Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

a SZOMBAT. 1973. AUGUSZTUS l: Siflis József felvétele Ma itoljára a Porgy és Bess Ma, szombaton este tartják a szabadtéri játékokon Gershwin Porgy és Bess című operájának sorrendben negyedik, búcsúelőadását. Az Operaház vendégművészeinek ée a fesztivál zenekarának, Pél Tamás vezette produkciója az idei nyár kiemelkedő közönségsikerét hozta, a mai előadásra is már napokkal ezelőtt elővételben elkeltek a jegyek. Találkozás a szereppel Szirmai Márta az operáról és a dzsesszről A kollégiumkert valódi oázis a meleg napokban. Ideális pihenőhely, nyugodt, csendes, kellemes. Szirmai Márta és férje versengve sorolják a diákotthon előnyeit. Jobban szeretik, mint bármelyik szállódét, hiszen ez utóbbiban nem mellőzhetők némely formaságok, nem lehet mindig fesztelenül, természetesen viselkedni. — A Balaton-parton is a kevésbé népes részeket keressük, a hamisítatlan természeti környezetben érezzük jól magunkat. Eddig minden nyári hónapot sikerült pihenéssel tölteni, az idén azonban nem tudtam, nem is akartam visszautasítani a szegedi szereplést — mondja Szirmai Márta. Minden mozdulata, arcvonása kiegyensúlyozottságról, harmóniáról és nyugalomról árulkodik, a kedves mosoly pillanatra sem tűnik el arcáról. Nem nehéz kitalálni, hogy a felhőtlen hangulat bizonyára a szereppel való kellemes találkozásnak is köszönhető. A szereppel — mondom szűkszavúan, mert a Porgy és Bess eddigi szabadtéri előadásai Után talán már senki sincs a városban, aki ne tudná: Serena jelmezében Szirmai Márta kapta a tapsokat. És ha a dzsessz világában otthonos operaénekesnő játssza a néger folklórral rokon stílusú Gershwin-mű egyik jelentős szerepét, helyénvaló lehet a „kellemes találkozás" kifejezés is. — Valóban így van. Nekem felüdülés ez a munka, eddigi pályám során a legszívesebben vállalt feladat. Valahogy természetes és kézenfekvő volt a választás, hiszen dzsesszénekesként kezdtem, most pedig az Operaház tagja vagyok. Bár ez szopránszerep, az én alt hangommal elég nehéz kiterjedésű, viszont a dzsesszvilágba való kirándulásom idején számtalanszor énekeltem a pódiumon az opera dalait. — Kirándulás? Ezek szerint mindig operaénekesnek készült? — Természetesen, ötéves koromban kezdtem zongorázni. zenegimnáziumba jártam, majd elvégeztem a konzervatóriumot. A pódiumszereplés diákkoromban kezdődött. Akkoriban a dzsessz körülbelül ugyanazt jelentette nekünk. mint a mai egyetemistáknak a beat- vagy a popzene. Szerettük, hallgattuk, a magunk kedvére énekeltük. Csakhogy nálam közbeszólt a rádió, a tévé. Felfigyeltek rám. foglalkoztattak, fel sem ocsúdtam, egyszercsak Monté Carlóig jutottam. 1962— 63, a pódium ével voltak. A dzsesszfesztiválok mellett dalestekre, oratóriumfellépésekre is jutott idő. tanulni lehetett. Egy szép reggelen aztán úgy éreztem, jelentkeznem kell. Minden fontolgatás nélkül elmentem felvételizni, énekeltem három áriát, annyit tudtam, és rövid idő múlva az Operaház tagja lettem. Elgondolkodik, az operaházi első évekről kezd mesélni. és bár a mosoly nem tűnik el, érezni a hangján: nem volt könnyű. Hamarosan komoly, nehéz szerepeket kapott, a repertoárt szinte két év alatt kellett megteremteni. 1964-ben debütált, aztán gyorsan egymás utén következtek a szerepek. a Vérnászban. az Álarcosbálban, a Trubadúrban, címszerep a Hamupipőkében és a Carmenben, vendégszereplés Bécsben a Székely fonóval és a FalstafiaL — A Székely fonó itthoni bemutatóján Kodály Zoltán is megjelent. Addig sem tagadtam meg a dzsesszéneklést, de ő segített, hogv máig hasznos kitérőnek érezzem azt a néhány évet. Sokak megdöbbenésére megjegyezte. hogy a Szirmai csak profitálhat a dzsesszből. Ha művészetről van szó, megengedhetők az ilyen kirándulások — mondta. Ez persze számomra azt is jelentette, hogy mint dzsesszénekesként sem tartott műkedvelőnek. Most aztán a Porgynál nem kell jobb lehetőség mindezek igazának bizonyítására. Az emberek udvariasságáról, a nagy terekről, széles utakról, a szökőkutakról beszélt még Szirmai Márta, s hogy szerencsések, mert kifogtak egy utcabált és egy gyönyörű tűzijátékot. Eljön a következő évben is, ha újra megtörténik „a nagy találkozás egy másik szereppel". Sulyok Erzsébet Élelmiszergazdasági kiállítás Holnap kapuzárás Holnap, vasárnap este zárja kapuit az Alföldi Élelmiszergazdaság '73 Kiállítás. Az idei seregszemlén több új termékkel találkozhattak az érdeklődők, így a Dél-Alföldi Pincegazdaság pavilonjában is. A vállalat a neves borok, kellemes likőrök és különböző szeszfélék mellett kiállította az idén különösen kapóssá vált palackozott, háromdeeis, 6,5 százalékos szesztartalmú fröccsújdonságát, aminek ára 5,70 forint. Külföldi érdeklődés is mutatkozik iránta. Nagy sikerre számíthat a másik újdonság is, a Márka nevű készítmény — ami hasonlóan a Traubi sódához —, szőlőléből készült, ízletes, kicsit savanykás, mustra emlékeztető hűsítő. Képünkön: részlet a kiállításról. Gazdálkodás homokon Minden tünet Jelez valamit. Érdemes figyelnünk rá, hogy következtetéseinkben kevésbé tévedhessünk. Ilyen apró tünetekkel találkoahatunk a homoki gazdálkodásban, s ezek a tünetek újak is, elgondolkoztatóak ls. * Kezdetben haragost látszottak a gazdák az aratógépekkel, kombájnokkal. A gépesítettségtől féltették mindennapi kenyerüket. Ma ellenkezőleg. Terem a nagyüzemben búza, rozs, sőt a háztájiban is. Amikor kasza alá érik, kidöcögnek a nagytestű kombájnok és aratják, cséplik annak rendje-módja szerint. Csakhogy a háztájit is így szeretik arattatni a nagyüzemi gépekkel, természetesen megfizetik érte a tarifát, oda se neki. boldoguljon a miniföld. Igen ám, de a gyakorlat torzít, mert nem aratják le először a nagyüzem területét, és csak aztán kezdenék a háztájit. Nem ám, dehogy. Se nem egyszerre, hanem inkább fordítva. Szívesség a gazdának, nagy segítség, a traktorosnak, kombájnosnak borravaló, plusz jövedelem, különben is mi teremhet a háztájin, pár óra az egész. Pár órák előzik meg a közös érdeket. így aztán végeredményben július végén még mindig aratnak azok a nagyüzemek, ahol pedig a gépi ellátottság lehetővé teszi, hogy hónap derekára befejezhették volna ezt a mun. kát. A szalmabálázással sokszor ugyanaz a helyzet. * Feldőlhet-e ezen egy gazdaság egyensúlya? Nem. De erkölcsileg sokat károsodik a közös, mégha pénzben ezt nem is szokás kifejezni. Nemcsak aratásban. akad ezen a tájon szőlőszüret, gyümölcsszüret, fűszerpaprika-termesztés, kár lenne sorolni. Annál Inkább, mert tapasztalható a részes művelésnél is bizonyos apró hiányosság. Vitathatatlan, Jól bevált ez a művelési mód, mármint a részes művelés, különösen azokban a gazdaságokban létkérdés, ahol a fejlődés még nem érte el a kivánt szintet. Ma már hagyományos ez és a tagság ragaszkodik hozzá. Érthetően. Tisztes keresethez juttatMunkahelyllk a folyó medre Cipőik talpa 40 kiló Munkaruhájuk búváröltözék. Fejükön 20 kilós sisak, benne légzőkészülék csöve, mikrofon, fülhallgató. Mellükön és hátukon 20—20 kilós nehezék, cipőik talpa összesen 40 kiló. Tizenketten dolgoznak ilyen merülő öltözékben a Hídépítő Vállalatnál, és végzik nap-nap után sajátos munkájukat. — „Komoly" feladatok, nagy roncskltermelések 1947 -1952-ig voltak. Azóta a nagyipari létesítmények úgynevezett „műtárgyainak" süllyesztését is mi végezzük. — mondja Csunderlik János üzemvezető. A folyóba sülylyesztett, tízezer köbméter víz befogadására alkalmas vasbeton szekrényeket szennyvíztisztításra használják. Akad azért még ma is „régivágású" munka, víz alá rejtőzött régi hídroncs. Mielőtt a kiemeléshez használt száztonnés úszódarút használják, a búvárok leszállnak a mélybe a roncsok „helyzetének" kivizsgálására, s szivattyúkkal eltávolítják a roncsokra tapadt iszapréteget. Egy-egy hídnyílás súlya úgy 150 tonna, de a rárakódott hordalék lehet több ezer tonna is. A roncsokat a búvárok „feldarabolják", s csak ezután látnak a kiemeléshez. — Meddig tart egy-egy hídroncs eltávolítása? — Sokszor több évig. Jelenleg Dunaújvárosban 60— 80-an dolgozunk. A hajóállomás fölött 30 tonnányi világháborús „lelet": német gyártmányú ponton, hajóhorgony és más roncs várt kiemelésre. Ezek egyike tavaly meglékelt egy rakománnyal teli uszélyhajót is. Azóta „éles töltéseitől" sikerült csaknem teljesen megtisztítani a folyót. A Dráván nemrég három évig dolgoztunk, ez alatt 3 felrobbantott hid 1200 tonnás „tetemét" sikerült napvilágra hozni. Sokan nem is gondolják, hogy a Margit-híd és a Lánc-híd alatt is húzódnak még roncsok. De ezek mindössze 10—15 tonnásak. A Dé. li Összekötő Vasúti híd alatt viszont 400 tonnás hídroncsot és egy 800 tonnás uszályt rejt a víz: még az idén hozzálátunk a folyó „felszabadításához", A Szabadsághíd alatt a volt pályaszerkezet kétezer .tonnás darabja vár elszállitásra, jóllehet nem veszélyeztetik a hajózást. Hároméves könnyű- és nehézbúvár kiképzésben része, sülnek. Csak makkegészségesen szállhatnak le a mélybe, hiszen a víz nyomása alatt még egy lyukas fogls fájdalmat okozhat, egy kis nátha mér légzési zavarokkal Járhat. Ja az igyekvőket. A részes müvelés azonban az elmúlt évek sorén nem sokat változott, méginkább megszorítva a mondanivalót, a kezdetben kialakult arányok erősen tartják magukat. Ha tehát például a fűszerpaprtka-termeszlésben a tag egy hold megművelését a termés 45 százalékáért vállalta, ez az arány megmaradt napjainkig. így szólt az alku, ne háborogjunk ellene. Igen ám, csakhogy a termelés költségei általában megdrágultak, nőtt a gépek, vegyszerek, műtrágyák, ipari anyagok ára, amit természetszerűleg a téesz vállalt magára. Persze, nőttek a termésátlagok is. Az arány azonban maradt, tehát az üzem életében egy-egy növényféleség termesztésénél "a megnövekedett termelési költségek egyoldalúan csak a gazdaközösségek, illetve a „megrekedt arány" szövetkezetre eső részét terhelik. Néhány nagyüzemben mér hallani; minél fejlettebb a gazdaság, annál akadályozóbb a részes művelés. Félreértések elkerülése végett; nem a részes művelés ellen szólunk, hiszen a szegedi tájban ma még igazán nagyüzemi színvonalon gondolkodni szinte lehetetlen. Lépten-nyomon szükséges a részes művelés, a szőrvény gyümölcsösök „kiosztása", egyszóval a kisüzemi jellegű termelés. Ám az sem felemelő perspektíva, hogy a termelés évről évre növekvő anyagi terhei egyoldalúan csak a közöst károsítsák. • . rr, Talán — egyebek között —, azért is, van az, hogy bér tisztesen javulnak a termelési mutatók, mondjuk az őszibaracknál, s örülünk a jó termésnek, de még elég drágán kapjuk az ízletes, kedvelt gyümölcsöt. Vagy csak óvatosságból, nehogy elkapassanak bennünket ve. le? Sz. L. I. Lopott kocsikkal autóztak Többrendbeli, társtettességben és bűnszövetségben elkövetett lopás miatt állt a szegedi járásbíróság előtt háronv szőregi fiatalember, valamennyien 18 éven aluliak voltak, amikor a bűncselekményeket elkövették, s velük együtt egy nagykorú társuk, Petrovszki Sándor, 19 éves, Szőreg, Béke utca 66. szám alatti lakos. Elhatározták. hogy utcán parkoló gépkocsikat törnek fel Szegeden, s azokkal autózgatni fognak. Tettük megvalósításához több mint 20 gépkocsiajtóés indítókulcsot loptak a MERKUK-telepről. A kulcsok birtokában kinyithattak különböző típusú személygépkocsikat. Először Újszegeden, a Vedres utcában nyitottak fel egy Skodát, amelyet azonban nem tudtak elindítani. Az autóból azonban különféle használati tárgyakat vittek el. Szegeden, a Nádor utcában kísérleteztek másodszor, ugyancsak egy Skodát akartak elvinni, de Ismét csődöt mondott autóvezetési gyakorlatuk. Harmadszorra egy Warszawa gépkocsit nyitottak fel a Bolyai János utcában. amelVet elvittek, s mintegy 150 kilométert autóztak vele. maid visszavitték a parkolóhelyre. Mielőtt azonban a gépkocsit otthagyták volna, összetépték-szaggatték az elektromos vezetékeket. Hasonló módon ezután sor rozatban vittek el parkoló gépkocsikat Szegedről, például Odesszából, a 22-cs épület elől, a Széchenyi térről. a Bartók Béla térről, a Hungária-szálló elől. a Bocs. kai utca 13. számú ház bejáratától, a Lenin körútról, a Victor Hugó, a Szűcs utcából. Legtöbbször Warszawa gépkocsikhoz volt szerencséjük. azokat könnyebben ki tudták nyitni és elindítani. A Victor Hugó utcából elvitt Moszkvics személygépkocsival például Makóra utaztak. Útközben a gyakorlatlan vezetés következtében a gépkocsival felborultak. A fiatalkorú tolvajok egyike ez alkalommal lábtörést szenvedett, és gerinccsigolya-repedést. A gépkocsit összetörték. 18 ezer forint kárt okoztak benne. Rájuk bizonyult még egy betörés is. Behatoltak a szőregi általános iskolába, amelynek politechnikai műhelyéből elvittek több ezer forint értékű kéziszerszámot. A szegedi járásbíróság mind a három fiatalkorú és Petrovszki Sándor esetében megállapította a bűnösséget. Két fiatalkorút fejenként másfél év börtönre Ítéltek. Harmadik, fiatalkorú társuk büntetése 4 hónán szabadságvesztés. Nagykorú társuk. Petrovszki. mint harmadrendű vádlott. 1 év börtönbüntetést kapott. Az .ítélet nem jogerős, csak a 4 hónán fogházra ítélt vádlott esetében. L. F.