Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

íflMt), 1973. AUGUSZTUS 28. Verseny a szocialista világpiacon Á KGST-országok nemzetköri árucsere-forgalmának legfontosabb összetevője az egymás közötti kereskedelem, amelynek részesedése az egyes tagországok külkereskedelmében 64—66 százalék. Saját tapasztalataink bizonyítják, hogy a KGST-országokkal folytatott árucsere folyamatos gazdasági fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. f T A gazdaságfejlesztésnek ezt a fontos feltételét — az egymás közötti árucsere lendületes bővítését — a gazdasági együttműködés jól bevált módszerei biztosítják: a tervegyeztetések eredményeit rögzítő hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodások, amelyek egy-egy ötéves tervidőszakra irányozzák elő a forgalom alakulását, a legfontosabb áruk mennyiségét, értékét; az éves árucsereforgalmi jegyzőkönyvek, amelyek egy-egy esztendőre hozzák összhangba a kölcsönös érdekeket és szállításokat, s végezetül azok a kormányközi megállapodások, amelyek egyik, vagy másik termelési ágazatban szabályozzák a kétoldalú együttműködést és az abból adódó kölcsönös áruszállítást. Tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy a kölcsönös árucsere-forgalom fejlesztésének ezek a közösen kialakított módszerei minden magyar áru számára zöld jelzést adnak a szocialista piacokra. Az elmúlt esztendőben például a magyar gazdaság exportteljesítménye kiemelkedően magas volt, 21 százalékkal nőtt. A rendkívül nagy mértékű exportfejlődés közepette különösképpen szembetűnő, hogy a KGST-országok többségében — kivétel a Szovjetunió és Lengyelország — kivitelünk még az előirányzott szintet sem érte el. A forgalmi adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a szocialista kivitel növekedésében az egyes árucsoportok szerepe, részvétele ugyancsak eltérő volt. Az elmúlt esztendőben 1,8 milliárd rubel értékű árut értékesítettünk a szocialista országok piacain — mintegy 20 százalékkal többet az előző évinél — jórészt annak eredményeként, hogy a fogyasztási iparcikkek és az agrártermékek, élelmiszercikkek kivitele 9—13 százalékkal meghaladta az előirányzatot. Ugyanakkor a gépek kivitele elmaradt a tervezettől. Jelen esetben is elmondható: a hiba nem az együttműködés mechanizmusában keresendő. Igaz, hogyahoszszú lejáratú és az éves megállapodások ma már kevesebb mennyiségi előírást tartalmaznak, s egyre több bennük az olyan előirányzat, amely értékkeretekben határozza meg a különböző áruk forgalmát, kivitelét és behozatalát. Az értékkereteket a termelő és külkereskedelmi vállalatoknak kell piaci munkával és üzletkötésekkel kitölteniük. S ha ez nem történik meg hiánytalanul, annak okát a termelésben, az egyes áruk versenyképtelenségében kell keresni. A negyedik ötéves terv az iparfejlesztés fő feladatai közé sorolja a nemzetközi versenyképesség javítását. Sokan úgy vélik, hogy ipari termékeink versenyképességét kizárólag a tőkés piacokon szükséges növelni, s ez a követelmény a szocialista exportra nem vonatkozik. A már említett tények, adatok mellett más jelenségek is arra figyelmeztetnek, hogy ipartermékeink exportképességét a szocialista országok piacain is javítanunk kell. Az export- és versenyképesség reális mérlegelése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy valamennyi KGST-országban szűkült a hiánytermékek köre, s egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy a hiányok pótlására bármit átvegyenek, megvásároljanak. Eddigi fejlődésünk néhány hiányossága — a termelési és gyártmánystruktúrák nagyfokú azonossága, a gyártásszakosítás és a termelési együttműködés fejletlensége — is nehezíti az egyes áruk értékesítését, választási lehetőséget adva a belföldi és az importtermék között, másrészt arra is, hogy melyik szocialista országból importálják. Hazánk és a tőkésországok gazdasági, kereskedelmi együttműködésének elemzésekor pozitív értelemben nyugtázzuk, hogy a politikai légkör javulása a gazdasági együttműködés kedvezőbb közegét teremtette meg, amit a forgalom növekedése mellett a vállalatok közötti műszaki-termelési együttműködés szélesedése is jelez. A fejlett tőkésországokkal való normális gazdasági együttműködés lehetőségei azonban valamennyi szocialista ország számára megnyíltak, s hozzánk hasonlóan élnek is azokkal. A kelet—nyugat közötti kereskedelem normalizálódása természetesen nem módosítja alapvetően a KGST-országok külkereskedelmének országcsoportok szerinti — tőkés és szocialista piacokra irányuló — megoszlását; de nem marad hatás nélkül: a fejlett tőkésországok szocialista piacokra bejutó termékei a KGST-országoknak egymással szemben támasztható követelményeit is növelik. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az elmúlt évi forgalom néhány Tanácskozás az ABC-áruházakról adatára? a fejlett tőkésországokból származó gépimportunk erőteljesen nőtt, a szocialista országok gépszállításai visszaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba elmaradt az előirányzott forgalomtól. Mindebben korántsem a véletlennek, hanem elsősorban annak volt szerepe, hogy a gépipari berendezések versenyképessége az új követelmények tükrében kölcsönösen nem kielégítő. Az előremutató konzekvencia úgy fogalmazható meg, hogy ipartermékeink versenyképességét a szocialista piacon csak a termelési együttműködésben való — minél több termelési és gyártási ágazatra kiterjedő — részvételünkkel őrizhetjük meg. Ennek objektív feltételeit kívánjuk megteremteni a gazdaságosabb vállalati gyártmánystruktúrák kialakításával, amelynek során a gazdaságtalan termelés korlátozásával, vagy megszüntetésével helyet, kapacitást biztosítunk a bármely piacon versenyképes termékek előállításának. Garamvölgyi István A jobb munka anyagi ösztönzése — A vállalatok többsége a kollektív szerződések idei igazításakor a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló összegek emelését irányozta elő, elsősorban a termelékenység növelését, a műszaki fejlesztést, a minőség javítását kívánják fokozottan jutalmazni — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. A vállalatok általában mintegy 4 százalékos bérfejlesztést terveznek 1973-ra. Sok helyütt törekednek a jelenleginél helyesebb kereseti arányok megteremtésére, a báraránytalanságok csökkentésére, megszüntetésére. Továbbra is nagy gondot fordítanak a lörzsgárdatagok. megbecsülésére. Fokozottan gondoskodnak a sokgyerekes vagy a gyermeküket egyedül nevelő anyákról. egész sor vállalat pótolja a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyák béremelését. A vállalatoknak csaknem egyharmada módosította a túlmunkák szabályait, nagy részük csökkentette a túlórák egyéni felső határát. Hétköznapok Témák Az IntermetalT vaskohászati együttműködési szervezet- augusztus 21—27. között Budapesten tartotta 34. tanácskozást a vaskohászati termékek és másod termékek kölcsönös szállításáról. * Az értekezleten részt vettek a tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, válamint a jugoszláv vaskohászati üzemek egyesülésének és a román Mecseréje talimport-export külkereskedelmi vállalat képviselői. A kölcsönös szállítások mérlegét megvonva megállapították, hogy az idén öszszesen 2 800 000 tonna vaskohászati terméket cserélnek, míg a vaskohászati másodtermékek cseréjének értéke eléri majd az ötmillió rubelt. A delegációk a jövő évi szállításokra is elfogadtak előzetes javaslatokat. (MTI) Jo, hogy találkoztunk — mondja kedves ismerősöm —, éppen neked való témát mesélek. S belekezd egy történetbe, melynek az a lényege, hogy miközben vásárolt, az eladók nem rá figyeltek, hanem egymással beszélgettek, s a feje fölött váltottak szót. Már nem emlékezett, hogy az előző esti krimit tárgyalták-e meg, vagy a hétvégi programot, mert vérnyomása jelentősen emelkedett, s csak fekete karikákat látott, valami zúgást hallott. Valóban jó téma — vallottam be —, éppen most olvastam az Élet és irodalomban egy szellemes glosszát erről. Magam is megirigyeltem, pedig legalább kétszer-háromszor tettem — komolyan, tréfásan, félkomolyan, féltréfásan — szóvá ezt a rossz szokást. Azt sem kevesebbszer, hogy meglehetősen kényelmetlenül érzi magát *a vevő, ha az eladók kiszolgálás közben esznek. Azt is meg kell időnként írni — soroltam tovább az örökzöld témákat —, hogy vannak eladók, akik a kért árut inkább letagadják, csakhogy ne kelljen megmozdulniok, vagy csupán azért, mert nem ismerik, mi van s mi nincs a polcokon. , S ugyanígy meg kell írni azt is — fejeztem be a példabeszédet —, hogy "szerencsére az említettek varinak kisebbségben, mert ellenkező esetben valóban csupa méreg lenne az élet. De tudomásul kell venni, hogy a világon mindenhol különböznek egymástól az emberek: van, aki néhány, valóban emberi szótól megváltozik, van, aki makacsul megmarad a saját igazsága mellett, még akkor is, ha annak ellenkezőjéről a többség igyekezne meggyőzni. S még folytattam volna, ha beszélgető partnerem egy búcsúzó legyintéssel nem vágja ketté mondataimat, kifejezvén nem éppen hízelgő véleményét: ez sem tudja, mi az igazi téma. Rácsok A gázkonvektorok kivezető nyílásának védelmére mindenhol amolyan rozsdabarna színű alkalmatosságokat szoktak fölszerelni, nehogy valakinek eszébe jusson beledugni az orrát a falnyílásba. A vaskerethez rögzítve tehát már egy védőrács ékeskedik a házak falán városszerte. Mint kiderült: ez nem elég. Nemrégiben jó néhány házon — természetesen azok földszintjén — egy még nagyobb, otrombább rácsot szereltek föl a Belvárosban. S ha a kutyákat szájkosár védi, hogy ne haraphassanak, akkor ez egy ellenkező célú szájkosár: véd a lopások ellen. Azon kis tolvajok ellen, akiknek — úgy látszik — ez is nyereséggel járó üzlet: a konvektorok kivezető nyílásainak fosztogatása. Ilyen alapon, persze, lehetne jó néhány helyre hasonló rácsokat rakni. Azzal védeni a lépcsőházak kivert lámpáit, kicsavart foglalatait, nem ártana a vonatok üléseit sem rácsokkal véfleni a rongálok ellen. Mégis: kell, hogy legyen valami célravezető módszer, hiszen a rácsok nem túl esztétikusak, kényelmetlenek, s ráadásul azon korokra emlékeztetnek, amikor azokkal a százaléknyi kisebbség védte magát, az elnyomott többségtől, most pedig fordítva: a többség kénytelen néhol a társadalmi tulajdont a kisebbségtől így védeni. Ügy hiszem, van valami •módszer, s ez jut eszembe, amikor azt látom, hogy unatkozó tízéves gyerekek letámasztott motorokkal, biciklikkel babrálnak, törmelékkővel járókelőket dobálnak, cigarettázva lézengenek. Beléjük kellene plántálni elég korán annak a kornak az eszményét, amely ekét akar kovácsolni a tankokból, játszószert a hajdani rácsokból. Veress Miklós Hétfőn délelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelemfejlesztési és szervezési főosztálya, valamint a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztálya az ABC áruházak technológiai továbbfejlesztéséről munkaszervezési tapasztalatcserét rendezett. Az ABC áruházak igen jelentősek a lakosság ellátásában. Előnyük, hogy komplex árukínálatukkal kedvezőbb vásárlási lehetőséget teremtenek. Az országban jelenleg több mint négyszáz ilyen áruház működik, ezekben euente több mint, hétmillió forint értékű forgalmat érnek el. A munkaszervezés fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele az áruutánpótlási rendszer szervezettségének javítása. Az ABC áruház árukínálatának tükröznie kell a bővülő választékot. A feladatok közül éppen ezért a szakemberek kiemelték az üzleti alapterületek jobb kihasználását. Jelenleg az ABC áruházak összalapterületének csak 48 százaléka eladótér, ám helyesebb lenne, ha ezt az arányt 60—75 százalékra emelnék. - ' Tóth Béla felvétele A Gabonatermesztési Kutató Intézet makói telepén keresztezéssel, nemesítéssel olyan új hagymafajták előállításán dolgoznak, amelyek kielégítik a konzervipar igényeit, és egyben nagyüzemi, gépesített termesztésre is alkalmasak. Képünkön: Beporozzák a göinbizolátorokban tartott növényeket. Küldöttség utazik Centbe A Magyar Népköztársaság kormánya Púja Frigyes külügyminisztériumi államtitkárt nevezte ki az európai biztonsági és együttműködési konferencia második szakaszának ülésein részt vevő magyar küldöttség vezetőjévé. A konferencia második szakasza augusztus 29-én kezdődik Genfben. (MTI) Hazánkba érkezett Miloslav Hruskovic Dr. Ajtai Miklósnak. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozata elnökének meghívására elnöki találkozóra hétfőn, tegnap hazánkba érkezett Miloslav Hruskovic, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke. (MTI) . 4