Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

KEDD, 1973. AUGUSZTUS 28. Kurt Waldheim Damaszkuszban # Damaszkusz (MTI) A Damaszkuszban tartózkodó Kurt Waldheim hétfőn délután háromnegyed órás megbeszélést tartott Khaddum szíriai külügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett az ENSZ és a szíriai Külügyminisztérium több hivatalos személyisége is. A tárgyalásról távozó ENSZ-főtitkár fontosnak mondotta a megbeszélést, és közel-keleti körútjáról kijelentette: „E látogatások fő célja kicserélni nézeteinket annak érdekében, hogy a világszervezet keretein belül találjunk megoldást a válságra. Ami engem illet, remélem, hogy a megbeszélések elő fogják est segíteni" — mondotta Kurt Waldheim. Feloldották a rendkívüli állapotot • Istanbul (MTI) Feloldották Diyarbakir kelet-törökországi tartományban a rendkívüli állapotot, amelyet 1971.. áprilisában léptettek életbe a kurdok mozgalmának megfékezésére. Az országban most már csak Ankarában és Istanbulban érvényes a kétéves rendelkezés, amely a tervek szerint szeptember 26-án e két városban Is hatályát veszti. A Chilei KP aktívaértekezlete • Santiago (MTI) Vasárnap Santtagóban pártaktíva értekezletet tartottak a chilei főváros kommunistái. A tanácskozáson beszédet mondott Jorge Nzunza, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Nzunza abban jelölte meg a chileiek jelenlegi legtöbb feladatát, hogy biztosítsák az egységet a fasiszta fordulat veszélye ellen vívott harcban. A reakció — mondotta — fokozza terrorista tevékenységét. SzoivieteSBenes ügynökök pere • Moszkva (TASZSZ) Hétfőn Moszkvában befejeződött Pjotr Jakir és Viktor Kraszin ügyének nyilvános bírói tárgyalása. A vádiratból kitűnik, hogy Jakir — foglalkozása könyvtáros — és Kraszin — közgazdász — mielőtt találkozott volna a „Népi Munkaszövetség" ügynökeivel, élénk tevékenységet folytatott, szenzációhajhászó koholmányokat szállítva nyugati burzsoá sajtóközpontoknak. A saját hazájában jóformán ismeretlen két ember a szovjet életről szóló különböző ferdítéseivel fel tudta kelteni több burzsoá sajtókiadvány szerkesztőinek érdeklődését. Ezenkívül Jakir és Kraszin néhány, Moszkvában működő külföldi tudósító tizetett lnfórmátoraként is működött, és rendszeresen különböző pletykákat és találgatásokat szállított nekik. Jakir és Kraszin megkísérelt hazug elképzeléseket kelteni arról, hogy a Szovjetunióban valamifajta „politikai ellenzék", hozható létre. Ennek érdekében úgynevezett „emberi jogok védelmére alakult kezdeményező csoportot" alakítottak. Csakhamar kiderült azonban, hogy a csoport tizenöt tagja közül négyen nem is tudtak tagságukról, a többiSaigoni „választás • Párizs (TASZSZ) Nguyen Van Thleu saigoni elnök a vasárnap rendezett részleges szenátusi „választás" segítségével biztosította magának az ellenőrzést a felsőházban — tűnik kl a nem hivatalos végeredményből. Thieu pártja a 60 tagú szenátusban 31 mandátumot mondhat magáénak, s a bábrezsim elnöke további 10 szenátor támogatására számithat. A hírügynökségek rámutatnak, hogy a szenátusi „választáson" nem indulhattak a béke, a függetlenség és a nemzeti egyetértés Jelszavával fellépő pártok. Thieu szándéka teljesen világos volt: biztosítani akarta a teljes ellenőrzést a szenátus felett, hogy elfogadtassa az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében harmadszor is megválasztanák elnöknek négyévi időtartamra. A dél-vietnami hazafias erők törvénytelennek minősítették a választást, mert ellentmond a Vietnamról szóló párizsi megállapodás rendelkezéseinek. A megállapodás értelmében ugyanis szabad és demokratikus választásokat kell tartani egész DélVietnamban a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsának és a helyi tanácsoknak közreműködésével. ek pedig akkor szakítottak Jakirékkal amikor azok kapcsolatba léptek a „Népi Munkaszövetséggel" — azzal a szervezettel amely egyebek között arról ismert, hogy a második világháború idején a fasiszták kiszolgálója volt. A „Népi Munkaszövetség" megbízottjai turistáknak álcázva érkeztek a Szovjetunióba, s mint Kraszin vallomásában elmondotta, „különböző külföldi — nemzetközi, olasz, flamand svéd stb. r- az emberi jogokat védő bizottságok képviselőjeként mutatkoztak be". Ezek a személyek a vádlottaknak illegálisan szovjetellenes anyagokat adtak át, amelyek a Majna menti Frankfurti (NSZK) fehérgárdista kiadótól származtak. Az első — 4000 rubeles — összeget Jakir és Kraszin az olasz neofasiszta szervezet képviselőjétől vette ét Jakir lakásán. A különböző külföldi szervezetektől kapott „adományok" ugyancsak rendszeressé váltak, mint a Jakir és Kraszin címére érkező, drága holmikat tartalmazó csomagok. Ez a „mellékkereset" idővel olyan jelentőssé lett. hogy Kraszin kilépett munkahelféről, és "hónapokig "sehol sem dolgozott. A vádlottak több személyt Is elláttak lázitő aláaknázó célzatú anyagokkal. A külföldi ügynökök szorgalmasan szállították Jakirnak és Kraszinnek a szovjetellenes irodalmat. Az anyagokat a Kraszin házának közelében levő rejtekhelyeken tartották. A bírósági tárgyalás első napján Jaktr és Kraszin meghallgatta a vádiratot, majd a bíró kérdéseire válaszolva maradéktalanul elismerte bűnösségét. A tárgyalást folytatják. A kínai külpolitika ösvényein Középpontban: a szov/etellenesség Függőben a stockholmi dráma # Stockholm (UPI MTI) Továbbra is függőben van. s drámaira fordult a játszma a svéd rendőrség és Jan Erik Olsson között, aki csütörtök óta másik bűnöző társával és négy tússzal elbarikádozta magát egy stockholmi bank páncéltermében. A rendőrök pneumatikus fúróval három lyukat fúrtak a terem mennyezetébe, s azt tervezték, hogy két és fél percen belül ható, altató gázt fújnak a helyiségbe. Az akciót azonban ma délutánra halasztották, mert a bandita közölte hogy túszait — a bank három nő- és egy férfi alkalmazottját — nyakánál fogva a falhoz kötötte és amennyiben a tisztviselők eszméletüket vesztik, önmagukat akasztják fel. A tárgyalás — mint Kurt Llndroth a stockholmi rendőrség vezetője közölte — megszakadt a banditával. Még a lyukak fúrása közben Olsson géppisztolyával lövést adott le az egyik szellőzőnyíláson át. Szerencsére senki sem sebesült meg. A túszokkal később a rendőrök telefonon beszéltek. A korábbi, némiképp bizakodó hangulattal ellentétben most már valamennyien kétségbeestek, s arra kérik a hatóságokat, ne próbálkozzanak az altatógázzal. Időközben több orvos érkezett oxigénpalackokkal a bank körülzárt épületébe s riadóztatták az egyik közeli kórházat, mert amennyiben a gázt mégis bevetik, az elkábított személyeknek igen gyorsan orvosi kerelésben keH részesülniük. t

A nemzetközi kapcso• latokban kibontakozó kedvező változások anyagi alapja az erőviszonyoknak az az eltolódása, amely a szocialista és kapitalista világ között, ezen belül pedtg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lezajlik, s amely végső elemzésképpen a vezető tőkés hatalmakat egy józanabb, realistább külpolitikai irányvonal felé szorítja. Különös módon mindez olyan körülmények között jött létre, amikor a világ lélekszámra legnagyobb országának. Kínának a politikája voltaképpen hátbatámadja a szocialista közösség külpolitikai irányvonalát. A szovjet politika természetesen tisztában van azzal, hogy a nemzetközi osztályharcban még nagyobb szabású eredményeket lehetne elérni a szovjet—kínai viszony rendezésével. Joggal írja azonban a nagy tekintélyű szovjet külpolitikai folyóirat. a Mezsdunarodnaja Zsizay legutóbbi számának tanulmánya: „Kína vezetői egyik konstruktív javaslatot a másik után utasították el, a meglevő nézetkülönbségek élesítésére törekedtek, és új akadályokat emeltek a kapcsolatok megjavításának útjába." Amikor tehát a jelenlegi kínai külpolitika alapvonásainak feltárására törekszünk — egyértelműen a szovjetellenességet kell a külpolitika vezérelvének nyilvánítani. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóján mondott beszédében ezt így foglalta össze: „Jelenleg a kínai vezetők minden nagyobb nemzetközi kérdést abból a szempontból közelítenek meg, hogy miképpen lehet a lehető legnagyobb kárt okozni a Szovjetuniónak és a szocialista közösségnek." Természetszerűen felvetődik a kérdés, hogy miért bontakoztatta ki az 1950-es évek vége óta fokozatosan a pekingi vezetés ezt a politikai vonalat. I. Alekszejev, a kfnai problémák egyik szovjet szakértője legutóbbi tanulmányában azt írja, hogy „a magyarázat: a pekingi vezetők szerint a Szovjetunió és más szocialista országok a kinai soviniszta, nagyhatalmi hegemóniára törő politika legfőbb akadályai. Ez az oka annak, hogy a maoisták eredetileg Ideológiai és párton belüli ellentétekre hivatkoztak. Ezt követően azonban lépésről lépésre kiterjesztették az ellentmondások körét, és ma már erőfeszítéseik középpontjában az áll, hogy állami szinten törekedjenek konfliktusra Kína és a Szovjetunió között". Ezt az elemzést egyébként messzemenően alátámasztja a kinai vezetés úgynevezett „munkásmozgalmi" tevékenysége is. A szovjet tanulmány által említett első szakaszban még a kinai külpolitika szerves része volt, hogy Igyekeztek maoista szakadárpártokat létrehozni, mindenekelőtt a legfontosabb tőkés országokban. Ez a törekvés az események tanúsága szerint nem járt sikerrel; az úgynevezett maoista „pártok" mindenütt lényeges tömegbefolyás nélküli csoportocskák maradtak, amelyek más, általában trockista „ihletésű" szélsőbaloldali csoportokkal is harcban állottak. A kínai külpolitika új szakaszában részben e kudarc miatt, részben pedig a szovjetellenesség középpontba állítása, és a tőkés országokkal létesített szélesebb kapcsolatok miatt ez a fajta szakadár tevékenység viszonylagosan veszített jelentőségéből. (Sőt: Csou En-laj egyik legutóbbi nyilatkozata már a lehető legélesebb hangon ítélte el a különböző maoista csoportok tevékenységét, és határolta el a kínai politikát ezektől a csoportoktól.) A szakadár tevékenység ebben az új szakaszban — híven ahhoz, hogy a szovjetellenesség abszolút elsőséget kapott a kínai külpolitikában — a szocialista tábor egységének megbontására Irányuló törekvésekben fejeződik ki. Rendkívül sokatmondó fogalmazásban fejti ezt kl a Mezsdunadornaja Zsizny idézett tanulmánya: „A maoista vezetés fő célja, hogy szembefordftsa egymással a szocialista országokat... Ennek a célnak a szolgálatában a kacérkodás, a hízelgés és a zsarolás módszerelt alkalmazza. Nemrégiben a kinai vezetés nagylelkűen úgy döntött, hogy Kína és Albánia mellett más < országokat is hajlandó szocialista országnak tekinteni ..." Természetszerűen a szovjetellenesség legdurvább, és a kinai hatalmi célokat legvilágosabban leleplező megnyilvánulása a Szovjetunióval szemben támasztott kínai térület! követelések. Legutóbb, 1973 márciusában a Zsenmin Zsipao provokatív cikket közölt arról, hogy a szovjet Távol-Kelet milyen városainak kell „visszanyernek kínai nevüket", s ebből az alkalomból a maoisták újra hangoztatták Igényüket az Amur folyótól északra és az Usszurltól keletre fekvő területekre. Mindezt annak ellenére tették, hogy a Szovjetunió vezetői több fzben kimutatták ezeknek a kínai követeléseknek az abszurditását, hangsúlyozták, hogy nincs „területi kérdés" a két ország között — ami pedig a kisebb helyi jelentőségű hatúrkitgazításokat illeti, azoknak a rendezésére Immár évek óta szovjet küldöttség tartózkodik Pekingben. Ennek a munkáját azonban a kínai kormány következetesen szabotálja. Végső elemzésképpen tehát — mint Alekszejev tanulmánya fogalmazza — „a kínai vezetés egész politikáját átitatja a viléghegemónlára való törekvés". A szovjetellenesség azért került a kinai politika előterébe, mert a Szovjetunió és a szocialista országok ereje, nemzetközi befolyása és politikája a legnagyobb akadály az Ilyen törekvések útjában. Az „Ideológiai" okokra való hivatkozás Peking részéről nem egyéb, mint az emiitett törekvések takarója. Az a tény, hogy Peking politikájának középpontjában a szovjetellenesség és a szocialista közösség elleni aknamunka került — természetesen változásokat tett szükségessé Pekingnek a világ más részeivel fenntartott külpolitikai kapcsolataiban is. I. S. További heves harcok Kambodzsában #New York, Phnom Penh (Reuter, MTI) Melvin Laird, az Egyesült Államok volt hadügyminisztere, Nixon elnök új belpolitikai tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy az amerikai kormány szükség esetén ismét a kongresszushoz fordul, s engedélyt kér a légitámadások felújítására Kambodzsa felszabadított övezetei ellen. Vasárnap esti tv-nyilatkozatában nem fejtette ki, hogy ez milyen körülmények között lehetséges. Csak annyit mondott, hogy egyelőre „nem akar a dolgok elébe vágni". Fenyegetőzését azzal próbálta tompítani, hogy „e pillanatban" még nem terveznek effajta lépést. Beszélt arról is, hogy Washington „Kambodzsával kapcsolatban tárgyalásokat mérlegel". Erről azonban csak annyit mondott, hogy a Fehér Ház „komolyan" meg fogja vizsgálni Mike Mansfield szenátornak az ügyben előterjesztett javaslatait. Phnom Penh-4 források szerint a kambodzsai amerikai terrorbombázások augusztus 15-i abbahagyása óta a hét végén folytak a leghevesebb harcok a felszabadító erők és a Lon Nol-rezsim alakulatai között. Az AP amerikai hírügynökség tudósításából kitűnik. hogy a khmer hazafiak tüzérségi tűz alá vették az Amerika-barát rezsim két repülőterét, s több szakaszon elvágták Phnom Penh legfontosabb utánpótlási vonalait. A rezsim fegyveres alakulatai meddő kísérleteket tettek az egyetlen mélytengeri kikötőig vezető 4. számú közlekedési főútvonal visszaszerzésére. , Az AFP francia hírügynökség arról tudósít, hogy a népi felszabadító erők tegnap Kompong Trach térségében sorozatos, összehangolt támadásokat intéztek ellenséges állások ellen. Egyebek között tűz alá vették a Phnom Penhtöl 20, illetve 30 kilométernyire levő Sala Kruos és Mohasaing katonai célpontjait. Alakulataik Kompong Speu tartományi székhely felé nyomulnak, ahol a Lon Nol-rezsim, 2. számú katonai körzetének főhadiszállása van. Vasárnap Lon Nol, a kambodzsai rezsim elnöke rádióbeszédében, hétfőn Sirik Matak, a rezsim úgynevezett politikai főtanácsának tagja pedig nyílt levélben fordult Norodom Szihanukhoz, a kambodzsai nemzeti egységfront pekingi száműzetésben élő elnökéhez. Mindketten Szihanukra próbálták hárítani a felelősséget a Phnom Penh-i kormányzat válságos helyzetéért. Indiaipakisztáni tárgyalások • Üj-Dclhi (MTI) Az 1971-es indo-pakisztáni háború következtében támadt problémák megoldásáról tárgyaló indiai és pakisztáni küldöttség hétfőn délelőtt újabb tanácskozást tartott az indiai fővárosban. Az Üj-Delhiben tíz napja folyó tárgyalások középpontjában az indiai—pakisztáni háborúban fogságba esett katonák, 'illetve a Pakisztán kettészakadása következtében hontalanná vált polgári személyek hazatelepítéséne kérdése áll! Komoly prob! mát okoz, hogy a tárgyalásokon Banglades nem képviselteti magát, minthogy Pakisztán és Banglades mindeddig kölcsönösen nem ismerte el egymást. Légi katasztrófa ) Bogotá (UPI) egy helyi járatán közlekedő . utasszállító repülőgép. A gé^i6"' P- 41 személy: fe'utas'és a Bogotá környéki hegy föaz öttagú legénység tartózlött felrobbant az „Aerocon- kodott. A szerencsétlenséget dor" kolumbiai légitársaság senki sem élte túl.