Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS 4. A minisztérium ígéri: Tovább javul a ruházati ellátás Pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban sajtótájékoztatót tartott Kilián János ruházati főosztályvezetőhelyettes. Elmondta, hogy a kiskereskedelem ruházati forgalma 1973. első félévében több mint 5 százalékkal növekedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az üzletek ruházati készletei 1,3 milliárd forint értékű áruval bővültek. A ruházati ellátás általános javulása mellett jelentősen nőtt a választék olyan cikkekből, amelyekből az elmúlt évben időszakos hiányok voltak: például gyapjúszövetekből, ballonkabátokból, szintetikus női pulóverekből, műanyag felsőrészű félcipőkből, szandálokból. Megoldódott a harisnyanadrág-probléma is: mind a készletek, mind a méretválaszték megfelelő. A március 1-én és május 2-án végrehajtott árleszállítások után a női és bakfis kötött-hurkolt ruhából 110 százalékkal több fogyott, gyermek szintetikus fehérneműből 50—60 százalékkal többet vásároltak. A július 16-i árleszállí- , tás kedvező hatása természetesen a második félévben várható. A ruházati ellátás tbvább javul. Női és lánykacipőkből, olcsó férfiingekből még időszakonként hiány volt az első félévben, de a következő hónapokban ezekből is többet hoz forgalomba a kereskedelem. A minisztérium véleménye szerint a leszállított áru cikkekből is változatlanul ki tudják elégíteni a keresletet. (MTI) Érkezik az érc, ászén A dunaújvárosi kikötőben igen élénk a nyári forgalom. Naponta átlagosan négy uszályt raknak ki, emelik át darukkal terhüket az önürítős vasúti kocsikba. Júliusban 97 uszályból szovjet vasércet és 23 uszályból szovjet szenet raktak ki — összesen 143 353 tonna árut. A dunaújvárosi kikötő forgalma meghaladta a 720 000 tonnát, ami valamivel magasabb az előző, hasonló időszakánál. Cserelátogatás Nyáron, sok külföldi látogat el Szegedre. Közöttük van az a tizenöt fiatal, akik a Szegedi Textilművek vendégeként a Német Demokratikus Köztársaságból érkeztek a városba. Az ő látogatásuk fő célja azonban nem a szokásos turistautaké. A Leinefeldei Pamutfonoda és a szegedi gyár között ez év tavaszán létrejött megállapodás alapján érkeztek ide. mely szerint a két üzem minden évben, a nyári termelési gyakorlat keretében, szakmunkástanuló csoportok cserelátogatásait szervezi meg. Ennek megfelelően a német fiatalok egy héten át délelőttönként rendes műszakban, gépek mellett dolgoznak a gyárban, ismerkednek az üzem belső életével, kialakult szokásaival, a magyar dolgozók munkakörülményeivel. Több éves hagyomány, hogy magyar fiatalok utaznak hosszabb-rövidebb tapasztalatcserére baráti országokba, ahonnan hasonló csoportok érkeznek hozzánk. A fonó-szöv.ő iparitanulóképzésben eddig ismeretlen volt a cserelátogatás; a két gyár között most kialakult kapcsolat jelentőségét ez mutatja igazán. Sz. M. Új élelmiszerüzlet Tarjánban Tűzoltók Tarjánban az V-ös. VI-os ütemben felépült sokemeletes lakóházak szomszédságában új élelmiszerüzletet nyitott tegnap, pénteken a Szegedi ÉLIKER. A megnyitást nem kísérte semmiféle ünnepélyesség, ha csak az nem, hogy félmilliós árukészlettel várták a reggel 6 órai nyitáshoz a vásárlókat. Szó ami szó: az önkiszolgáló rendszerű üzletben még oly keresett cikkek is kaphatóak voltak, mint például füzérszámra a banán. Gazdag volt a kínálat gyümölcsből és zöldségfélékből, tejtermékekből, mélyhűtött árukból, vágott baromfiból és aprólékból. Füstölt húsok, hentesáruk bő választékban álltak a vásárlók rendelkezésére. Iványi Károly üzletvezető elmondotta, hogy vállalatának Tarjánban ez a harmadik üzlete, a 10-es számot viseli. Az üzlet 300 négyzetméter alapterületű a raktárakkal. öltözőkkel, irodával együtt. Reggel 6-kor nyitnak és este 8-kor zárnak. A nagy forgalmat 14 főnyi személyzet látja el. Hogy mennyire kellett ez az üzlet, arra jeljemzq, hogy reggel 6 órától délelőtt 10 óráig közel 20 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. A forgalom nyilvánvalóan mindinkább emelkedni fog, mert a környező házak lakásaiba még be sem költöztek az új lakók. Van olyan tízemeletes épület az üzlet szomszédságában, amelybe például 240 család költözik. Egyedül ennek a háznak az élelmiszerrel való ellátása is jobbára kimeríti az új üzlet forgalmát. S az sem érdektelen, hogy egy üzlet megnyitása végre megelőzte a lakókat, akik beköltözésük után már boltot is találnak lakásuk tőszomszédságában. Dr. Kuti Árpád, az ÉLIKER igazgatója viszont arról tájékoztatott bennünket, hogy 10-es számú tarjáni üzletük másfél millió forintos költséggel épült. Ennek szomszédságában építik majd fel s várhatóan jövő októberben adják át rendeltetésének a legnagyobb tarjáni áruházukat, amelynek tervezett költsége — 1300 négyzetméter alapterületen — 13—15 millió forint. Amikor ez elkészül, a tegnap megnyílt ideiglenes jellegű üzletüket arra a területre viszik Tarjánban, ahol további újabb építkezések lesznek. L. F. A föld is dübörög, vele együtt remeg az ember, beléolvad, átjárja a hatalmas erőt, megrázza még a zsige. reket is. A turbinából kicsapó gázsugár szinte lehámozza a föld felszínét, a termőtalajt, a belé gyökerezett fűvel együtt, és száz méterekre porlasztja a csövekből ömlő vizet. Remeg az agy is a dübörgéstől, mintha kalapácsok csattognának az ember dobhártyáján. Minden más hang elveszik a dübörgő áradatban, csak egy marad meg: fémesen és halkan zeng az ég. A RIASZTÁS Tűz van. Kapcsolók csapódnak át a hírközpontban, s az udvaron élesen megszólal a harang. Szürke egyenruhás emberek futnak a kocsiállások felé, pillanatokon belül feldübörögnek a piros autók motorjai, már sisakos fejeket látni az ablakok mögött. Futva érkezik Vecsernyés Imre főhadnagy, az őrségparancsnok a papírokkal. Nyílnak a kapuk, s már indulnak is a kocsik. Irány a tűz, a veszély színhelye. Ezúttal csak gyakorlatként szolgált a riasztás a szegedi tűzoltólaktanyában, s a kocsik csupán gyakorlatra indultak az újszegedi kendergyárba. A víztároló mellé álló két autótól tömlők kígyóznak a turbinához, amely oly jól vizsgázott az olajmezőn, az emlékezetes kitörés elfojtásánál. Indul a turbina motorja is, a sugárcsövekből kiszökken a víz. Már magasabb fordulatszámon dolgozik a motor, felsüvít a hangja, azután dübörgésbe csap át. A tűzoltók hétköznapjaihoz tartoznak a gyakorlatok, a kendergyárihoz hasonló foglalkozások. A számadás és az ismeretek szerzésének Műtrágya-felhasználási rekord A nyári és az őszi betakarítású növények országszerte kedvező terméskilátásait a szakemberek részben annak tulajdonítják, hogy a mezőgazdasági termelők az év első hat hónapjában még egyetlen évben sem használtak fel annyi műtrágyát és növényvédő szert, mint idén januártól június végéig. 1973. első félévében — az elmúlt év azonos időszakához képest — az AGROTRÖSZT vállalatai 22 százalékkal több műtrágyát hoztak forgalomba, ami azt jelenti, hogy hat hónap alatt 2,8 millió tonna talajerőpótló anyagot adtak el. A legnagyobb volt az érdeklődés a nitrogén műtrágya iránt, ebből 1,4 millió tonna fogyott, a tavalyinál jobb volt az ellátás foszfor és kálium műtrágyából is. A vegyi anyagok elősegítették a gabona fejlődését, és — amint az a nyári határszemléken máris lemérhető — a kukorica növekedésére is igen jó hatással voltak. A minden eddiginél jobb műtrágyázással párosuló növényvédelem is megtette a magáét a terméseredmények javítására. alkalmai. Ilyenkor ad számot ember és gép felkészültségéről, arról, hogy „éles" helyzetben sem mond csődöt, s ilyenkor ismerkednek az emberek helyszínekkel, gyárakkal, az ottani adottságokkal és lehetőségekkel. Egynapos, 24 órás a tűzoltók szolgálata. Minden második napjuk szabad. Havonta 13 napot dolgoznak, s 17 pihenőnapjuk van. Reggel fél 8kor van váltás, akkor adják át a szolgálatot a másik csoportnak, az eszközökkel, gépekkel együtt. Megvizsgálják, működik-e, jó-e minden. Ezután fél óra jut a reggelire, majd elméleti és gyakorlati foglalkozás következik. Továbbképzés, gyárlátogatások a helyismeret megszerzésére, vagy éppen gyakorlat, mint a turbinával. A félórás ebédszünetet két óra pihenő követi, azután az eszközök, gépek karbantartására szánt három óra. A vacsora utáni idő a szabadfoglalkozásé, a televízióé, vagy éppen a beszélgetésé. Este 10-kor van takarodó. Ilyen egy átlagos munkanap, ha nincs riasztás. De ha megszólal a csengő, vagy a riadót jelző harang, ott kell hagyni csapot-papot, a levesben a kanalat, vagy a biliárdasztalt, és rohanni a kocsikhoz. A szabály szerint a riasztás után egy perccel már az utcán kell lenniük a kocsiknak, de rendszerint hamarabb indulnak. Az idő, egy-egy perc itt szinte mindig ezreket ér, néha emberéleteket. Szemüveges, vékony arc. Mák Aladár 55 éves főtörzsőrmesteré. Nyugdíj előtt áll. Az egyik kocsiból száll ki éppen, fején sisak. — Fogságból jöttem haza akkor, munkát kerestem. A háború után még alig-alig akadt munkalehetőség. Csak nehezen sikerült bekerülnöm a tűzoltókhoz, még a kis, háromszázötven forintos fizetés is sokat jelentett akkoriban. Ez, és a nyugdíjas, állami állás. 1949-ben kezdtem. Fél év alatt lettem újoncból tiszthelyettes, sikeresen végeztem el az iskolákat. Az ötvenes évek elején már a fizetés is javult, de fölszerelésünk még akkor is alig-alig volt. Az autók két oldalán, nyitott padokon ültünk a hideg szélben. A reuma és hasonló betegségek a legtermészetesebbek közé tartoztak. Nyugdíj előtt áll. Egyike azoknak, akik a legrégebben kezdték ezt a hivatást. Beszélgetés közben közeledünk a turbinához. A gázsugárral porlasztott víztől pár méternyire — fején fülvédővel — fiatalember irányítja kis készülékkel a sugarat: Maróti Sándor. Turbinakezelő, gépkocsivezető. Különben másik kocsival jár, a turbina csak amolyan mellékfoglalkozása, ha arra van szükség. Tíz éve tűzoltó. SZAKMA ÉS HIVATÁS Kötött és mégis kötetlen a tűzoltók élete. A szolgálat szabályai, a pecizitás, a mindenkori készenlét diktálja. De mindennek szerves része a váltó, zatosság. És minden második napjuk szabad. Tóth István főhadnagy, a városi-járási tűzoltó-parancsnokság vezetője mondja; fel akartam hozni egy embert az irodára, nyolc órás előadói munkára. Senki sem vállalta, mindenki ragaszkodik szabadnapjaihoz. Egy munkahely, ahol nem vágyódik senki irodai munkára. Ez a véleménye Vecsernyés Imre főhadnagynak is, aki gépkocsivezetőként kezdte a tűzoltóságnál: „A változatosságot szeretem a munkában, tisztet szinte szándékom ellenére csináltak belőlem. Szerettem ko. csit vezetni, dolgozni az oltásoknál, s ma is akkor érzem igazán elememben magam, ha tenni, cselekedni kell. Éles helyzetben dolgoz, ni." Szakma és hivatás tűzoltónak lenni, sokmilliós értékeket, s ha kell, életeket menteni. Katonaviselt, erkölcsi szempontból megfelelő emberek lehetnek csak tűzoltók. Ha fölvesznek egy új embert, 10 ezer forintot kap a fölszerelésre. Fél év a próbaidő, utána tűzoltó alapvizsgát kell tenni a szerzett ismeretekből. Ha az újonc megfelel a vizsgán, rendfokozatban is előbbre lép, katonai rangját pedig mindenképpen megtartja ebben a testületben is. Akinek érettségije van, kétéves tiszti iskolára mehet, a nyolc általánossal rendelkezők pedig egyéves tiszthelyettesi iskolára. Bérjegyzékükön 2 ezer 500 forintos fizetésnél kevesebb egy-kettő ha van, évente 5 ezer forint ruhapénzt kapnak. A kezdő szabadság pedig 28 nap. Munkájukon értékek, életek sorsa múlik. Évente 150—200 tűzhöz vonulnak ki a szegedi tűzoltók, de az idén, fél év alatt már közel 150-hez. Ilyenkor a tudás, a gyakorlottság, a határozottság a döntő. A gépek és az emberek mindenkori készenléte. A gépeké, az új eszközöké, melyeknek egyik reprezentánsa a turbina, amely ha feldübörög, reng a föld is, a gázsugár gyökerestől hámozza maga előtt a füvet, Gépek és eszközök, melyek a biztonságot, valamennyiünk biztonságát szolgálják. Mögöttük az emberek, akiknek gyakorlottságától, tudásától függ, hogyan dolgoznak a gépek, hogy nyugodtan alhatunk-e vala. mennyien. Szavay István . t