Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

a SZOMBAT. 1973. AUGUSZTUS l: Kétszer ad, aki gyorsan ad Nem tudom miért van az, is 26 véradójuk volt az üze- nyében, hogy másutt lg meg hogy a Véradóktól önkéntele- ml véradónapon, tavaly már alakul még ilyen brigád. rtUÍ att kérdett az ember, 7B, az idei rendkívüli vietna- • hogy miért teszi, ml indítja mi véradóakcióban pedig Azt mondja Triff Lázár AZ áldozatkészségre, számára ismeretlen •ért adjon. Mindent kérhetünk egy­mástól, szívességet, kölcsön­pénzt, segítséget. De Vért — ség esek önfcé«tc«en lehet fel­ajánlani hogy 123 donor volt. De ezt a brl. s0ba nem tudta még, hogy ki embe- gádot mégsem tudták volna aí> akinek szüksége van az 6 vérére. Maga sem tudja reknek. rászoruló betegeknek egyedül a véradók megszer­vezni. nyilVanvaló, hogy az megszámolni, hányszor adott üzem Ilyen jeentös áldozat- véK lgaz volt családjuk­rdllaldsara volt hoZzé szük- oav mpűlrlHftó traeériia: Mindezt — nyíltan ban egy megindító tragédia: sógorának kisfia szívműtéten meg- esett át, s hogy fl hem ok­Vén embernek csak ember mer, szükség lenne más vál. Mihal, és a betegeknek, a ,„, , . .. . , , • , • műtétekhez rengeteg vérre Ialaloknél ,s.hasonld kes?en­vallva — azért is mondjuk, kor lett véradó, azt máig is mentegetőzve mondja, de v»n Mükség, életek, gyógyu­lások múlnak ezen. létl véradóbrigádokra. éppen nem volt itthon. Az­óta úgy érzi a család, hogy törleszteni kell a névtelen és .. „ ... T . . szegedi klinikákon ugyanis önzetlen akkori véradóknak. Azt mondja Tnff Lázár, évről évre nagyobb szükség Hamvai Imre még csak ez M>gy a véradók közössége nem hasonlítható más közös­ségekhez A közelmúltban mert °'yart különleges műté egyik kollegájuk súlyos égési teket ls végeznek, amit má sérüléseket szenvedett egy sutt nem vállalnak, hanem sajnos a tech­van a vérre, s nemcsak azért zel sem tudja indokolni. Ké­rik, hát ad- Nem is próbál semmiféle magyarázatba bo­nyolódni. tésre lett volna szükség. Nem véletlen, hogy akik ezi nikai civilizáció fájdalmas adakozást s vál- egyre emelkedik a balesetek száma, a közlekedésben vagy látták volrta, zömmel vér adók, rendszeres, önkéntes üzemekben rfe véradók voltak. Máig is saj- e ekben> de nálja, hogy a kollega álla­pota olyan súlyosra fordult, gyors segítségre van szüksé És ez így szép. Hamarosan, nyári szabadságolások átkaként után, brigádértekezletet tart majd a város első véradó­brigádja. Mosolyogva mond­már a ház. ják hogy még nem is volt tartásokban ls. A sérülteknek hlVatBios alakuló ülésük, de véradógárda. létesítésének problémáját az meg a termelést örök fagy birodalmában: Szibériában ma már több kilowatt teljesítményű Vll­jujszkl Erőmű, melynek bé­li ogy végülis az Ő adakozá- gük, s ehhez az is kell, hogy aSMaíKBffsakár —• xd sem. 9 kész ha a város első Egv szívműtéthez 8—16 h- véradóbrigádját tar friss vér kell. Hallottam juk( tesszük ezt annak remé­én már ezt az adatot, de mennyivel más, ha egy fű- ^—^.__ réstporos, n gép rfWUfll é| pen most jött munkás mond­jál Sarnyai Imre, DEFAG dolgozója, aki tagja a város­bán elsőként alakult véradó szocialista brigádnak. Az­előtt minden három hónap­ban pénzért adott a véradó­állomáson, most pedig térí­tésmentesen vállalta a vér­adást. Igaz. az évente rende­zett üzemi véradónapokon mindig ott volt ő is az ön­kéntesek között, s úgy érezte, mindig lehel órájuk számíta­ni, ha valakinek szüksége van erre az adakozásra a gyógyuláshoz. Minap ót is és TrifT Lá­zárt is az üzemből hívták el, mert sürgősen szükség volt a vérre. Aligha túlzás azt mondani, hogy egv kollektíva kialaku­lását, összetartását az ÍR jellemzi, mennt/i szírrel tud­nak más hajáról gondolkod­ni, menti t/f segítőkészség mn bennük. A DEFAG néhány éves üzem mindössze, s az, hogy véradói áldozatkészek, összetartók, azt Jelzi, hogv formálódik már a több üzem­ből együvé került kollektíva. Mert az. amit a vállalat biz. tosított, még sokkal nagyobb vállalatoknak is dicséretére válna, hiszen nem kevesebb támogatóst kapnak a vér­adók, mint hogy a készenléti véradóbrigád tagjai abban az esetben, amikor a véradó­állomás azonnali segítségre behívja őket, igazolt távollé­tet élveznek, és órabérüket, átlagteljesítményüket kifize­tik a távollét óráira. Amikor erről beszélgettünk Kádár Jánoanéval. az üzem Vöröt­kerezst-alapszervezetének titkárával áe Augusz János­néval, a véradóállomás mun­katársával, az a kérdés tnla­kodot elő: miért nem vállal. Ja ezt más üzem isT Hiszen a váradók áldozatkészségét szinte mindenütt megbecsü­lik, erkölcsileg is, apró aján­dékokkal kedveskedve is, de ez több, mint amit bárme­lyik máz üzem, vállalat, in­teameny biztosit. A tudomány és technika művészei^ A feltalálónő és a párizsi Nem véletlen, hogy Bodro­gi Ilona, a Textilipari Ku­tató Intézet osztályvezetője kissé túlzottnak tartja a nő­probléma manapság oly gya­kori emlegetését, ö is nő; főz, takarít, mos, bevásárol, mégis meg tudta hozni azo­kat az áldozatokat, amik nél­kül feltaláló nem lehetett volna, — Nehezebb-e nónek felta­lálóvá válni, mint egy fér­finak? — ez volt a kérdé­sünk hozzá. A feltalálónő a várt maga­biztossággal válaszolt: — Nem lesz szimpatikus a mai nőpárti világban, amit mondok: jó időbeosztással a nő ugyanúgy élhet a szakmá­jónak. hivatásának, mint egy férfi. Persze, ha két-három ipari műszerek konstruélá­adott az ipar kezébe, jelen­tősen segíti a minőség javí­tását. Mintegy tíz találmány mel­lett olvasható Bodrogi Ilo­na neve. Vajon képes-e egy ember hosszú időn át fo­lyamatosan. rendszeresen fel­találni? Ha csak kutatással foglalkozna Bodrogi Ilona textllmérnök, bizonyára a Jö­vőben is gyorsan szaporodna találmányainak szórna. — Sajnos, 1969 óta, mióta osztályvezető vagyok, keve­sebb időm marad a kuta­tásra. Az Irányítási, szerve­zési és gazdasági munka szinte, teljesen lefoglal. Het­ven dolgozóm van, segéd­munkásoktól tudományos munkatársakig mindenki megtalálható köztük. Higgye gyerek ellátására is gondom sa, kikísérletezése. Az ezek- el. az emberekkel való fog­ben megvalósuló szabadalmi lalkozósban ls örömömet le­lem. mónyok, amelyek természe- — Valóban előfordul, hogy tesen az intézet tulajdonát felajánlják a vezetőnek, le­volna, nehezebb lenne ne­kem ls, viszont én a házas- szintű új gondolatok a talál 6ágot csak úgy tudom elkép zelni, hogy a férfi is segít. Nem hiszem, hogy a nők kü- képezik. A szabadalmon gyen olyan szabadalom tu­lönleges védelemre szorul­nak, hogy sokkal keveseb­pedlg bet bírnak a férfiaknál. Én — szerződésben szabályozott például sokuknál jobban bí- összegű — Jogdíj is jár. rom az éjszakázást, noha a •tam. A nőprobléma nagy nagy feszegetésének ellensé­hogy „munkába álltak", ez tény, mert mór többüket be- __ hívták rendkívüli véradásra. 8? vagyok, összeegyeztethe­kéznél legyen" az áldozat- Most meg mór azért is tdő­Vagyis, S2erű az értekezlet, mert szocialista újabb 6—8 ember jelentke­magasztal- zett a brigádba. Szőke Mária Energiaellátás a fagy honában A szovjet műszakiak meg- lim" pedig — a folyón épülő oldották a villamos erőművek vízi erőmű — 1976-ban kezdi A szovjethatalom éveiben a korábbah szinte néptelen erőmű üzemel a fagvos ta- - "ffW" 1PlP« lajra építve. Ilyen például a vidék ha-tálftlas 'Parl kdrwt Jakutföldön működő 600 000 té Vált. Üj Városok épültek, a közelben felfedezett gaz­dag földgáz- és olajlelőhe­rendezéseit sziklába vágott l?«k lehetővé tették a pet­aknóban helyezték el. Ezt a megoldást itt alkalmazták először a világon. Fagyos ta­lajba telepitették a csittnsz­kl erőmű monolit betonalap­rolkémia, a gépgyártás. a vegyipar és a színesfém­kohászat gyors fejlődését. Ez teszi szükségessé, hogy a szigorú éghajlati viszonyok ját ls. A Csukotka félszige- között az erőművek sűrű há­tén létesített atomerőmű Jö- lózatát hozzák létre. vőre már áramot ad, a „Ko­(BUDAPRESS—APN) azonban jelzik a feltaláló ne- lajdonosa, amihez vét, mi több, a találmányért semmi köze? — Mikor vezető lesz az ember, ez is előfordul. De Megesik hogy a kifej bátran és tiszta lelkilsmerel­magánéletemben , szórakozás tesztelt új műszer nagyobb tel állíthatom, hogv ebben az miatt soha nem élszakéz- karriert fut be, mint a fel- Intézetben ennek nincs ha­találó gondolta 'volnál gyomónya. Most mér, hogj - Én ls jártam így. Ami- ^akorio^Mf aTelvemé tőnek tartom az anyaságot a g^ütt kUei?esztekUUkBfrtte- h°HV °lyan té">6kkal k6lÍ hivatástudattal. Több nődol- mY szálak mtteutesál vízsgá- {?egbízni a fiat?0k^' B?K legt°bbia anya' W készüléket, az Elastome- 'A fiSSLÍ " fordul, hogy hazaszaladnak, ellátják a gyerekeket, aztán kutatóműszer lesz belőle. A műszálgyártás fej­lődése azonban oda veze­Visszajönnek túlórázni, pedig tetti hogy' ma mflr nagy teX az intézetünk túlóradíjat tllgyárak laboratóriumai is Ok például mindig ráérnek. ert ugv ígTkezétt hogv te" ^ hogy üiat ,ehet belőle ki­ha szükség van rójuk elő- ^"f 'futtóműszeTtesz Mlkar"!; hogy ezeket. — 1 —'- " a témákat kiadom, még ne­kem is marad feltalálni­valóm. Bodrogi Ilona ÓSztályVeze­nem tud fizetni. Más kér- [Xvllk* éTttkereT Tlkal- t6' néha most ,s Párizsit va" dés persze, ha beteg a ki- Eg sőt ekStáljuk a tsi. Az viszont nem „noprob- szocialista ^ fejl6dő áuamo- tólálmanya - munka­lema". Az apa ugyanúgy ott- kon kívül a tőkés ánamok. 'd°n tul. vacsoraidoben! hon maradhat a gyerekkel. ba is jjj vizsgáló módszert Gulay István . Vagy orvoshoz viheti, mint az asszony .,. Szóval én, mint vezető is csak azt mondha­tom, hogy nem érzek „nŐ­problémát". Nekem ilyen problémám nincs, lehet, hogy azért, mert mint nő, Jobban megértem a nálunk dolgozó anyákat. Bodrogi Ilona úgynevezett szolgálati szabadalmakkal rendelkezik. Mit értsünk ezen? Egyszerű: neki. mint egy kutatóintézet tudomá­nyos munkatársának úgyszól­ván hivatalból kell feltalál­nia. Azért kapja a fizetését, hogv kutasson, hogy olyan új texttlvizsgáló műszereket kí­sérletezzen ki — természete­sen munkatársaival együtt —, amilyenekre textilipa­runknak szüksége van. Eh­hez a feltételeket az intézet biztosítja. — A ml feladatunk nem a feltalálás — hetyesbít a feltalálónő —, hanem textil­Gazdátlan ujj A hágai rendőrség hűtő- őket, és egy erélyes mozdo­szekrényében speciális fo- lattal becsapta a kocsi ajta­lyadékba helyezve egy gaz- ját, majd teljes sebességgel dátlan mutatóujját őriznek, távozott. A furcsa letetet egy hágai Nyilvánvaló, hogy az egyik taxisofőr adta át a rendőr- gyanús alak mutatóujját ségnek, aki azt állítja, hogy vágta te az ajtó. A gépko­a gépkocsiban találta, és fo- esivezető nem tud pontos le­galma sincs, ki lehel a gaz- írást adni a két emberről, de dája. Valami gyanúja azon- az a tény, hogy bár az újsá­ban van. Elmesélte, hogy az gok nyilvánosan tárgyalják egyik kávéház tulajdonosa a szokatlan eseményt, még­felhívta telefonon, és meg- sem jelentkezett senki „Jo­kérte; fuvarozza haza két gos tulajdonáért", afra utal, vendégét. A helyszínre ér- hogy a gépkocsivezető nem kező gépkocsivezető egyálla- tévedett. Valószínű, hogy a Ián nem tartotta btzalomger- két embernek van valami jesztőnek a két alakot, nem elintézetlen ügye a rendőr­volt hajlandó hazavinni séggel. Tóth Béla: Céhmesteri irományok Igaz, a DEFAG-ban né­hány év alatt jelentősen emelkedett az önkéntea vér­attók saáma. Még 1969-ben A nagyobbik fiú odakatonáskodik a lenti vége­ken, az asszony meg szorítja korcát majd szét­szaladó életünk zacskójának. Hisz ha az nem tenne, a fekete sörényű, de szép keveset beszélő asszonyom, tón odaiövöldöznék jó magam is a Debrecen mögötti táborokban. így sem unatko­zom, mert éppen ágyúgolyókat csinálunk, meg röppentyűket, talán nem is használhatatlanokat, háromfelé hadigőzösök húzgálják rakományRZám a készítményeket. Föl a Tiszán, de lefelé is az öreg hátán, aztán a Maroson, de szárazföldön, szekérkaravánokon, ameddig magyar szóra hall­| gatnak a bivalyok, odáig a gyártmá­nyokat. 57. Nem unatkozott a polgár, s munkája volt a A felgomolygó fáklyafüst és láng között, mint katonának Szegedet erődített táborhelynek ké­tömjénezett oltár glóriájában dördült most meg pezte ki a katonai mérnökség hatalmas földsán­Kossuth jósigéje, az általa olly igen becsült cokkal kerítették a Szilién híd, öthalom, Do­tiszal néphez. Mint tisztító tűz járta meg ez ige r0"ma ,körüA a varost. Megérkezett a bankóprés is, annak fölállításá­ra a hadi üzem mozgott elő Újszegedről. Hozta több mint száz szekér a fölszerelést, meg a papírt hozzá. Dolgoztunk körötte, úgy éjjel, mint nappal. a kétkedők lelkét, mint őrangyali vigasztaló hang emelé föl az ingadozókat, mint üstökös lángsugar mutatott utat a bátraknak. „Ha — mint előre megjósolám — szólt a többek közt —, hogy Debreczen lesz a hely. hol hazánk füg­getlenségét kivívjuk; úgv Szegedről fog Euró- hisz nemcsak mi, de a hadak is híján lehettek a pának a szabadság kihirdettetni; s vagv esv pénznéműnek. Onnét tudom, H várbéli olasz nagyszerű sír lesz az. hol a világszabadság el- templomban raktuk össze a pénzcsináló gépet, temettetik, vagy teritett asztal, hol a szabaddá Kossuth annyira igyekezett volna vele, hogy órá­iéit népek élvezik a boldogság áldomását., sza- klg ott időzött, közben fülünk hallatára intézte vait az őszinte ragaszkodás, s öröm viharzó «'• intézendőket, olvastatott föl futárokkal ho­lármája követte Szabadság istenei választott fiad Jósigéjét teljesítsd minél előbb, hozzád egy megkínzott, de a te jében órtósllag fölkelt nép. legyen a föld sza­badsága a te dicsőségedre, Amen." Az irogatásnak ebben a részében ébredek oda, hogy nini, magammal, családommal már mióta nem is emlékeztem, annyira lefoglalt a város, az élet kivül való forgolódása. Amúgy megvoltunk az asszony pajtással is, a gyerkőcökkel szintúgy. zott postát, s nyomban ott válaszolt rá, ládák ezért esdekel tetején író szárnysegédjének diktálva, és Sajót ere- Az ország kormányzója Bem altábornagy úr­hoz. Szeged, Július 16. 1849. Becses sürgönyeit 8. és fl-ről Is éppúgy mint most megkaptam, alázatos válaszommal sietek önt mindenről értesíteni... Ma Szegeden vagyunk, a Jövő héten tan Ara­don vagy Nagy-Váradon (mit leginkább sze­retnék). Én személyesen faluról falura menni szándé­kozom önkénteseket gyűjteni; mert 30 000-nyi reserve-t akarok felállítani, s e reserve-sereget személyesen vezetni. Hiszem, hogy 30 000 ember egy hó alatt megleend. Vetter tábornok Jellasich elleni támadásait megkezdő. A bajnok Quyon Jellasichot meg­verte, ki Tltelre szaladt. Guyon ma követé, míg Kmety tábornok hasonlag ma Péterváradot fel­szabadítja; ezredes Bánífy pedig az écskai, lu­kácsfalvi, aradácsi colonne-okat magához véve, gyors menettel Perlaszra siet, s míg Jellasich Tltelre érne, azt bevenni szándékszik; de ez aligha sikerülend neki, s Titel ránk nézve ke­mény harapás lesz. — Vederemo. Sergek és ve­zérek derekak. A felső sereg (ah, erről sok mondandóm lesz) még mindig Komáromnál áll. 12-én nagy csatája volt következmény nélkül, a besáncolt pozíciót megtartó, mindkét részről sok veszteség, főként az ellenség részéről lovasságban. önre, rám s az egész országra nézve egyet­len körülmény Igen nyomasztó s alkalmatlan. Görgei tábornok Komáromból jún. 20-ról ezt írta: „a győri ütközet elveszett, az ellenség Bics­ke felé t úlszárnyalt, mert támpontomból 60 000 ember ellenében annyira nem terjeszkedhetém ki. Az ellenség 48 óra alatt Budán lesz. Gondos­kodjék a kormány a takarmányokról, bankról sat.." Pesten nem volt őrségem, a bankgyórt tehát ellenséges támadás- és elvételnek nem tehetém kii azt tehát (legalább 6000 mázsa sajtó- s gyár­szerekkel) meg kellene szüntetnem s Szegedre Áttétetnem éppen akkor, midőn az ellenség kö­zeledte miatt a debreceni bankgyárt is meg­szüntetnem kellé. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents