Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS 4. A minisztérium ígéri: Tovább javul a ruházati ellátás Pénteken a Belkereskedel­mi Minisztériumban sajtótá­jékoztatót tartott Kilián Já­nos ruházati főosztályvezető­helyettes. Elmondta, hogy a kiskereskedelem ruházati forgalma 1973. első félévében több mint 5 százalékkal nö­vekedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az üzletek ruházati készletei 1,3 milliárd forint értékű áru­val bővültek. A ruházati ellátás általá­nos javulása mellett jelentő­sen nőtt a választék olyan cikkekből, amelyekből az el­múlt évben időszakos hiá­nyok voltak: például gyapjú­szövetekből, ballonkabátok­ból, szintetikus női pulóve­rekből, műanyag felsőrészű félcipőkből, szandálokból. Megoldódott a harisnyanad­rág-probléma is: mind a készletek, mind a méretvá­laszték megfelelő. A március 1-én és május 2-án végre­hajtott árleszállítások után a női és bakfis kötött-hur­kolt ruhából 110 százalékkal több fogyott, gyermek szin­tetikus fehérneműből 50—60 százalékkal többet vásárol­tak. A július 16-i árleszállí- , tás kedvező hatása termé­szetesen a második félévben várható. A ruházati ellátás tbvább javul. Női és lánykacipőkből, olcsó férfiingekből még idő­szakonként hiány volt az el­ső félévben, de a következő hónapokban ezekből is töb­bet hoz forgalomba a keres­kedelem. A minisztérium vé­leménye szerint a leszállított áru cikkekből is változatla­nul ki tudják elégíteni a ke­resletet. (MTI) Érkezik az érc, ászén A dunaújvárosi kikötőben igen élénk a nyári forgalom. Naponta átlagosan négy uszályt raknak ki, emelik át darukkal terhüket az önürí­tős vasúti kocsikba. Július­ban 97 uszályból szovjet vasércet és 23 uszályból szovjet szenet raktak ki — összesen 143 353 tonna árut. A dunaújvárosi kikötő for­galma meghaladta a 720 000 tonnát, ami valamivel maga­sabb az előző, hasonló idő­szakánál. Cserelátogatás Nyáron, sok külföldi láto­gat el Szegedre. Közöttük van az a tizenöt fiatal, akik a Szegedi Textilművek ven­dégeként a Német Demok­ratikus Köztársaságból ér­keztek a városba. Az ő láto­gatásuk fő célja azonban nem a szokásos turistautaké. A Leinefeldei Pamutfonoda és a szegedi gyár között ez év tavaszán létrejött megál­lapodás alapján érkeztek ide. mely szerint a két üzem minden évben, a nyári ter­melési gyakorlat keretében, szakmunkástanuló csoportok cserelátogatásait szervezi meg. Ennek megfelelően a német fiatalok egy héten át délelőttönként rendes mű­szakban, gépek mellett dol­goznak a gyárban, ismerked­nek az üzem belső életével, kialakult szokásaival, a ma­gyar dolgozók munkakörül­ményeivel. Több éves hagyomány, hogy magyar fiatalok utaz­nak hosszabb-rövidebb ta­pasztalatcserére baráti or­szágokba, ahonnan hasonló csoportok érkeznek hozzánk. A fonó-szöv.ő iparitanuló­képzésben eddig ismeretlen volt a cserelátogatás; a két gyár között most kialakult kapcsolat jelentőségét ez mutatja igazán. Sz. M. Új élelmiszerüzlet Tarjánban Tűzoltók Tarjánban az V-ös. VI-os ütemben felépült sokemele­tes lakóházak szomszédságá­ban új élelmiszerüzletet nyi­tott tegnap, pénteken a Sze­gedi ÉLIKER. A megnyitást nem kísérte semmiféle ün­nepélyesség, ha csak az nem, hogy félmilliós árukészlettel várták a reggel 6 órai nyi­táshoz a vásárlókat. Szó ami szó: az önkiszolgáló rendsze­rű üzletben még oly keresett cikkek is kaphatóak voltak, mint például füzérszámra a banán. Gazdag volt a kíná­lat gyümölcsből és zöldségfé­lékből, tejtermékekből, mély­hűtött árukból, vágott ba­romfiból és aprólékból. Füs­tölt húsok, hentesáruk bő vá­lasztékban álltak a vásárlók rendelkezésére. Iványi Károly üzletvezető elmondotta, hogy vállalatá­nak Tarjánban ez a har­madik üzlete, a 10-es számot viseli. Az üzlet 300 négyzet­méter alapterületű a raktá­rakkal. öltözőkkel, irodával együtt. Reggel 6-kor nyitnak és este 8-kor zárnak. A nagy forgalmat 14 főnyi személy­zet látja el. Hogy mennyire kellett ez az üzlet, arra jel­jemzq, hogy reggel 6 órától délelőtt 10 óráig közel 20 ezer forintos forgalmat bonyolí­tottak le. A forgalom nyil­vánvalóan mindinkább emel­kedni fog, mert a környező házak lakásaiba még be sem költöztek az új lakók. Van olyan tízemeletes épület az üzlet szomszédságában, amelybe például 240 család költözik. Egyedül ennek a háznak az élelmiszerrel való ellátása is jobbára kimeríti az új üzlet forgalmát. S az sem érdektelen, hogy egy üzlet megnyitása végre meg­előzte a lakókat, akik be­költözésük után már boltot is találnak lakásuk tőszom­szédságában. Dr. Kuti Árpád, az ÉLI­KER igazgatója viszont ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy 10-es számú tarjáni üz­letük másfél millió forintos költséggel épült. Ennek szom­szédságában építik majd fel s várhatóan jövő októberben adják át rendeltetésének a legnagyobb tarjáni áruházu­kat, amelynek tervezett költ­sége — 1300 négyzetméter alapterületen — 13—15 mil­lió forint. Amikor ez elké­szül, a tegnap megnyílt ide­iglenes jellegű üzletüket ar­ra a területre viszik Tarján­ban, ahol további újabb épít­kezések lesznek. L. F. A föld is dübörög, vele együtt remeg az ember, be­léolvad, átjárja a hatalmas erőt, megrázza még a zsige. reket is. A turbinából kicsa­pó gázsugár szinte lehámoz­za a föld felszínét, a termő­talajt, a belé gyökerezett fű­vel együtt, és száz méterek­re porlasztja a csövekből öm­lő vizet. Remeg az agy is a dübörgéstől, mintha kalapá­csok csattognának az ember dobhártyáján. Minden más hang elveszik a dübörgő ára­datban, csak egy marad meg: fémesen és halkan zeng az ég. A RIASZTÁS Tűz van. Kapcso­lók csa­pódnak át a hírközpontban, s az ud­varon élesen megszólal a ha­rang. Szürke egyenruhás em­berek futnak a kocsiállások felé, pillanatokon belül fel­dübörögnek a piros autók motorjai, már sisakos feje­ket látni az ablakok mögött. Futva érkezik Vecsernyés Imre főhadnagy, az őrség­parancsnok a papírokkal. Nyílnak a kapuk, s már in­dulnak is a kocsik. Irány a tűz, a veszély színhelye. Ezúttal csak gyakorlatként szolgált a riasztás a szegedi tűzoltólaktanyában, s a ko­csik csupán gyakorlatra in­dultak az újszegedi kender­gyárba. A víztároló mellé ál­ló két autótól tömlők kí­gyóznak a turbinához, amely oly jól vizsgázott az olajme­zőn, az emlékezetes kitörés elfojtásánál. Indul a turbi­na motorja is, a sugárcsö­vekből kiszökken a víz. Már magasabb fordulatszámon dolgozik a motor, felsüvít a hangja, azután dübörgésbe csap át. A tűzoltók hétköznapjai­hoz tartoznak a gyakorlatok, a kendergyárihoz hasonló foglalkozások. A számadás és az ismeretek szerzésének Műtrágya-felhasználási rekord A nyári és az őszi betaka­rítású növények országszerte kedvező terméskilátásait a szakemberek részben annak tulajdonítják, hogy a mező­gazdasági termelők az év el­ső hat hónapjában még egyetlen évben sem használ­tak fel annyi műtrágyát és növényvédő szert, mint idén januártól június végéig. 1973. első félévében — az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest — az AGRO­TRÖSZT vállalatai 22 száza­lékkal több műtrágyát hoz­tak forgalomba, ami azt je­lenti, hogy hat hónap alatt 2,8 millió tonna talajerőpótló anyagot adtak el. A legna­gyobb volt az érdeklődés a nitrogén műtrágya iránt, eb­ből 1,4 millió tonna fogyott, a tavalyinál jobb volt az el­látás foszfor és kálium mű­trágyából is. A vegyi anya­gok elősegítették a gabona fejlődését, és — amint az a nyári határszemléken máris lemérhető — a kukorica nö­vekedésére is igen jó hatás­sal voltak. A minden eddiginél jobb műtrágyázással párosuló nö­vényvédelem is megtette a magáét a terméseredmények javítására. alkalmai. Ilyenkor ad számot ember és gép felkészültségé­ről, arról, hogy „éles" hely­zetben sem mond csődöt, s ilyenkor ismerkednek az em­berek helyszínekkel, gyárak­kal, az ottani adottságokkal és lehetőségekkel. Egyna­pos, 24 órás a tűzoltók szolgálata. Minden második napjuk szabad. Havonta 13 napot dolgoznak, s 17 pihe­nőnapjuk van. Reggel fél 8­kor van váltás, akkor adják át a szolgálatot a másik cso­portnak, az eszközökkel, gé­pekkel együtt. Megvizsgál­ják, működik-e, jó-e min­den. Ezután fél óra jut a reggelire, majd elméleti és gyakorlati foglalkozás követ­kezik. Továbbképzés, gyárlá­togatások a helyismeret meg­szerzésére, vagy éppen gya­korlat, mint a turbinával. A félórás ebédszünetet két óra pihenő követi, azután az eszközök, gépek karbantar­tására szánt három óra. A vacsora utáni idő a szabad­foglalkozásé, a televízióé, vagy éppen a beszélgetésé. Este 10-kor van takarodó. Ilyen egy átlagos munkanap, ha nincs riasztás. De ha megszólal a csengő, vagy a riadót jelző harang, ott kell hagyni csapot-papot, a le­vesben a kanalat, vagy a bi­liárdasztalt, és rohanni a kocsikhoz. A szabály sze­rint a riasztás után egy perccel már az utcán kell lenniük a kocsiknak, de rendszerint hamarabb indul­nak. Az idő, egy-egy perc itt szinte mindig ezreket ér, né­ha emberéleteket. Szemüveges, vékony arc. Mák Aladár 55 éves főtörzs­őrmesteré. Nyugdíj előtt áll. Az egyik kocsiból száll ki éppen, fején sisak. — Fogságból jöttem haza akkor, munkát kerestem. A háború után még alig-alig akadt munkalehetőség. Csak nehezen sikerült bekerül­nöm a tűzoltókhoz, még a kis, háromszázötven forintos fizetés is sokat jelentett ak­koriban. Ez, és a nyugdíjas, állami állás. 1949-ben kezd­tem. Fél év alatt lettem újoncból tiszthelyettes, sike­resen végeztem el az iskolá­kat. Az ötvenes évek elején már a fizetés is javult, de fölszerelésünk még akkor is alig-alig volt. Az autók két oldalán, nyitott padokon ül­tünk a hideg szélben. A reu­ma és hasonló betegségek a legtermészetesebbek közé tartoztak. Nyugdíj előtt áll. Egyike azoknak, akik a legrégebben kezdték ezt a hivatást. Be­szélgetés közben közeledünk a turbinához. A gázsugárral porlasztott víztől pár méter­nyire — fején fülvédővel — fiatalember irányítja kis ké­szülékkel a sugarat: Maróti Sándor. Turbinakezelő, gép­kocsivezető. Különben másik kocsival jár, a turbina csak amolyan mellékfoglalkozása, ha arra van szükség. Tíz éve tűzoltó. SZAKMA ÉS HIVATÁS Kötött és mégis kö­tetlen a tűzoltók élete. A szolgálat szabályai, a pecizitás, a mindenkori készenlét diktálja. De mind­ennek szerves része a váltó, zatosság. És minden máso­dik napjuk szabad. Tóth Ist­ván főhadnagy, a városi-já­rási tűzoltó-parancsnokság vezetője mondja; fel akar­tam hozni egy embert az irodára, nyolc órás előadói munkára. Senki sem vállal­ta, mindenki ragaszkodik szabadnapjaihoz. Egy munkahely, ahol nem vágyódik senki irodai mun­kára. Ez a véleménye Ve­csernyés Imre főhadnagynak is, aki gépkocsivezetőként kezdte a tűzoltóságnál: „A változatosságot szeretem a munkában, tisztet szinte szándékom ellenére csinál­tak belőlem. Szerettem ko. csit vezetni, dolgozni az ol­tásoknál, s ma is akkor ér­zem igazán elememben ma­gam, ha tenni, cselekedni kell. Éles helyzetben dolgoz, ni." Szakma és hivatás tűzol­tónak lenni, sokmilliós érté­keket, s ha kell, életeket menteni. Katonaviselt, erköl­csi szempontból megfelelő emberek lehetnek csak tűz­oltók. Ha fölvesznek egy új embert, 10 ezer forintot kap a fölszerelésre. Fél év a pró­baidő, utána tűzoltó alap­vizsgát kell tenni a szerzett ismeretekből. Ha az újonc megfelel a vizsgán, rendfo­kozatban is előbbre lép, ka­tonai rangját pedig minden­képpen megtartja ebben a testületben is. Akinek érett­ségije van, kétéves tiszti is­kolára mehet, a nyolc álta­lánossal rendelkezők pedig egyéves tiszthelyettesi isko­lára. Bérjegyzékükön 2 ezer 500 forintos fizetésnél keve­sebb egy-kettő ha van, éven­te 5 ezer forint ruhapénzt kapnak. A kezdő szabadság pedig 28 nap. Munkájukon értékek, éle­tek sorsa múlik. Évente 150—200 tűzhöz vonulnak ki a szegedi tűzoltók, de az idén, fél év alatt már közel 150-hez. Ilyenkor a tudás, a gyakorlottság, a határozott­ság a döntő. A gépek és az emberek mindenkori ké­szenléte. A gépeké, az új eszközöké, melyeknek egyik reprezentánsa a turbina, amely ha feldübörög, reng a föld is, a gázsugár gyöke­restől hámozza maga előtt a füvet, Gépek és eszközök, melyek a biztonságot, vala­mennyiünk biztonságát szol­gálják. Mögöttük az embe­rek, akiknek gyakorlottságá­tól, tudásától függ, hogyan dolgoznak a gépek, hogy nyugodtan alhatunk-e vala. mennyien. Szavay István . t

Next

/
Thumbnails
Contents