Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

VASÁRNAP. 1973. SZEPTEMBER 8. 3 Népgazdaságunk jó! fejlődik (Folytatás az J. oldalról.) 1973-ban — az első félévi adatok szerint a fogyasztás növekedési üteme nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 százalékkal nőtt. Abban az évben erőteljes volt a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás is, mégpedig nagymértékű importnövekedéssel párosulva. A szükséges intézkedések után 1972-ben a felhalmozás az 1971. évinek s/4-ére csökkent. Ez lényegében a készletfelhalmozás mérséklődéséből adódott, a beruházás gyakorlatilag stagnált. Az 1973. év első félévének adatai még nem utalnak a felhalmozási tevékenység élénkülésére. Látnunk kell azonban, hogy a fogyasztás és a termelés rendszeres növelése, az egészséges fejlődés nem valósítható meg a felhalmozás tartós stagnálása mellett. Ipar műszaki színvonal emelése, a műszaki feltételek javítása volt a cél. A vasúti közlekedésben — összhangban az energiastruktúra változással — folytatódott a dízelesítés, a villamosítás. 1972-ben a villamosított vonalak hossza 1054 km-t tett ki. es majdnem elérte az 1975-re tervezett szintet (1100 km). A városi — és ezen beiül is elsősorban budapesti — tömegközlekedést javító tervcélok közül ez ideig a metró kelet—nyugati vonalának használatba vétele és a szentendrei helyiérdekű vasút meghosszabbítása valósult meg. Jövedelem A népgazdasági ágak termelésének növekedési üteme és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékoknak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971— 1972-ben 6 százalékkal nőtt, 1973. I. félévében pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari termelés kb. 6 százalékos növekedésével számolt. A legtöbb ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is megfelelt a terv előírásainak, gyorsabban azok az ágazatok fejlődtek, amelyek valamely kiemelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energiatermelés és -felhasználás, ámi a szén szerepének csökkenésében, és a kőolaj, valamint a földgáz jelentőségének növekedésében jutott kifejezésre. A szénhidrogének aránya az alap-energiahordozók felhasználásán belül 1970-ben 45,8 százalék, 1972-ben 54,4 százalék volt, és 1973. I. félévében tovább nőtt. A fejlesztési programoknak megfelelően az ipari átlagot meghaladóan fejlődött a bauxitbányászat és az alumíniumkohászat. A gépiparon belül — az ún. járműprogrammal összefüggésben — erőteljesen fokozta a termelését a közlekedési eszközöket gyártó ágazat (1971-ben 6,9 százalékkal, 1972-ben 9,1 százalékkal, 1973. I. félévében 6,8 százalékkal). Gyors volt a fejlődés a műszeriparban és a híradástechnikai termékeket gyártó vállalatoknál. A számítástechnikai program keretében 1972-ben megindult és 1973-ban folytatódott a program gerincét képező elektronikus logikai gépek termelése. A gyártmánystruktúra figyelemre méltó változása mellett azonban nem elég gyors az áttérés a gépiparban a gazdaságosabb termékek termelésére, és a követelményeknél lassúbb a termékek cserélődése. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata •— a tervvel összhangban — a vegyipar volt. (1971-ben 12,7 százalék, 1972-ben 10,7 százalék, 1973. I. félévében 14,3 százalék). A vegyiparon belül nőtt a mezőgazdasági rendeltetésű vegyi termékek, a különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. Jóval több motorbenzint termeltünk, mint korábban, az átlagos oktánszám emelése mellett. Az átlagot jóval meghaladóan emelkedett a műanyag alapanyagok termelése (1972-ben az 1970. évinek 1,8-szorosa volt). A termelési szerkezet folyamatos változásával egyidejűleg dinamikusan fejlődött az exportban jelentős hányadot képviselő gyógyszeripar is. . A IV. ötéves terv az építőipar feladatát az építési kereslet és kínálat között hoszszú idő óta fennálló feszültségek feloldásában határozta meg. Ennek érdekében a terv az építőipari termelés jelentős (évi 7—8 százalékos) növelését irányozta elő. 1971-ben a kivitelező építőipar termelése a tervet meghaladóan, 10 százalékkal nőtt. 1972-ben a növekedési ütem — a beruházások mérséklésével összefüggésben — 4 százalékra csökkent, és ez év első felében 3 százalék volt. A kivitelező építőiparon belül az állami építőipari vállalatok 1971ben 10 százalékkal, 1972-ben 5 százalékkal, 1973. I. félévében 4 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel azelőtt. A kereslet és a kínálat közötti feszültség az építőiparban jelentősen csökkent. Az építőipari vállalatoknál június végén az elutasított építési igények az éves termelési előirányzatnak 1970-ben 22,6 százalékát, 1971ben 17,9 százalékát, 1972-ben 5,1 százalékát. 1973 első felében 3,7 Százalékát tették ki. Mezőgazdaság A mezőgazdaság 1971-ben 9 százalékkal, 1972-ben 3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdáság már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét. Nagyjából megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés és a baromfitenyésztés. A sertésállományra korábban jellemző nagymértékű ingadozás jelentősen mérséklődött. A problémát jelentő cukorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés erőteljes fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatását az 1973. évi adatok már részben érzékeltetik. Idén nagyobb területen termelnek cukorrépát, mint az előző években. Június végén a szarvasmarha-állomány 2.8 százalékkal, a tehénállomány 3,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1972.- közepén. A búzatermésállag és termésmennyiség minden korábbit jóval meghalad. Lakásépítés Áruellátás Mennyiért és mennyit ? A IV. ötéves terv azt mondta ki, hogy a lakosság reáljövedelmének emelkedésében — a hatékonysági követelmények teljesítése mellett — az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reálbér növekedésének. A terv szerint öt év alatt a reálbérnek 16—18 százalékkal, a reáljövedelemnek pedig 25—27 százalékkal kell emelkednie, ami éves átlagban 3—3,4, illetve 4,6—4,9 százalékos növekedésnek fefel meg. Az elmúlt két évben a reálbérek tényleges emelkedése elmaradt a tervezettől, 1971-ben és 1972-ben is 2,3—2,3 százalék volt. 1972 novemberében az MSZMP KB állásfoglalt az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások és művezetők béremelését illetően. Ennek hatására 1973. március óta fokozódott a bérkiáramlás, és a II. negyedévben reálértéken mintegy 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljövedelem 1971-ben lényegében a tervnek megfelelően emelkedett (4,5 százalékkal), 1972-ben viszont mérsékeltebben (3,4 százalékkal). A családok reáljövedelmét nagymértékben befolyásoló eltartottak — keresőképtelen gyerekek, betegek, öregek — ellátásának terhét az állam részben magára vállalja. Az átvállalás mértékéről a pénzbeni társadalmi juttatások összege tájékoztat, melynek növekedését a terv évi 10— 11 százalékban határozta meg. A pénzbeni társadalmi juttatások növekedése reálértéken 1971-ben 9,4 százalék, 1972-ben 10,8 százalék volt A növekedés 1973. I. felében gyorsult, és folyó árakon 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (reálértéken kb. 15 százalékkal). Az idei nagy növekedés részben azzal függ össze, hogy a központi áremelések ellensúlyozására emelték a nyugdíjakat, és a családi pótlékot is. A terv az 1971—1975. években a termelői és a fogyasztói árak viszonylagos stabilitásával számolt, és kimondta, hogy a fogyasztói árak színvonalának átlagos emelkedése nem haladhatja meg az évi 1—2 százalékot. A tényleges emelkedés 1971-ben 2 százalék, 1972-ben 3 százalék, 1973. I. félévében 3,7 százalék volt. 1972ben a tervet meghaladó áremelkedésben nagy szerepük volt egyes szeszes italok és építőanyagok viszonylag jelentős (11, illetve 7 százalékos) áremelésének, valamint az 1971 júliusában végrehajtott lakbéremelésnek, amely utóbbinak terheit az állam teljes egészében magára vállalta. Ugyanakkor nagymértékben csökkentették a szappanok, a mosó- és mosogatószerek, egyéb háztartási vegyi cikkek és .a harisnyák árát 1973. I. félévében a fogyasztói árszínvonal-emelkedés nagyrészt a tej és tejtermékek, a cigaretták és az égetett szeszes italok áremeléséből adódott. Áz élelmiszerárak növekedésének ellensúlyozására a pénzbeni társadalmi juttatások növekedése mellett néhány ruházati és tartós fogyasztási cikk fogyasztói árának leszállítása szolgált, melynek eredményeként 1973. II. negyedében a ruházati és vegyesiparcikkek árszintje a tavalyinál kisebb mértékben emelkedett. A különböző bér- és áremelkedésekkel összefüggésben a tervidőszakon belül a központi szándékoknak megfelelően némileg változott a lakosság jövedelem-elosztása. E

gy útépítésnél hallót, tam még a nyár elején két munkást beszélgetni. Az egyik az épületbe a közműveket bevezető árok partján üldögélt, a másik a járdaszegélyt rakta volna, de nem állta meg, hogy oda ne szóljon az előbbinek: Na, ti sem szakadtok meg a munkában. A másik meg azt nem állta meg, hogy vissza ne adja a kérdést: Ennyiért? Bárki kitalálhatja, hogy ezek után parázs vita lángolt fel, s abban az egyik fél azt bizonygatta, hogy a lustálkodót azért nem is fizethetik jobban, mert nem végzi megfelelően teendőit, az pedig kötötte az ebet a karóhoz, hogy csupán a munkabérhez méri aktivitását Népmesei fordulattal: még ma is vitatkoznának, ha közben le nem telt volna a munkaidő. S visszatérve a valósághoz: az az útépítés — érthetően tovább tartott, mintsem tervezték volna, s ráadásul többe is került. De az volt az érzésem, hogy ettől a vitatkozó felek egyikének sem lett több a fizetése. S ez tán nem is lenne baj, de kevesebb sem lett. Hála azoknak, akik tulajdonképpen helyettük izzadtak azokban a napokban, nem az utakon, de tán éppen gyárakban, földeken, s nem jutott idejük j töprengeni: ennyiért — eny' nyit? Tán azért dolgoztak e két léhűtő helyett, mert eljutottak annak felismeréséig, hogy a javakat előbb meg kell teremteni, meg kell termelni, s csak azután lehet szétosztani. Az elosztásban pedig csak akkor lehet különbséget tenni a végzett munka értéke szerint, ha van végzett munka. U

* gy rémlett aztán, hogy ugyanezzel a vitatkozó párral találkozom a körzeti orvos rendelője előtt várakozva, bár egyáltalán nem volt hasonló a fizimiskájuk — beszédük, szemléletük annál inkább. A várakozás unalmas perceit kitöltendő, válogatás nélkül sütötték rá a társadalom különböző rétegeire az ingyenélés bélyegét, különböző fog. lalkozási ágakban dolgozók henyélési lehetőségeit ecsetelve. Aztán saját helyzetüket is szóba kották, s érdekes módon, azzal dicsekedtek egymásnak, hogy miképpen tudják azt a kis pénzt hasonló mértékű munkával viszonozni. A meglepő az egészben az volt, hogy mind. ezt igazságuk teljes tudatában mondták, cseppet sem lepődve meg azon, hogy a beszélgetés két része menynyire hasonló. Egyszerűen különválasztották saját igaz. ságukat a társadalométól. Ilyenkor az ember csak tűnődik. Például azon; mi ösztönöz nálunk sokakat arra, hogy a mások munkáját figyeljék, azt bírálják, kritizálják, gyakran elfeledkezvén arról, mint késik közben a sajátjuk. S aztán — hasonló ferde szemmel — miként néznek ugyanők a többiek fizetést rejtő tasakjába, méricskélve a különbségeket. Igaz, kimérni, hogy milyen reális célokat érhet el az ember, kiszámítani, a fizetésből mire, s hogyan fog telni, az élethez szükséges tevékenység. Ilyenkor határozottan kell a pontosság, akár az aprólékosság is, nem lehet mindent nagyvonalúan elintézni. Ám ezt nem szabad összetéveszteni azoknak a méricskélőknek az aprólékosságával, akik azt számítgatják léptennyomon : egy jottányival se tegyenek többet, mint amennyiért' fizetik őket, egy mozdulattal se múlják felül társaikat. Sőt, ha lehet, időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy éppen azt követik el, amiért mást megszólnak: igyekeznek kevesebbet tenni ugyanannyiért. Meglehetősen sok ilyen kispolgár ügyeskedik manapság, aki szívesen beérné azzal, ha a költői, Petőfi-féle társadalmi Kánaán helyett megszerezheti magának a kicentizett, összkomfortos magán-Kánaánt. S aztán: megálljunk! Ez a magán-Kánaán lehet akár kétszobás, akár tízszobás — minden, .képpen börtön: annak a szellemnek a börtöne, melyet meglehet, hogy a tulajdonos fennen hirdet, a szocialista gondolkodás szelleméé. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy ki-ki anyagi tehetségéhez mérten, ne teremthesse meg a családi élethez, a pihenéshez, szórakozáshoz szükséges környezetet — nem lakásról van szó. A magánKánaánok bent épülnek az emberekben, meghatározzák már eleve — mielőtt a valóságban is megteremtődné, nek — gondolkodásmódjukat, szemléletüket. Hónapokkal ezelőtt példázatokat olvastam sportolókról szólván, olyanfajta jelenségekről, amelyek nemcsak a futballistákat „ösztönzik" az „ennyiért csak ennyit" egyébként hazug módszerének alkalmazására, hanem a diákoktól a művészekig — igen sok emberre vannak hatással. Ez pedig a színvonal állandó csökkenéséhez vezet. Példa rá nyelvünk áliandó romlása: ha ugyanis kiderült, hogy bármilyen helyén az életnek igen jól meg lehet élni az anyanyelvi minimummal, akkor prédikálhat a nyelvvédők serege, a nyelvi kispolgár ehhez igazítja mércéjét. Csak annyira tanul meg magyarul amennyire kell. (Előfordul, hogy más nyelvet is inkább, ha érdeke!) Példa rá a táncdalszövegek és zenék színvonaltalansága. Példa rá a sokat emlegetett futball: játékosok százai érzik úgy, hogy megszolgálták pénzüket, ha vasárnaponként másfél órán át ott vannak munkahelyükön, a pályán, s figyelik, hogy mennyit érdemes futni, rűgni, lihegni. S

ok ilyesfajta „üzletem, ber" van még köztünk. E rejtett kiskapitalisták fél szemmel mindig a piacot lesik: a bóvlit, a se. lejtet, (saját munkaerejét), mikor tudják leggazdaságosabban eladni. S mivel egyelőre ezen a nagy, a Marx térnél jóval hatalmasabb piacon nagyobb a kereslet, mint a kínálat, gyakran megtalálják számításukat. S hogy meddig? Ha meg tudnak téveszteni bennünket, magunk is könnyen válhatunk igény, telenné: egy gazdag magánKánaán szegény tulajdonosaivá. Veress Miklós 1971—1972-ben a tervezett 143 000 lakással szemben 165 500 lakás épült, és így teljesíthető a IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése. Az összes felépített lakáson belül a tervezettől eltérően kevesebb volt az állami, és több a magánerőből épülő lakások száma. (1973.1. félévében a kivitelező építőipar 4 százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év hasonló időszakában.) Gépek a betakarításhoz A gépek őszi forgalmazásáról tájékoztattak az AGROTRÖSZT iletékesei. A raktárakban nagyszámú traktor és pótkocsi vár eladásra. Szeptember 30-ig 7800 vontatót biztosítanak a megrendelőknek, ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Pótkocsikból is ezerrel többnek az értékesítésére készültek fel. Az őszi betakarításhoz szükséges gépekből a tavalyinál nagyobb a kínálat Szállítás Az áru- és személyszállításban a szállítóeszközök mennyiségi növelése mellett a A lakosság áruellátása — a néhány cikkből időnként előforduló átmeneti hiány ellenére — az ötéves terv eddig eltelt időszakában általában kiegyensúlyozott, kielégítő volt, és követte a jövedelmi színvonal emelkedését. A kereskedelem és az ipar kapcsolatának javulására utal, hogy a kereskedelem 1973-ra, a tervezett jövedelemnövekedéssel összefüggésben, jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor ebben az évben részben a választék bővítése érdekében jelentősen nőtt a fogyasztásicikk-import is. A kiskereskedelem — összehasonlítható árszinten — 1971-ben 7 százalékkal, 1972ben 3 százalékkal, 1973. I. félévében 6 százalékkal bonyolított le nagyobb forgalmat az egy évvel azelőttinél. A tervnek megfelelően a vegyesiparcikkek forgalma emelkedett a legdinamikusabban. A ruházati cikkek forgalmának növekedése viszont eddig jóval elmaradt a tervezettől. Automata palacktöltő Befejeződtek az üzemi próbák a szegedi olajmező egyik új létesítményében, a palacktöltó üzemben. A háztartásokban használt gázpalackokat töltik itt majd a gázüzemből közvetlen csővezetéken érkező propán-bután gázzal. Termelési adataiból egy jellemző szám: évente 400 ezer háztartást tud ellátni rendszeresen, remélhetően zökkenő nélkül. A vágóhíd melletti telep az új töltőállomás üzembe lépésével teljesen felszabadul és a bővülő vágóhíd rendelkezésére áll. A mostani környezet mindenképpen ideális, lakott területtől távol, a volt algyői repülőtéren épült föl az új állomás. Várhatóan év végére teljes kapacitással üzemel. Képünk üzemi próba közben készült