mondanám; csak egyetlen hiányzónk akadt — mondja Mészáros József főművezető. — Mostanában, amikor bizony a „rendes" műszakokban törjük a fejünket, honnan szerezzünk a hiányzók helyett s2övőket, ritkán fordul elő ilyen teljes létszám. Az adat önmagáért beszél: reggel, amikor összesítettük a statisztikát, kiderült, hogy gyárunkban 416-an jelentkeztek munkára, s mindössze egy vidéki dolgozónk nem érkezett meg! Még a délutáni műszakból, sőt a hivatalno— Miért kommunista műszak ez? — Mert segíteni akarunk vele a gyárnak, meg Szegednek ... Ügy gondoltuk, hogy a vállalati érdekeinket is figyelembe vesszük, valamint azt, ami minden embernek sajátja. Sétálok a száztíz decibellel zajongó szövőgépek köpött. Fiatalasszony, kendője a szemébe lóg igyekezetében: — Csamangó Mártonné vagyok, Dorozsmárói jöttem ma reggel. Hogy szívesen-e? Hát persze! Ebből a munkából majd óvodát építenek Szegeden. Én 200 forintot keresnék azzal, hogy szabad szombaton szövök. De saját elhatározásomból csak az alapbért veszem fel, a többit — 100 forintot — munkatársaimmal együtt felajánljuk. — Fél négykor keltem, Kiszomborról ugyanis csak a korai vonattal érek be műszakkezdésre — mondja Kőhegyi Gyuláné. — Otthon eredetileg pihentünk volna, azt terveztük a férjemmel, hogy takarítunk, aztán bemegyünk Makóra. Ez vasárnapra marad. Mikor érek haza? Délután négyre. — Én tíz percre lakom az üzemtől — veszi át a szót Papp Lászlőné, tehát könnyű a dolgom. A férjemre hagytam a gyereket, s ha szerencsém van, talán kész ebéddel várnak otthon. Ha nem, akkor rámmarad a háziaszszonykodás, amit megszoktam. Azt meg, hogy most itt vagyunk természetesnek tartjuk. Ügy gondolom, ez a délelőtti műszak is hozzásegít majd bennünket ahhoz, hogy a városban több hely legyen a gyerekeknek az óvodában. Ha róluk van szó, szívesen dolgozok, ugyanúgy, mint itt mindenki. Összetett folyamat GYŰLIK A PÉNZ Délután két óra, a gépek egymásirodában végezután leállnak. Az összeszámolják, mit tek a „szabadnapon". Négy száztizenhat ember 3300 órát dolgozott — a holnapért. Az összeg talán nem is olyan nagy az első pillantásra — 20 ezer forint. De a 20 ezer forint szeptember 15-én, meg azután októberben, novemberben tovább szaporodik. A KSZV-nek hat gyára van, ahol ugyanúgy gondolkoznak és éreznek, mint Üjszegeden a szövőben. Ahol ugyanúgy elhatározták már, hogy a szegedi gyerekekért — fiaikért és lányaikért — ők is adnak egy szabad szombatot, dolgoznak a holnapért N. I. Valóban kifogásolható a zöldség-gyümölcs ellátás. A minőséget és az árakat tekintve is. Viszont, aki a cikksorozatot elolvasta, arról is meggyőződhetett, hogy a zöldség-gyümölcs termesztés és forgalombahozás igen összetett — sok objektív tényezőtől is jaefolyásolt — folyamat. A legnehezebb az érdekek összehangolása: a termelő — ha egyáltalán rászánja magát a zöldség-gyümölcs termesztésre — nyilvánvalóan nagyüzemi módszerekkel termel, és vagontételben kíván eladni. Ilyen mennyiség folyamatos átvételére csak a MÉK képes. Ebből már következik a kereskedelem és a fogyasztó panasza: későn érkezik az áru, nem olyan friss, mint a piacon vagy a magánkereskedőnél. Egyszerűnek látszana a megoldás: szerezze be az árut közvetlenül a kiskereskedelem a termelőtől, és adja közvetlenül a fogyasztónak. Ki merem jelenteni, hogy ennek érdekében a kiskereskedelem sokat tesz, de az így beszerezhető mennyiség az igényeknek csak kisebb részét fedezi. A zöldség-gyümölcs ellát4s bázisát a MÉK által szállított árumennyiség jelenti. Az állami, tanácsi vállalatok és ÁFÉSZ-ek boltjaiban a zöldség-gyümölcs forgalom után kiemelt jutalék van megállapítva, mely a közvetlen felvásárlás esetében. még magasabb százaléka a forgalomnak. Ennek mértéke eléri a jelenlegi bérgazdálkodáson adható maximumot. Hogy ez mégsem ösztönző annyira, mint a magánkereskedő esetében? Érthető. De az a tény, hogy a maszek zöldséges jobban él, mint a premizált bolti eladó, semmi esetre sem abból az „alaptörvény"-ből adódik, hogy — a megjelent cikket idézem — „a vevőt nem szabad becsapni, hosszú távon nem lehet csalni"! Az is meggyőződésem, hogy az udvarias kiszolgálás és figyelmesség sem csak a magánkereskedők sajátja, és ennek forgalomnövelő hatásával az állami és szövetkezeti kereskedelmi dolgozók is tisztában vannak, és többségük így is dolgozik. A hibázok ujjnyomai Fiatalok, szerezzetek szakmunkás-bizonyítványt! A FÉMMUNKÁS VÁLLALAT KECSKEMÉTI GYARA 1973. SZEPTEMBER HÓNAPBAN szerkezetlakatos szakképesítés megszerzéséhez 1 éves tanfolyamot indít Jelentkezési feltételek: 30. életév betöltése 1974. szeptemberig, VI. általános iskola. A képzés a gyár területén történik, a folyamatos részvétel kötelező. A tanfolyam költségeit gyárunk fedezi, vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán, KECSKEMÉT, IZSÁKI ŰT 6. HATÁRIDŐ: szeptember 15. A technológiai utasítások közt szerepelt az is: kézzel nem szabad megfogni a munkadarabot. Mégis, akad. tak olyan dolgozók, akik megfogták a különlegesen fi. nom megmunkálást igénylő alkatrészt. Ez a — csekélynek tűnő — fegyelmezetlen, ség komoly következmények, kel járt. Nem működött a finom szerkezet, s a hibakeresés során kimutatták: a kér. déses alkatrészen ott vannak a fegyelemsértők ujjlenyomatai. Ez a kis zsírosodás, ez az aprócska lenyomat is maradandó károsodást okozott a speciális anyagon. A megtörtént esetből jó néhány tanulságot vonhatunk le. Elsősorban, legfontosabbként a munka pontossá, gára vonatkozoan. Nem lehet a legkisebb eltérést sem megengedni magunknak a gyártás közben, mert lám, egy semmiségnek tűnő dolog is elronthatja az eredményt. Az utasítások pontos betartása, persze, sokkal könnyebb, ha tudjuk azt is: miért van erre szükség. Kevésbé valószínű, hogy a példánkbeli ujjlenyomatok rákerültek volna az alkatrészre, ha a szakmunkásnak előzőleg megmagyarázzák az okot is: erről, meg erről van szó, ez a darab ilyen meg ilyen „spéci" berendezésnek lesz a lelke. Biztos, hogy az illető job. ban odafigyelt volna, ha erről is alaposan tájékoztatják. Másfelől van egy divatos szólás is: csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Jó menedéke ez a hibázóknak igen sok esetben. Az a kár, ennél a kényelmes álláspontnál gyakran megrekednek, s nem keresik üzem. szerte a hibázok ujjnyomait. Persze.. itt már jelképes „ujjlenyomat-keresésre" gondolunk. Arra, hogy általános figyelemmel,' következetesen megnézzék: ez és ez a hiba honnan származik, kinek a kezenyomát őrzi. a terméken. S nem azért, hogy általános dörgedelem sújtsa az illetőt. A Dolgozz hibátlanul ! munkarendszer — melynek első „lépcsője" a következetes hibakeresés — sosem a hibát elkövető személy ellen, hanem a hiba el. len irányul. S a kritikus és önkritikus vizsgálódás — mint már annyi munkahelyen — még nagyon sok üzemben. intézményben eredményt hozhat. Csak szembesíteni kell a hibázót saját ujjlenyomatával, s aztán vele keresni a jó minőség útját. K. 93. Hogyan is kellene csinálni? Hajnalban kimenni a piacra, a friss áruból a legszebbet, legolcsóbban megvásárolni, és — most jön az egyik bökkenő — a boltba beszállítani. A termelő a szállítást nem vállalja, az egyéb szállítóeszköz igénybevétele tetemes — árréssel nem pótolható — költséggel jár. A magánkereskedő saját gépkocsijával elvégzi a szállítást, a bolti dolgozónak a jutalékból kocsira még nem futotta. Apropó: árrés! A zöldséggyümölcs áruk beszerzési árához 15—20 százalék kalkulálható. A munkabéren, a szállítási költségen és az egyéb áruknál is jelentkező közvetett költségeken felül a zöldség-gyümölcs szakmában igen nagy a minőségromlásból adódó veszteség. Hogy ez minél kisebb legyen, az árut különös gonddal és hozzáértéssel kell kezelni. Ez nehéz, és nem is a legtisztább munka. Nincs is rá munkaerő. Sajnos, egy kézen meg lehet számolni azokat a szakmát szerető és értő szakembereket, akik elsősorban szakmaszeretetből, munkaidőn túl, hajnalban megjelennek a piacon, és a megvásárolt árut egész nap kezelik, tetszetősen kirakják, locsolják. Nehéz ez a szakma, nagy hozzáértést igényel, és az ebből elvárható többletjövedelmet csak a szezonban biztosítja. Az év felében ebből a szakmából nem lehet megélni. Ezért kellenek a maszeknál is és az állami, szövetkezeti kereskedelemnél is a kiegészítő cikkek, melyek biztosítják egész évben a megélhetéshez, vagy a gazdaságos üzemeléshez szükséges forgalmat. Regőczi elvtárs nyilatkozott a konyhakész és tisztított zöldségfélék forgalombahozataláról. Ezt nagyon várjuk már. Budapesten az élelmiszerboltok hűtőállványain már megtalálható a csomagolt, tisztított burgonya, a szeletelt tök, káposzta stb. A dolgozó háziasszonyoknak nagy segítséget fog jelenteni, és — hasonlóan a mirelitárukhoz — a kényelem biztosításán felül egész évben növelni fogja az ellátás biztonságát is. Az árszínvonal kérdéséhez: az ebben az esetben szó szerint vett piaci árak csak árutömeggel, és az átlagáraknál alacsonyabb árú árutömeggel befolyásolhatók. Hiába állapít meg a MÉK alacsonyabb árakat, ha a termelő nem adja, vagy az igények szerinti mennyiség nem biztosítható ezen az áron. Az árszabályozó szerep a nagyüzemi módszereket alkalmazó termelőszövetkezetekre és állami gazdaságokra vár. Ha árutömeggel — jó minőséggel, és alacsonyabb árral — jelennek meg a piacon, az áremelésre Irányuló, bármilyen mesterkedés hiábavaló lesz. A rendelkezésünkre álló országos adatokból megállapítható, hogy a szegedi piaci árak általában a budapesti és a kiemelt városi áraknál alacsonyabbak, azonban a termelőszövetkezetek árufelhozatalának részesedése ezeknek negyedrésze, vagy még kisebb hányada. Milyen alacsonyak lehetnének az áraink, ha a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a más területeken tapasztalható részesedéssel képviseltetnék magukat piacainkon az árufelhozatalban! A megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága többször foglalkozott már a zöldség-gyümölcs ellátás helyzetével, érezve azt, hogy feltétlenül tennünk kell valamit — legalább saját eszközeinkkel — ennek megjavítására. Konkrét intézkedés volt többek között, hogy a zöldség-gyümölcs szakmában magánkereskedői működési engedély korlátlan számban kiadható, még pavilonban történő értékesítés esetén is. A Marx téri fedett piaccsarnokot azért hozta létre a Szeged megyei városi tanács — a Belkereskedelmi Minisztérium segítségével, de nagy anyagi áldozattal —, hogy a kulturált körülmények biztosításával a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére folyamatosan nyitva tartó boltok létesítésére és saját termeivényeik értékesítésére lehetőséget teremtsen. Mint ahogyan magánkereskedői kérelem ls csak igen gyéren érkezett a tanácshoz, ugyanúgy a piaccsarnok elárusító helyein is elsősorban a zöldség-gyümölcs kínálat kifogásolható, tálalást, menynyiséget és árat tekintve egyaránt. További terveink: a kisárutermelőkkel kell szövetségre lépni, őket kell érdekeltté tenni, hogy friss áruikat hozzák a szegedi piacra. Az az elképzelésünk, hogy a Marx téri ipari vásár fedett pavilonját — mely szervesen kapcsolódik a piachoz — ennek szolgálatába állítjuk az ünnepi heteken kívül eső időszakban. Mégis, mit tett a kereskedelem a zöldség-gyümölcs ellátás terén a lakosság érdekében? Sokat! Erőfeszítéseiket és jószándékukat mi látjuk, melynek hatását a vásárló esetleg nem is érzékeli. Néhányat említünk: a közvetlen zöldség-gyümölcs felvásárlás minden boltban engedélyezve van, ezt a tevékenységet anyagilag is ösztönzik; a nem teljes értékű árut a bolt köteles leértékelni, és ebből a dolgozóknak anyagi hátránya nem származhat. Az elmúlt évben is, az idén is kockázati alapjuk terhére vásárlási akciókat szerveztek — burgonyát, téli almát, őszibarackot hoztak forgalomba árkedvezménnyel —, ami csupán a szegedi Éliker Vállalat útján, közel 100 ezer forint megtakarítást jelentett a lakosságnak. Ellátási felelősségüket érezve, az ország távoli területeiről is szereznek be zöldséget, gyümölcsöt, vállalva ennek szállítási többletköltségét. Tény az. hogy éves átlagban nem jövedelmező ez a szakma. A szocialista szektornak viszont vállalnia kell ennek terheit, és elsősorban az ellátási felelősségüket érezve mindent meg kell tegyenek, hogy a zöldség-gyümölcs ellátás jelenlegi — sok esetben kifogásolható — szövevényes rendszere észszerűsödjék, és a fogyasztó asztalára minél frissebb áru, minél olcsóbban kerüljön. Bodola Miklós, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője A gépjárművek műszaki felülvizsgálata során — az utak fejlesztéséhez szükséges adatok összegyűjtésére — a járművek tulajdonosai kérdőívet kapnak. A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet kéri, hogy a vizsgán megfeleltek a járműre és utazásaikra vonatkozó adatok kitöltése után a megcímzett kérdőívet postán, bélyeg nélkül , küldjék vissza Az adatszolgáltatás az utak fejlesztését és a jobb közúti közlekedést segíti.