Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

VASARNAP, 1973. AUGUSZTUS S. a 7 mBannmMas Mi van a csillac gokban? A kórus az öltöző folyosóján Statisztaarcok a Mózesből Statisztaválogatás Lendület Az embert mindig foglalkoztatták a csillagos égbolt rejtélyei, az égitestek mozgása. Csillagászati ismeretei és pszichikai fejlődése között már az idők kezdetén szoros kapcsolat alakult ki. Az égi jelenségek magyarázatára a primitív ember csak a képzelet világában talált megoldást. Kialakult az a nézet, hogy „felsőbb hatalmak" tartják kézben a természet erőit, hangulatuk tükröződik az égi jelenségekben. A nappal és az éjszaka szabályszerű váltakozása, az éjszakai órák évszakonként változó, csillagos éggömbje, a Hold fényváltozásai és egyéb jelenségek mögött számtalan misztikus elképzelés rejtőzött. Az ókori, megfigyelésekből sarjadó tiszta ismeretek gyorsan fejhígultak az emberek babonás képzelgéseivel. Az évszakok változásának a Nap égi útjával való összefüggése; a tengermelléki népeknél észrevett árapálynak a Hold helyzetéhez való igazodása; az egyiptomi öntözőkultúrában a Sothis csillag kelése és az ezt követő Nílus-áradás közötti látszólagos összetartozás — mindezek olyan tapasztalatok, amelyekből kialakult a helytelen általánosítás: minden földi történés bele van írva a csillagokba. A sokasodó csillagászati megfigyelések az égitestek mozgásának geometriai szabályszerűségét •tárták fel. A kutató emberi értelem azonban alaposan félresiklott, amikor a bolygómozgá-sok geometriájában kapcsolatot vélt felfedezni az égi jelenségek •és a földi események között. Ez vezetett a csillagjóslás, az asztrológia kialakulásához, majd felvirágzásához. A mintegy 5 ezer éves babiloni ékírásos agyagtáblácskák már számos asztrológiai jövendölést tartalmaztak. A csillagjóslás eszköze a horoszkóp, vagyis a csillagos ég állásáról — adott esemény időpontjában, megfelelő helyen — készített vázlat. Ebből, Hosszú emberek klubja Az NSZK-ban 20. születésnapját ünnepli a hosszú emberek klubja, amely 2300 óriást tömörít. A klub tulajdonképpen érdekképviselet: a magas emberek ugyanis sokkal drágábban élnek, mint az átlagmagasságúak. Ruházatra fizetésük 35 százalékát költik, mert a konfekció nem számol velük, és a bútoripar sem. De nemcsak anyagi természetű panaszaik vannak: állandóan behúzott nyakkal kell járniuk, nehogy minduntalan beleverjék valamibe a fejüket. A klubtagságnak egyébként csak egy feltétele van: nőknél a 180, férfiaknál a 190 cm magasság — cipő nélkttl mérve. Gazdag onixlelőhely Az üzbég geológusok felfedeztek egy 800 m- alapterületű, 23 méter magas barlangot, amelynek egész felületét félméter vastagon, aranysárga ónix borítja. A barlang tulajdonképpen két teremből áll. A szakemberek számításai szerint az űj lelőhelyen található ónix másfél ezer négyzetméter borítólaphoz elegendő. A tervek szerint ezzel díszítik majd az épülő taskenti metró állomásait. DoháiSy a retortából A legnagyobb angol cigarettagyár rövidesen egészségre ártalmatlan cigarettát fog gyártani, Facellulózból állít elő „dohányt", amely nem tartalmaz nikotint, s kátránytartalma is a valódi dohánynak csak 20 százaléka. Skóciában gyárat építenek, amelyben az űj dohányanyágból évente 10 000 tonnát állítanak elő. Ez a mennyiség az angolok évi dohányszükségletének egy tizede. A kozmikus sugárzás létezik, sőt kimutatták a vele együtt érkező, a Napból kilövellt protonok élettani hatását is. Ez azonban egészen más természetű, mint az asztrológusok bolygóinak jó- vagy rosszindulatú sugarai és azok hatása. Az emberi sorsok és jellemek megjóslásakor a horoszkópok olyan általánosságokat tálalnak, amelyeket bárki magára vonatkoztathat. Egy-egy horoszkóp egyébként is az élet annyi mozzanatára kiterjed, hogy jóslatai között akadhat sikeres ls, ami aztán az asztrológiába vetett bizalmat nagymértékben fokozza. A véletlenül bevált jóslatokat készítőik világgá kürtölik, míg a félresikerültekről hallgatnak. Az emberek pedig hajlamosak az előbbieket számon tartani. Kultúrtörténeti tény, hogy Kepler, aki egyébként soha nem hitt az asztrológiában, hosszas unszolásra elkészítette Wallenstein horoszkópját. Csapnivalóan sikerült... De akadt horoszkóp, amely bevált, és ezen a készítője csodálkozott legjobban. A csillagjóslás akár múltját, akár jelenét vizsgáljuk, nélkülöz minden tapasztalati és tudományos alapot. Modern hivői a jelenségek egyetemes összefüggését hangoztatva kreálnak sajátos filozófiát, és közben tovább bogarásznak az évezredes babona lomtárában. Az igaz, hogy az emberre szüntelen hatást gyakorol kozmikus környezete, csakhogy ez egészen más, mint a bolygóhelyzetek primitív geometriájának hatása. A tudomány a kozmoszból jövő fizikai hatásokat kutatja, az • asztrológia pedig az égitestek geometriai helyzetéből állítja össze prognózisát. A kettő között pedig csak az tud különbséget tenni, akinek babonától letisztult ismeretei vannak a természeti törvények által kormányozott világról. KENDERESI ALAJOS, a Szegedi Uránia Csillagvizsgáló vezetője a különböző tulajdonságokkal felruházott égitestek helyzetéből „olvassák ki" a jövendő képét. Az egyiptomi asztrológiában az állatköri csillagképek is szerepet kaptak, ezek hatásával magyarázták az ember egyes testrészeinek egészségi állapotát. IV. Ramszesz síremlékén megvannak jelölve az egyes testrészek, amelyek a különféle csillagok befolyása alatt állnak. A British Museumban őriznek egy papiruszra írott naptárt, amely minden egyes napra megszabja az égitestek által javasolt tennivalókat. Az asztrológiai rendszerek Indiában is igen régi keletűek. Marco Polo említi, hogy Tibetben az elhunytak temetési idejét szintén a bolygók járása szabályozza. Kínában az időszámításunk előtti évszázadok során többször kaotikus zűrzavart teremtett a hiedelem, mely szerint egyes tartományokat más-más, hol szerencsésebbnek, hol szerencsétlennek tartott csillagképek uralják. Számos jósiskola működött az ógörög poliszokban is. Spártában a holdtöltétől újholdig számított időszakban nem indultak harcba, mert a fogyó Holdban szerencsétlenség előjelét látták. Az ókori Róma több császára külön csillagjós testületet tartott maga körül. Róma szellemi nagyjai azonban a tudományos gondolkodás magasabb szintjén helyes érvekkel küzdöttek az asztrológia ellen. Seneca például helyesen ítélte meg a későbbi korokban még oly sok babonás rémületet keltő üstökösök égitest mivoltát. A reneszánsz korában élt csillagászok évkönyveiben hemzsegtek az asztrológiai jóslatok, el nem mulasztottak baljós napokat, fenyegető háborúkat, világ végét kiáltani. Néhány történelmi példa elárulja, hogy az újkorban is milyen fontos szerepet játszottak a haszontalan jóslatok. Cortez mexikói hadjárata előtt a csillagjósok véleményét kérte ki. Medici Katalin, a Szent Bertalan-éji vérengzés értelmi szerzője, udvari asztrológusa tanácsára cselekedett. I. Károly angol királyt is az illetékes asztrológus közbenjárására rövidítették meg egy fejjel. Azon talán kevésbé csodálkozunk, hogy a tudományos ismeretek alacsony fokán a mindenben csodát látó ember hitelt adott a csillagjóslásnak. Annál inkább furcsáihatjuk, hogy az asztrológiának a modern csillagászat és űrhajózás korában is sok híve van. Az emberi romantika, a jövőbelátás igénye sokak kérdő tekintetét irányítja ma is az asztrológusok felé; mit mondanak a csillagok? A régi asztrológusok horoszkópjaiba a bolygók kölcsönös helyzetét feltüntető misztikus rajzok kerültek. A bolygóknak jelképek alapján tulajdonítottak hatásokat, és önkényesen találtak ki szabályokat, amelyek a bolygóállásoktól függően szerencsés vagy veszedelmes jövőt jósoltak. Tudásunk mai fokán könnyen cáfolható, hogy a Földünktől sok ezer kilométerre keringő bolygók hatással lennének a földi eseményekre aszerint, hogy az égbolt mely tájára vándorolnak. Miért találkozunk hát még napjainkban is egy több ezer éves babonarendszerrel? Semmi esetre sem azért, mintha az említett módon készült jóslatok beváltak volna. Az ok az emberek természettudományos ismereteinek hiánya. Ebből fakadó hiszékenységüket pedig jó üzleti érzékű szédelgők használják ki. Az asztrológia, mint üzlet, különösen a nyugati államokban virágzik, ahol nap mint nap tekintélyes összegeket zsebelnek be a nyíltan működő csillagjós társaságok. Futószalagon gyártott horoszkópjaik ott díszelegnek az újságok oldalain is. Sajnos, hazai példával is élhetünk. Évekkel ezelőtt a Nők Lapjában, olvashattuk Eugen Jonas csehszlovák akadémikus nyilatkozatát arról, hogyan tervezhető meg a születendő gyermek neme, a holdfázistól függően. Szerencsére Jonas doktor szenzációhajhászó nyilatkozatát igen gyorsan megcáfolták józanul gondolkodó emberek. Az asztrológia létjogosultsága attól függ, valóban gyakorolnak-e az égitestek valamilyen hatást az emberi életre és a földi eseményekre. A modern asztrológusok érvei között megtalálhatók a gravitációs erőkre és a Földet elárasztó kozmikus sugarakra való hivatkozások egyaránt. A Földön csak a Hold gravitációs ereje számottevő — ez okozza az árapály jelenséget —, de a bolygóknak vagy az állócsillagoknak ilyen hatása elenyésző. A Holdnak a földi légkörre gyakorolt árapály-ereje is .olyan kicsiny, hogy ezzel semmiképpen nem magyarázhatók az időjárás változásai, sem az emberi szervezet reakciói. I \